Napi Gazdaság, 2014. január (24. évfolyam, 1-22. szám)

2014-01-02 / 1. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2014. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK NYUGDÍJEMELÉSSEL INDUL AZ ÉV Idén 2,4 százalékkal emelkedik a 2,8 millió főt érintő nyugdíjak összege, az érintettek közül kétmillióan nyugdíjasok, nyolcszázezren pedig korhatár előtti ellátásban, fogyatékosi támo­gatásban és megváltozott munkaképességűek támogatásában részesülnek - írta az MTI. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisz­tériumának szociális és családügyért felelős ál­lamtitkára szerint 2013-ban 3,2-3,4 százalékkal emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke. Az országgyűlés korábbi döntése értelmében emellett tegnaptól a korábbi 98 százalékról 75 százalékra csökkent a közszférában kifizetett - kétmillió, il­letve három és fél millió forint feletti - végkielégítéseket terhelő különadó. A módosítást még december közepén, az agrár- és környezetügyi tárgyú törvénymódosítások között fogadták el. A különadót az állami és önkormányzati vezetők, képviselők, köztulajdonú cégek vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai végkielégítésük 2 millió, más állami foglalkoztatottaknál pedig 3,5 millió forint feletti része után kell megfizetniük. Ell KERETET KAPTAK A FOGYASZTÓI CSOPORTOK BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYEZI A KASZINÓPÁLYÁZATOKAT Miután a parlament megtiltotta, hogy a szervezők 2014 első napjától új fogyasztói csoportokat hozzanak létre, a meglévők működésének szabályozására a kormány kapott felhatalmazást, a vonatkozó rendelet a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg. A fogyasztói csoportok akár tízéves időtartamra is létrejöhet­tek, ezért időbe telik, amíg az utolsó is megszűnik közülük, a kormány a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságra bízza a felügyeletet, a csoportszervezőknek a működő csoportokat január utolsó napjáig kell bejelenteniük a hatóságnál. Egy másik kormányrendelet szerint januártól a termék forgalmazása cél­jából szervezett utazás vagy rendezvény helyét és időpontját a kereskedő köteles bejelenteni a telephelye szerinti jegyzőnek az utazás előtt 15 nappal. A jegyző a bejelentést 3 napon belül továbbküldi az utazás vagy a rendezvény helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek. Mozgóboltok a jövőben csak úgy üzemeltethetők, ha a jármű tulajdonosa vagy üzem­ben tartója erre engedélyt adott, a kereskedő pedig beszerezte a termékekre előírt hatósági engedélyeket, illetve nevét és székhelyét jól láthatóan megjelenítette a járművön. Háromtagú döntés-előkészítő bizottság véleményezi majd a játékkaszinók üzemeltetésére érkező ajánlatokat - egyebek között ezt tartalmazza a nem­zetgazdasági miniszter kedden megjelent utasítása. A dokumentum szerint a­­ szerződések előkészítéséhez és az ajánlatok elbírálásához (&&­2 . kapcsolódó előzetes jogi tevékenységet - köztük a közigazgatási szervek megkeresését - az adózá­­­­sért és számvitelért felelős helyettes államtitkár­ság adó- és vámigazgatási főosztálya végzi. L­étrejövő döntés-előkészítő bizottság az ajánlat elbírálásához és a koncessziós szerződés megkö­téséhez is véleményt készít a miniszter számára a jogszabályi feltételek teljesüléséről. A létrejövő há­romtagú testület vezetője a miniszteri kabinet főnöke, szavazati joggal rendelkező tagja az adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár és a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár. Az Országgyűlés december elején 11 játékkaszinó, összesen 3,3 ezer nyerőgép működését engedélyezte. A törvény szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni, a fővárosban és Pest megyében összesen legfeljebb 5-öt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig 3-3-at. Tömegesen alakulhatnak át a társaságok Március közepétől csak hárommillió forint tőkével lehet kft.-t alapítani, az elmúlt hat évben ennél alacsonyabb alaptőkével létrehozott közel kétszázezer társaságot alap esetben fel kell tőkésíteni. Március 15-étől csak 3 millió forint tőke mellett alapítható kft., de a korábban ennél kisebb tőkével létrejött cégeket is fel kell tőkésí­teni - erre kell felkészülniük azon tulajdonosoknak, akik a változó Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint kénytelenek lesznek pluszpénzt vin­ni kft.-ikbe. A statisztikák szerint a működő kft.-k több mint fele ilyen, hat éven át ugyanis elegendő volt mindössze félmillió forint törzstőke az alapításhoz, a cégtulajdonosok pedig ezzel többnyire meg is elé­gedtek. Több mint 180 ezer társaság jött létre ez idő alatt 3 millió forint­nál alacsonyabb tőkével. A cégeknek március 15-ét kö­vetően a társasági szerződés első módosításával együtt kell az új Ptk. szerint átalakítaniuk az ala­pító okiratot és megemelni a tő­két, ha pedig egyébként nem akarnák módosítani a dokumentumot, 2016. március 15-ig mindenképp végre kell hajtaniuk a mó­dosításokat. Ha minden érintett cég nekifogna a fel­­tőkésítésnek, az több mint 450 milliárd forint értékű vagyon megmozdítását jelentené, de ez nyilvánva­lóan nem fog bekövetkezni. A működés határán lévő cégeket minden bizonnyal megszüntetik a tulajdono­sok, így várhatóan emiatt ismét megugrik a cégmeg­szűnések száma - ez tavaly már novemberben rekordot döntött, az év egészében pedig több mint 33 ezer cég szűnt meg. Az Opten cég­­információs cég számításai szerint a tőkésítés előtt álló kft.-k negyede van olyan álla­potban, hogy gond nélkül végrehajthatja az emelést, a többség azonban tízmil­lió forint alatti árbevétellel működik, így esetükben nem reális, hogy tetemes összeget tudnának a cégbe tenni. A tőkésítési gondokkal küzdő vállalkozások előtt persze nem csak a meg­szűnés lehetősége áll. Szó­ba jöhet az átalakulás is, például betéti vagy közke­reseti társasággá, ezekre ugyanis nem vonatkozik a tőke­emelés. Fontolóra lehet venni azt is, hogy a tőkeemelés nem feltétlenül jelenti több millió forint előterem­tését és elutalását, a tőke lehet nem pénzbeni, szellemi hozzájárulás vagy egyéb know-how, jogdíj is. Egy építőipari vagy zöldségcsomagoló ugyanakkor bajosan tudná szellemi apporttal emelni a cég tőkéjét. A jogszabály hatálybalépése azt is jelenti, hogy a Ptk.-val megte­remtett összhang csak ezt követően vezethető át az alapító okiratba. Va­gyis előre nem hogy nem érdemes, de nem is lehetséges a dokumentum átírása, erre csak március 15-ét kö­vetően nyílik lehetőség. A határidő meglehetősen tág, vagyis elvben jogos elvárás, hogy egy működő cég két év alatt össze tudjon szedni megfelelő forrást a tőkeemelésre. Azt is figyelembe kell azonban ven­ni, hogy bármilyen, a cégben vég­rehajtott módosítás magával vonja a kötelező átalakításokat is. F. SZABÓ EMESE Akár 450 milliárd forintot is jelenthet a feltőkésítés . Teljesen megváltozik a vízügyi rendszer Januártól a Belügyminisztérium (BM) felügyelete alá került a vízgazdálkodás: a korábban a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (VM) tartozó vízügyi igazgatóságok vízügyi, hatóságként működnek tovább, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fő­felügyelőség feladatait pedig új intézmény, az Országos Vízügyi Hatóság látja el, az elődjétől átvett dolgozók­kal. Mindez szemléletbeli változást is jelent, a kormány az ár- és belvízvédelmet, illetve a vízkárelhárítást teszi elsődlegessé. A miértre - a közmunkahelyek teremté­sén túl - a 2013 végén elfogadott, a területrendezéssel kapcsolatos módosítások adhatnak magyarázatot: a jogszabály mellékletében a Vásárhelyi terv tovább­fejlesztéseként számos új, uniós forrásból építendő szükségtározót soroltak fel. (Az első Orbán-kormány idején meg­felezett Vásárhelyi terv keretében eddig három tározó­ készült el, egy épül). ► A vízügyi finanszírozáshoz módosítani kell majd a költségvetést is: az állami va­gyonkezelésbe vett létesítmények fenn­tartásával és működtetésével kapcsolatos előterjesztést január végéig kell elkészítenie a nemzetgazdasági tárcának. Az e célra szánt összegnek 2016-ra el kell érnie a 3,7 milliárd forintot. A VM-ben a környezetvédelemért és vízügyért fele­lős államtitkárság koordinálta a szakmai feladatokat és a jogalkotást, az új rendszerben a BM egyik osztá­lyaként működik a VM-től átvett szakemberekkel a vízügy. A 600 milliós költségvetésű, a tervek szerint tavaly már működő Nemzeti Öntözési Ügynökség várhatóan szintén a belügyhöz kerül. Egy december 23-i kormányhatározat szerint a BM-nek és a VM-nek azonnali hatállyal közös módosítást kell benyújta­nia a vízgazdálkodásról szóló törvényhez, amelyben felülvizsgálják a parti sávok és a nagy vízi medrek kezelésének és hasznosításának szabályait. Az ottani ingatlanok tulajdoni lapjára térítésmentesen jegyzik majd be, hogy árvízveszélyes helyen vannak. 4 A VÍZÜGYI KIADÁSOK*.... m­a az új nagy­vízi (MILLIÓ FORINT) ............... mederkezelési terve- Nagyvízi medertervek 680 hét, ehhez felülvizi- Települési vízkár-elhárítási tervek 130 gátják majd a Natura Földhivatali bevételpótlás** 660 2000 szabályozást, Létszámfejlesztés öntözési ügyekhez 342 az árvizek biztonsa­ ** a tulajdoni lapok ingyenes átírása miatt gos levezetése érde­kében. Májusra kell végezni az állami tulajdonban lévő árvízvédelmi töltések talajmechanikai vizsgálatával, és ekkortól lesz a vízügyi hatóságok feladata a telepü­lési árvízvédelmi tervek elkészítése, felülvizsgálata. A VM-nek kell elkészítenie azt a törvényjavaslatot, amely állami vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésébe vonná a forgalomképes állami tulajdonú, jelenleg a vízitársulatok kezelésében lévő vizeket és vízi létesít­ményeket, beleértve a fenntartást és az üzemeltetést is. Ez lényegében a vízitársulati rendszer megszüntetését jelenti. Kiss Melinda Katalin ­ Újabb pályázat zárult le a Futár-projektben Újabb, nettó mintegy 300­ millió forintot nyert a Synergon Integrator Rendszerszolgáltató Kft. a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. Fu­tár-projekthez kapcsolódó (eredetileg 210 millió forint becsült értékű) pályázatán - derül ki a Köz­­beszerzési értesítőből. A Futár-projekten egyetlen indulóként ez a cég lett a befutó. A BKK ezúttal a "rendszer működéséhez elengedhetetlenül szük­séges eszközök beszerzésére és telepítésére" írt ki pályázatot, amely egyebek között a valós idejű, helymeghatározással támogatott utazástervezet, a proaktív nyomon követést, illetve az utasinfor­máció-szolgáltatást lehetővé tevő mobilalkalma­zásokra vonatkozott. A Futár-pojekt a budapesti közösségi közle­kedés utastájékoztató rendszerének tekinthető, teljes költségvetése 6,7 milliárd forint. megvaló­► A Futár-projekt 2010-es indulása óta többször is meghosszabbították az átadási határidőt, a késedelem összetett objektív okokra vezethető vissza a BKK szerint, a rendszer indításának jelenlegi határideje 2014 tavasza,­sítására a BKK és a BKV Zrt. mintegy 4 milliárd forint támogatást nyert az Új Széchenyi tervből, illetve az Európai Unió fejlesztési forrásaiból. A rendszer bevezetésének fővállalkozója a Synergon Integrator, amely eddig 6 milliárd forintot szám­lázott, ebből négymilliárd forint uniós támoga­tás - tájékoztatta korábban a Napi Gazdaságot a BKK. Az átadás előtti tesztelési és beüzemelési költségeket a kivitelező viseli. Kérdés ugyanak­kor, hogy a BKK miért nem korábban írta ki a most zárult pályázatot, amely nem az utolsó a projekt "életében", hiszen nemrég jelent meg a felszerelt eszközök és a rendszer üzemeltetésére vonatkozó közbeszerzési felhívás. A BKK korábban azt közölte lapunkkal, hogy a rendszer üzemeltetésére vonatkozó műszaki tartalom, az elvégzendő feladatok egyértelmű behatárolása a projekt lezárásával párhuzamosan határozható meg és a tesztelési időszak tapasz­talatai alapján véglegesíthető. A rendszer teljes átadásáig az üzemeltetés átmenetileg a Synergon feladata, ezért korábban nem volt szükség tender kiírására. DIÓSZEGI JÓZSEF

Next