Napi Gazdaság, 2014. március (24. évfolyam, 43-63. szám)

2014-03-03 / 43. szám

s­teleti és pénzügyi hírlap » 4 •* MAGYAR VÁLLALATOK KONZERVIPAR Idén bővülhet a hazai zöldségtermelés Az elmúlt év nem kedvezett a nagymagvú zöldségek termesztőinek: zöldborsóból és csemegekukoricából is jelentős volt az időjárás miatti terméskiesés. Nőttek a termelői árak, a konzervipar pedig kiárulta a készleteit. Idén várhatóan nő a termőterület mindkét növénynél, az árak azonban 6-14 százalékkal mérséklődhetnek. Kiss Melinda Katalin Bár a múlt év Európa-szerte kedvezőtlen volt a zöldborsó- és csemegekukorica-termesztés­ben, mégis inkább akcióznak a feldolgozók-for­­galmazók a boltokban, nem érződik, hogy hi­ány lenne a piacon - mondta a Napi Gazda­ságnak Papp Ferenc, a tyukodi Rege-Szatmári Konzervgyár Kft. termelési igazgatója. A kis­kereskedelmi láncok még nem hirdették meg a nagyobb tendereket sem a borsó-, sem a cse­­megekukorica-konzervek és -befőttek beszállí­tására, ezért az árak várható alakulásáról még nem tudott nyilatkozni. Tapasztalatai szerint egyre nagyobb konku­renciát jelent a magyar zöldborsó- és cseme­gekukorica-készítményeknek tradicionális pia­cainkon a hozzávetőleg 10­ százalékkal olcsóbb lengyel alapanyag, illetve a közelmúltban léte­sített lengyel, illetve orosz és ukrán feldolgo­zók tevékenysége, továbbá az uniós piacokon megjelenő thaiföldi kukorica. A hazai termelés csak öntözés mellett bizton­ságos, az öntözőkapacitások azonban korlá­tozottak, és a szintén jövedelmező csemege­­kukorica­ mellett a hibridkukoricavetőmag­termesztéssel is versenyezni kell az alapanyag­ért. Tavaly a késői tavaszodás miatt csúszó ve­tések miatt Magyarországon csak 12 ezer hek­táron termesztettek zöldborsót, a termésátlag hektáronként erősen eltérően és alacsonyan, 1-4,5 tonna között mozgott, míg egy átlagos évben 7-8 tonna körül alakul - idézte a Ma­gyar Mezőgazdaság című lap Török Jánost, a Kite Zrt. zöldségtermesztési üzletágvezetőjét. Ez utóbbihoz képest a hollandiai hozamok egy átlagos évben 15 tonna körül alakulnak hektáronként. Idén a termelői és feldolgozói szán­dékok alapján 14, de inkább 15 ezer hektár körül lehet majd a hazai zöldborsó-vetésterület, és a mostani kilátások alapján március közepén megkezdhetik a vetést a termelők. A felvásár­lási árak a megkötött termelte­tési szerződések alapján egy-két százalékkal maradhatnak alatta az elmúlt évi - különböző feltételek teljesítése melletti -, 80- 105 forintos kilónkénti felvásárlási árnak. A csemegekukorica vetésterülete 2013-ban 35 ezer hektár volt, idén 36 ezer hektár körül ala­kulhat, bár a feldolgozóiparból lenne nagyobb kereslet rá - annak ellenére is, hogy tavaly há­rom üzem is bezárt. A termőterület növelésé­nek gátja az öntözés hiánya mellett a feldolgokFotó: MTI Képünk illusztráció­zóktól való távolság, mivel az útdíj drágítja az alapanyagot. Tavaly 15-20 százalékkal drágult a kukorica - a szuperédes fajtákért kilogram­monként 51-52, a normálért 48-49 forintot adtak a feldolgozók -, idén azonban az előbbi­nél átlagosan 46-47, az utóbbi esetében 42-44 forintra csökkentek a szerző­dött árak. A múlt évet gyen­ge pozitív szaldóval záró Rege idén is a 2013-as mennyiség­re szerződött mind zöldbor­sóból, mind csemegekukori­cából. A Kecskeméti Konzerv Kft. idén 20 millió doboznyi zöldborsó, illetve hozzávető­leg 90 millió doboznyi cseme­gekukorica feldolgozását ter­vezi - mondta Ábrahám Tibor, a cég vezetője. A társaság a takarmány- és a dobozárak csök­kenése, illetve az alapanyag-termelő partneri kör bővítése miatt kedvezőbb kilátásokkal vág neki 2014-nek. Ha tartósan 300 fölött marad az euró-forint árfolyam és a kiskereskedelem­mel szemben is sikerül jobb árakat kiharcolni, akkor javulhat a 90-95 százalékban exportra termelő cég eredményessége is. A csemegekukorica vetésterülete idén 36 ezer hektár körül alakulhat GRABOPLAST Tartós növekedési pályán a cég Vajna Erzsébet Ismét eredményes évet zárt a győri Graboplast Padlógyártó Zrt.: nettó árbevétele 17 milliárd forint volt, míg az EBITDA 1 milliárd 830 millió forintot tett ki 2013-ban. Ehhez 650 millió forint adózás utáni eredmény társult. A világ 55 or­szágába szállító, 93 százalékban exportra termelő cégcso­port már harmadik éve tartós növekedési pályán van. Vi­lágszerte 800 üzleti partnerrel áll kapcsolatban, terméke­inek legnagyobb vásárlója egy kínai cég. Tavaly óta több mint száz egészségügyi intézményben hasz­nálják a győri cég egyik új termékét, a Silver Kin nevű pad­lóburkolót, amely hatásosan elpusztítja a fertőző baktéri-­­umokat. A társaság további célja, hogy minél több magyar egészségügyi intézményben, bölcsődében, iskolában és óvo­dában áttérjenek erre az egészségvédő PVC-termékre. A Graboplastnál 2013 a környezettudatos fejlesztések éve volt - e program keretében adták át az új munkahelye­ket is teremtő újrahaszno­sító üzemüket Tatabányán. A 600 millió forint költség­gel épített gyárban újrahasz­nosításra teszik alkalmas­sá a padlógyártás közben keletkező hulladékokat és selejtes termékeket. A cég vezetősége az idén továb­bi növekedéssel számol. Több mint hatmilliárd forint ér­tékű beruházással új padlógyár építését kezdik meg Ta­tabányán. Az új létesítményben száz főt foglalkoztatnak majd­­ a beruházás költségeinek harmadát az Európai Unió állja. Világszerte 800 üzleti partnerrel áll kapcsolatban a cég INFRASTRUKTÚRA Az enyhe tél kedvezett az építkezéseknek Diószegi József Az enyhe tél kedvezett a vasúti és gyorsforgalmi úthálózatokon folya­matban lévő beruházásoknak. A vas­úti fejlesztések közül például a váci vasútállomáson a téli időszak elle­nére is folytatni tudták a munkála­tokat, felújítják a felvételi épületet, a vasúti pályát és új üzemi épületet emelnek. A közbeszerzési pályázat nyertese, a Kőkapu 2012 Konzor­cium (a Közgép Építő és Fémszer­kezetgyártó Zrt., a Magyar Asz­falt Kft., a Swietelsky Vasúttech­­nika Kft.) nettó 14,8 milliárd fo­rintért végzi el a feladatot, a mun­ka a tervek szerint 2015 nyarán fe­jeződhet be. A Szajol és Püspökladány közötti vasútvonal felújítása keretében a tö­rökszentmiklósi felvételi épület fel­újítása is befejeződhetett, ezt már át is adta a Nemzeti Infrastuktúra Fej­lesztő (NFI) Zrt. Ugyanott a Pánthy úti aluljáró földmunkáit is folytatni tudták. A Gyoma-Békéscsaba vasút­vonalon a gyomaendrődi aluljárónál földkitermelést végeztek. Az Északi vasúti Duna-híd-Pilisvörösvár sza­kaszon Óbudán kitérő- és vágány­­építést, míg Óbuda-Északi vasúti Duna-híd között hídszerkezet- és támfalépítést végeztek. Az új nyom­vonalon épülő útszakaszok eseté­ben a kivitelezés az időjárás függ­vényében, de tovább folytatódha­tott. Folyamatban vannak a föld­munkák - töltésépítés, humuszolás, töltésalapozás - és a műtárgyépí­tés a miskolci (Sajó-híd hídfőépítés és alapozás), a nyíregyházi, a csor­nai, a marcali, a kecskeméti elkerü­­lőnél, az M3 autópálya 49. számú főút­ Vásárosnamény közötti sza­kaszán, az M43 Makó-országha­tár és az M85 Győr-Csorna közöt­ti szakaszán is. Az új nyomvona­lak esetében a kivitelezés előtt el­végzendő régészeti feltárásokat is meg tudták kezdeni a teljes Szeleste- Csorna szakaszon. Most a tervek szerint alakultak a munkálatok, de voltak olyan évek, amikor a hosszan tartó kemény tél miatt módosították a kivitelező és a megrendelő közötti szerződést, a csúszások pedig kötbérekhez vezet­tek. Azt nem sikerült megtudnunk, hogy a kedvező időjárásnak lehet-e pénzügyi hozadéka, s ha igen, mek­kora és hol jelentkezik. Valóban enyhe volt a tél, de a csapa­dék mennyisége így is jelentős volt, a keletkezett sár és talajvíz nem min­den esetben tette lehetővé a munkát - jegyezte meg a Napi Gazdaság­nak Loppert Dániel, a NIF szóvivő­je, hozzátéve: a munkálatok előre­haladása a szokásos téli teljesítés­hez képest számottevő volt, és ha az időjárás továbbra is segíti a kivi­telezést, most már gőzerővel foly­tatódhatnak a munkálatok. www.napigazdasag.hu , 2014. március 3., hétfő UTÁNPÓTLÁS Több pénzre számíthatnak a fiatal gazdák Napi Gazdaság Egy felmérés szerint a fiatal gazdák 49 százaléka számá­ra a legnagyobb kihívást a földhöz jutás jelenti, ezért nem meglepő, hogy a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) idei évindító konferenciáján a földkérdés kapta a legnagyobb figyelmet. A fórumon Bitay Márton, a Vidék­­fejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért fe­lelős államtitkára a májusig több ütemben hatályba lépő földforgalmi törvény kapcsán megemlítette, hogy a köze­pes gazdaságok megerősítése mellett a jogszabály egyik fő célja a hatósági engedélyezés bevezetésével az adásvétel lassítása volt, valamint az, hogy a helyben lakó földmű­ves előnyben részesítésével távol tartsák a biznisz, a be­fektetés világát a földügyektől. Az állami földbérleti pályázatokon a fiatal gazdák valamivel több mint 37 ezer hektár állami föld haszonbérletét nyer­ték el. Ez a gazdálkodók által elnyert összes terület - ami most 221 ezer hektár - 23,6 százalékát teszi ki. A meghir­detett 276 ezer hektárból 55 ezret újrapályáztatnak, miu­tán a tárca jogászai megtalálták a megoldást arra, hogyan feleltethető meg a földalapkezelő pályáztatási gyakorlata az új földforgalmi haszonbérleti szabályoknak. A tárca számításai szerint a fiatal gazdálkodók hektáron­ként 64 euró többlettámogatásra is számíthatnak az alap­­támogatáson felül az unió új pénzügyi ciklusában a Kö­zös Agrárpolitika (KAP) Magyarországnak járó közvet­len támogatási forrásaiból - jelentette ki Feldman Zsolt, a Magyarország a 2020-ig tartó uniós költségvetési cik­lusban összességében 12,3 milliárd euró támogatás­hoz jut a KAP forrásaiból, szemben a korábbi 10,6 mil­liárd euróval. A közvetlen támogatás a korábbi 6,6 milliárdról 8,8 milliárd euróra nőtt, amit javarészt a mostani SAPS rendszer szerint osztanak szét. VM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Vár­hatóan a plusztámogatás az egy hektárra jutó átlagtámo­gatás 25 százaléka lesz és maximum öt évig adható. A VM becslései szerint évente mintegy 9 ezren vennék igénybe ezt a támogatást. Erre a célra szakértői számítások szerint az évi 1,27 milliárd eurós (mintegy 380 milliárd forintos) közvetlen támogatás 0,62 százaléka (23-24 milliárd forint) fordítható - mondta a helyettes államtitkár. Azon 40 év alattiak kaphatnák meg - legfeljebb 90 hektárnyi terület­re -, akik vállalkozást indítanak vagy az első támogatási kérelem benyújtását megelőző öt éven belül indították a vállalkozásukat. A tervek szerint elérhető lesz a vidékfej­lesztési pillérben a fiatal gazdák induló támogatása, ami­re 2007 és 2013 között 35 milliárd forintnyi uniós támo­gatás jutott. Az új keret még nem ismert.

Next