Napi Gazdaság, 2014. április (24. évfolyam, 64-84. szám)

2014-04-01 / 64. szám

» üzleti és pénzügyi hírlap » 2 NEMZETKÖZI GAZDASÁG MAKROGAZDASÁG Sokéves mélyponton az infláció Európában Idén márciusban 2009 novembere óta a legalacsonyabb szintre, 0,5 százalékra esett az infláció az eurózónában, a februári 0,7 százalék után - jelentette a 18 tagállam fogyasztói árindexének alakulását fi­gyelő Eurostat. A Reuters által megkérdezett elemzők 0,6 százalékos pénzromlást vártak. Szakértők szerint a váratlan esés megnöveli an­nak lehetőségét, hogy az Európai Központi Bank (ECB) radikális lépé­seket lesz kénytelen tenni a defláció megakadályozása érdekében. Az inflációs ráta már a hatodik egymást követő hónapban tartózkodik az ECB 1 százalék alatti veszélyzónájában. A mostani adat is csak növeli , annak esélyét, hogy a bank kormányzója­,V­ch­tel­ferd van nácsa kamatcsökkentésről dönt csütörtöki ülésén. Olyan pletykák is terjednek, hogy az ECB „egyéb módszerekhez" is nyúl, mint például a negatív betéti kamat alkalmazása vagy az amerikai stílusú kötvényvásárlás. Százalék alatt Az ECB célja, hogy éppen csak 2 százalék , „fi alatt tartsa a pénzromlás ütemét, de eddig az infláció az , f . ..„ .. . „„r­­meg nem „vetemedett a jelenleg 0,25 sza- OU­T SZÓ is a ba­n zalékos alapkamat mérséklésére. 1 KÖRNYEZETVÉDELEM Komor jövőképet fest az ENSZ klímajelentése Az eddig feltételezettnél drámaibb következményeit jósolja a Föld felmelegedésének az ENSZ jelentése: a természeti források elapadása gazdasági válsággal és fegyveres konfliktusokkal fenyegethet. Fóti Tamás A Föld légkörének felmelegedése nemcsak szélsősé­gesebb időjáráshoz vezet, hanem messzemenőbb kö­vetkezményei is lehetnek: fokozódik a szegénység, az éhínség és a polgárháborúk kialakulásának veszé­lye - erre a megállapításra jutot­tak Jokohamában az ENSZ Éghaj­lat-változási Kormányközi Testületé­nek (IPCC) szakértői ötödik klímaje­lentésük második részében. Az üveg­­házgázok, így elsősorban a szén-di­­oxid korlátlan kibocsátása az elmúlt három évtizedben láncreakciót vál­tott ki, a gleccserek olvadnak, a jég­takarók visszahúzódnak, a tengerek átlagos szintje emelkedik. Mindezek következtében visszafordíthatatlan folyamatok indultak el az ökoszisz­témák veszélyeztetésében, csökken az állatfajok fenn­maradásának esélye, korallzátonyokat ér helyrehozha­tatlan kár, csökkennek a termőföldek és a mezőgazda­­sági hozamok. A légkör felmelegedésének az emberi­ségre gyakorolt hatása egyre pusztítóbb lehet - állít­ják a jelentés szerzői. A természeti forrásokért - a ví­zért és az energiáért - indított harc a világ stabilitá­sát veszélyeztetheti: tömeges elvándorlások indulnak meg, járványok terjednek. A helyi konfliktusok regio­nálissá válhatnak és népvándorlást generálhatnak. A tengerparti nagyvárosok, mint például Manila, Tokió és Hongkong, gyakrabban lesznek kitéve nagy erejű, pusztító orkánoknak és hőhullámoknak. Míg koráb­ban a 30 fok körüli hőmérsékletek számítottak magas­nak, ma már a negyven fokhoz kell hozzászoknia az emberiségnek, a metropolisok elviselhetetlenné vál­nak légkondicionálók nélkül, ame­lyek hatalmas energiafogyasztók és nem utolsósorban ezek is hozzájá­rulnak a környezet szennyezéséhez és a városi levegő forróságához. Az alapélelmiszerek - búza, rizs, kukorica - termesztése belátható időn belül két százalékkal zsugo­rodik, miközben a világ népessége ugyanakkor 14 százalékkal gyara­podik - idéznek a kutatók komor prognózisokat. Míg az utolsó, 2007-es jelentés „ma­gas” kockázatokról írt, addig a mostani már „nagyon magas” jelzőt használ. Ha nem csökken az üvegház­hatású gázok kibocsátása, az évszázad végére akár 4 Celsius-fokkal is emelkedhet légkörünk hőmérsékle­te, miközben a cél az, hogy az iparosodás előtti hő­mérsékletet kevesebb mint két fokkal haladja meg. A jelentés előkészíti a klímaváltozással foglalkozó jövő évi ENSZ-csúcsot, amelyen a kiotói jegyzőkönyvet fel­váltó, új megállapodást fogadnak el a káros anyagok kibocsátásáról. A száz évvel ezelőttihez képest ma 19 centiméterrel magasabb a tengerek átlagos vízszintje Fotó: Reuters ENERGETIKA Engedélyekre várnak az amerikai gázexportőrök Még hónapokba telhet, mire elindulhat az Ing szállítása. Lassabban készülnek el az amerikai hatóságok az exportra szánt cseppfolyós földgázt (Ing-t) előállító gyárak környezetvédelmi és biztonsági hatásfel­mérésével, mint azt a gázexportot támogatók re­mélték. Ezért a krími események miatt nagy köz­figyelmet kapott amerikai Ing-export csak a ter­vezettnél később indulhat el Európa felé. Az en­gedélyeket a Szövetségi Energiaszabályozó Bizott­ság (FERC) adja ki, amely az első hatástanulmá­nyokkal az év elején készült el. Az eredeti ütem­terv szerint viszont az új üzemeknek már tavaly meg kellett volna kapniuk az engedélyeket. A leg­több Ing-exportáló projekt már szerződéseket írt alá európai és japán olajvállalatokkal, amelyek vá­sárlói és befektetői lennének az üzemeknek. A FERC várhatóan engedélyezi a projekteket, bár ez még eltarthat egy darabig, környezetvédők sze­rint ugyanis a hatóságnak a közvetett környeze­ti hatásokat is ki kell vizsgálnia. PÉNZÜGY A görög parlament elfogadta a reformokat Napi Gazdaság Hétfőre virradó éjjel hosszú viták után a gö­rög parlament megszavazta (152-135 arány­ban) a vitatott reformcsomagot, amely többek között a munkaerőpiac liberalizálását tartal­mazza. A bankok feltőkésítésének törvényét is csekély többséggel szavazták meg a kép­viselők. Ezzel teljesült a nemzetközi hitele­zők trojkája (Nemzetközi Valutaalap, Euró­pai Bizottság és Európai Központi Bank) ál­tal követelt feltétel, és megnyílt az út a pénz­ügyi mentőcsomag fennmaradó, mintegy 10 milliárd eurós­ részletének átutalása előtt. Er­ről várhatóan a ma Görögországban talál­kozó uniós pénzügyminiszterek döntenek is. A pénz már hónapokkal ezelőtt esedé­kes lett volna, de a trojka nem véglegesítet­te a görög makrogazdasági program felül­vizsgálatát, amelyre végül két hete adta ál­dását. Athénnak májusban kell visszafizet­nie 9,6 milliárd eurót, a friss pénzből tehát nem sokat lát majd. A trojka további meg­szorító intézkedéseket sürgetett, amelyeket Antonisz Szamarasz kormányfő visszautasít A görög parlamentben a kormánytöbbség mindössze két képviselőre korlátozódott. tett, mert szerinte a görögök már elég áldoza­tot hoztak, a költségvetés tavaly pedig elsőd­leges többletet (az adósságtörlesztés nélkül) ért el. Mindazonáltal a most elfogadott, a gö­rög gazdaság versenyképességének fokozását célzó reformok között is bőven vannak vita­tottak, például a patikák liberalizációja vagy a tejár szabályozása. Szamarasz szerint „ha­talmas lépést tettek a jövő Görögországa felé”, egyúttal bejelentette, hogy kizárják pártjá­ból a reform ellen szavazó tagjukat. www.napigazdasag.hu , 2014. április 1., kedd ADÓZÁS Áfát emel Ljubljana A szlovén kormány ideiglenesen 22 százalékról 24-re tervezi emelni az általános forgalmi adót május elsejétől, miután az alkotmánybíróság pénteken alkotmányellenesnek ítélte a be­vezetni tervezett ingatlanadót arra hivatkozva, hogy az ingat­lanárak meghatározásának módja nem egyértelmű. Az ingat­lanadó éves szinten 126 millió eurót hozott volna a költség­­vetésnek. Uros Cufer szlovén kormányfő szerint ezt az ösz­­szeget most más forrásból kell pótolni. A nyolc hónapra szó­ló intézkedésről várhatóan csütörtöki ülésén dönt a kormány. Ljubljana sürgős lépéskényszerbe került, a büdzsében tavaly a GDP 14,9 száz­alékának megfelelő lyuk keletkezett a 3,3 milli­árd eurós bankmentő csomag miatt. Idén a hazai össztermék három százaléka alá kell csökkenteni a hiányt, hogy elkerül­jék az EU szankcióit. Legkevesebb 1,5 milliárd euró értékű kötvényt tervez piacra dobni a napokban a kormány, hogy előfinanszírozza a következő két évben lejáró adósságait. TÖRÖK VÁLASZTÁSOK Erdogan leszámolásra készül ellenzékével Napi Gazdaság A vasárnapi helyhatósági választásokon fölényes győ­zelmet szereztek a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltjei. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő pártja 45,5 százalékot szer­zett, ami jelentősen megha­ladja a 2009-es 38,8 százalé­kot. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) 27,9 százalék­kal lett második, a harmadik legnagyobb, a Nemzeti Cse­lekvés Pártja 15 százalékot ért el. Erdogan összeesküvéssel vádolta meg az ellenzéket a győzelem éjszakáján elmon­dott beszédében, és fenyege­tésként hozzáfűzte: „megla­kolnak érte”. A tőzsde pozití­van reagált az ország stabili­tását helyreállító eredmény­re, a török líra is erősödésnek indult, bár az elemzők meg­osztottak, vannak, akik sze­rint az ellenzék tüntetéseken kérdőjelezi majd meg a vá­lasztások tisztaságát. Erdogant korrupcióval vádol­ták a választási kampány so­rán, a kormány a közösségi médiumok betiltásával vá­laszolt, amivel jelentős nem­zetközi bírálatot váltott ki, és Az amerikai dollárral szemben két hónapos csúcsra erősödött a török líra. kérdéses volt, a választások eredménye visszaigazolja-e megtépázott népszerűség­ét. Az elmúlt egy esztendő viharos politikai harcok je­gyében telt, napirenden vol­tak a tömegdemonstrációk, amelyekkel szemben a kor­mány erőszakot alkalmazott. Erdogan most azt is közöl­te, hogy hű marad politikai irányvonalához, továbbá tíz­évi kormányzás után indul az augusztusi elnökválasztáson. Az ellenzék csalással vádol­ja a kormányt, és azt állítja, hogy jelöltjük győzött Isztam­bulban és Ankarában is. Az ország déli tartományaiban lövöldözések során nyolcan veszítették életüket.

Next