Napi Gazdaság, 2014. október (24. évfolyam, 190-210. szám)

2014-10-01 / 190. szám

» üzleti és pénzügyi hírlap » 135 éves Siemens tapasztalat hajtja a villanybuszokat is Az elektromos hajtásrendszerre és az elektromos járművekre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint a harmadik évezredben elterjedt technológiára. Pedig ismert vállalatok, köztük a Siemens már az 1800-as évek végén jelentkeztek ilyen járművekkel. Az elektromos hajtás eleinte a közösségi közlekedésben terjedt el, és most a személyautók mellett újra a buszok, teherautók, vonatok felé fordul a gyártók figyelme. Részben a környezetvédelmi szempontok új évezredbeli felértékelődésének is tulajdonítható, hogy a közlekedésben egyre nagyobb teret nyernek a károsanyag-kibocsátástól, vagy a fosszilis tüzelőanyagok elégetése útján keletkező kipufogógázoktól mentes hajtásrendszerek. A zöld megoldások azonban nem új keletűek: a Siemens például 1879-ben jelentkezett első elektromos meghajtású vasúti szerelvényével. Alig két évvel később már elektromos busz - tulajdonképpen az első troli - is gazdagította a palettát. Többek között budapesti kötődése is van a technológiának, az 1896-ban átadott, a kontinentális Európa első kéregvasútjaként ismert Millenniumi Földalatti Vasút járatait is a Siemens&Halske készítette, ezek a szerelvények szintén árammal működtek. A Siemens az utóbbi években ezen a területen számos innovatív terméket mutatott be hazánkban: elektromos hajtásrendszerű sportkocsit, kisautót, motorkerékpárt, illetve buszt is. A tiszta elektromos buszok ma már a hétköznapi városi közösségi közlekedésben is megjelentek. Közép- Európában az olasz Rampinivel együttműködésben készített és 2012-ben Bécsben üzembe állított e-buszok jelentették az áttörést. Az osztrák főváros utcáit 12 elektromos hajtású busz rója több vonalon, a 40 utas szállítására alkalmas járművek egy feltöltéssel akár 150 kilométert is megtehetnek, míg napközbeni gyorstöltésük alig negyedórát vesz igénybe. Az elektromos meghajtású járművek óriási előnye, hogy teljes egészében károsanyag-kibocsátás mentesek és a hagyományos - benzin- vagy gázolajüzemű - gépekkel szemben teljesen csendeseké. Ráadásul jóval költséghatékonyabb megoldást jelentenek klasszikus meghajtású társaiknál. A jellemzően magasabb beszerzési ár ellenére esetükben ugyanis jóval kedvezőbbek az üzemben tartási költségek: az alkatrészek cseréje alacsonyabb költséggel jár, az üzemeltetők nincsenek kitéve az üzemanyagárak hetenkénti árváltozásának, valamint a fékenergia elektromos visszatáplálása is a hatékony energiafelhasználást támogatja. Az egyszeri nagyobb kiadást jelentő akkumulátorcsere pedig előre jól tervezhető. Az elektromos midibusz egy példányával tavaly a budapestiek is megismerkedhettek, 2013 őszén a Budai Várnegyedben tűnt fel néhány hétig próbajáratként, sikert aratva az utasok és az elektromos hajtást kedvelő érdeklődők körében. Azóta a Rampini és a Siemens elkészítette Budapest részére is a konkrét javaslatát. A jármű teljes mértékben kielégíti a frekventált Várnegyed igényeit. A korábbi referenciák és a kéthetes budapesti próbaút garantálják, hogy a busz sikeresen birkózik meg az intenzív, meredek lejt- és hegymeneteket magában foglaló útvonallal is. A Siemens-Rampini többéves tapasztalattal rendelkezik a jármű lelkét jelentő akkumulátor töltésének technológiáját illetően, így olyan tényezők sem jelentenek reális kockázatot, amelyek egy kezdő fejlesztőnél esetlegesen komoly problémát okozhatnak. Ilyen például a töltések szakszerűségének biztosítása az üzemeltetést jelentősen megdrágító, idő előtti akkumulátorcserék elkerülése végett. A gyártók törekedtek a magyar ipar bevonására is: megállapodást kötöttek a nagy múltú Rába gyárral. A Rampini és a Rába között hosszú évekre nyúlik vissza az együttműködés a tűzoltó járművek gyártása terén. A buszok karbantartása, a töltő infrastruktúra kiépítése is hazai munkaerőt foglalkoztatna. Nagyobb darabszámú megrendelés esetén az együttműködés akár további résztvevőkre is kiterjeszthető. A termék a BKK közelmúltbeli tenderén is megjelent, így lehetőség nyílt összevetni árszintjét a versenytársakéval, és a részletes feltételek megismerése után két másik termék mellett is állta a versenyt. Úgy tűnik, a magyar-olasz-német hármas ár-érték arányban is verhetetlen. Reméljük, hamarosan lehetőség nyílik az e-buszok beszerzésére, így felhasználhatóvá válik a javarészt az EL­ által biztosított finanszírozás, és végre kivonhatóak lesznek a kiszolgált, sötét füstöt okádó buszok Budapest szívéből, a megújult Várnegyedből. www.napigazdasag.hu , 2014. október 1., szerda MAGYAR GAZDASÁG 3 ­KÖZMŰHOLDING Kiveszik az energetikai cégtől a Főgázt A Magyar Fejleszté­si Bankhoz kerül a Főgáz az MVM-től, így nem az energe­tikai társaság lesz az, amely kialakítja az állami közmű­holdingot. Dékány Lóránt A várakozásokkal ellentétben nem az MVM Magyar Villa­mos Művek, hanem a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hozza majd létre az állami energia­­szolgáltató holdingot - derül ki a tegnapi közlönyben meg­jelent kormányhatározatból. Ennek értelmében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek október 10-ig le kell zárnia a Főgáz fővárosi önkormány­zat tulajdonában lévő 50 szá­zalékos részvénycsomagjának megvásárlását, majd a része­sedést azonnal át kell adnia az MFB-nek. Ugyanígy kell cse­lekednie a határozat szerint az MVM-nek is azzal a 49 száza­lékos Főgáz-csomaggal, ame­lyet áprilisban szerzett meg az állami energetikai cég. A Főgáz MFB-nek történő át­adása Lázár János Miniszter­­elnökséget vezető miniszter és Seszták Miklós nemzeti fejlesz­tési miniszter együttes felelős­sége. A kormányhatározat ér­telmében nekik kell megvizs­gálniuk annak lehetőségét is, hogy a villamosenergia-szol­gáltatási piacra az állam egye­temes szolgáltatóként belép­hessen. A leghatékonyabb, a nemzeti közmű-szolgáltatá­si rendszer követelményei­nek megfelelő megoldást az év végéig kell a kormány elé terjeszteniük. A két tárcavezetőnek meg kell vizsgálnia annak lehetőségeit is, hogy az állam beléphessen a távhőszolgáltatás piacára. Erre legkésőbb 2015. január 31-ig kell javaslatot tenniük. Az, hogy a budapesti egyete­mes gázszolgáltató, a Főgáz az MFB-hez kerül, magyarázatot adhat arra, miért kellett lét­rehozni szeptember elején az MFB Földgázkereskedő Zrt.-t. Ahhoz, hogy a cég gázszolgál­tatói engedélyt szerezhessen, még a gáztörvényt is módosí­tották. Az MFB már rendelke­zik földgázhoz kötődő infra­struktúrával, hiszen 51 száza­lékos részesedéssel bír az al­győi stratégiai tárolóban. Lázár János a napokban arról beszélt, hogy az állami köz­műszolgáltató jövő március­ra állhat fel, ennek bázisát pe­dig a Főgáz adhatja. Hozzá­tette, a társaság célja az lesz, hogy piaci körülmények kö­zött, a vetélytársakat verseny­ben megverve áramot, gázt és távhőt szolgáltasson lehetőség szerint minél több háztartás számára. A Főgáz jelenleg Budapest­re és az észak-magyarorszá­gi területre rendelkezik egyete­mes, vagyis lakossági szolgál­tatói engedéllyel. Utóbbi alap­vetően a Tigáz ellátási régió­ja, így ott nem a Főgáz tulaj­donát képezik a gázvezetékek, vagyis ez nem jelent akadályt az állami gázcég szolgáltatá­sának kiterjesztésében. Az vi­szont sokkal inkább, hogy az egyetemes szolgáltatói terü­leten meglehetősen sok ügy­félszolgálati irodát kellene lé­tesíteni, ami jelentős forrást emésztene fel. Ismét csökken a távhő ára a lakossági fogyasztók szá­mára. A kormány tavaly év végi döntésének megfelelő­en mától 3,3 százalékkal kell kevesebbet fizetni a köz­ponti fűtésért. Ez leginkább a zirci távhőfogyasztók számláiban látszik majd meg, mivel az országban jelen­leg ott a legdrágább a távfűtés. Ennek megfelelően számszerűleg legkisebb mértékben Bokodon csökken majd a távhő ára. A Főgáz jelenleg a fővárosban és Észak-Magyarországon egyetemes szolgáltató Fotó: Katona Vanda ­7 MAGYARORSZÁG Magasabb a GDP, kisebb a hiány Napi Gazdaság Revideálásnak és módszertani változás­nak köszönhetően lényegesen magasabb lett a 2013-as magyar GDP, ennek megfe­lelően az adósság és a hiány is kisebb lett Magyarországon - írja az Mfor.hu. Tavaly Magyarország folyó áron számí­tott bruttó hazai terméke 29 846 mil­liárd forint volt - derül ki a KSH által publikált, a múlt évre vonatkozó előze­tes nemzeti számlákból. Ez lényegesen magasabb annál a 29 077,8 milliárdnál, amiről korábban tudni lehetett: a kü-A 2013-as éves növekedés tönbség 2,6 százalék. Ebből 0,3 százalék annak köszönhető, hogy tavaly a koráb­ban közölt 1,2 százalék helyett 1,5 szá­zalékos volt a magyar gazdaság tény­leges növekedése. A gazdaságpolitiku­sok kedvezően fogadhatják majd a na­gyobb GDP-t, így például a 2013-as év végi maastrichti adósságunk a koráb­ban közölt 79,39 százalék helyett im­már „csak" 77,34 százalék lesz. De a GDP arányában kisebb lesz a költség­­vetési hiányunk és alacsonyabb a kül­ső eladósodottsági mutatónk is - írja az Mfor.hu. A GDP-adatok szokásos szeptember végi felülvizsgálatára azért van szük­ség, mert a gazdaság alakulását befo­lyásoló tényezők közül például a vál­lalati eredmények feldolgozását ekkor­ra tudja „abszolválni" a statisztikai hi­vatal. Ezúttal tehát, ahogy fentebb lát­tuk, a 2013-as éves növekedés 0,3 szá­zalékponttal magasabb volt a koráb­ban közöltnél. Az elmúlt évre nominálisan kimutatott GDP-adat viszont ennél lényegesen job­ban nőtt, ami arra vezethető vissza, hogy a KSH most először publikálta a nemze­ti számlák rendszerét az ESA 2010 elvek szerint. Ez a módszertani változás az elő­zetes kalkulációk szerint hazánk vonatko­zásában 1-2 százalékos pluszt hozott vol­na, de a végleges érték valahol 2,3 száza­lék körül van. Az Magyar Nemzeti Bank a GDP-arányos államadósság második negyedév végi adatáról azt közölte, hogy az a március végi 84,5 százalékról 85,0 szá­zalékra nőtt. Az államháztartás finanszírozási hiánya 296 milliárd forint volt ugyanekkor, ami az adott háromhavi GDP 3,9 százalékának megfelelő ösz­­szeg, a június végéig tartó egy év alatt a hiány 908 milliárd forint, a GDP ará­nyában 3 százalék volt. Az államháztartás névértéken számolt bruttó adós­sága 25 437 milliárd forintra rúgott, 502 milliárddal nőtt a második negyed­évben és 2352 milliárddal volt több, mint a múlt év végén, amikor a GDP ará­­ nyában 79,4 százalékon állt. A nettó hitelfelvétel 437 milliárd forinttal, a forint gyengülése pedig 65 milliárd forinttal növelte a bruttó adósságot a második negyedévben. Az államháztartás nettó adóssága 22 841 milliárd forint volt június végén, a GDP 76,3 százaléka­ 20,3 százalékponttal magasabb volt a korábban közöltnél

Next