Napi Gazdaság, 2014. december (24. évfolyam, 231-250. szám)

2014-12-22 / 246. szám

í­Tpénzügyek és piacok " k //napi DEVIZAÁRFOLYAMOK ! a tizenkét hónapos I VEZETŐ TŐZSDE NDEXEK I Egy dollár ^ /gazdaság ^--------------------------------- diszkontkincstárjegy ---------------------------------- 3,4 pp ► euró/forint | eurófej ► euró/zloty­­ '► DAX I Nikkei-225 S&P-500 M. jiwvS ............./ ^ m—M 22 vőv forint BUX index 25 m Cil í-v Ie 909 7n ,Egy svájci frank 16 382,70 ............................ százalék - 262,71 p ont 0*1,1396) 20M.VM. vni DC X. XIL1S. 2014. VI. 1. Vili. IX. X. XII.I9. forint DEVIZAPIAC j Az év legrosszabb hetét zárta a forint Ahogy közeledik az év vége, egyre inkább képte­len tartani magát a forint, pénteken az év legrosz­­szabb hetét zárta a ma­gyar fizetőeszköz. Pedig a piaci szereplők többsége forinterősödést várt az adósságszabály miatt. Beke Károly A 315,61-es pénteki záró árfolyam azt jelenti, hogy öt nap alatt 2,5 százalékkal gyengült a forint az euróval szemben, ezzel a legrosszabb hetét zárta 2014- ben. Egy héttel korábban még mind­össze 307,79 forintot kellett adni egy euróért. Ehhez mérhető heti gyengülés csak egy volt az évben, amikor január utolsó hetében 2,4 százalékot esett a forint az euróval szemben. Sovány vigasz, hogy a magyar devi­za nem volt egyedül a lejtmenetben, hiszen a lengyel zloty például egy hét alatt 2 százalékot veszített értékéből, ezzel a forint mögött a második leg­rosszabbul teljesítő volt a Bloomberg által vizsgált 24 feltörekvő deviza kö­zül. A cseh korona ehhez képest olcsón megúszta, mindössze 0,2 százalékkal gyengült a múlt héten, míg a román lej stagnált. A gyakran a régióhoz so­rolt török líra közben csaknem más­fél százalékkal erősödni tudott. Ha az év eleje óta vizsgáljuk a fenti devizák teljesítményét, akkor is a forint lóg ki a sorból 6,1 százalékos esésével, mi­közben a zloty 2,7 százalékkal, a ko­rona pedig 1,2 százalékkal értékelő­dött le, a líra pedig több mint 4 szá­zalékot erősödött. A romló hangulat nemcsak a forin­tot viselte meg, a magyar állampapír­ok hozamain is megmutatkozott, egy hét alatt a tízéves másodpiaci hozam 3,47-ről 3,73 százalékra emelkedett. Sőt, közben 3,98 százalékon is járt, majd az utolsó két nap során onnan esett vissza. A fentiekből is az látszik, hogy ezúttal nem kizárólag a forintot „találták meg” a be­fektetők, hiszen a zloty csaknem ugyan­annyit gyengült. Pénteken 4,28 felett is járt az euró-zloty árfolyam, ami 15 hó­napos csúcsot jelentett, ebben azonban Bernd Berg, a Société Générale elemző­je szerint technikai hatások is közreját­szottak, mivel elesett a 4,26-os tavalyi mélypont, majd onnan hirtelen ugrott még egyet az árfolyam. Emellett természetesen fundamentális okai is voltak a forint és a zloty gyen­geségének, az orosz rubel esése mi­att egyre többen számítanak a válság mélyülésére, illetve arra, hogy eset­leg Kelet-Európára is átterjed a fer­tőzés. A lengyel jegybank ugyanak­kor nem aggódik a zloty gyengesége miatt. Elzbieta Chojna-Duch, a mo­netáris tanács egyik tagja azt mond­ta, hogy a gyengébb deviza az expor­tot támogatva akár még kedvező is le­het, ha folytatódik a gyengülés, akkor pedig akár egy kamatvágással is felér­het ennek gazdasági hatása. Magyarország számára azért fájóbb a forintgyengülés, mert az adósságsza­bály teljesülése miatt erősebb devizá­ra lenne szükség az év végén. Az utób­bi hónapokban sok piaci szereplő el is kezdett arra játszani, hogy akár mes­terségesen is képes lesz az MNB erő­sebb forintárfolyamot csinálni az év végére, ők most egyre nagyobb baj­ban vannak a gyengülést látva. Persze még nem feltétlenül kell elkeseredni­ük, hiszen az adósság szempontjából a december 31-i árfolyam számít, ad­dig pedig még lesz öt alacsony likvi­Fotó: Reuters dllású nap, amikor bármi megtörtén­het. Pénteken egyébként Balog Ádám, az MNB alelnöke is igyekezett nyug­tatni a befektetőket, amikor egy sajtó­­tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a gyengülő forint nem okoz különösebb gondot, főleg azért, mert láthatóan a régiós devizákkal - főleg a zlotyval - együtt esik a magyar fizetőeszköz. Ko­rábban az elemzők többsége azt gon­dolta, hogy 310 alatti euróárfolyamnak kellene jönnie az év végén ahhoz, hogy teljesüljön az adósságszabály, az Erste Bank néhány hete például 306-307 kör­nyékére lőtte be a szerinte kívánatos szintet. Vagyis a hátralévő öt napban gyakorlatilag a múlt heti veszteségét kellene visszanyernie a forintnak ah­hoz, hogy maradjon esély az adósság csökkenésére. EURÓ-FORINT ÁRFOLYAM 318,0 306,0 ---------------------------------------------------------------2014. XII. 15. XII. 19. Forrás: Reuters REORGANIZÁCIÓ Nem sikerült elsőre a BTel-közgyűlés Molnár Gergely A Business Telecom (BTel) részvényeinek és kötvényének tőzsdei kereskedését is felfüggesztették péntekre a társaság sorsdöntőnek beharangozott közgyűlésére való tekintettel. A társasági eseményre eh­hez képest nem ment el elég részvényes, a 10 millió 530 ezer részvényből csak 4 millió 97 ezer papírnak a tulajdonosa volt képviselve, vagyis a közgyűlés határozatképtelen volt. A megismételt közgyűlést az eredeti napi­renddel december 29-én tartják, Budapes­ten. A társaság péntek este kiadott közle­ménye szerint ezen az összejövetelen olyan döntéseket szeretnének meghozni, amelyek a társaság reor­ganizációs folyamatának felgyorsításában hatékony megol­dást nyújtanak, a BTel megítélését, jövőjét jelentősen befo­lyásolják. A cég által kibocsátott BTel 2014/B kötvény tulaj­donosait negatívan érintette a halasztás. A cég tájékoztatása szerint ugyanis a köz­gyűlés lett volna hivatott azokat a reorga­nizációs lépéseket meghozni, amitől a lik­viditási helyzet javulását várják. Jelenleg ugyanis a BTelnek nincs elég pénze a köt­vények visszafizetésére. A tőketörlesztés­re és kamatfizetésre vonatkozó határnap október 23. volt, ám a társaság máig nem tudta teljesíteni kötelezettségét. Az érintett kötvényből 300 millió forint értékben bocsátottak ki három évvel ezelőtt FEJLESZTÉS Nagy sebességre kapcsol a Telekom Túrós-Bense Levente Bővítette nagysebességű internet-lefedettségét a Magyar Telekom újabb kábelhálózatok vásárlásával, az idei akvizícióknak köszönhetően 30 ezer­rel több háztartást ér el vezetékes széles sávú internet-, tv- és hangszolgál­tatásaival - derül ki a társaság közleményéből. A cég új ügyfeleinek nin­csenek teendőik, a Telekom végrehajtja a szükséges korszerűsítést és szol­gáltatásfejlesztést az új üzleti tevékenységek integrációja során. A Telekom kommunikációs igazgatósága az MTI érdeklődésére közölte, hogy az ak­vizíciók elsődleges célja a szélessávú­ lefedettség növelése volt, az árazás részleteiről azonban nem árultak el részleteket. A Magyar Telekom a har­madik negyedév végén a magyar háztartások közel 50 százalékát, mintegy 1,85 millió háztartást fedett le nagy sebességű internettel. o * 9­0

Next