Napi Gazdaság, 2015. február (25. évfolyam, 21-40. szám)
2015-02-02 / 21. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » FORINTOSÍTÁS Őszre nem lesz devizahitel Február elsejétől hatályos a devizahitelek forintosítása és a fair bankokról szóló törvény is tegnap lépett életbe. Varga Mihály szerint a nyár végére zárul le a forintosítási folyamat. Fischer -Rácz Augusztusvégére lezárul a magyarországi devizaalapú jelzálog-hitelezés, akkorra érhet véget a teljes forintosítási folyamat - mondta szombaton Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A devizahitelek elszámolása, amit Varga 2015 legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedésének minősített, 3600 milliárd forint értékű devizahitel forintosítását jelenti, amivel 1,3 millió családnak csökkennek a terhei. Varga elmondása szerint az elmúlt évek igazolták a kormányzat lépéseit, amelyekkel megfeleződött a devizahitel-állomány, és az időzítés is sikeresnek bizonyult, mivel 2010-ben nem lett volna értelme az átváltásnak, annyira magasak voltak akkor a forinthitelkamatok. Varga Mihály megismételte, hogy az első tavaszi hónapokban minden érintett hiteles megkapja bankjától az elszámolást, és ha kifogása lenne, 30 napja van, hogy azt jelezze. A kormány várakozása szerint lesznek még vitás kérdések és perek az elszámolás során, de őszre így is rendeződni fog az ügy. Szintén ebben a témában tartott sajtótájékoztatót a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal szerint egy átlagos hitelesnek, aki 2007-ben húszéves futamidővel hétmillió forint kölcsönt vett fel, a decemberi árfolyam alapján 77 ezer forint volt a törlesztője. Ha januártól a kormány nem rögzítette volna 256 forint 50 filléren az árfolyamot, akkor februártól 93 ezer forintot kellene fizetnie. Február 1-jétől hatályos a devizahitelek forintosítása, az átváltási árfolyamot a jogszabály a svájci frank esetében 256,47, az eurónál 308,97, a japán jennél pedig 2,163 forinton határozta meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mintegy kilencmilliárd eurót biztosított nemzetközi tartalékából az elszámoláshoz és a forintosításhoz. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló javaslatot tavaly novemberben fogadta el az országgyűlés, a forintosítás február elsejével lépett életbe. A forintra átváltás a tőketartozáson kívül kiterjed a kamatra, a költségre és a díjra is.A forintra átváltott hitelek referenciakamathoz, a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött hitelek lesznek, vagyis nem fix kamatozásúak. A parlament határozata alapján a kamatfelár a hitelfelvételkor alkalmazott eredeti értékre változik vissza, ami azonban nem lehet kevesebb, mint 1 százalék és nem haladhatja meg lakáscélú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén az 4,5 százalékot, nem lakáscélúnál pedig a 6,5 százalékot. Szintén vasárnap lépett hatályba a fair bankokról szóló törvény. A jogszabály szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket, szabályozza a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást és a módosításra vonatkozó rendelkezéseket, a Kúria jogegységi döntésének megfelelően. A törvény rögzíti, hogy a fogyasztó számára hátrányosan kizárólag a hitelkamat, a kamatfelár, a költség és a díj módosítható egyoldalúan. Egyéb feltétel egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan nem módosítható. 1,3 millió családnak csökkennek a terhei Fotó: Katona Vanda MEGKEZDTE TEVÉKENYSÉGÉT A ROSSZ BANK Jelenleg szakmai egyeztetések zajlanak, amelyek alapján az év második felétől az eszközkezelő átveszi a rossz ingatlanhiteleket a bankoktól. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly novemberben alapította azt az eszközkezelő társaságot, amely a kereskedelmi bankok problémás kereskedelmi ingatlanhiteleit veszi majd át. A MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. 100 százalékos tulajdonosa az MNB. A jegybank monetáris tanácsa egyúttal 300 milliárd forintos, tízéves hitelkeretet hagyott jóvá, amelyből a problémás kereskedelmi ingatlanhitelek könyv szerint mértéken 800-1000 milliárd forint körüli potenciális portfoliójának jelentős részét fel akarja majd vásárolni a MARK. FORINTHITELPEREK Soron kívüli tárgyalások Kulcsár Anna Január 5. és 12. között huszonhat pert indítottak forinthitelügyekben a magyar állam ellen a Fővárosi Törvényszéken különféle pénzügyi intézmények. Fazekas Sándor, a törvényszék elnöke a Napi Gazdaságnak elmondta: az ügyeket a bíróság Gazdasági Kollégiuma soron kívül tárgyalja majd, az előkészületek megkezdődtek. Az elnök a kerületi bíróságokról is bírákat rendelt ki, csoportosított át, a szakemberek készen állnak arra, hogy részt vegyenek a kérelmek elintézésében. A most induló perekben a bankok azt igazolhatják, hogy tisztességesen jártak el, amikor a korábbi években egyoldalúan felemelték a forinthitelek kamatát, az ügyintézés díját és költségeit. Ez már az ügyek második turnusa. A tavaly júliusban elfogadott adósmentő törvény alapján ugyanis a pénzintézetek először - a múlt évben - a devizaalapú hitelek kapcsán pereskedhettek. A Fővárosi Törvényszék elnöke a múlt nyáron is csoportosított át bírákat, hogy a devizahiteles ügyeket zökkenőmentesen elintézhessék. Augusztusban végül 79 bankper kezdődött meg, s ezek többségét azóta nemcsak első fokon, de az ítélőtáblán is lezárták. A felülvizsgálati kérelmeket - rendkívüli perorvoslat keretében - a Kúria bírálja el. I KASZINÓKONCESSZIÓ / Nem tervez pályázatokat kiírni az NGM Hecker Flórián Kétszer annyi bevételre számít a kormány a játékadóból és a koncessziós díjból, a Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem tervez pályázati kiírást a szabad kaszinókoncessziókra. Nincs pályázat kiírási kötelezettség a játéktermek üzemeltetési jogának odaítélése kapcsán - közölte a Napi Gazdaság megkeresésére az NGM. Lapunk azt szerette volna megtudni, hogy a még szabad kaszinókoncessziók mikor találhatnak gazdára, illetve tervezik-e ezeket megpályáztatni. A tárca válaszában emlékeztetett arra, hogy a szerencsejáték szervezéséről, illetve a koncesszióról szóló törvény ugyan megengedi az államháztartásért felelős miniszternek az ilyen jogok időleges átengedésére pályázatot meghirdetni, az azonban csupán elvi lehetőség, nem pedig kizárólagos szabály. Tehát a nem liberalizált - vagyis koncesszióköteles - szerencsejátékjogok szétosztása továbbra is „megbízhatósági alapon” történhet. Erre egy tavalyelőtti jogszabály-módosítás teremtett lehetőséget, amelynek értelmében pályázati eljárás mellőzésével is köthető koncessziós szerződés. Ehhez az adott szerencsejáték-szervezőnek legalább tízéves tevékenységet és teljes átláthatóságot kell felmutatnia, illetve nem lehet közteher-fizetési elmaradása. Így jutott hozzá a korábban odaítélt, összesen hét játékterem-üzemeltetési engedélyhez a Las Vegas Casino Kft. és az Aranybónusz Kft. is. A vonatkozó törvény 11 kaszinó működését engedélyezi országosan, ebből mostanra nyolc nyitotta meg a kapuit. Akár az is előfordulhat, hogy a most még üresen maradt jogok távszerencsejáték-szervezőkhöz kerülnek. A koncessziók teljes kiosztása amúgy a központi költségvetés szempontjából is sürgető lehet: az előzetes adatok szerint 2014-ben 5,6 milliárd forintot utalt ide öt kaszinó játékadó és üzemeltetési díj címén, idén ugyanez már 10,5 milliárd forintot is elérhet nyolc kaszinó befizetéseiből. A JÁTÉKKASZINÓK JÁTÉKADÓ- ÉS KONCESSZIÓSDÍJ-BEFIZETÉSEINEK BECSLÉSE (MILLIÁRD FORINT) Képünk illusztráció,fotó: Bach Máté Év 2014 5 1.1 4.5 i 5,6 2015 8 4.3 6,2 ] 10,5 *a koncessziós díj levonásának figyelembevételével Forrás: NGM www.napigazdasag.hu » 2015. február 2., hétfő ________________________________MAGYAR GAZDASÁG •» i napi gazdaság www.napigazdasag.hu Ahol üzlet lesz a hírből Növekedés kelet és nyugat között Vezető előadó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Időpont: 2015. március 17. Helyszín: Larus Rendezvényközpont, Bp., Csörsz utca 18/B Jegyár: 24 900 forint + áfa Bővebb információ: konferencia@napigazdasag.hu www.napigazdasag.hu/konferencia 06-1/450-9626