Napi Gazdaság, 2015. április (25. évfolyam, 63-83. szám)
2015-04-08 / 67. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » MAGYAR GAZDASÁG DÉLKELET-EURÓPAI GÁZFOLYOSÓ Szakértői munkabizottság készíti elő a beruházást * Balog Tamás Rendszeresíti miniszteri szintű találkozóit, továbbá közös szakértői munkabizottságot hoz létre a délkelet-európai földgázvezeték kiépítését célzó beruházás előkészítésére Magyarország, Szerbia, Macedónia, Görögország és Törökország - erről állapodtak meg tegnap Budapesten az együttműködésben részt vevő országok kormányainak illetékes tárcavezetői. Moszkva 2019 után megszüntetné a közép-európai gázellátásban főszerepet játszó ukrajnai tranzitútvonalat, a Déli Áramlat projektje pedig meghiúsult, ezért az öt ország most új megoldást keres a térség energiabiztonságának megteremtésére. A jelenlegi elképzelés szerint az Oroszországból Törökországba szállított gáz a török-görög határról, a Balkánon át érkezne Magyarországra, illetve menne tovább tőlünk nyugatabbra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tegnapi megbeszélést követően közölte: a felek egyetértenek abban, hogy Közép- Európa és Délkelet-Európa energiaellátása egyszerre biztonsági, versenyképességi és stabilitási kérdés, annak megnyugtató rendezése pedig nemcsak a régiók országainak, hanem az egész Európai Uniónak érdeke. Szijjártó hozzátette: az öt ország nem tudja kizárólag önerőből finanszírozni azt a komoly infrastruktúra-fej lesztést, amire szükség van ahhoz, hogy a Törökországból érkező gáz eljusson a térségbe, ezért uniós forrásokra is számítanak. A tanácskozáson megfigyelőként az Európai Bizottság képviselője is részt vett. A hamarosan felálló szakértői munkabizottság a kivitelezéssel, ami-Moszkva 2019 után megszüntetné az európai gázellátásban főszerepet játszó ukrajnai tranzitútvonalat.nanszírozással, az ár és a gázforrások kérdésével foglalkozik majd, valamint az együttműködés nyitottságáért is felel (a kezdeményezéshez Szijjártó szerint akár Albánia és Bosznia-Hercegovina is csatlakozhat). A munkabizottságnak a projekt menetrendjét júliusig kell elkészítenie, amikor is a miniszterek újra összeülnek. Törökországon keresztül érkező gázvezetékhez uniós forrásokra is számítanak Fotó Bach Máté CSALÁDI CSŐDVÉDELEM Akár 50 százalékkal is csökkenhet az adóssága annak, aki él a családi csődvédelem lehetőségével, ami önkéntes alapon működne. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) javaslata szerint a kirendelt csődbiztosok megtilthatnák a nagyobb kiadásokat és elrendelhetnék az autó vagy a nyaraló eladását - derül ki Rétvári Bencével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárának a Figyelő Onlinnak adott interjújából. FELKÉSZÜLÉS AZ OROSZ EXPORTRA Április huszadikán kezdi ellenőrizni a hazai és a görög húsipari vállalatokat az orosz Állategészségügyi és Növényvédelmi Szövetségi Szolgálat (Rosszelhoznadzor). Az orosz szakhatóság azt követően számolt be erről, hogy Szergej Dankvert, a Rosszelhoznadzor vezetője telefonon beszélt magyar, illetve görög kollégájával - közölte az MTI a TASZSZ orosz hírügynökség nyomán. A konkrét cégek listáját hamarosan véglegesítik. NÉPSZERŰ HITELPROGRAM A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által 2013. júniusban útjára indított növekedési hitelprogram (nhp) második szakaszában 660 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a bankok és a kis- és középvállalkozások, amelyből 512,5 milliárd forint hitelt folyósítottak április elejéig - közölte tegnap a jegybank. Az nhp első és második szakaszában eddig 21 ezer vállalkozás jutott összesen több mint 1360 milliárd forint hitelhez. A második szakaszban létrejött szerződések közel 97 százaléka új hitel. www.napigazdasag.hu , 2015. április 8., szerda QUAESTOR-ÜGY Stabilnak látszott a vállalat háttere Szőcs László A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) Eximbank-részvényeit, mint dematerializált, forgalomképtelen értékpapírokat a Quaestornál díjmentesen vezette, a tárcának, most ez a központi értéktárnál mintegy 60 millió forintba kerül majd. A Magyar Államkincstár ugyanis ilyen feladatot nem vállal - a többi közt ezt az érvet hozta fel Szijjártó Péter annak magyarázatára, milyen racionális megfontolások szóltak korábban a külügyi tárca (KKM) és a felügyelete alá tartozó intézmények számára az azóta bedőlt Quaestorral való együttműködés mellett. A külgazdasági és külügyminiszter azt is elmondta: néhány hónapig együttműködtek a Quaestorral, illetve érdekeltségeivel a törökországi kereskedőház ügyében, de szavai szerint a brókerbotrányt megelőzően és attól teljesen függetlenül előkészítés alatt volt már egy másik szereplővel való szerződéskötés, hogy kiváltsa az előbbit. Ugyanilyen megállapodás az oroszországi kereskedőházra vonatkozóan már létre sem jött, az pedig a Quaestor tevékenységi körének ismeretében látszott jónak, hogy a vállalat szerepet játszszon a moszkvai magyar vízumközpont működtetésében. - A moszkvai vízumkiadásban korábban áldatlan állapotok uralkodtak. A vízumközpont kiszervezéséről 2014 februárjában született kormánydöntés - mondta a Napi Gazdaság kérdésére a miniszter, hozzátéve: ma is indokoltnak tartja ezt a lépést, lehetőleg magyar cég bevonásával. - Teljes mértékben az volt a benyomásunk, hogy egy stabil, megbízható vállalattal működünk együtt - mondta Szijjártó a tárca Quaestorral való kapcsolatáról. Kitért arra is, milyen kapcsolat fűzte Tarsoly Csabához, a cég vezéréhez, akit az ezredforduló környékén, győri önkormányzati képviselőként ismert meg. Mint mondta, ő maga is erőteljesen megdöbbent, mikor kiderült, mivel vádolják a vállalkozót. Az ellenzék az elmúlt hetekben a többi közt bennfentes információval való visszaéléssel vádolta meg a tárcát. A KKM közölte: az MNKH-nak egyetlen értékpapírszámlája volt a Quaestornál, a szerződés szerint ez csak állampapír lehetett. A 3,8 milliárd forintnyi összeg kivételéről március 5-én döntött a kereskedőház. BRÓKERBOTRÁNY Ötszörösére emelné a kártalanításra kifizethető összeget a jegybank Napi Gazdaság A Magyar Nemzeti Bank (MNB) törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a Befektetővédelmi Alap (Beva) által nyújtott biztosítás összege legfeljebb 100 ezer euróra (mintegy harmincmillió forintra) emelkedjen a jelenlegi 20 ezer euróról (hatmillió forint) - közölte tegnap a jegybank az MTI-vel. A tervezett módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a befektetők az Országos Betétbiztosítási Alapnál (OBA) megszokott gyorsasággal jussanak hozzá a kártalanításukhoz. A jegybank javasolja az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap intézményi összevonását is. A tervezett módosítás lehetővé teszi, hogy a befektetők az Országos Betétbiztosítási Alapnál megszokott gyorsasággal jussanak hozzá a kártalanításukhoz. Az MNB közleménye hivatkozik a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló európai uniós irányelvre, amely szerint a tagállamok nemzeti szabályozásának biztosítania kell, hogy a befektetők legalább 20 ezer eurónak megfelelő összegű kártalanítási öszszegre legyenek jogosultak az irányelv által meghatározott esetekben. Hozzáteszik, hogy az irányelv ugyanakkor nem zárja ki olyan nemzeti szabályok alkalmazását, amelyek a befektetők számára nagyobb vagy átfogóbb biztosítást nyújtanak. A jegybank szerint a betétbiztosítási és a befektetővédelmi garanciák közelítése, valamint az egységes szervezeti és irányítási struktúrából eredő előnyök kihasználása indokolja az OBA és a Beva intézményi összevonását. A közlemény kitér arra, hogy az MNB kedden kezdeményezi a kormánynál és a kormányzó pártszövetség parlamenti frakcióinál a tőkepiacról szóló törvény módosítását. A jelenlegi törvények alapján az Országos Betétbiztosítási Alap a banki betétekért áll helyt, ügyfelenként 100 ezer euróig, a Befektetővédelmi Alap 1 millió forintra emelné az öt kártalanítási összeghatárt pedig a befektetésekre, a befektetési szolgáltatási tevékenységre nyújt védelmet, 20 ezer eurós összeghatárig. Az OBA-nak a kártalanítás megindításától 20 munkanap áll rendelkezésére a kifizetések teljesítésére. A Beva az elbírálástól számított 90 napon belül gondoskodik a jogosultnak járó összeg kifizetéséről. Az MNB 30 IGÉNYBEJELENTÉS Felszámoló tanácsa a Buda-Cash károsultjainak Dénes Zoltán Elrendelte a Buda-Cash Brókerház Zrt. felszámolását a Fővárosi Törvényszék, felszámolóként pedig a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölte ki - közölte a brókercég honlapján tegnap a felszámoló. A felszámolást elrendelő végzés közzétételének napja 2015. március 5., amely egyúttal a felszámolás kezdő időpontja. Az adós társaság felszámolója arról is beszámolt, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat büntetőeljárást. Ennek keretében az NNI zár alá vételt rendelt el a Buda-Cash Zrt. „f. a.” valamennyi értékpapír- és pénzforgalmi számlájára, továbbá lefoglalta a társaság egyéb vagyontárgyait. A bűncselekmények súlyosságára tekintettel előreláthatólag vagyonelkobzásról is dönteni fog a bíróság, melyre tekintettel a Buda-Cash Zrt. „f. a.” felszámolási eljárásban felosztható vagyona előreláthatóan csökkenni fog. Emiatt a felszámoló azt javasolja az ügyfeleknek, hogy fontolják meg követelésüket polgárjogi igényként is bejelenteni a büntetőeljárásban.