Napi Gazdaság, 2015. május (25. évfolyam, 84-102. szám)

2015-05-05 / 85. szám

BELFÖLD d . Elindult az európai ifjúság hete A fiatalok aktív társadalmi és munkaerő-piaci részvétele a központi témája a tegnap kez­dődött európai ifjúsági hét­nek, amelynek részeként hu­szonegy településen indultak programok Magyarországon. A 33 európai ország részvéte­lével zajló rendezvénysorozat hazai megnyitóján Novák Ka­talin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár közölte: az ifjúság olyan témáról kaphat tájékoztatást, mint például a munkavállalás. Hangsúlyozta: az EU-ban a fiatalok munka­nélküliségi rátája 20,9 száza­lék, nálunk viszont alig több mint 19 százalék. Cél a minőségi oktatás Az állami intézményfenn­tartásnak köszönhetően na­gyobb rálátásunk van a hátrá­nyos helyzetű tanulók létszá­mára. Egyebek mellett erről is nyilatkozott a Népszabadság­nak adott interjúban Hanesz József, a Klebelsberg Intéz­ményfenntartó Központ elnö­ke. Hozzátette: fenntartóként szeretnénk megteremteni an­nak a lehetőségét, hogy min­den gyermek minőségi okta­tásban részesülhessen. Kapos­váron bírósági döntés szüle­tett arról, hogy meg kell szün­tetni a szegregációs gyakorla­tot az egyik általános iskolá­ban. Az elnök szerint az esély­teremtő oktatás megvalósítá­sáról mindig az adott helyzet­nek megfelelően kell dönteni. Bizottságok előtt az ukrajnai fenyegetés Még nem dőlt el, hogy együt­tes ülésen tárgyalja-e a parla­ment külügyi, illetve nemzet­­biztonsági bizottsága az uk­rajnai fenyegetési ügyet - nyi­latkozta lapunknak Németh Zsolt, a külügyi bizottság el­nöke. Mint ismert, a Jobbikot és a Hatvannégy Vármegye If­júsági Mozgalmat likvidálás­sal fenyegette meg a Karpatsz­­ka Szics nevű ukrán szélsősé­ges szervezet. Német Zsolt el­mondta, a nemzetbiztonsá­­­­gi bizottság szocialista elnöke, Molnár Zsolt vállalta, hogy kivizsgálja az ügyet, és ezt kö­vetően dönthetnek az együt­tes ülésről. A nemzetbizton­sági bizottság ma ül össze, ahol kikérik a Katonai Nem­zetbiztonsági Szolgálat véle­ményét is. Elismeréseket adtak át az Akadémián „A tudósok felelőssége nem csak az, hogy új eljárásokat dolgozzanak ki a társadalom és a gazdaság fenntartható működtetésére, mindezt meg is kell értetniük, el kell fogad­tatniuk a döntéshozókkal és a társadalommal. Ez az Aka­démia nagy feladata" - hang­súlyozta a Magyar Tudomá­nyos Akadémia idei közgyű­lését megnyitó köszöntőjében Lovász László, az MTA elnö­ke, aki beszéde után díjakat adott át. Az MTA legrango­sabb kitüntetését, az Akadé­miai Aranyérmet idén a világ­hírű magyar diszkrét matema­tikai iskola egyik megteremtő­je és nemzetközileg is elismert személyisége, T. Sós Vera Szé­­chenyi-díjas akadémikus ve­hette át. ­ Orbán válaszolt Martin Schulznak Orbán Viktor telefonon biztosította Martin Schulzot, az Európai Par­lament (EP) elnökét és az Európai Néppárt vezetőit, hogy nem terve­zi a halálbüntetés bevezetését - jelentette be Lázár János. A héten az Európai Parlament szakbizottsága is tárgyalja majd a kérdést. Napi Gazdaság Orbán Viktor telefonon beszélt Mar­tin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével, Joseph Daullal, az Európai Néppárt elnökével, valamint Manfred Weberrel, a néppárt frakcióvezetőjé­vel a halálbüntetés ügyéről - közölte Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megismételte a kor­mányfőnek a kaposvári brutális gyil­kosságra vonatkozó szavait. Mint mond­ta, a miniszterelnök értékelése szerint a három csapás törvénynek és a tény­leges életfogytiglannak nem volt ele­gendő visszatartó ereje, ezért napiren­den kell tartani a halálbüntetés kérdé­sét. Értékelése szerint brutális bűncse­lekményeknél, gyermekek, idősek, ki­szolgáltatottak sérelmére elkövetett ese­teknél gyakran merül fel a társadalom­ban a megtorlás igénye. Magyarorszá­gon ma nagyon sok olyan ember van, aki szerint csak a halálbüntetés beve­zetése tartana vissza egyeseket súlyos bűncselekmények elkövetésétől. Erről beszélnünk kell a választóinkkal - je­lentette ki. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország tiszteletben tartja az Európai Unió (EU) jogrendszerét. Az EU azonban, mint a demokrácia leg­fontosabb védelmezője, nem utasíthat el semmilyen vitát, ami emberek életé­ről, nehézségeiről szól. Martin Schulz tegnap délután kiadott közleményében megerősítette, hogy Orbán Viktor tele­fonon biztosította őt arról, hogy a ma­gyar kormánynak nem áll szándékában lépéseket tenni a halálbüntetés beve­zetése érdekében. Mint ismert, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli sajtótájékoztatón kijelentette: egyértel­mű dolgokat nincs értelme megvitatni. Juncker közölte, több okból is erőtelje­sen ellenzi a halálbüntetést, amelyet az EU alapjogi chartája is tilt. Hozzátette: Orbán Viktornak haladéktalanul vilá­gossá kellene tennie, hogy nincs ilyen szándéka. „Ha ez volna a szándéka, ak­kor harc lesz” - szögezte le. Trócsányi László igazságügy-mi­niszter egy konferencián kijelentette: a halálbüntetéssel kapcsolatban is az emberi jogok európai egyezményét kell irányadónak tekinteni Magyarorszá­gon, más kérdés, hogy a témáról vitat­koznak. Az EU alapjogi chartája 2. cik­kének 2. bekezdése is kimondja, hogy senkit sem lehet halálra ítélni vagy ki­végezni, és ugyanezt rögzíti a hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is. Rétvári Bence, a KDNP alelnöke a Kossuth rádióban hangsúlyozta: meg kell adni a lehetőséget mindenkinek, hogy élete végéig megbánja a bűncse­lekményét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a következményeket ne kellene viselnie. Az MSZP szerint bebizonyo­sodott, hogy a menekültek és a halál­­büntetés kérdésének napirenden tar­tása csupán a hisztérikus hangulatkel­tést szolgálja, miközben az utóbbi kér­désében nincs semmilyen jogi lehető­ség a változtatásra. Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 csatornán azt mondta: a politiká­nak kötelessége beszélni arról, ami az embereket érdekli, mert ha nem hall­gatja meg őket, elveszíti kapcsolatát a realitással. A héten az Európai Parla­ment (EP) állampolgári jogokkal, bél­és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) meg fogja vitatni Or­bán Viktor javaslatát a migrációval és a halálbüntetéssel kapcsolatban. A kormányfő az unió vezetőivel is konzultált a halálbüntetésről 2015. május 5., kedd Az ellenzék az ápolók rossz helyzetét a kormány a béremeléseket emelte ki Heves vita az egészségügyről Gyalázatos politikai demagógiá­nak nevezte L. Simon László ál­lamtitkár, hogy a szocialisták a kaposvári gyilkosság kapcsán a trafiktörvénnyel összefüggő, ál­taluk vélelmezett visszaélések­ről beszéltek tegnap a parlamen­ti ülésen. Több ellenzéki képvise­lő bírálta a kormányt az egészség­ügy helyzete miatt. A szakminisz­ter ugyanakkor emlékeztetett, hogy az utóbbi két évben 24 szá­zalékkal emelték a területen dol­gozók bérét. Eleméry Máté A szocialista Harangozó Tamás a ka­posvári gyilkosság kapcsán a trafik­törvényt támadta. Úgy fogalmazott: „A trafikkoncesszió nem szólt másról, mint hogy Lázár János kilóra megve­gye a Fidesz helyi vezetőit, hogy elő­készítse saját, párton belüli hatalom­ra jutását”. Harangozó közölte: letesz­nek egy tükröt az ülésteremben a mi­niszterelnök helyére, hogy „szembe­nézhessen a démonjaival”. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamen­ti államtitkára a politikai demagógia gyalázatos példájának minősítette a hozzászólást. A jobbikos Novák Előd a képvise­lők figyelmébe ajánlotta: minden ma­gyar édesanyának járjon egyszeri ál­lami támogatás, juttatás anyák nap­ján, növelve az anyák megbecsülését. A képviselő szerint szerencsés lenne szélesíteni a családtámogatási rend­szert és a négygyermekes családmo­­dellt népszerűsíteni. „A népesedé­si fordulattal nem lehet megvárni a Jobbik kormányra kerülését, azonna­li cselekvésre van szükség” - mond­ta Novák. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának par­lamenti államtitkára válaszában azt mondta: olyan intézkedéseket köve­tel a Jobbik, amiknek egy része már megvalósult. A jobbikos Lukács László az ápo­lók tarthatatlan helyzetéről, a 24. utá­ni óráról beszélt. Szerinte az ápolók bérminimumból élnek, nem kellő biz­tonságú munkahelyeken dolgoznak. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere válaszában emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi dolgozók bére az utóbbi két évben 24 százalék­kal emelkedett. Van még tennivaló, de hogy semmit sem tettünk az el­múlt években, az még egy ellenzéki politikustól is túlzás - mondta Ba­log. Később a szocialista Korózs Lajos ugyanerről beszélt, válaszában Rétvá­ri Bence államtitkár felhívta a figyel­met arra, hogy a kormány hatvanmil­­liárd forinttal segít stabilizálni a kór­házak, így az ápolók helyzetét, és 96 ezer egészségügyi dolgozó bére emelke­dett az elmúlt években. Az LMP társ­elnöke, Szél Bernadett azért bírálta a kormányt, hogy nem a keményen dol­gozó emberek érdekeit képviseli, hi­szen megadóztatták a minimálbért, növelték a munkára rakódó terheket. Czomba Sándor foglalkoztatáspoliti­kai államtitkár emlékeztetett, négy­millió feletti a foglalkoztatottak szá­ma, 2010 és 2014 között pedig 43 szá­zalékkal nőtt a minimálbér Az LMP-s Sallai Róbert Benedek egy, a Balatonról szóló népdal kez­dő strófájának elszavalásával kezd­te felszólalását, hozzátéve: megérde­melnék a képviselők, hogy mindezt dalban mondja el. Hogyan lehetsé­ges, hogy egy Natura 2000-es terü­leten négy hektáron 65 ezer köbmé­ter iszapot kotornak ki a Balatonból? - kérdezte Sallai. Válaszában L. Si­mon László államtitkár azt mondta, a programban részt vevő kormányza­ti szervek és szakmai hatóságok nem találtak a környezetre ártalmas folya­matokat, hatásokat. Az Országgyűlés napirend előtt meg­emlékezett a tűzoltók napjáról is. Harangozó Tamás szocialista képviselő „démonokról” is beszélt a parlamentben

Next