Napi Gazdaság, 2015. május (25. évfolyam, 84-102. szám)
2015-05-05 / 85. szám
BELFÖLD d . Elindult az európai ifjúság hete A fiatalok aktív társadalmi és munkaerő-piaci részvétele a központi témája a tegnap kezdődött európai ifjúsági hétnek, amelynek részeként huszonegy településen indultak programok Magyarországon. A 33 európai ország részvételével zajló rendezvénysorozat hazai megnyitóján Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár közölte: az ifjúság olyan témáról kaphat tájékoztatást, mint például a munkavállalás. Hangsúlyozta: az EU-ban a fiatalok munkanélküliségi rátája 20,9 százalék, nálunk viszont alig több mint 19 százalék. Cél a minőségi oktatás Az állami intézményfenntartásnak köszönhetően nagyobb rálátásunk van a hátrányos helyzetű tanulók létszámára. Egyebek mellett erről is nyilatkozott a Népszabadságnak adott interjúban Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke. Hozzátette: fenntartóként szeretnénk megteremteni annak a lehetőségét, hogy minden gyermek minőségi oktatásban részesülhessen. Kaposváron bírósági döntés született arról, hogy meg kell szüntetni a szegregációs gyakorlatot az egyik általános iskolában. Az elnök szerint az esélyteremtő oktatás megvalósításáról mindig az adott helyzetnek megfelelően kell dönteni. Bizottságok előtt az ukrajnai fenyegetés Még nem dőlt el, hogy együttes ülésen tárgyalja-e a parlament külügyi, illetve nemzetbiztonsági bizottsága az ukrajnai fenyegetési ügyet - nyilatkozta lapunknak Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke. Mint ismert, a Jobbikot és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat likvidálással fenyegette meg a Karpatszka Szics nevű ukrán szélsőséges szervezet. Német Zsolt elmondta, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, Molnár Zsolt vállalta, hogy kivizsgálja az ügyet, és ezt követően dönthetnek az együttes ülésről. A nemzetbiztonsági bizottság ma ül össze, ahol kikérik a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat véleményét is. Elismeréseket adtak át az Akadémián „A tudósok felelőssége nem csak az, hogy új eljárásokat dolgozzanak ki a társadalom és a gazdaság fenntartható működtetésére, mindezt meg is kell értetniük, el kell fogadtatniuk a döntéshozókkal és a társadalommal. Ez az Akadémia nagy feladata" - hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlését megnyitó köszöntőjében Lovász László, az MTA elnöke, aki beszéde után díjakat adott át. Az MTA legrangosabb kitüntetését, az Akadémiai Aranyérmet idén a világhírű magyar diszkrét matematikai iskola egyik megteremtője és nemzetközileg is elismert személyisége, T. Sós Vera Széchenyi-díjas akadémikus vehette át. Orbán válaszolt Martin Schulznak Orbán Viktor telefonon biztosította Martin Schulzot, az Európai Parlament (EP) elnökét és az Európai Néppárt vezetőit, hogy nem tervezi a halálbüntetés bevezetését - jelentette be Lázár János. A héten az Európai Parlament szakbizottsága is tárgyalja majd a kérdést. Napi Gazdaság Orbán Viktor telefonon beszélt Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével, Joseph Daullal, az Európai Néppárt elnökével, valamint Manfred Weberrel, a néppárt frakcióvezetőjével a halálbüntetés ügyéről - közölte Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megismételte a kormányfőnek a kaposvári brutális gyilkosságra vonatkozó szavait. Mint mondta, a miniszterelnök értékelése szerint a három csapás törvénynek és a tényleges életfogytiglannak nem volt elegendő visszatartó ereje, ezért napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Értékelése szerint brutális bűncselekményeknél, gyermekek, idősek, kiszolgáltatottak sérelmére elkövetett eseteknél gyakran merül fel a társadalomban a megtorlás igénye. Magyarországon ma nagyon sok olyan ember van, aki szerint csak a halálbüntetés bevezetése tartana vissza egyeseket súlyos bűncselekmények elkövetésétől. Erről beszélnünk kell a választóinkkal - jelentette ki. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország tiszteletben tartja az Európai Unió (EU) jogrendszerét. Az EU azonban, mint a demokrácia legfontosabb védelmezője, nem utasíthat el semmilyen vitát, ami emberek életéről, nehézségeiről szól. Martin Schulz tegnap délután kiadott közleményében megerősítette, hogy Orbán Viktor telefonon biztosította őt arról, hogy a magyar kormánynak nem áll szándékában lépéseket tenni a halálbüntetés bevezetése érdekében. Mint ismert, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli sajtótájékoztatón kijelentette: egyértelmű dolgokat nincs értelme megvitatni. Juncker közölte, több okból is erőteljesen ellenzi a halálbüntetést, amelyet az EU alapjogi chartája is tilt. Hozzátette: Orbán Viktornak haladéktalanul világossá kellene tennie, hogy nincs ilyen szándéka. „Ha ez volna a szándéka, akkor harc lesz” - szögezte le. Trócsányi László igazságügy-miniszter egy konferencián kijelentette: a halálbüntetéssel kapcsolatban is az emberi jogok európai egyezményét kell irányadónak tekinteni Magyarországon, más kérdés, hogy a témáról vitatkoznak. Az EU alapjogi chartája 2. cikkének 2. bekezdése is kimondja, hogy senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni, és ugyanezt rögzíti a hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is. Rétvári Bence, a KDNP alelnöke a Kossuth rádióban hangsúlyozta: meg kell adni a lehetőséget mindenkinek, hogy élete végéig megbánja a bűncselekményét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a következményeket ne kellene viselnie. Az MSZP szerint bebizonyosodott, hogy a menekültek és a halálbüntetés kérdésének napirenden tartása csupán a hisztérikus hangulatkeltést szolgálja, miközben az utóbbi kérdésében nincs semmilyen jogi lehetőség a változtatásra. Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 csatornán azt mondta: a politikának kötelessége beszélni arról, ami az embereket érdekli, mert ha nem hallgatja meg őket, elveszíti kapcsolatát a realitással. A héten az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bélés igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) meg fogja vitatni Orbán Viktor javaslatát a migrációval és a halálbüntetéssel kapcsolatban. A kormányfő az unió vezetőivel is konzultált a halálbüntetésről 2015. május 5., kedd Az ellenzék az ápolók rossz helyzetét a kormány a béremeléseket emelte ki Heves vita az egészségügyről Gyalázatos politikai demagógiának nevezte L. Simon László államtitkár, hogy a szocialisták a kaposvári gyilkosság kapcsán a trafiktörvénnyel összefüggő, általuk vélelmezett visszaélésekről beszéltek tegnap a parlamenti ülésen. Több ellenzéki képviselő bírálta a kormányt az egészségügy helyzete miatt. A szakminiszter ugyanakkor emlékeztetett, hogy az utóbbi két évben 24 százalékkal emelték a területen dolgozók bérét. Eleméry Máté A szocialista Harangozó Tamás a kaposvári gyilkosság kapcsán a trafiktörvényt támadta. Úgy fogalmazott: „A trafikkoncesszió nem szólt másról, mint hogy Lázár János kilóra megvegye a Fidesz helyi vezetőit, hogy előkészítse saját, párton belüli hatalomra jutását”. Harangozó közölte: letesznek egy tükröt az ülésteremben a miniszterelnök helyére, hogy „szembenézhessen a démonjaival”. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a politikai demagógia gyalázatos példájának minősítette a hozzászólást. A jobbikos Novák Előd a képviselők figyelmébe ajánlotta: minden magyar édesanyának járjon egyszeri állami támogatás, juttatás anyák napján, növelve az anyák megbecsülését. A képviselő szerint szerencsés lenne szélesíteni a családtámogatási rendszert és a négygyermekes családmodellt népszerűsíteni. „A népesedési fordulattal nem lehet megvárni a Jobbik kormányra kerülését, azonnali cselekvésre van szükség” - mondta Novák. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: olyan intézkedéseket követel a Jobbik, amiknek egy része már megvalósult. A jobbikos Lukács László az ápolók tarthatatlan helyzetéről, a 24. utáni óráról beszélt. Szerinte az ápolók bérminimumból élnek, nem kellő biztonságú munkahelyeken dolgoznak. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere válaszában emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi dolgozók bére az utóbbi két évben 24 százalékkal emelkedett. Van még tennivaló, de hogy semmit sem tettünk az elmúlt években, az még egy ellenzéki politikustól is túlzás - mondta Balog. Később a szocialista Korózs Lajos ugyanerről beszélt, válaszában Rétvári Bence államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány hatvanmilliárd forinttal segít stabilizálni a kórházak, így az ápolók helyzetét, és 96 ezer egészségügyi dolgozó bére emelkedett az elmúlt években. Az LMP társelnöke, Szél Bernadett azért bírálta a kormányt, hogy nem a keményen dolgozó emberek érdekeit képviseli, hiszen megadóztatták a minimálbért, növelték a munkára rakódó terheket. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár emlékeztetett, négymillió feletti a foglalkoztatottak száma, 2010 és 2014 között pedig 43 százalékkal nőtt a minimálbér Az LMP-s Sallai Róbert Benedek egy, a Balatonról szóló népdal kezdő strófájának elszavalásával kezdte felszólalását, hozzátéve: megérdemelnék a képviselők, hogy mindezt dalban mondja el. Hogyan lehetséges, hogy egy Natura 2000-es területen négy hektáron 65 ezer köbméter iszapot kotornak ki a Balatonból? - kérdezte Sallai. Válaszában L. Simon László államtitkár azt mondta, a programban részt vevő kormányzati szervek és szakmai hatóságok nem találtak a környezetre ártalmas folyamatokat, hatásokat. Az Országgyűlés napirend előtt megemlékezett a tűzoltók napjáról is. Harangozó Tamás szocialista képviselő „démonokról” is beszélt a parlamentben