Napi Gazdaság, 2015. július (25. évfolyam, 129-155. szám)
2015-07-01 / 129. szám
Vizsgálóbizottság a repülőbalesetek miatt Hende Csaba honvédelmi miniszter vizsgálóbizottságot hozott létre a közelmúlt katonai repülőbalesetei miatt. A miniszteri rendelet szerint a vizsgálóbizottság vezetője Kun Szabó Mihály helyettes államtitkár, tagjai: Kádár Pál dandártábornok, a minisztérium tervezési és koordinációs főosztályának, és Fodor Péter ezredes, a HM kontrolling főosztályának vezetője. A testületnek július 31-ig el kell készítenie a jelentését. A vizsgálat kiterjed többek között minden, a honvédségnél rendszeresített repülőgép és helikopter repülési feltételeire, a szakmai személyzet alkalmasságára és a műszaki hibák dokumentálására is. (P. B.) Enyhébb vád a Hagyó-perben Visszavonták az egyetlen terhelő vallomást, és az ügyészség is úgy értékelte, hogy a Hagyó Miklós elleni fő vádpont, a nokiás dobozban elfogadott kenőpénz elfogadása nem áll meg - derült ki a BKV-per tegnapi tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken. Az ügyben 2012. november 9-én rendeltek el nyomozást, tíz hónappal azután, hogy 2012 elején az ügyészség vádat emelt az egykori szocialista főpolgármester-helyettessel szemben. Hagyóra Balogh Zsolt, a BKV egykori megbízott vezérigazgatója tett terhelő vallomást, amelyben azt állította: az MSZP-s politikus 2008 márciusában arra utasította őt, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki. (Origo.hu) Indulhat a munka az UNICEF-központban A UNICEF-központ leendő fővárosi, VII. kerületi, Wesselényi utcai épületében tartott sajtótájékoztatót tegnap az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. A háttérintézmény az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja, az UNICEF nemzetközi tevékenységéhez nyújt majd támogatást; budapesti megalapításáról június 15-én írtak alá megállapodást New Yorkban. Novák Katalin hangsúlyozta, hogy jövő kedden kezdődik meg a székhelyről szóló egyezmény parlamenti vitája, mivel a dokumentumot Magyarországon még az Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia. Az egyezményről akár a jövő héten szavazhatnak a képviselők, amellyel minden jogszabályi feltétel adott lenne ahhoz, hogy meginduljon a munka. (MTI) Vándorkiállítást szervez a DK A kezdeményezés célja, hogy a Demokratikus Koalíció megmutassa a kormánynak, hol vannak azok a források, amelyekkel segíteni lehet a magyar gazdaságot. Az ötletről Varjú László beszélt tegnapi, budapesti sajtótájékoztatóján. A párt alelnöke szerint ma Magyarországon a korrupciós költségek egy év alatt elérik az ezermilliárd forintot. Varjú a korrupció „legnagyobb melegágyának” az adóhatóságot nevezte, de bírálta a stadionépítéseket is. Először az ilyen ügyekben érintett városokba szeretnék elvinni a kiállítást, de el akarnak jutni a Fejér megyei Felcsútra is - jelezte a politikus. (MTI) BELFÖLD 2015. július 1., szerda Az EU elismerte: migrációs frontvonalon vagyunk Kottász Zoltán Nyolcmillió euró, azaz mintegy 2,5 milliárd forint pénzügyi támogatást nyújt az Európai Bizottság Magyarországnak az illegális bevándorlás jelentette problémák kezelésére - erről Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos beszélt tegnap Budapesten, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott kétoldalú tárgyalásokat. A görög politikus elismerte, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás szempontjából Magyarország különlegesen nehéz helyzetben van, földrajzi elhelyezkedése miatt a „frontvonalon” van, ezért a szolidaritás szellemében Európa hazánk mellett áll az illegális bevándorlás megfékezése érdekében. „Magyarország többé nincs egyedül” - hangoztatta Dimitrisz Avramopulosz. A biztos ígéretet tett arra, hogy az EU szakértőket küld, akik segítenek a bevándorlók azonosításában, regisztrálásában és a menedékkérelmek elbírálásában. Brüsszel támogatja továbbá a magyar kormány azon kezdeményezését, hogy az ősszel Budapesten szervezzenek konferenciát a nyugat-balkáni és dél-európai bevándorlás kérdéséről. Dimitrisz Avramopulosz hangsúlyozta, akiknek jogukban van menedékkérelmet kapni, azoknak meg kell azt adni, de azokat, akik illegálisan jönnek ide, vissza kell küldeni. Újságírói kérdésre válaszolva a görög politikus kijelentette, a tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy miként kívánják megvédeni határaikat, azaz a magyarszerb határon felépítendő biztonsági kerítést nem kifogásolhatja az Európai Bizottság. A biztos szavait idézve Szijjártó Péter elmondta, az Európai Unió mára elismerte, hogy az illegális bevándorlás miatt egész Európára nehezedő nyomás jelentős része Magyarországot érinti. A miniszter emlékeztetett: a költségvetésnek idén 15,8 milliárd forint pluszkiadást jelent a helyzet kezelése. Elmondta, hogy az idén eddig több mint 67 ezer illegális bevándorló jött Magyarországra, közülük több mint 66 ezren a magyar-szerb határon keresztül. Szijjártó Péter hozzátette, az ország teljesíti valamennyi uniós kötelezettségét. A miniszter szerint Magyarország még mindig vitatja, hogy hazánkba kellene visszaküldeni azt a több mint 15 ezer illegális bevándorlót, akiket tizenegy uniós tagállam küldene Magyarországra, ugyanis ők vélhetően nem itt léptek be először az EU területére, hanem Görögországban, Bulgáriában vagy Horvátországban, ha a Nyugat-Balkánon át jöttek. A magyarszerb határon ideiglenesen felhúzandó kerítéssel kapcsolatban Szijjártó Péter megerősítette, ilyen nyomás esetén muszáj fizikai akadályt létrehozni a határon, és ez nem gátolja azokat, akik törvénytisztelő módon lépnek be az országba. Az Országgyűlés tegnap felhatalmazta a kormányt, hogy alkosson rendeletet, meghatározva a biztonságos tranzitország fogalmát. Az utóbbiakból érkezők nem igényelhetnek politikai menedékjogot. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke azzal indokolta a határozatot, hogy „aki valóban munakibinnak ott kell megállnia, ahol már nem fenyegetik az életét”. Magyarország „nem lehet befogadója a világ összes illegális bevándorlójának”. Magyarország többé nincs egyedül - mondta a migrációs ügyekért felelős EU-biztos Fotó: MTI „Időzített bombák l/. a befogadóállomások” Zárttá tennék a településükön működő befogadóállomást az érintett polgármesterek, sőt, ha lehetőségük nyílna rá, meg is szüntetnék az intézményt - derült ki lapunk körkérdéséből. Debrecen, Bicske és Vámosszabadi első embere is úgy gondolja, hogy a törvénysértéseket, az ismétlődő incidenseket, a betegségek elterjedését csak a zárt táborok akadályozhatják meg. Közben a baloldali ellenzék a kormányt hibáztatja a debreceni vandalizmusért. Borsodi Attila-Losonczi Kata - Egyetértek Debrecen kormánypárti képviselőivel, így Kósa Lajossal és Tasó Lászlóval is, akik mások mellett azt mondták: függetlenül attól, hogy mit mond az Európai Unió, zárttá kell tenni a táborokat, vissza kell állítani a 2012 előtti idegenrendészeti őrizet jogi intézményét - jegyezte meg a hajdúbihari megyeszékhely polgármestere. Papp László hosszú távon azonban mindenképpen megszüntetné a helyi befogadóállomást, mert jelentős feszültségeket generál a környéken. - Debrecenben ennek a tábornak nincs helye - szögezte le. A polgármester megismételte: feltétlenül támogatják a kormány azon szándékát, hogy a déli határon fizikai akadályt húznak fel a menekültáradat feltartóztatására. Jelezte, ez lehet megoldás a debreceni menekülttábor kérdésére is. - Teljes mértékben támogatnánk, ha zárt lenne a helyi befogadóállomás - mondta lapunknak Lizákné Vajda Lívia, Vámosszabadi polgármestere, aki közölte, a falu túloldalán, a felvidéki Medvén is van egy tábor, amely zárt, így ott nincs probléma. - Nálunk ezzel szemben vannak gondok. Vámosszabadi egy 1600 fős kistelepülés, közben a múlt hónapban a helyi befogadóállomáson több mint hétszázan fordultak meg, és jelenleg is legalább négyszázan vannak itt. A bevándorlók folyamatosan mászkálnak a faluban, ha komolyabb gond lenne, semmit nem tudnánk tenni ellenük - fakadt ki a polgármester. Hozzátette: a hétfői debreceni események után nagy a felzúdulás a településen. A helyiek szerint az incidens rámutatott arra, hogy a tábor egy időzített bomba, ezért félelemben élnek. Lizákné Vajda Lívia kitért arra is, hogy két éve, amikor megnyitott a helyi befogadóállomás, felhívták a figyelmet a járványveszélyre. Most már a WHO is nyilatkozik erről. Emiatt is az lenne az optimális, ha bezárna az intézmény - fűzte hozzá. Pálffy Károly, Bicske polgármestere is úgy gondolja, ha zárttá tennék a befogadóállomásokat, megszűnnének a gondok. - Ha a helyiek az utcán szembetalálkoznak a bevándorlókkal, nekik kell félreállniuk, mert a migránsok nem hajlandók elengedni őket. A bevándorlók bekopognak a lakóházak ablakain, ha nyitva találják a nyílászárókat, bekiabálnak, bedobálnak különböző tárgyakat. A boltokban megszaporodott a lopások száma - fogalmazott Pálffy Károly. Szerinte gondot okoz az is, hogy amikor a menedékkérőket átvizsgálják a határon, csak a szemmel is látható problémákat tudják kizárni. A lappangó és más betegségek kiszűréséhez mintákat vesznek, ám mire ezeknek megvan az eredményük, a bevándorlók sokszor már az országot is elhagyták - tette hozzá. Tűrhetetlen, ami ott történt - közben így reagált a debreceni menekülttáborban történt vandalizmusra a fideszes Pósán László. Az országgyűlési képviselő szerint közvetlenül is veszélyeztetik a lakosságot a migránsok, akik feltehetően csoportosan elkövetett garázdasággal vádolhatók. Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető-helyettes szerint a józan észnek ellentmond, hogy az uniós szabályozás, miszerint nem lehet őrizetbe venni a migránsokat, kaput tart fenn a bevándorlóhullámnak. Kérdésünkre, hogy sajtóinformációk szerint a szerb rendőrök igazítják útba Magyarország irányába a bevándorlókat szállító buszokat, azt válaszolta, Szerbiának is érdeke a kerítés megépítése, és a kapcsolatok szerinte nagyon jók a két ország között. Közben Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció debreceni elnöke azt mondta: azért nincs helye a városban a tábornak, mert a Fidesz gyűlöletkampánya odáig vezetett, hogy a helyiek már nem tudják elfogadni a migránsok jelenlétét. A PM szerint a kormány a hibás a debreceni zavargás miatt. Szabó Tímea országgyűlési képviselő azt mondta, kretén hecckampányt folytat a Fidesz. A párt szerint azért történhetett rendbontás, mert sok embert zsúfoltak össze, és elfogyott a türelmük. Az Együtt szerint a korábbi, általuk raszszistának tartott szélsőjobbos tüntetésnek is köze lehet a debreceni történésekhez. Tegnap újabb hat gyanúsítottat állítottak elő a hétfői debreceni rendbontás ügyében. A településvezetők zárttá tennék a menekülttáborokat Fotó: Kurucz Árpád