Napi Gazdaság, 2015. augusztus (25. évfolyam, 156-180. szám)

2015-08-01 / 156. szám

2 BELFÖLD Új vezető a belső elhárítás élén Pintér Sándor belügyminiszter Derzsy Péter ezredest augusz­tus elsejétől a rendőrségi bel­ső elhárításhoz, a Nemzeti Vé­delmi Szolgálat (NVSZ) állomá­nyába vezényli. Derzsy 2012 óta a Budapesti Rendőr-főkapitány­ság bűnügyi rendőrfőkapitány­helyettese volt. Előtte a Veszpré­mi Főkapitányság bűnügyi igaz­gatói posztját töltötte be. Az NVSZ korábbi főigazgató-helyet­tese, Zsombok György dandár­­tábornok, aki egyben az NVSZ Polgári Titkosszolgálatok Védel­mi Szolgálata Igazgatóság veze­tője is volt, tavaly azért nyújtot­ta be lemondását, mert ittas ve­zetésen érték a III. kerületi rend­őrök. (NG) Simicska nem adja a Heti Választ Simicska Lajos a Népszaván ke­resztül üzent a Népszabadság azon értesülése kapcsán, mi­szerint Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója megvenné tőle a tulajdonában lévő Heti Válasz című lapot. A Népszava egészen pontosan ezt írja: „az üzletember­hez közel álló forrásunk megerő­sítette: Simicska semmilyen gesz­tust nem tesz Orbán Viktornak, bár egyelőre válaszolni sem kí­ván az őt az utóbbi időben ért tá­madásokra”. Két hónapja valóban megkeresték a médiabirodalom tulajdonosi körét, de Simicska le­szögezte: nem hagyja magát, nem ad el semmit, az érdekeltségébe tartozó médiumokat hosszú tá­von kívánja fenntartani. (NG) Esztergom visszavette iskoláit Szeptember elsejétől négy évig az önkormányzat működteti Esz­tergom közoktatási intézménye­it, vállalva az átvétellel járó több­letköltségeket. Romanek Etelka (Fidesz-KDNP) közölte: ha a vá­ros lemondott volna a feladatról az állam javára, akkor évente 174 millió forint hozzájárulást kellett volna fizetnie, az önkormányza­ti működtetéssel pedig a költsé­gek elérhetik a 350 millió forin­tot. A polgármester hangsúlyoz­ta, a szülők és a pedagógusok ré­széről is megfogalmazódott az igény, hogy az oktatási intézmé­nyek közvetlenül az önkormány­zathoz tartozzanak. A működte­tés átvétele négy általános isko­lára, egy óvodára, a zeneiskolára, a kollégiumra és egy általános is­kolától gimnáziumig tartó okta­tási intézményre terjed ki. (MTI) Zarándoklat indul Galíciába A ma induló négynapos „törté­nelmi és kegyeleti zarándokla­ton” százan vesznek részt, az első világháborúban magyar szem­pontból fontossá vált galíciai vá­rosokat látogatják meg, valamint felkeresik és megkoszorúzzák a háborúban hősi halált halt ma­gyar katonák sírjait. A program első lengyelországi állomása az I. világháború kiemelkedően fon­tos csatáinak városa, Przemysl lesz. A zarándokok ezután Gorli­­cébe utaznak, majd meglátogat­ják a felújított luznói katonai te­metőt. Onnan a „legmagyarabb” lengyel városnak is nevezett Tar­­nowba mennek, ahol felkeresik többek között Bem apó mauzóle­umát, valamint a Petőfi parkot. A zarándoklat a limanowai katonai temetőben zárul szentmisével. A zarándokok lelki vezetője Bíró László tábori püspök lesz. (MTI) 2015. augusztus 1., szombat Hatályban a szigorúbb idegenrendészeti eljárások Mától lépnek hatályba az új me­nekültügyi szabályok. Pintér Sán­dor belügyminiszter korábban azt határozta meg célként, hogy akik­nek megalapozott a védelmi igé­nyük, azokat minél gyorsabban be lehessen azonosítani, viszont a tipikusan gazdasági bevándor­lókat minél gyorsabban ki lehes­sen toloncolni. A miniszter teg­nap arról tájékoztatott, hogy jú­lius közepéig összesen 19 284 ér­demi megkeresés érkezett Ma­gyarországra az úgynevezett dub­lini eljárással kapcsolatban, vagy­is ennyi migránst kellene vissza­fogadnia Magyarországnak. Losonczi Kata Az új menekültügyi szabályok értelmé­ben a jelenleg kétfokozatú eljárást - az előzetes és a részletes vizsgálatot - ösz­­szevonják, így lerövidül az eljárás ide­je. A menekültügyi eljárás a végrehaj­tásig tart, addig a kérelmező őrizetben marad. Viszont a hatóság megszünte­ti az eljárást, ha a kérelmező engedély nélkül távozik 48 óránál hosszabb idő­re a számára kijelölt tartózkodási hely­ről. Kizáró ok lehet a menekültstátus megszerzésénél a terrorcselekmény, a terrorizmus finanszírozása, illetve az ezekre való felbujtás ténye. Valamint nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sér­ti vagy veszélyezteti. Módosul a visszatartási idő is: ez 12 óráról 24 órára emelkedik, mivel több teher hárul az idegenrendészeti ható­ságokra. A kérelmezőket a bíróság az őrizet helyén hallgathatja meg. A mó­dosítás szerint ha a kérelmezőnek nin­csenek iratai, amivel igazolhatná sze­mélyazonosságát, akkor mindent meg kell tennie azért, hogy tisztázza ma­gát. Például fel kell venni a kapcsola­tot a családjával, valamint a szárma­zási ország hatóságaival, ha azok nem üldözik őt. A harmadik országbeli ál­lampolgárok beutazásáról és tartózko­dásáról szóló jogszabály szerint az ide­genrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított ösz­­szeget. A jogszabály arra is lehetőséget teremt, hogy az elismerését kérő har­madik országbeli állampolgár közfog­lalkoztatottként munkát végezhessen. Életbe lép az államhatárról szóló tör­vény módosítása is, amire a szerb-ma­gyar határon épülő ideiglenes bizton­sági határzár miatt volt szükség. A ke­rítést hétfőn kezdik építeni Kelebiánál. Közben az országgyűlési képviselők­höz fordult az Amnesty International. Közleményükben arra kérik a honatyá­kat, hogy kezdeményezzék az Alkot­mánybíróságnál a menedékjogról szóló törvény módosításának vizsgálatát. A szervezet szerint ez a lépés „egy rosszul álcázott” kísérlet arra, hogy Magyar­­ország kibújjon a menekültek segítésé­re és megvédésére vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogi kötelezettségei alól. Pintér Sándor belügyminiszter teg­nap arról tájékoztatott, hogy július kö­zepéig összesen 19 ezer 284 érdemi megkeresés érkezett Magyarországra az úgynevezett dublini eljárással kap­csolatban, vagyis ennyi migránst kelle­ne visszafogadni Magyarországnak. A tárcavezető Szelényi Zsuzsa független képviselő írásbeli kérdésére válaszolt. Pintér kifejtette, idén január 1. és jú­lius 17. között Németországból 7605 fő, Ausztriából 5491 fő, Franciaország­ból 2679 fő, Svédországból 1036 fő és Csehországból 572 fő visszafogadásá­val kapcsolatos kérelem érkezett a Be­vándorlási és Állampolgársági Hiva­talhoz. Idén június végéig egyébként 66 788-an nyújtottak be Magyaror­szágon menedékjogi kérelmet. Az el­járások közül 43 730-at megszüntet­tek, ebből 42 689-et azért, mert a ké­relmező nem várta meg a döntést, is­meretlen helyre távozott. Pintér Sán­dor azt is jelezte, hogy július 16-ig az Európai Unió tagállamaiból 780 be­vándorlót utaztattak Magyarország­ra, közülük 766-ot azért, mert koráb­ban itt indult a menekültügyi eljárásuk. Csongrád megye déli részén csütör­tökön 1175 határsértőt - köztük 218 gyereket - tartóztattak fel a rendőrök a polgárőrökkel együttműködve. Or­szágszerte tiltott határátlépés miatt az­nap 1538 embert fogtak el a rendőrök, öt gyanúsítottal szemben pedig ember­­csempészet miatt indult büntetőeljárás.­­ Magyarországon nőtt a terror­veszély, a merényletekre pedig fel kell készíteni az embereket - ezt már Avi Bleier, az Izraeli Antiterrorista Intézet igazgatója nyilatkozta az ATV-nek. A magyar származású szakember szerint a terrorizmus globális, amit nem lehet egy kerítéssel megállítani. ÚJRA MEGNYÍLT A RÉGI RÖSZKE-HORGOS HATÁRÁTKELŐHELY Az 5-ös úton található, kétszer két sávos átkelőt az autópályáról letiltott jármű­vek, valamint augusztusban az autóbuszok kivételével a nemzetközi személy­­forgalom használhatja mindennap 7 és 19 óra között. Szijjártó Péter külgazda­sági és külügyminiszter az átadási ünnepségen hangsúlyozta: Magyarország­nak és Szerbiának közösen kell leküzdenie a határok nehéz átjárhatóságát, amely gátja a gazdasági fejlődésnek. Ezért a tervek szerint újabb átkelő nyílik majd Kübekházánál és Bácsszentgyörgynél is. Ivica Dacic szerb miniszterel­nök-helyettes és külügyminiszter kifejtette, szeretné, ha minél előbb eljönne az az idő, amikor nincs szükség sem határátkelőhelyekre, sem határőrizetre. Emlékeztetett: belügyminisztersége idején, 2008-ban mindössze száz mene­dékkérelmet adtak be, jelenleg ez a szám mintegy hatvanezer. A gazdasági bevándorlók gyors kitoloncolásra számíthatnak Fotó: Mirkó István Újból a bevándorlóké a Keleti Vigh Dániel Újra bevándorlók százaival telt meg tegnapra a fővárosi Keleti pályaudvar környéke és aluljárórendszere, annak ellenére, hogy csütörtökön a rendőr­ség ellenőrzést tartott a területen, és többségüket elküldte a vasúti csomó­ponttól. Ezen a napon az első hírek még arról szóltak, hogy a rendőrség razziázott a pályaudvar környékén, és ezért ürítette ki a helyszínt. Tudósí­tónknak többen - köztük a Migrati­on Aid önkéntesei is - azt mondták, a csütörtöki akció csupán az engedé­lyek és a papírok rutinellenőrzésére terjedt ki. Hétfői ottjártunkkor körül­belül kétszázan várakozhattak a kör­nyéken, ehhez képest tegnap megkö­zelítőleg három-négyszázan lehettek a bevándorlók, akik főként Szíriából, Palesztinából, Pakisztánból és Török­országból érkeztek. Rendőröket nem láttunk a környéken, a tegnap újra nyá­­riasra fordult időjárás hatására a be­vándorlók közül sokan a pályaudvar főbejárata előtt napoztak, míg mások az árnyékba húzódva aludtak l ettek. A pályaudvar közelében lévő nemze­ti dohányboltban dolgozó kiszolgáló szerint napról napra egyre több be­vándorló érkezik a környékre. Sokan jönnek be hozzá, elsősorban cigaret­tát és vizet vesznek, van, aki a tele­fonját szeretné feltölteni az üzletben. - Tele vannak pénzzel, a legjobb mi­nőségű dohányokat veszik - fogalma­zott az eladó. Szavaira egy taxis azzal kontrázott, hogy a bevándorlók rend­szeresen próbálják elvitetni magukat Bécsbe, Münchenbe, és nem számít nekik, hogy mindez mennyibe kerül. Mint azt a szomszédos gyógyszer­­tár egyik dolgozójától megtudtuk, a bevándorlók csütörtök este szinte azonnal visszaszivárogtak a Baross térre, miután a rendőrök elhagyták a környéket. A patikus szerint azért vannak most többen a Keletinél, mert a II. János Pál pápa térről elküldték őket az egyenruhások. A 4-es met­ró állomása környékén lakók közül többen is arra panaszkodnak, hogy esténként százával lepik el a parkot a bevándorlók, akik a közeli bokrok­ban végzik dolgukat, összepiszkítva a teret, miközben a nyilvános kutat használják mosdásra. A pályaudvar környéke ismét megtelt Fotó: Havran Zoltán

Next