Napi Magyarország, 1997. december (1. évfolyam, 2-12. szám)
1997-12-17 / 2. szám
1997. december 17. szerda ■ Ma már az APEH is népszerűbb Folytatás az 1. oldalról Pokorni Zoltán, Fidesz-Magyar Polgári Párt: Kudarcok és sikerek egyaránt jellemezték a parlament elmúlt fél évi munkáját. Kudarcnak értékelem a földkérdésről szóló népszavazás ügyét, ami az őszi ülésszak botránya volt. Ebben az esetben már nemcsak a földtulajdonlásról van szó, hanem arról is, hogy - egy alapjog - a népszavazás polgári joga megvalósulhat-e. Szintén kudarc Bős-Nagymaros kezelése. Egy abszolút nyertes helyzetben a kormány bújócskát játszik. Igyekszik megtéveszteni mind a parlamentet, mind pedig a közvéleményt, és nagy a veszélye annak, hogy olyan megállapodást köt a háttérben, amely a hágai döntés kötelmeit igen, eredményeit viszont nem tartalmazza. Szomorú volt látni azt a huzavonát is, ami az alkotmánybírók, illetve az Állami Számvevőszék elnökének megválasztását megelőzte. Szomorú, hogy a parlament népszerűsége az elmúlt három-négy évben 58 százalékról 29 százalékra esett vissza. Ma már az APEH is népszerűbb. Vannak persze pozitívumok is. Ilyenek: a NATO- csatlakozás, az európai integráció előmozdítása, a szerencsejáték-törvény, a munkavédelemről, a cégnyilvántartásról szóló jogszabályok, de említhetném a vatikáni konkordátumot is. A parlament még mindig törvénygyárként üzemel, ami azt eredményezi, hogy jogszabályaink rosszul előkészítettek és rossz minőségűek. Szent-Iványi István, SZDSZ: Az elmúlt félévben az Országgyűlés a szokásosnál is aktívabb volt. Kiemelkedő ez a teljesítmény akkor is, ha az elmúlt három-három és fél évet tekintem. Sokat rontott a viták hatékonyságán a jövő évi választások közelsége, amely elsősorban feszültséget eredményezett a képviselők között. Az a véleményem, hogy fontos jogszabályokat fogadtunk el. Példaként említhetném az agrárszektort szabályozó törvényeket, a társasházi, az egészségügyről szóló átfogó törvényt. Külön kiemelném azt a tényt, hogy december 9. óta van elfogadott költségvetése hazánknak, így talán elég lesz az idő a jövő évi pénzügyi változások megismerésére. Demeter Ervin, az MDF frakcióvezetője: Az őszi ülésszak fontos eredménye volt, hogy elmaradt a földtörvény módosítása, megszületett az egyházi törvénycsomag és a költségvetés. Az utóbbi sajnálatosan rövid távra szól, egyértelműen választási költségvetés - az egészségügyre, az oktatásra, a családok támogatására minden igyekezetünk ellenére is rendkívül kevés pénz jut. Bős-Nagymaros ügyében továbbra sem sikerült előbbre lépni: a kormány nem hajlandó a döntések, állásfoglalások meghozatala előtt egyeztetni a parlamenti pártokkal, hanem csak utólag ad több-kevesebb tájékoztatást. Az őszi ülésszakra összességében a törvényalkotási dömping volt a jellemző, s ez a minőségre is rányomta a bélyegét. Ritka rekord, hogy idén elfogadott két új jogszabályt is módosítani kellett már. A választások után az új kabinetnek sok dolga lesz majd a kényszerű korrekciókkal - a koalíció, illetve főként az MSZP célja nyilvánvalóan az, hogy minél jobban beszűkítse a mozgásteret arra az esetre, ha hatalomváltás történik. Kónya Imre, a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője: Kissé megmosolyogtató Gál Zoltántól azt hallani, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a törvények minőségére. Vajon a házelnök úr - aki azért alapjában véve nagyon meg van elégedve az őszi-téli törvényhozási munkával - netán arra a hátralévő pár hétre gondolt, ami február elejétől kezdődik? 1990 óta még nem volt példa arra, hogy a parlament december 15-én befejezze az évet, és csak februárban folytassa. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs törvényhozási feladat, csak azt, hogy a kormánytöbbség nagyon is elégedett az összecsapott törvények mennyiségével. Ezekre a kormány mindig az utolsó pillanatban adta be törvényjavaslatait, hogy aztán - az eredeti elképzelés sorrendjét rendszeresen felborítva - végigzavarják azokat a szükséges állomásokon. A törvényelőkészítések színvonalára jellemző az, ami az egy időben tárgyalt költségvetési, illetve államháztartási törvény tervezetével előfordult. Az úgynevezett kormánytartalékra vonatkozóan a két javaslat más-más megoldást tartalmazott. Pokol Béla, a Független Kisgazdapárt elnöki főtanácsadója: Nem sajnálom, hogy már csak másfél hónap van hátra a parlamenti ciklusból. Az Antall-Boross-kormány idején sokat cikkezett a sajtó az üres padsorokról, de míg az első négy évben 80-100 ember mindig a teremben tartózkodott, addig ez év őszétől azt a jelenséget figyelhetjük meg, hogy tíznél is kevesebb ember lézeng a T. Házban egy-egy munkanap derekán. A zárószavazás az más, akkor becsődítik a többséget. Mindez valójában azt jelzi, hogy bár a szocialista párt maradt széttöredezett, és a két koalíciós erő között sem szűntek meg a feszültségek, az őszi ülésszak alatt kialakult a csak a házszabályra tekintettel lévő, totális szavazógép intézménye. A beterjesztett törvényjavaslatok tömegéből őrült futószalagon készülnek a nem kiérlelt törvények, melyek szükségszerű korrekciója mindmind az új Országgyűlésre hárul majd. Ami tehát a Házban zajlott összegezte Pokol Béla - nem más, mint látszatparlamentarizmus, ahol az Országgyűlés épp csak olyan fügefalevél, mint a kádári korban... Reménytelennek látom, hogy tavasszal megváltozzon bármi is, például, hogy végre az ellenzék beterjesztéseivel is foglalkozzanak. Haeffler-Joó Patay Szokai Imrét holnap hallgatják meg Tocsik-per kérdőjelekkel Folytatás az 1. oldalról Szokai Imre, az ÁPV Rt. igazgatóságának volt elnöke tegnap az elsőfokon eljáró Fővárosi Bíróságon egyebek között kijelentette: semmiféle szabálytalanság vagy törvénytelenség nem történt. Szerinte a vagyonkezelő szervezet korábbi vezetése az úgynevezett belterületi földek ügyében üzletileg teljes mértékben megalapozott, jelentős megtakarítást eredményező döntést hozott. A települési önkormányzatokkal történő megegyezés költségvetési szempontból létfontosságú volt - állította -, ezért úgy látta, hogy a nemzetgazdaság érdekei és hazánk európai uniós csatlakozása szempontjából fontos és jó döntés született. Szokai szerint politikai hecckampányt folytattak ellenük, s e botrány nyomán jelentkező befektetői visszafogottság számszerűsíthető károkat okozott az országnak. Diós Erzsébet tanácsvezető bíró kérdéseire gyakran nem tudommal, illetve nem emlékszemmel válaszolt. Szokai Imrét még holnap is meghallgatják, ezt követően január végén folytatódik a büntetőper. R. M. Belpolitika Az Alba Kör alkotmányossági panasza Érvénytelen a népszavazás? Alkotmányossági panaszt terjesztett elő az Alba Kör a hazánk NATO-csatlakozásáról megtartott országos népszavazás eredményének megállapítása és az Országos Választási Bizottság (OVB) határozata ellen. Álláspontjuk szerint a november 16-án megtartott népszavazást még a november elseje előtt hatályos törvény értelmében kellett volna kiírni, azaz a választás csak akkor érvényes, ha az ország összes választópolgárának több, mint a fele érvényesen szavazott. Az eredmény ismert: ötven százalék alatti volt az eredményesség, tehát, szemben az OVB értelmezésével az Alba Kör úgy ítéli meg, hogy a hatályos jog és az alkotmány szellemével és betűjével ellentétes a népszavazás érvényességének megállapítása. A Magyar Igazság és Élet Pártja ugyanezen indokok alapján már november 26-án az Alkotmánybírósághoz fordult, bejelentésüket a taláros testület tudomásul vette, arról azonban még ma sem tudni, mikor kerül napirendre panaszuk tárgyalása. R. M. gypAGM ORSZÁG 3 MDF-közvélemény-kutatás Elsöprő ellenzéki fölény földügyben Folytatás az 1. oldalról A kutatás során 1852 embert kérdeztek meg, s közülük 1027 válaszolt. A válaszadók összetételéből és válaszaikból az alábbi megállapítások szűrhetők le: Az 1027 válaszadó közül 765 fő (74%) elmenne, 175 fő (17%) nem menne el szavazni, s 87 fő (9%) nem adott egyértelmű választ. Ezek szerint több mint négyszerese (4,37) a száma azoknak, akik egy népszavazáson részt vennének. A határozott válaszadás megtagadásának oka lehet az is, hogy nem mennek ismeretlen kérdezőnek - főleg telefonon - véleményt nyilvánítani. Lakóhely szerinti megoszlásban a legnagyobb részvételi arány a faluhelyen élőket jellemzi - 78,47%, őket követik a vidéki városokban élők - 79,4%, míg a fővárosiak közül csupán 65,1% szavazna. Iskolai végzettséget tekintve meglepő a válasz. A középiskolát végzettek mennének el legnagyobb számban (79,89%), s alig maradnak mögöttük a szakmunkások (79,08%). Őket követik a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (72,47%), alig megelőzve az általános iskolát végzetteket (70,81%). A második kérdésre - miszerint támogatná-e az ellenzék földvédelmi törekvését - 668-an válaszoltak igennel (ez a részt venni szándékozók 87 százaléka, a válaszadók 65 százaléka). Mindössze 53-an nem támogatnák az ellenzék kérdését (ez a részt venni szándékozók 7 százaléka, s az összes válaszadónak csupán 5 százaléka). Elenyésző a választ megtagadók, illetve ingadozók számaránya is: 44 fő, ami a részt venni szándékozóknak 6, az összes válaszadónak pedig csak 4 százalékát teszi ki. A részt venni szándékozók közül legnagyobb arányban a 30-39 év közöttiek támogatnák az ellenzék kezdeményezését (88,97%). A legkisebb arányban a legfiatalabb korcsoport (a 18-29 évesek) szavazna igennel (86,02%). Tekintélyes a földvédelem szavazótábora a 60 éven felüli korosztály részéről (88,19%), de jelentős a többi generáció részéről várható támogatottság is: a 40-49 év közöttiek 87,02 - az ötvenes éveikben lévők 86,78 százaléka szavazna a külföldiek földtulajdonszerzése ellen. Elhibázott reformok - fogyó vagyon Másutt akár élhetnénk is Januártól az Egészségbiztosítási Önkormányzat rendszeresen összesíti előző havi járulékbevételeit és nyilvánosságra hozza, mennyit költöttek az egészségügy különböző szintjeire, s mennyit fordítottak az apparátus működésére - jelentette ki a minap a Pallas Páholyban dr. Kovács Pál, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének találkozóján. Kovács Pál szerint az egészségügyi rendszert oly módon kell átalakítani, hogy finanszírozása illúziók helyett költségelemzésre és a minőségi feltételek biztosítására épüljön. A járulékfizetőknek joguk van az elfogadható színvonalú egészségügyi ellátásra - hangsúlyozta. A jelenlegi ellátás milyenségéről ál- és rémhírek sokasága kering. Egy biztos, a helyzet korántsem olyan megnyugtató, mint azt a népjóléti tárca illetékesei hangoztatják. Más, szociálisan a miénknél érzékenyebb országban a nálunk tavaly elhunyt betegek 18 százaléka ma is életben lenne - állította Kovács doktor. Az utóbbi esztendőkben az egészségpolitikát elhibázott reformok és rendeletek sora jellemezte. Ezek egyik gyöngyszeme a beutalási rend megváltoztatásáról szóló, néhány napja nyilvánosságra hozott javaslat. A honatyák által múlt héten elfogadott tb-költségvetés szerint az önkormányzat jövőre is 55 milliárd hiánnyal számol. Kovács Pál úgy véli: a tervezett és a tényleges bevételek, kiadások között lévő óriási különbségre nincs más magyarázat, mint hogy a kormány szakmai kérdésekben folyamatosan politikai döntéseket hoz. Ez teljességgel elfogadhatatlan. A döntéshozóknak tudomásul kell venniük, hogy nem az emberek vannak a társadalomért, hanem a társadalom az emberekért - mondta Kovács Pál. Kérdésre válaszolva kifejtette: a pénzügyminiszter és a népjóléti miniszter a 2 milliárd forint értékű Club Aliga visszavételével 28 milliárdról 26 milliárd forintra csökkentette az Egészségbiztosítási Önkormányzat vagyonát, amely 1947-ben - 1995-ös árra átszámítva - 900 milliárd forintnyi volt. Magyarországon újabban egyesek mind leplezetlenebb kísérletet tesznek a tb-vagyon megszerzésére - jegyezte meg az önkormányzat elnöke. Példaként említette a hévízi szanatórium ügyét, ahol a szanatórium felügyelete alól ki akarják venni a tavat. A tervek szerint a jövőben egy részvénytársaság üzemeltetné, amelynek tulajdonosa a furcsa ügyletet mozgató politikus felesége. D. Egészségbiztosító minőségi ellátásra törekszik Folytatás az 1. oldalról A Club Aligát az egészségbiztosító ingyenes vagyonjuttatás során kapta meg 2,3 milliárd forint értékben még 1995-ben. A hajdani pártüdülő - mivel a karbantartására nem fordítottak figyelmet, és hasznosítani sem tudták - tönkrement, és hatalmas vagyonvesztés keletkezett benne. Ezért a parlament utolsó ülésnapján úgy döntött, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság eladja az ingatlant, az érte kapott pénzt pedig harminc napon belül visszajuttatja az egészségbiztosítónak. Ebbe a döntésbe viszont nem nyugszik bele a biztosító, s mint jelezték, az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Más témára térve a közgyűlésen megtudtuk: az év végére akár 60 milliárd forintot is elérheti az Egészségbiztosítási Alap hiánya, vagyis a deficit jelentősen meghaladhatja az egészségbiztosító pótköltségvetésében előirányzott 40,7 milliárd forintot. Az egészségbiztosító bevételei - elsősorban az egészségügyi hozzájárulás vártnál kisebb mértékű teljesítése miatt - három-négy milliárd forinttal elmaradnak a tervezettől. Ami a kiadásokat illeti, szinte bizonyos, hogy a gyógyszertámogatásra szánt pénz az idén sem lesz elegendő. A tegnapi közgyűlésen megvitatták a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat azon javaslatát is, hogy a járulékbeszedés, a tb-jogalkotás, valamint a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása kérdésében működjék együtt a két társadalombiztosítási önkormányzat. Az egészségbiztosító úgy vélte: a végső döntésig e kérdésben még további egyeztetésekre van szükség. A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyében is tanácskozott a testület. A működésre két lehetséges megoldás kínálkozik: vagy több helyen folyik az érdemi munka, amely megnehezíti az ügyfelek helyzetét és drágítja a működési költségeket, ráadásul funkcionális zavarokat is okozhat, vagy pedig egy új központi épületet üzemeltetnek oly módon, hogy több helyen tartanának fenn ügyfélszolgálati irodákat. Kovács Pál elnök a közgyűlésen bejelentette: januártól tíz-tizenkét referenciaintézetet létesítenek, amelyben egy új egészségügyi finanszírozási rendszerre való áttérés lehetőségeit vizsgálják meg. Úgyszintén létrehoznak egy munkacsoportot, amely a megelőzés kérdésével foglalkozik majd, míg egy másik az egészségügy gazdaságtani kérdéseit elemzi annak érdekében, hogy elkerülhetővé váljék az egészségügyi intézmények tönkremenetele. P. T.