Napi Magyarország, 1998. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

2 • 6 ArafU MAGYARORSZAG ítélethalasztás Az angol lelkész halálát oko­zó brutális országúti rablótáma­dás tetteseinek ügyében február 6-ra halasztotta ítéletének kihir­detését a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Bíróság. A brit házaspárt, Michael Trevor Pollar­dot és feleségét, Valéria Pollar­dot tavaly augusztus 5-én éjjel érte rablótámadás Nyíregy­­háza-Oros és Nyírpazony kö­zött, ahol lakóbuszukkal - mely­ben Romániába szánt adomá­nyok voltak - műszaki hiba mi­att álltak meg. Az elkövetőket, D.J. 18 éves orosi, B. A. és M. L. 22 éves nyíregyházi lakost, a rendőrség néhány óra alatt elfog­ta. A halasztást a büntetőper újabb tárgyalási napján Bodnár Zsolt bíró, az eljáró tanács elnöke azzal indokolta, hogy az ügy rendkívül bonyolult. A tárgyalá­son az ügyész példás büntetés ki­szabását kérte a bíróságtól. MTI Szívre ható zsarolás A Magyar Nemzet pénteki számában megjelent a maffia újabb pénzszerző „ötlete”: ho­gyan lehet megzsarolni a vállal­kozókat. Feltételezések szerint a szívritmus-szabályozó készülék­kel rendelkező módosabb vállal­kozókat azzal riogatják, hogy pacemakerük működési frek­venciájára ráállva, egészségüket súlyosan károsítják, ha nem fi­zetnek váltságdíjat. A rendőrség az értesülést ez idáig nem erősí­tette meg, bár nem is cáfolta. Ér­deklődésünkre egészségügyi kö­rökben elmondták, hogy elmé­letben ma már minden lehetsé­ges, bár a betegek részéről ilyen jelzés eddig nem érkezett. " Az év társasháza Budapesten a Teréz körút 40. szám alatti társasház nyerte a Pro Fit-tréning Kft. által alapí­tott „Aranykulcs” — Év társas­háza ‘97 elnevezésű díjat. Az aranykulccsal együtt kiosztották a „Cerberus-díj - Év közös kép­viselője elismerést is. Az év közös képviselője, Valkó Gábor, 41 éves építészmérnök lett. A győztes társasház a támogató cégek jóvoltából többmilliós felújításra jogosult. MTI ­ Dopping és politika Kökény karrierje töretlen... Minden orvos, a sportorvosok is doppingellenesek. Szerdahelyi Szabolcs véleménye szerint a nyolcvanas évek elején az akkori politika akarta az anabolikus szteroidok bevezetését, mert a szo­cialista társadalmak legitimációs tényezője volt az élsport. A kérdés az: hogyan tudták rákényszeríteni a sportegészségügyre a doppingolást?"­­ Az Országos Testnevelés- ert"­ Sportegészségügyi Intézet (OTSI) Szakmai Kollégiumának 1982. március 25-én megtartott ülése doppingtörténeti jelentősé­gű. Itt határozták el, hogy tesz­­toszteron-kísérleteket végeznek. A feladat az volt, hogy megvizs­gálják, ez az adjuváns készítmény („segítő anyag”) meddig mutat­ható ki a szervezetben, és milyen gyorsan ürül ki. Az egészet gyógyszerkísérletnek álcázták, ami elvileg embereken végezve sem tiltható. A tanácskozásról ké­szült emlékeztető szerint dr. Frenkl Róbert elmondta: nem tartja szerencsésnek az állami egészségügyi szolgálatot bele­kényszeríteni az ajzószerek ada­golásának kérdéseibe. Más orszá­gokban szűk körű teamek foglal­koznak hasonló kérdésekkel. Szerdahelyi szerint Frenkl mint a Magyar Sportorvos Tár­saság elnöke ezzel nem azt mondta, hogy ne doppingolja­nak, hanem megtalálta azt a vál­tozatot, hogyan doppingoljanak. Dr. Pucsok József, az akkor megalakult doppinglabor veze­tője szóbeli ígéretet kapott arra, hogy kezdje el a kísérleteket a Los Angeles-i olimpiára készülő harminc sportolóval, majd ké­sőbb meg fogja kapni a szüksé­ges engedélyeket. Ez nem tör­tént meg, miután sportolóink nem vettek részt az olimpián, a professzor azonban fegyelmit kapott. 1987-ben újabb kísérleteket végeztek a sportolókon, de ezút­tal nem volt szerencséjük, mert az ezt követő olimpián súlyeme­lőink lebuktak. A szöuli botrány utáni fegyelmi ügy ideje alatt Kökény Mihály az Egészségügyi Minisztérium miniszterhelyette­se volt. Szerdahelyi Szabolcs úgy gondolja, ma sem lenne mi­niszter, ha akkor nem ad zöld utat a doppingolásnak. Az ügy aktualitására utalva hozzátette: most fogja kérni a népjóléti mi­nisztertől az annak idején telje­sítménynövelő szereket szedő élsportolók kontrollvizsgálatát, hogy kiderüljön, milyen mérték­ben károsodott egészségük az átlaglakossághoz képest. Az Országos Választási Iroda február elsejétől ismét működteti a Választási Információs Irodáját, ahol az ügyfélszolgálat mellett éj­jel-nappal üzenetrögzítő is fogad­ja a hívásokat - tudtuk meg Rytkó Emíliától. Az iroda helyettes ve­zetője elmondta: a nyolcmillió kopogtatócédulát és ajánlási szel­vényt március 12-én vagy 13-án valamennyi választásra jogosult állampolgárnak meg kell kapnia. A hatályos törvény értelmében a választói névjegyzékben azokat­, vették nyilvántartásba - tájékoz­tatott - akik május 10-ig betöltöt­ték 18. életévüket. A két választás között nagykorúvá válók a máso­dik fordulóban már élhetnek sza­vazati jogukkal. A helyettes iro­davezető elmondta azt is: körül­belül 50 ezer azoknak a száma, akik a törvény értelmében nem szavazhatnak. Elmondta továbbá, hogy valamennyi önkormányzat­nál közszemlére kell tenni a helyi választói névjegyzéket. Rytkó Emília felhívta a figyel­met arra, akinek tudomására jut, hogy a kopogtatócédulákkal, ajánló szelvényekkel bármiféle visszaélést követnek el azt jelent­se a helyi választási irodánál és a rendőrségen is. Rozgics ■ .. ÍÁ| U R1-Mától Választási Információs Iroda működik.­­ Nyolcmillió értesítés. ° ^U^CUPt^­ A / * A gyerek maradjon a családban A hazai családok 100-150 ezer gyermekének a napi egyszeri me­leg étel kifizetése is gondot jelent. A főváros VII. kerületében az utóbbi tíz év alatt megszázszorozódott a rendszeres nevelési se­gélyt kapó gyerekek száma. Tavaly november elsején lépett élet­­be az új"gyermekvédelmi törvény. Az ezzel kapcsolatos újdonsá­gokról, valamint a gyámügyet érintő szervezeti és tartalmi átala­kulásokról kérdeztük dr. Csepeli Ágotát, a Fővárosi Gyámhiva­tal új vezetőjét, míg a törvény"nehézségeiről a XI. kerület jegy­­zője szól. - A törvény életbelépésével a megyei és fővárosi gyámhivatal szakmai irányítója a Népjóléti Minisztérium. Ezentúl három lépcsőben dől el a gyerek sorsa, aminek első foka a gyermekjólé­ti szolgálat, ami minden polgár­­mesteri hivatalban működni fog. Azaz, ha bejelentik, hogy veszé­lyeztetett egy kiskorú, az ő mun­katársuk megy ki a családhoz. A gyermekjóléti szolgálat nem ha­tóságként, hanem segítő szán­dékkal lép fel, amit az emberek könnyebben elfogadnak. Ha a család nem hajlandó együttmű­ködni, a jegyző kötelezheti a családot annak igénybevételére. Tehát a jegyző a második lép­csőfok. Amennyiben családgon­dozással a gyermek veszélyezte­tettsége nem szüntethető meg, a jegyző feladata ideiglenesen el­helyezni. A harmadik lépcső a gyámhi­vatal, amely megvizsgálja az előzőek munkáját. Ha úgy látja, a gyereket nem lehet a családba visszahelyezni, szakvéleményt kér a GYIVI-ből alakult gyer­mekjóléti szakszolgálattól. Ez független intézmény, amelyben pszichológus javasol nevelőszü­lőt. A gyerek végleges sorsáról a gyámhivatal dönt, azonban az intézet, az állami gondozás csak utolsóként kerülhet szóba. Régebben ez úgy történt, hogy a gyámhatóság munkatársa egymaga felállt az íróasztaltól, meggyőződött a veszélyeztetési okról, beutalta a gyereket egy intézménybe, és ugyanő döntött véglegesen, hogy intézetben kell-e tartani a gyereket vagy sem. A családdal senki sem fog­lalkozott. Számos kerületben még nem állt fel a gyermekjólé­ti szolgálat, és jelenleg még a munkafeltételek megteremtésén munkálkodunk. A törvénytől csodákat nem lehet várni — foly­tatta Csepeli Ágota, hozzátéve, hogy­­ legalább egy évnek el kell telnie, míg hatása érezhető lesz. Nem elég a jogalkotói szándék, a területen dolgozók szemléletváltására is szükség van. A törvény szabta rendszeres gyermekvédelmi támogatás 70 százalékát a központi költségve­tés, 30 százalékát az önkor­mányzatok állják. A lényeg, hogy az egy főre eső havi támo­gatás összege elérje az öregségi nyugdíj ötödét, azaz a 2740 fo­rintot. Az önkormányzati rész lehet természetbeni juttatás is, ez azonban azt a veszélyt rejti magában, hogy ha a gyermek beteg, vagy egyéb ok miatt nem veszi igénybe a juttatást, elesik a neki járó támogatástól. Emiatt Csepeli Ágota a pénzbeli támo­gatást tartja jobbnak. A gyermekvédelmi törvény­nyel kapcsolatban Tóth László XI. kerületi alpolgármester em­lékeztetett: az igaz, hogy a tör­vényalkotást hosszadalmas munka előzte meg, szakmai szempontból azonban vannak komoly hiányosságai. Többek között nélkülözi a tudományos igényű előrejelzéseket arra vo­natkozóan, hogy a bizonyos jö­vedelemszint alattiak hányan vannak, így a megállapított nor­matívák sok települési önkor­mányzat esetében a megjelenő igényeknek még a felét sem fe­dezik. A gyermekvédelmi támoga­tást minden olyan jogosult kér­heti, ahol a családban az egy fő­re eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mini­mumát. Ez az összeghatár január elsejétől 13 ezer 700 forint. Le­het, hogy még a fővárosi kerüle­tek többségében is komoly gon­dot fog okozni a rászorultak előírt támogatása.A XI. kerület eddig ki tudta gazdálkodni a megfelelő összeget - tette hozzá Tóth László idén azonban a rászorulók száma a tavaly de­cemberihez képest relatíve ma­gasabb lett. Év közben újabb többletigények fognak kiderül­ni, amelyekkel a XI. kerület ta­lán még meg tud birkózni - jobb helyzetben lévő kerület lé­vén -, de a települési önkor­mányzatok nagy része e köz­ponti döntés miatt olyan hely­zetbe kerülhet, ami ellehetetle­níti költségvetésüket.­­ . Zsoldos-Hanczár Nem elég a jogalkotói szándék Fotó: Talum Attila Civilek napja Az 1994-ben megalakult Ci­vil Parlament tavaly február 1-jét jelölte ki a Civilek napja megünneplésére. Ha nem mű­ködnek kellő számban a civil szervezetek, akkor az önkor­mányzatokra sokkal több feladat és felelősség hárulna. Az embe­rek az önkormányzatoktól vár­ják el, hogy minden problémá­jukra megoldást találjanak, erre pedig csak a civil szervezetek segítségével képesek. MTI • 1998. február 2.,hétfő Paródia lett a lóversenyt Mint korábban már megírtuk, célegyenesbe fordult a hazai ló­versenyzés átalakítása, váratlan fordulatokkal tarkítva. Ki gon­dolta volna, hogy csupán egyet­len pályázat érkezik. Az ügető­pályára már évek óta szemet ve­tett francia érdekcsoport nyúj­totta be, feladva ezzel a leckét a pályázatok elbírálására létreho­zott bizottságnak. Nem lesz köny­­nyű dolguk még akkor sem, ha a szakmailag és jogilag elhibázott kiírás széles mozgásteret bizto­sított a leendő pályázóknak. Gyakorlatilag a pályázó határoz­hatja meg, mit és mennyiért kí­ván a galopp-pályán építeni. A lóversenyzésben érintett szervezetek és személyek - félve attól, hogy eredménytelen pályá­zat esetén az infrastruktúra és a szervezeti átalakítás elmarad - fenntartás nélkül azt javasolják, fogadják el az illetékesek a fran­ciák ajánlatát. A legnagyobb di­lemmát a bizottság számára az ügetőpályáért megajánlott nevet­ségesen alacsony vételár jelent­heti. Önkéntelenül felvetődik a kérdés, vajon az ÁPV Rt. igaz­gatósága a pályázat kiírásáról szóló döntésekor miért vetette el azt a javaslatot, hogy minimálár legyen a pályázatban meghatá­rozva. A „forgatókönyv” végre­hajtását az ÁPV Rt. Agrárgazda­sági Ügyvezető Igazgatóság ve­zetőjére bízták. Arra a Koleszár Istvánra, aki egyetlen felülről jö­vő kérésnek sem tudott az elmúlt években ellenállni. „Sikeres” te­vékenységének olyan állomásai voltak a közelmúltban,amin mit­araos nagyságrendű veszte­séget felhalmozó Bábolnai Rt. felügyelete, vagy a Szekszárdi Húsipari Rt. szintén botrányos privatizációja. A személyes fele­lősség felmerültekor valakik­­ mindig elsimították az ügyet.­­­ Semmit nem bízva a véletlenre, a pályázatot elbíráló bizottság el­nöki tisztét is ráosztották. Meg­osztva a múlt év végén a Bábol­na Rt. éléről botrányos körülmé­nyek között távozó Papócsi­­ Lászlóval. A bizottság javaslata ilyen körülmények között nehezen le­het kérdéses. Az igazi házi fel­adat azonban az ÁPV Rt. igaz­gatóságának tagjaira vár, hiszen nekik kell a végső döntést meg­hozniuk. Amennyiben elfogad-­­ ják a pályázatban megajánlott, szinte már a Btk.-ba ütközően alacsony vételárat, nagy kocká­zatot vállalnak. Igaz ugyan, a mostani igazgatóság tagjai már rendelkeznek az ÁPV Rt. által­­ fizetett nagy értékű felelősség­­biztosítással, így egzisztenciáli­san nem kerülhetnek olyan hely­zetbe, mint a Tocsik-ügyben el­­híresült elődeik. Nem kell különösebb logika kikövetkeztetni azt, hogy a Ke­repesi úti ügetőpályáért meg­ajánlott vételár és a tényleges pia­ci forgalmi érték különbözete­­ valahol meg fog jelenni. Vagy­­ magas beosztású vezetők zsebé­ben, vagy - ami valószínűbb - valamelyik párt számláján. A közelgő választások előtt min­den forint jól jöhet. ,.-P­gv. r Továbbra is keres a Szívműtétek sorsa­­­­ Szó sincs újrafinanszírozásról­ „Zárt ajtók a nyitott szívműtétek előtt címmel január 22-i szá­munkban arra a kérdésre kerestünk választ: a Zalaegerszegi Szívsebészeti Centrumban 1997. december 5-én aláírt megálla­podásból — amely a nyitott szívműtétek finanszírozása érdeké­ben köttetett - az ígért határidőre mi valósult meg. A népjóléti tárca részéről el­hangzó állításokkal szemben­- a szakmai javaslat megszületett, hamarosan ennek fü­ggvényében döntenek az újrafinanszírozásról - időközben a Zalai Hírlapban a minisztérium illetékese azt nyi­latkozta: szó sincs újrafinanszí­­rozásról, csupán némi finomí­tásról. Aki még emlékszik Papp Lajos szívsebész éhségsztrájkjá­ra, s a hatalom akkori ígérgeté­seire, jogosan kérdezi: akkor most ki nem mond igazat? Lapunk megkereste Kovács Jánost, a népjóléti tárca főosz­tályvezető-helyettesét, aki meg­erősítette: való igaz, hogy mind a mai napig nincs pontos képe a tárcának a­ Szívműtétek reális költségeiről. Azt azonban már látják," hogy" ír szívcentrumok sok irreális kiadásukat is e költ­ségek között akarják elszámol­tatni, ezért nem lehet szó újrafi­­nanszírozásról. Végül egy idézet az 1997. de­cember 5-i megállapodásból: „A Minisztérium és annak intézmé­nyei, az Egészségbiztosítási Pénztár a rá háruló feladatokat 1998. január 1-jéig elvégzi, alá­írók: Keller László politikai ál­lamtitkár és Székely Tamás, az OEP főosztályvezetője , Rozgics Mária Cellából a kórházba Dr. Funk Sándor beperelte a rendőrséget Folytatás az 1. oldalról Funk elmondta még, hogy bí­rósághoz fordul a rendőrség mi­nősíthetetlen bánásmódja miatt. Hozzátette, hogy tavaly októ­berben még súlyos rákos meg­betegedésére sem voltak tekin­tettel a rendőrség munkatársai, akik őt egész éjszaka vallatták, és bilincsbe verve két házkuta­tásra citálták el. Funk közölte azt is, hogy két napra börtönbe csukták, ahol rosszullétét több­ször is jelezte, de csak annyit vá­laszoltak, hogy esetleg B6 vita­minnal tudnak rajta segíteni. Az egyetlen ember, aki komolyan vette panaszait és segített rajta, a cellatársa volt. A kétnapos fogva tartás után állapota olyan sú­lyossá vált, hogy kórházi keze­lésre kényszerült - fűzte hozzá végül dr. Funk Sándor. Gergelics Zsóka, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtófő­nöke lapunknak úgy nyilatko­zott, hogy a Budapesti Ügyész­ségi Nyomozóhivatal, amely egyébként titkosította az ügyet, nem adott tájékoztatást a BRFK-nak arról, hogy kábítószeres ügyekkel foglalkozó nyomozó­kat vettek őrizetbe. Dr. Funk Sándorral kapcsolatban megje­gyezte, hogy senki nem akadá­lyozhatja meg a doktor urat ab­ban, hogyha úgy ítéli meg, éljen jogorvoslati lehetőségével. A sajtófőnök azonban határozottan cáfolta, hogy Fünkről nem gon­doskodtak az orvosok fogva tar­tása alatt, ennek ellenkezőjét ugyanis a BRFK dokumentá­ciókkal tudja bizonyítani. Villányi I. . Fotó: Talum Arm.,

Next