Napi Magyarország, 1998. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

4 pMt/0 MAGYARORSZÁG h.of" Innovációs központ Önálló közforgalmi repülő­térként nem javasolják hasznosí­tani a kunmadarasi volt szovjet légibázist - derül ki a Lufthansa német szaktanácsadó cég tanul­mányából, amelyről­­ pénteken hallgatott meg tájékoztatót a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács. A né­met szakértők szerint a repülőtér azért nem alkalmas önálló légi­kikötőnek, mert korábbi katonai jellege miatt a főközlekedési utaktól­ távol fekszik, meglévő építményei leromlottak, több­nyire nem felelnek meg a hazai szabványoknak, és nem fejező­dött be környezeti kármentesíté­se sem. MTI Beruházás Visontán A Mátrai Erőműben a csak­nem 12 milliárd forintos beru­házással megépülő kénleválasz­tó megvalósulása Magyaror­szág nemzetközi kötelezettség­vállalásainak teljesítéséhez is hozzájárul - jelentette ki az erő­műben tett látogatása alkalmá­ból Baja Ferenc környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter. Hozzátette, a Központi Környezetvédelmi Alap 600 millió forint támogatást ad az ország első, 95 százalékos ha­tásfokú kéntelenítőjének meg­építéséhez. A miniszter fontos­nak ítélte, hogy a Mátrai Erőmű német tulajdonosai betartsák a privatizációs szerződésben fog­laltakat, miszerint a 2000-ben üzembelépő kénleválasztó megépítéséhez 60 százalékban hazai beszállítókat fognak al­kalmazni. MTI Hiányzó nyugták Több helyszíni bírságolási tömböt veszített el a Győr- Moson-Sopron megyei Pér köz­ségben a győri rendőrkapitány­ság egyik közlekedési járőre. Az eltűnt tömbök egyikének sorszá­ma: 128, sorozatszáma: AB 623151-től 160-ig, a másik sor­száma: 130, sorozatjelzése: AB 623171-től 180-ig, a harmadik tömb sorszáma: 131, sorozatszá­ma 623181-től 190 iig tart. A rendőrség felhívja az autósok fi­gyelmét, hogy akik megtalálták, esetleg visszaélhetnek a doku­mentumokkal. MTI Közbeszerzési pályázat Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium a közbeszerzési törvényben sze­replő tárgyalásos eljárás útján pályázatot hirdet a Hannover­ben megrendezendő Expo 2000 világkiállítás magyar részvétel­ének megszervezésére és lebo­nyolítására. A projekt összérté­ke 1,2 milliárd forint körül ala­kul. A közbeszerzési eljárás részvételi felhívását a Közbe­szerzési Értesítő 1998. évi 4. száma közli. MTI Könyv a megyékről Az év végéig elkészül mind a 19 megye, valamint a főváros kézikönyve - tájékoztatták az MTI-t a kiadványsorozat szer­kesztői abból az alkalomból, hogy megjelent Tolna Megye Kézikönyve, mely 120 szerző munkája. A mindennapi haszná­latra való, de rendkívül szép ki­állítású könyv a Szekszárdi Nyomda kiadványa. ■■■■■■■■■iBelpolitika Füstölgő borvidék• Bemutatkoztak az MDF baranyai jelöltjei /NJ Az MDF Baranya megyei választmánya és a Villány-Siklósi Bor­út Egyesület meghívására - az ország első hivatalosan bejegy­zett, és a nemzetközi szakmai fórumok által is elismert borútját - látogatta meg az MDF országgyűlési képviselők csoportja, De­meter Ervin frakcióvezetővel az élen. A rendezvény nem titkolt cél­ja egy jó értelemben vett bara­nyai parlamenti lobby kialakítá­sa volt. A vendéglátó borászok nevében Tiffán Ede, a villányi hegyközség elnöke szót emelt a Garéban tervezett, magas halo­géntartalmú veszélyes hulladék­­égetőmű létesítése ellen annak kapcsán, hogy a borvidék tele­pülései a napokban bírósági úton megtámadták a garéi ön­­kormányzat által kiadott, a mű megvalósítását lehetővé tévő építési engedélyt. Tiffán úr hangsúlyozta, hogy a siklós-vil­lányi borok, mint bizalmi termé­kek, nagyot veszítenének hite­lükből, ha felépülne a kormány­zat által is titkon támogatott ége­tő. Borunk - a többi itt termelt élelmiszerekkel együtt - inkább a füstölgő kémény látványa által okozott hitelvesztés miatt veszí­tene hiteléből, mintsem a valós környezeti ártalom hatására — szögezte le a nemzetközileg is­mert borász. Kádár Béla, az Antal­­-Bo­­ross-kormány egykori külgaz­dasági minisztere, Baranya me­gye jelenlegi országgyűlési kép­viselője expozéjában kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben tragi­kus módon elszegényedő vidék­nek a felemelkedéshez termé­szeti értékein - a siklósi vár, a harkányi termálvíz és kiváló minőségű borai - államilag, tá­mogatott, dinamikusabb kihasz­nálásával van csak lehetősége a felemelkedésre. A látogatást záró sajtótájé­koztatón Győri József, az MDF Baranya megyei alelnöke be­­­mutatta a média képviselőinek pártja országgyűlési képviselő­­jelöltjeit, akik között olyan köz­­tiszteletnek örvendő személyi­ségeket találhatunk, mint dr. Ré­vész Máriát, Pécs város jelenle­gi alpolgármesterét, Habjánecz Tibor agrárszakembert, és Bédy Istvánt, a harkányi fürdőváros polgármesterét. Győri úr az MDF sikeres szereplését Bara­nya megyében nemcsak szak­mailag megalapozott és főként megvalósítható megyei prog­ramjukban, hanem a fent emlí­tett képviselőjelöltek emberi hi­telében is látja. A képviselőcso­port látogatásával, immár hiva­talosan is kezdetét vette az MDF választási kampánya Ba­ranyában. DARVAS /w­­) A szüretre azért még várni kell Fotó: Tatum Attila Bajai németek iskolája^ 1 -cy*fifdA lVY\- ^'^Közalapítványként működik Twt Baja város képviselőtestüle­te, legutóbbi ülésén határozat­ban fejezte ki azon szándékát, hogy a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal, a Magyaror­szági Németek Országos Önkor­mányzatával és a Bajai Német Kisebbségi Önkormányzattal közösen létrehozzák a Magyar­­országi Németek Általános Mű­velődési Központja Intézmény­fenntartó és Működtető Közala­pítványát. A központot, tavaly ősz óta, társulásos formában működteti a fenti négy testület, de már akkor elvi döntés szüle­tett a közalapítvánnyá történő átalakításról. A változások oká­ról és az intézmény helyzeté­­ről az igazgatónőt kérdeztük. Dr. Knáb Erzsébet elmondá­sa szerint, eredetileg csak egy német nyelvű gimnázium mű­ködött, amelyet Baja tartott fenn. Időközben azonban állam­közi megállapodás született ha­zánk és Németország között, melynek alapján befejeződött a Magyarországi Németek Általá­nos Művelődési Központja (óvoda, általános iskola, gimná­zium, kollégium és sportcsar­nok) kialakítása. Az egyezmény megszületé­sekor azonban nem számoltak azzal: bármennyire is megvan minden segítőkészség a város­ban, képtelen egyedül működtet­ni az intézményt. Ezért jött létre közalapítványi forma, mely le­hetővé teszi, hogy Németország­ból jelentős segítség érkezzen. A központ egyik fő támogatója a düsseldorfi Hermann Niermann Alapítvány, de a közalapítvány kuratóriumának tagjai között képviselteti magát Baden- Württemberg tartományi kormá­nya és a német szövetségi kor­mányzat is. A támogatók örömmel vették a szervezeti átalakulást, mivel hozzájárulásaik egyszerűbben jutnak célba. Az intézmény a gyermeklét­szám jelenleg közel 700, az ok­tatóké 70 körüli. A kollégium­ban 150 diák számára van hely, és a német kisebbségi pedagó­gusok országos továbbképző központjában évente több mint 3500 szakember fordul meg. A gimnázium iránt nagy az érdek­lődés az ország minden részé­ből. A művelődési központ a legkülönfélébb rendezvények­nek - báloknak, kiállításoknak, konferenciáknak, koncerteknek - ad otthont. _ //Zalavári László A megyei feladatok megoldásához forráso­kkat Tee­­­le HeSs lete­re­m­te­n­i •Kétszázmillió forint hiány várható Nehéz év vár a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat­ra, hiszen kétszázmillió forinttal „ne fiz er össze” az idei költségve­tése. 13,5 milliárd forint bevétellel és 13,7 milliárd forint kiadás­sal számolnak, s az így­ keletkezett forráshiányon hitelfelvétellel, illetve az önkormányzat pályázat­atján i igyekszik enyhíteni.­­­ A megye intézményeiben to­vábbra is problémát okoz a köz­műköltségek fedezése. Több he­lyütt elmaradnak a szükséges épületfelújítások. A költségvetés nem tudta kezelni a Szabolcs- Beregi Kórháznál 1997 végén felgyülemlett 35-40 millió forint tartozást. Mivel ez a kórház mű­ködésével függ össze, az adóssá­got az Egészségbiztosítási Pénz­tárral közösen tervezik megolda­ni. A megyei önkormányzatra je­lentős terhet rótt a gyermekvé­delmi törvény végrehajtása. A nevelőszülőknél lévő­ gyerme­kekre fordított anyagiak éves szinten 190 millió forint többlet­­kiadással jártak. Ezt az összeget bevételek hiányában csak rész­ben voltak képesek fedezni. 63 millió forint csak központi for­rásból teremthető elő. Nem ke­vés gond származhat abból is, hogy az általános tartalék össze­ge a 13,5 milliárd forint bevétel­nek az egy ezrelékét sem éri el. A képviselők egyike a gyermek­védelmi intézetek igen kedvezőt­len helyzetét tette szóvá. Egy, a felnőttkorhoz közel ál­ló személy napi élelmiszer­szükségletének fedezésére csu­pán 190 forintot irányoztak elő, amit véleménye szerint legalább 50 forinttal meg kellene emelni. Más a kultúrára, művelődésre fordítható pénzt kevesellte. Volt, aki az intézmények független külső szakértők általi átvilágítá­sát szorgalmazta. A Fidesz kép­viselője állást foglalt amellett, hogy az intézményeket nem kel­lene tovább szorongatni. Fel kell ismerni a szabályozás mögötti szándékot. A feladatok mellé forrásokat is kellene tenni. CSÉGYÉ ­hl 1998. február 2., hétfő Települések veszélyben• Nem bíznak az atomerőmű biztonságában Csatlakoztak az Ipoly menti települések önkormányzatai dr. Schmidt Géza,T Pest megye önkormányzata elnökének a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez intézett leveléhez, amelyben a mohi atomerőművel kapcsolatos aggályainak adott hangot a me­­gyei tisztségviselő.­­ Mint lapunk január 30-i szá­mában beszámoltunk „Ne le­gyen új Csernobil” című cik­künkben, dr. Schmidt Géza nyílt levelében kérte a miniszterelnö­köt, hogy tegyen meg mindent a szlovákiai atomerőmű beindítá­sából származó veszélyhelyzet elkerülésére. Lapunknak adott nyilatkozatában az elnök ki­emelte, hogy nincs megfelelő észlelési rendszerünk, aminek kiépítése halaszthatatlan. Síkra szállt a határ melletti települések lakóiért, akik mint bogyósgyü­­mölcs-termelők, akár katasztró­fa, akár rossz híresztelés esetén földönfutóvá válnának. Az Ipoly mente önkormány­zatainak polgármesterei együtte­sen elvárják, hogy a kormány mindent tegyen meg az esetle­ges katasztrófa és sugárszennye­zés lehetőségének elkerülésére. Felhívják a figyelmet a települé­sek lakói elemi emberi jogainak védelmére, amit az ENSZ Em­beri Jogok Nyilatkozata alapján minden demokratikus ország kormánya, így hazánk is elfoga­dott. Az Ipoly mente csupán per­cekkel érdekeltebb, mint Nógrád megye vagy éppen Budapest. Az Ipoly menti települések polgármesterei: Csizmadia Vil­mos, Kóspallag; Krebsz Ferenc, Zebegény; Remitzky Zoltán, Szob; Maros György, Mária­­nosztra; dr. Gosztonyi Jenő, Ipolydamásd; Kovács István, Letkés; Nagy Sándor, Ipolytöl­­gyes; Frey Lajos, Nagybör­zsöny; Durján Miklós, Vámos­­mikola; Volentér Tibor, Tésa; Gombolya Irma, Perecsény; Pongrácz János, Kemence; Ker­tész László, Rernecebaráti. „Mi sem akarunk Cserno­bilt!” / a 9A//ai,-r- Kereszténydemokraták NAV~ a kétkamarás parlamentért A KDNP a kétkamarás parla­mentben látná a leg­megfelelőbbnek a hazánkban élő kisebbségek, egyházak, kamarák és más szervezetek érdekeinek megjelenítését - hangzott el a párt január 30-án Nyíregyházán megtartott sajtó­­tájékoztatóján. Szilágyiné Csá­szár Terézia, a párt ország­­gyűlési képviselője, megyei elnöke elmondta, hogy ennek megvalósulása esetén a kisebb­ségek a jogaik csorbítása nélkül juthatnának országgyűlési képviselethez. A párt nem tartaná helyesnek, hogy a kisebbségek párthoz csatlakozzanak, mert ez esetben fennáll a veszélye annak, hogy a saját érdekeik érvényesítése helyett pártpolitikai célokat szolgálnának. A kétkamarás par­lamentet az alkotmányba is be kellene építeni. A KDNP támo­gatja azt, hogy a nemze­tiségeknek már idén ősztől legyen képviseletük az Országgyűlésben, s ott alkot­mányos és jogi garanciákkal alkothassnak frakciót. Cs. Gy. , ^ ^ ^ Kisebbségi házat avattak Szegeden /[ c­ c g ]­f ^ Kampánygyanús késedelem^ A Szegeden élő németeknek, románoknak, görögöknek és szlová­koknak szombaton ünnepélyes keretek között adták át az Osztrovszkij utca 6. szám alatti épületet. A kisebbségi ház avatá­sát eredetileg január 24-re tervezték, de az időpontot akkor a pol­gármester egyéb elfoglaltsága miatt el kellett halasztani. Szalay István, aki a szocialista párt országgyűlési képviselője­löltjeként indul a májusi válasz­tásokon, ragaszkodott ahhoz, hogy ő vágja át a szalagot, de a korábbi időpontban azt nem te­hette volna meg. Egy héttel ezelőtt ugyanis Szegeden ülésezett az MSZP me­gyei választmánya, ahol arról döntöttek, kik indulnak a párt szí­neiben a választásokon, és mely jelöltek kerülnek listára. Ám nemcsak a polgármester miatt csúszott egy hetet a kisebb­ségi ház megnyitása, hanem párt­béli barátai miatt is, akik nagyon fontosnak tartották, hogy jelen legyenek ezen az ünnepségen, hi­szen közelednek a választások. Szép számmal meg is jelentek azokkal a meghívott külföldi vendégekkel, akik anyagilag szintén támogatták az épület kö­rülbelül nyolcmillió forintos be­rendezéseit. A házban egyébként helyet kapnak más kisebbségek is, hogy itt tarthassák rendezvényeiket, így többek között a lengyel és az ukrán nemzetiség is biztos helyre számíthat a jövőben. B. J. A szalagvágással meg kellett várni a polgármestertFotó: MTI Szabolcsi KDNP-j­elöltek A Keresztény Demokrata Néppárt Szabolcs-Szatmár-Be­reg megyei szervezetének vá­lasztmánya a január 31-i ülését követően közzétette a megye 10 egyéni választókörzetében indí­tott képviselő-jelöltjeit. Eszerint az 1. számú választókörzetben (Nyíregyháza) Seres Antal; a 2- esben (Nyíregyháza) dr. End­­reffy Ildikó; a 3-asban (Tisza­­vasvári) Kovács Kálmán; a 4-es­­ben (Nagykálló) Szilágyiné Csá­szár Terézia országgyűlési kép­viselő, megyei elnök; az 5-ösben (Baktalórántháza) Molnár Fe­renc; a 6-osban (Nyírbátor); dr. Gaál Mihály; a 7-esben (Kis­­várda) Kerezsi Béla; a 8-asban (Vásárosnamény) Kovács Lajos; a 9-esben (Mátészalka) Szűcs Zoltán; míg a 10. számú válasz­tókörzetben (Fehérgyarmat) dr. Nóta József képviseli a KDNP-t. A párt szabolcsi szervezete a választási együttműködésről a Független Kisgazdapárttal és a Magyar Demokrata Fórummal tárgyal. CSELÉNYI Ingyentízórai Somogyban A Somogy Megyei Sütőipari Vállalat 700 gyereknek naponta 2-2 zsemlét, illetve kiflit ad, há­romszáznak a tízóraijáról pedig a Somogyért Egyesület gondos­kodik. Az érintettek egyeztető ta­nácskozásának eredményéről Gyenesei István, az egyesület elnöke tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: a megyében 3 ezer általános iskolás szociális okok miatt nem reggelizik.

Next