Napi Magyarország, 1998. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-02 / 51. szám

2»trafti MAGYARORSZÁG Tizenkét százalék elérése a cél Gémesi: A siker a csapatban van Az MDF tegnap országos gyűlésén Gémesi György kam­pányfőnök lapunk kérdésére kifejtette: nemcsak a jelenlegi kormányzat leváltására, hanem a különféle közvélemény-kuta­tások által sugallt adatoknál jó­val nagyobb eredmény elérésé­re is lehetősége van az MDF- nek. Sokféle felmérés olvasha­tó, változóak az eredmények, azonban az MDF saját szakem­berei segítségével is folyama­tosan nyomon követi a népsze­rűség alakulását. A belső fel­mérések szerint jelenleg 7 szá­zalékos eredményt érhetnének el, ha most lenne a szavazás. Voltak időszakok, amikor sok­kal rosszabb volt az arány, de ezen a párt már túljutott. A je­lenlegi cél a 12 százalék eléré­se, ami 35-40 mandátumot je­lent a parlamentben. Vannak tartalékok - tette hozzá a kampányfőnök. Az MDF 1994-es szavazóinak 30 százaléka még nem döntött, hogy májusban kire adja le a voksát, ezenkívül a polgárok 25 százaléka is bizonytalan még. Hangsúlyozta: jól szer­vezett kampánnyal innen is le­het szavazókat elhódítani. Gémesi György biztató jelként értékelte, hogy az önkormány­zati időszaki választásokon az MDF mind nagyobb arányú si­kert ér el - nemrég például Debrecenben 15,8 százalékot kaptak, ez ott a harmadik hely­re volt elég. Óbudán, Békás­megyeren több más párttal kö­zösen az MDF-es jelölt 41 szá­zalékot képvisel. Mindez jelzi: várhatóan a 7 százalékot felül­múló lesz az eredmény. A jelöltekről szólva a kam­pányfőnök még azt is elmondta, hogy a jelöltek fele önkormány­zati gyakorlattal rendelkezik, 20 százalékuk volt polgármester vagy alpolgármester, illetve közgyűlési elnök, tehát van ve­zetői gyakorlatuk. A kéviselő­­jelöltek 95 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A választásokig még 71 nap van hátra, ezalatt a kampány a pénzügyi tartalékok korlátja mi­att visszafogott lesz. A párt bí­zik abban, hogy a jól szervezett segítő csapat - amely augusz­tusban 230 ezer aláírást volt ké­pes rövid idő alatt összegyűjteni a földtörvény módosítása ellen - hatékonyan tudja majd ellen­súlyozni a szűkös pénzügyi for­rásokat. Mint Gémesi György megfogalmazta: a siker benne van a csapatban - van esély a kormány leváltására és egy tisz­tességes pozíció elérésére. Haeffler Vannak tartalékokFotó: Tatum Attila Dobos Krisztina a szegénységpolitikáról Könnyű a programkészítés, mert az MDF nem változtatta he­tente a véleményét, és nehéz, mert fogy a népesség, a kultúra, a közbiztonság - fogy a szabadság. Do­bos Krisztina, az MDF alel­­nöke ezekkel a szavakkal egészítette ki lapunknak az MDF már korábban ismertetett programját a párt hét végi országos gyűlésén. Jelezte: ma nem család- és szociálpolitika, hanem szegénységpo­litika van. A Horn-kormány belegabalyodott a saját hálójába - időnként rémülten próbál némi kompenzációval segíteni a bajo­kon. Dobos Krisztina véleménye szerint nem kompenzálni, ha­nem ténylegesen támogatni kell a családokat. Éppen ezért a párt­nak szándékában áll annak elérése, hogy a következő kormány visszaállítsa a gyest, a gyedet, a várandósági pótlékot és a régi nyugdíjkorhatárt. Ami az egészségügyet illeti - tette hozzá -, an­nak a nemzet ügyének kell lenni, nem egy szűk réteg belső tarta­lékának. A kultúráról szólva kifejtette: az MDF vállalja az Antall, a Boross-kormány örökségét, tehát azt, hogy a nemzeti jövedelem 7 százalékát fordítják majd a mostani 4 helyett az oktatásra. A mostani kabinet semmi mást nem tett az elmúlt évek alatt, mint rombolt. Dobos Krisztina kijelentette: vállalják azt, hogy ott foly­tatják a 90-94 között megkezdett oktatási reformot, ahol annak idején kényszerűségből abbahagyták, de nem vállalják a sem nemzeti, sem alap, sem tanterv (NAT) bevezetését. H. A. .... I I • l • f in r•PIno11 TIk/1 Az MDF „a másik erő” Az MDF és a Fidesz válasz­tási szövetsége kormányzati té­nyezővé lépett elő - jelezte Lezsák Sándor pártelnök az MDF kampánynyitó nagygyű­lése alkalmából tartott tegnapi sajtótájékoztatóján. Beszámolt arról, hogy a XII. Országos Gyűlés elfogadta azt a választá­si programot, amely másfél év­vel ezelőtt az Országos Választ­mány szakmai bizottságaiban kezdett formálódni. Elkészült a megyei mérleg alapján az or­szágos mérleg is, amely szerint felkészülten lehet kormányzati részvételt vállalni. Magyaror­szágon ma két kormányképes erő van, a másik az MDF. Az „egyik”-et­­majd a választók döntik el. Összegződött a párt távlatos jövőképe - az MDF- nek Lezsák véleménye szerint elsősorban jövője van, amely a rendezett jelenen alapszik. Pénteken új korszak kezdő­dött a pozsonyi keret-megálla­podás aláírásával - mondta az MDF elnöke. Az országos fel­háborodás jelzi, a Duna-gate olyan csapda lehet, amely a ko­alíció túlzott magabiztossága miatt elsöpörheti választási esélyeik jelentős részét. Az MDF számára elfogadhatatlan, hogy egy olyan kormány vállal 600 milliárdért egy presztízs­­beruházást, amely a világkiállí­tás lemondásával kezdte meg működését. Saját programjukról szólva kiemelte: a középpontban a csa­lád és a gyermek áll. Olyan csa­ládi adórendszert kell biztosíta­ni, mely lehetővé teszi a tisztes­séges megélhetést. A társada­lom jelenleg fogyásra ítéltetett - a költségvetést rendre 8-8,5 millió lakosra tervezték és ez elfogadhatatlan. Gazdaságilag az MDF növekedéspárti, ám át­gondolt tervek alapján. A jelen­legi kormánynak a 136 millió dollárt nem kifizetni, hanem befektetni kellett volna. A párt­elnök hangsúlyozta: egy megfe­lelő kormány még képes meg­fordítani a negatív társadalmi folyamatokat. Gémesi György ügyvezető elnök, kampányfőnök jelezte: a település polgármestereként öröm számára az, hogy a párt Gödöllőt választotta a rendez­vény helyszínéül. Itt egy sike­res csapat dolgozik - ezt a si­kert szeretné apportálni a vá­lasztási kampányba, amely a mai nappal elindult. Az MDF komoly, hosszan tartó egyezte­tések után olyan választási szö­vetséget kötött, amely kor­mányzati alternatívát jelent. A fő jelszó a következőképpen hangzik: Biztonságot a min­dennapokban! A korrekt előké­szítő munka komoly remé­nyekre jogosítja fel a választá­sokon úgy a pártszövetséget, mint az MDF-et. Haeffler András 1998. március 2., hétfő Nincsenek véletlenek MSZP-SZDSZ-koalíció A Szabad Demokraták Szövetsége jelenleg Magyarország leg­­elkötelezettebb szabadelvű, liberális pártja. A Fidesz jobbrato­­lódásával csökkent a Fidesz és az SZDSZ potenciális szavazó­­bázisának egymást fedő jellege. Ezáltal egy tágasabb tér nyílik az SZDSZ számára a centrumban. Számunkra a választás iga­zi tétje az lesz, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége 15-20 százalékos párt marad-e. Ezt a célt tűztük ki magunk elé, és úgy vélem, ez egy reális elképzelés - nyilatkozta lapunknak Magyar Bálint, SZDSZ-es politikus azt követően, hogy a hét végi küldöttgyűlésen elfogadták a párt programját. A pénteki pozsonyi keretmeg­­állapodás-tervezet elfogadása ha­tározta meg alapjaiban a Szabad Demokraták Szövetsége szomba­ti programalkotó küldöttgyűlésé­nek hangulatát. Mint Kuncze Gá­bor pártelnök megnyitóbeszédé­ben is utalt rá: ennek a megálla­podásnak nem lett volna szabad létrejönnie, mert 1998-ban nem hozhatunk úgy döntéseket a pol­gárok felett, hogy ők nem tudják, valójában mire, mikor, miért akarjuk elkölteni adóforintjaik több száz milliárdját. Hozzátette: az SZDSZ megakadályozza en­nek a megállapodásnak ilyen módon történő megkötését, emellett a pártelnök-belügymi­niszter felkérte a miniszterelnö­köt, vessen gátat ennek a megala­pozatlan keret-megállapodásnak. Mennyiben más az SZDSZ ma, mint 1990 és 1994 kö­zött? - kérdeztük Magyar Bálintot. Annyiban, amenynyiben a feladatok mások. Úgy vélem, az SZDSZ három kü­lönböző időszakban, három sorsdöntő fel­adatban vett részt. Az első a rendszerváltás maga volt, az SZDSZ nem antikommunista, hanem rendszerváltó párt volt. 1989-90 tá­jékán pedig annak ve­zető ereje is. 1990 és 94 között nem a rend­szer, hanem a kor­mány ellenzéke volt a párt, és céljainknak megfelelően a politi­kai rendszerváltás ezek alatt az évek alatt végbe is ment. 1994 után a feladatot a gaz­daság stabilizációja, konszolidációja és a tartós növekedés fel­tételeinek megterem­tése jelentette. Úgy vélem, ezt sikerrel tel­jesítettük. Ez a legna­gyobb dicséret, amely valaha érhette a kor­mány liberális gazda­ságpolitikáját. Ennek a gazdaságpolitikának a következménye a fenntartható évi 4-5 százalékos növekedés. A következő kormány­zati ciklusban amen­nyiben az SZDSZ kor­mányzati szerepbe ke­rül, akkor már nem a gazdasági stabilizáció megte­remtése, hanem a növekedés feltételeinek javítása, további fenntartása lesz a cél, és ezen belül külön kiemelt szerepet kap három terület, az oktatás, az egészségügy és a közbizton­ság javítása. Az SZDSZ a koalíció törté­netének második felében háttérbe szorult. Egyetért­­- ezzel a megállapítással? A koalíciós viszony rendkí­vül nehéz helyzet, különösen akkor, hogyha egy abszolút többséggel rendelkező párt a partner, és egy koalíciós meg­állapodásnak kell az önkorlá­tozás eszközeivel a pártok vi­szonyát szabályoznia. Termé­szetesen ennek az önkorláto­zásnak a szigora és feszessége Az SZDSZ jövőbeni felada­tairól szólva elmondta: az elkö­vetkezendő négy év döntő je­lentőségű az ország szempont­jából, megnyílt számunkra az esély a tényleges felemelkedés­re. Viszszaút nincs, de tévutak továbbra is vannak. A Fidesz- Magyar Polgári Párt ígéreteit bírálva elmondta: a Fidesz, új­kori nemzeti elkötelezettségé­nek megfelelően a déligyümöl­csöt magyar zöldségre cserélte. A vízlépcső-tervezettel kapcso­latban „Nemcsók papírjáról” szólva kifejtette: ha erről a kor­mány döntést hoz, akkor az nem a kormányé, hanem az MSZP döntése lesz. Demszky Gábor beszédében ellentmondásosnak és megva­­lósíthatatlannak nevezte a Fü­idővel lazult, és ez hátrányo­san érintette a szabad­­demokratákat. Ugyanakkor ha a kormányzat alapvető ered­ményeit vizsgáljuk, azokat nem lehetett volna megvalósí­tani az SZDSZ hathatós támo­gatása nélkül. Nem véletlen, hogy az MSZP 54 százalék bir­tokában felkérte az SZDSZ-t a koalícióban való részvételre. Az oktatásban a liberális elvek alapján elért eredmények pe­dig végképp nem valósultak volna meg az SZDSZ nélkül. A kongresszuson is elhang­zott, hogy az SZDSZ csak abban az esetben lép má­sodszorra is koalícióra a szocialistákkal, ha a vá­lasztásokon elért arányok nyomán kiegyensúlyozot­tabb lesz a két párt viszo­nya. Szó volt-e már arról, hogy mi lenne az ideális arány? Az ideális helyzet természe­tesen az lenne, hogyha semelyik tesz programját. Az MSZP-ről szólva kijelentette: tapasztala­tuk biztos van, bár kissé egyol­dalú. Ahhoz szoktak, hogy a dolgoknak egyetlen elintézési módjuk van: a miniszterelnök kiadja az utasítást. Az MSZP önmagában nem garanciája az integrációnak, a pénzügyi sta­bilitásnak és a szabad piacgaz­daság megteremtésének. A szombati küldöttgyűlés egy határozat elfogadásával folytatta munkáját, melyben megbízták a párt kormánytag­jait, hogy vétózzák meg Bős-Nagymaros ügyében az elsietett, megalapozatlan kor­mánydöntéseket. Mint a hatá­rozat fogalmaz, az SZDSZ el­utasítja egy olyan keretmegál­lapodás előkészítését és meg­kötését, amely túllép a hágai ítéleten és Magyarország kapi­tulációját jelenti. A küldöttek ezt követően, részletekbe me­nő vita során tekintették át a párt 1998 és 2002 között érvé­nyes kormányzati programját, melyet a szekcióüléseket köve­tően a küldöttek egyhangúan fogadtak el. párt nem rendelkezne abszolút többséggel egy koalícióban. A jelenlegi helyzetben az ellent­mondást az jelenti, hogy a vá­lasztópolgárok többsége koalí­ciót akar. Amennyiben megkér­dezik őket, hogyha az MSZP abszolút többséget szerez, akkor akarják-e, hogy az SZDSZ benne legyen az új kormányban, ak­kor talán még in­kább. Úgy tűnik, az emberek garan­ciát látnak az SZDSZ-ben, és el akarják kerülni az egypárti kormány­zást. E során fel­erősödne az MSZP bizonyos lobby­csoportjainak hatá­sa, könnyebben el­olvadhatnának a gazdasági konszo­lidáció eredmé­nyei, beindulhatna egy újabb osztoga­tó típusú gazda­ságpolitika, vala­mint a szakszerve­zeti lobby megerő­södésével egy ni­velláló szemlélet válna uralkodóvá a követelések és a bérrendszer terüle­tén. Ezeket a ve­­­szélyeket az SZDSZ sem tudta százszázalékosait kizárni, de min­denesetre korlátoz­ni kívánta. Mennyire nyitott az SZDSZ a szövetségi politi­kát illetően? Ma Magyarországon min­,­den párt polgári Magyarorszá­got szeretne építeni, ugyanis az euroatlanti csatlakozás folya­mata nem is tehet mást lehető­vé. A különbség csak annyiban áll, hogy más-más eszközökkel kívánják ezt elérni. A szövetsé­gi politika tekintetében az a vé­leményem, hogy olyan szélső­ségeken kívül, mint amilyen a MIÉP vagy a Munkáspárt, nem, célszerű kizárni örökre a poten­­­ciális partnereket. Ezzel együtt úgy látom, hogy ez a koalíció jelentős eredményeket ért el, és, ebben még van erő és lehetőség a következő négy évre is. , Lovász Gábor. Fotó: Nagy Béla A parlamenti pártok egyéni jelöltjei Vas megyében Fidesz MDF FKGP KDNP MSZP SZDSZ | MDNP I. vk. (Szombathely) dr. Gyimesi József Skriba Lászlóné Fatalin Károly László Győző dr. Hankó Faragó Miklós Heckenast Gusztáv II. vk. (Szombathely) Sági József Danka Lajos Tóth Imre Simon József Bácskai Jenő Joubert Attila III. vk. (Kőszeg) Básthy Tamás dr. Tóth László dr. Gries Edward dr. Kapinya János dr. Pusztai Gyula Horváth Vilmos dr. Dénes József IV. vk. (Sárvár) Kovács Ferenc Velekey József dr. Dénes Tibor Szabó Lajos dr. Göde György dr. Gömbös Ferenc V. vk. (Körmend) Németh Zsolt Békefi Gábor Gaál Ferenc dr. Stipkovits Ferenc Mészáros Béla Bogács László

Next