Napi Magyarország, 1998. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-02 / 51. szám
4 MAGYARORSZÁG Rendszerváltást akar a KDNP Szociális érzékenységet hirdet az elnök A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a február 28-án Nyíregyházán megtartott regionális (Szabolcs, Hajdú, Borsod) kampánynyitó nagygyűlésén egyebek mellett arról szólt, hogy az MSZP és az SZDSZ kormányzása idején veszélybe került a demokratikus alapelvek érvényesülése, s megromlott a jogállamiság. Giczy György hangsúlyozta: a KDNP-t a kereszténydemokrácia köti a nemzet nemes hagyományaihoz, értékvilágához, amely ezt az országot a legnehezebb történelmi pillanatokban is életben tartotta, sőt olykor Európa legkiválóbb népei közé emelte. A 98-as választásoknak az lesz az igazi tétje, hogy ez a nemzet, ez a nép egyszer és mindenkorra zavarja el a politikai, a gazdasági, továbbá a társadalmi élet minden területéről azokat a személyeket, akik hátat fordítanak ennek a nemzetnek, semmibe veszik hagyományait, és akik nem az emberek szolgálatát tekintik elsődleges kötelességüknek, hanem a saját jólétüket, meggazdagodásukat, egyéni sikereiket. Hangsúlyozta: a KDNP célja, hogy végre megtörténjen Magyarországon a rendszerváltoztatás. Hibás megközelítés, illetve helytelen sugallat, hogy a jelenleg hatalmon levőket azért nem kell leváltani, mert már megszedték magukat, s talán már nem kell nekik több. A kereszténydemokraták nem azért nem lopnak, mert nincs rá lehetőségük, hanem azért, mert az ellentétes elveikkel. Hozzátette: Jóllakott” kommunistával nemigen lehet találkozni. Az elnök véleménye szerint Magyarország már meghozta a maga áldozatát Európa nagyobb nemzeteiért. Megvédte élete árán is az európai kultúrát. Most eljött az idő, amikor az Európa boldogabbik felén élő nemzeteknek kell áldozatot hozniuk azért, hogy Magyarország és az egész közép-európai régió egyenjogú partnerként csatlakozzon a többi országhoz. A megmaradásunk, a jövőnk nem választható el a Felvidék, Erdély, a Vajdaság és Kárpátalja magyarságától. Az anyaország és a nemzetért felelős kormány a világon élő minden magyar számára komoly támasztékot és üzenetet adhat. Giczy György elmondta: a piacgazdaság versenye teljesítménynövelésre serkent, de a modern, jóléti államnak a versenyben fe-lemaradókat újra és újra versenyhelyzetbe kell hoznia. Szociális érzékenység és igazságosság nélkül nem szabad a társadalomra rászabadítani a piacgazdaság farkastörvényeit. Nem engedhető meg, hogy társadalmi rétegek reménytelen messzeségben szakadjanak el a középrétegtől, s a szegénység legyen uralkodó az egyre szélesebb rétegekben. A demokrácia azt követeli meg, hogy tulajdonnal rendelkező önálló, nagykorú állampolgárok legyenek a tagjai. Az alapkérdés, miként gyógyíthatók meg azok a sebek, amelyeket az MSZP-SZDSZ-kormányzás ütött ezen az országon - fejezte be beszédét a pártelnök. A választ a kereszténydemokrácia eszménye adja meg, amely az oktatás-nevelés által az emberekbe újra beleépíti annak tudatát, hogy nincs egyedül, s a megrázkódtatásokat ne individualista magányában próbálja túlélni, hanem teremtsen közösséget. Cs. Gy. Kereszténydemokraták egyéni jelöltjei Százhetvennégy egyéni kerületben állít képviselőjelöltet a májusi országgyűlési választásokra a Kereszténydemokrata Néppárt - nyilatkozta a tömörülés vasárnapi sajtótájékoztatója előtt az MTI munkatársának László Ildikó sajtófőnök. Giczy György pártelnök, Füzessy Tibor ügyvezető alelnök és Bartók Tivadar kampányfőnök felmentést kapott az egyéni megmérettetés alól. A fennmaradó két körzetben kisgazda-, illetve MIÉP-jelöltet támogatnak a kereszténydemokraták. A KDNP megyei és országos listáját a március 14-i kongresszussal egy időben rendezett országos választmányi ülésen véglegesítik. A kiválasztásnál politikai és személyi szempontok egyaránt szerepet kapnak - közölte a szóvivő. MTI Belpolitika Folytatás az 1. oldalról Az átvilágító bírák döntésére elsőként a Demokrata című hetilap kérdezett rá tavaly augusztus 21-én. A válasz órákon belül megérkezett: Göncz irodája közölte, azonnal levélben fordult Bründl Frigyeshez, az átvilágító bírák soros elnökéhez, hogy lehetővé tegye az átvilágítási határozatokra vonatkozó titkosítás alóli felmentést. Az elnöki hivatal válaszlevele felsorolja azokat a paragrafusokat, amelyek értelmében az ilyen „Szigorúan titkos” határozatok államtitkot képeznek. Ez azt is jelenti, hogy az ügyészségnek mindazok ellen eljárást kellett volna indítania, akik nyilvánosságra hozták átvilágítási határozatukat, és ezzel a Göncz Árpád hivatala által jelzett paragrafusokat megsértették. S hogy lépett-e velük szemben az ügyészség, annak lapunk természetesen utánajár. A Demokrata a választ közölte. Az utolsó számában, ugyanis ezt követően a lapot akkori tulajdonosa megszüntette. Eközben a Népszabadság, amely július 7-e óta mindaddig nem foglalkozott Göncz Árpád átvilágításával, hirtelen augusztus 26- án, „Befejeződött Göncz, Nyers és Medgyessy átvilágítása” címen cikket jelentetett meg, amelyben ez állt: „Információnk szerint lezárult Göncz Árpád köztársasági elnök átvilágítása. Az egyes fontos tisztséget betöltő személyek ellenőrzését végző bírók olyan határozatot hoztak, hogy az államfő nem érintett.” A Bründl Frigyesnek elküldött elnöki kérdés keltétől számított több mint három hónap elteltével az azóta megszűnt Új Magyarország november 25-én az Elnöki Hivataltól választ kért AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ZSINATA Reuss Andrást választotta lelkészi és Thurnay Bélát világi elnökké az evangélikus egyház szombaton összehívott zsinata. A nyolcvanegy tagra bővült testület mandátuma most kivételesen nem hat évre, hanem csak az ezredfordulóig szól, hiszen ezt követően átszervezetik az egyházkerületi rendszert. A jelenlegi kettő helyett várhatóan három egyházkerületre bontják a hazai evangélikus egyház felekezeti térképét, arra, vajon feloldották-e a határozat titkosságát. Az Elnöki Hivatal vezetője válaszában azt írta, hogy dr. Bründl Frigyes Göncz Árpád kérésére választ még nem adott. A cikk elkészült és már a nyomdába került, hogy másnap reggel napvilágot lásson, amikor kiderült, a tulajdonos nem vállalja tovább a lap megjelenéséből fakadó fizetési kötelezettségeit. A cikk tehát nem jelenhetett meg. November 25-e óta újabb három hónap telt el, így lapunk ismét érdeklődött arról, hogy válaszolt-e Bründl Frigyes Göncz Árpádnak. Az Elnöki Hivatalban azonban közölték, válaszadásra nincs idejük. Ami aggodalmainkat nyilvánvalóan nem tompítja. Ugyanis az SZDSZ-es Göncz Árpádról már évek óta keringenek olyan hírek, hogy „Patkány” álnéven jelentéseket írt a III/III-as ügyosztálynak, és a határozat nyilvánosságra hozatalánál nem lenne egyszerűbb módja a legtöbb közjogi méltóság korábbi életével kapcsolatos találgatásoknak véget vetni. Göncz Árpád életének egyes homályos részletéről nem csupán az ellenzéki sajtó cikkezett. Magyarország legbefolyásosabb hetilapja, a HVG 1995. június 24-i száma így írt erről: „Az átvilágítás végül azért sem tűnt volna teljesen érdektelennek, mert az államfőnek erről, úgy tűnik, lenne mit mesélnie. Egy tíz évvel ezelőtt, augusztus 30-án kiegészített életútinterjújában ugyanis Göncz Árpád a jelek szerint hosszasan beszél arról, hogy az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) 1947 elején kísérletet tett a beszervezésére. Az eset részletei a szélesebb közvélemény előtt azonban egyelőre alighanem ismeretlenek maradnak: az összes 440 oldalas, az Oral History Archívum (OHA) megrendelésére készült, s jelenleg az 1956-os Intézetben őrzött interjú elolvasásához az interjúalany - mint azt szóvivője útján a HVG tudomására hozta - nem járul hozzá. Ezen olvasási tilalom annál különösebb, mert az interjút Göncz Árpád eredetileg nem minősítette titkosnak. Az OHA besorolása ugyanis - amely az interjúalany nyilatkozatán alapszik - a Göncz-interjúval kapcsolatosan úgy szól, hogy az szabadon kutatható, de idézéséhez az interjúalany és az interjú készítőjének engedélye szükséges.” A HVG hozzátette: „Az államfő a köztársaság első polgára. Nemcsak közjogi hatalom, hanem erkölcsi autoritás is. A választóknak nyilvánvalóan jogukban áll tudni, mikor mit és miért cselekedett. Göncz államfő politikai krédójáról, erkölcsi kódexéről, sorsfordulóiról, s egész karakteréről az elmúlt öt évben sok mindent megtudott a közvélemény. A hétfőn újjáválasztott elnök privát történelmének ugyanakkor mindmáig léteznek olyan fehér foltjai, s akadnak olyan retusált epizódjai, amelyeket a most kezdődő második elnöki periódusban aligha lenne helyénvaló továbbra is elhallgatni vagy kozmetikázni.” Csak emlékeztetőül: a HVG cikke nagy vihart kavart és dühödt reagálásokhoz vezetett az akkor még hetente megjelent Beszélőtől (június 29.) kezdve Litván Györgyön át (HVG, július 1.) Bolgár Györgyig (Magyar Hírlap, július 1.), akik a HVG- ben megjelent cikk szerzőjét, Babus Endrét még antiszemitizmussal is vádolták, amiért az feltette a kérdést: ha Révész Sándornak oly fontos volt Antall József nagypapájának származását emlegetni, miért titok Göncz Árpád nagyapja származása? Mindez azonban mit sem enyhít azon, hogy a HVG, a Magyar Demokrata néven újraindult Demokrata, a megszűnt Új Magyarország és immár a Napi Magyarország olvasói - és nyilvánvalóan az ország közvéleménye is - töretlen kíváncsisággal várják, hogy az elnök hivatala megszólaljon. A sajtóban a Göncz-átvilágítás iránt mutatkozó mesterséges érdektelenség akkor válik igazán ékesszólóvá, ha összevetjük azzal a szinte patologikus izgalommal, amellyel éveken át hetente latolgatták Torgyán József kisgazda elnök érintettségének lehetőségét. Mindaddig, ameddig a jogerős határozatot dr. Torgyán József nyilvánosságra nem hozta. Mivel az Elnöki Hivatal nem volt hajlandó választ adni, csupán találgatásokra vagyunk utalva. Az egyik lehetőség az, hogy Bründl Frigyes nem oldotta fel Göncz Árpádot az államtitok megsértése alól. A másik, hogy Göncz megkapta, de mégsem akarja nyilvánosságra hozni a határozatot. A kombinációk folytathatók - a gyanú légköre pedig mindaddig nem oszlik, ameddig maga az államfő nem tisztázza a helyzetet. Ez nagyon fontos lenne, hiszen egy olyan országban, ahol a miniszterelnököt már lemondásra szólította fel az átvilágító testület, és most az ‘56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága február 16-án több emberen elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt feljelentést tett, megnyugtató lenne, ha az államelnökről kiderülne teljes ártatlansága. L. I. Göncz Árpád átvilágítása Továbbra is titok... Taxisgondok, hiányzó szabályok Emelkedik a vagyoni letét? A közeljövőben a kormány várhatóan módosítja a taxisok tevékenységét szabályozó rendeletét. A módosítás a személyfuvarozáshoz elengedhetetlen, speciális taxiengedély megszerzését öt évente ismétlődő vizsgához kötné. Az intézkedés várható hatásairól kérdeztük néhány érdekelt személy véleményét. Nagy Zoltán, a Magyar Taxisszövettség főtitkára: - A kormány előtt lévő rendelettervezet tartalmazza a taxivezetői engedély folyamatos megújításának kötelezővé tételét. Az utcai taxis természetesen nem örül, ha öt évente vizsgáznia kell, de a szakmai színvonalat emelni fogja ez az intézkedés. Ez részben indokolt, hiszen öt év alatt a KRESZ folyamatosan változik, és különösen fontos, hogy a változásokat a taxisok figyelemmel kísérjék. Ugyanakkor tartalmaz olyan részeket is, amelyek érthetetlenek a számomra. Ilyen például a kötelező helyismereti vizsga, hiszen a taxis munkája helyismeret nélkül elképzelhetetlen. A rendeletterv számomra leginkább vitatható pontja azonban a vagyoni letét összegének további emelése. Lengyel Sándor (CITY-TAXI): - Az egész rendelettervezetet elhibázottnak tartom, hiszen nem garantál semmit, de ugyanakkor újabb terheket ró a taxisokra és így az utazóközönségre is. A vagyoni letét intézményéről csak annyit, az elmúlt öt év alatt nem volt rá példa, hogy ehhez az összeghez valakinél hozzá kellett volna nyúlni, így ennek megduplázása újabb felesleges teher a vállalkozóknak. Azonban a taxistársadalom legégetőbb gondjaira mint a létszámkérdés, a taxisdrosztok egyenlő feltételekkel történő használata vagy a tarifák korrektségének kérdésére azonban nem ad választ. A most érvényben levő szabályozásban, de a készülő rendeletben sem találunk garanciákat az utazóközönség részére. Az ellenőrzéseket és a szankciók alkalmazását a rendelet jelenlegi formája is lehetővé tenné, de ezek általában elmaradnak. Igaz, hogy a módosítás konkretizálja az ellenőrök cselekvési területét, azt azonban nem látjuk garantálva, hogy ezentúl élni is fognak a jogkörükkel. A legfőbb gond, hogy nincs olyan versenyhelyzet, ami a veszteségesen üzemelő taxisokat vállalkozásuk feladására késztetné. A szankciókat néhány taxistársaság alkalmazza ugyan, tehát van, ahol panasz esetén a taxis akár az állását is elveszítheti, de egyelőre ez még nem gyakorlat. Pásztor Gábor (TELE-5 TAXI) : - Az ismétlődő vizsgáztatásnak nem látom értelmét. Úgy érzem, ez a rendelettervezet újra részproblémákkal foglalkozik, pedig a taxisok helyzetét csak komplex kérdésként lehetne megoldani. A mai taxistársadalom sokkal megosztottabb, mint a rendszerváltás idején volt. Ma már elképzelhetetlennek tartok egy taxisblokádhoz hasonló megmozdulás megszervezését. Az egyik legfőbb problémát abban látom, hogy a taxis szolgáltatás még mindig a versenyszférába tartozó tevékenység. Nagyon jó lenne, ha a német mintát követve, itt is a hatósági tarifákat tennék kötelezővé. A jelenleg a fővárosban futó 7000 taxi rengeteg, számuk a lakosság jövedelmi viszonyaihoz képest tarthatatlan. Szintén előrelépés lenne, ha a taxisengedélyek kiadását egy erre szakosodott hatóság, például az Iparkamara taxi-tagozatának kizárólagos tevékenységi körébe lehetne utalni. Azonban ami a legfontosabb, a 3-4000 forintos kilométerdíjakat felszámoló taxishiénák visszaszorítása érdekében nem elég rendeleteket alkotni, azok betartatásáról is gondoskodni kellene. Szántó Fotó: Tatum Attila Tanuljunk meg hosszú távon gondolkodni! Sok az ötven magánnyugdíjpénztár Hol van az előírva, hogy egy nyugdíjasnak egyik napról a másikra le kell mondania megszokott életviteléről? A kérdés jogos: ha a nyugdíjas kizárólag az állami, felosztó-kirovó rendszerből kapja havi járadékát, biztos, hogy néhány luxuscikket nem engedhet meg magának. Párniczky Tibor, az Állami Pénztárfelügyelet elnökhelyettese szerint a nyugdíjpénztári tagsággal ki lehet egészíteni az állami nyugdíjat a nyugdíjba vonulás előtti fizetés szintjére. Az elnökhelyettes elmondta, szemléletváltásra van szükség. A nyugdíj egy hosszú távú befektetés, amelynek negyven-ötven év múlva élvezhetjük az előnyeit. Párniczky Tibor hangsúlyozta: ma Magyarországon a legnagyobb vagyonnal a pénztárak gazdálkodnak. 1997. végén öszszesen több mint 57 milliárd forint volt a különböző pénztárak számláján. Több, mint 250 önkéntes nyugdíjpénztár működik az országban. A magánnyugdíjpénztárak eddig összesen ötven alapítási engedélyt kértek a pénztárfelügyelettől, mindannyian meg is kapták. Tevékenységi engedélyt eddig ötöt adott ki a felügyelet, kettőt pedig éppen most bírálnak el. A magánpénztáraknak a tevékenységi engedélyhez kétezer tagot kell összegyűjteniük. Hozzátette: mintegy tíz másik pénztárról tudják, hogy már van kétezer tagja, illetve néhány közelít a kétezerhez. Az önkéntes pénztáraknak 1997 végén közel 688 ezer tagjuk volt, a magánpénztárakhoz eddig 180 ezren léptek be. A pénztárak száma egyébként csökken, a legkisebbek a nagyobbakba olvadnak, másrészt sok olyan cég volt, aki önkéntes és magánpénztárat is alapított, s most a jogszabályi körülmények változásával összevonhatják a kettőt. Az alapítási engedélyt kért magánpénztárak nyolcvan százalékának önkéntes - tehát közel ötéves - múltja is van. Párniczky Tibor szerint egy ekkora országban nem működhet egyszerre ötven pénztár. Valószínűleg később letisztul a piac, a kis taglétszámúak fuzionálni fognak. A napokban készült el az önkéntes pénztárak 1997. negyedik negyedévi tevékenységének elemzése. Eszerint a vagyon növekedése több mint 30 százalékos volt, bevételük összesen 16,5 milliárd forintra rúgott, így alakulhatott ki az 57 milliárdos végösszeg. Egy évvel korábban egyébként kétszer ekkora volt a vagyonnövekedés, mint most. Ennek oka az lehet, hogy a pénztári szféra a konszolidált fejlődés szakaszába érkezett, illetve az, hogy magánnyugdíjpénztárak alakulása elvonta a figyelmet az önkéntesektől. G. K. Diákjogok idézőjelben Félnek a retorziótól Pénteken háromnapos diákjogi konferenciát rendeztek Budapesten, az Európai Ifjúsági Központban. A tanácskozáson a harminc országból érkezett résztvevők elfogadták a Tanulói Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, mely a maga nemében a világon egyedülálló kezdeményezés. A szakértők szerint szükség van az előrelépésre, különösen igaz ez Magyarországra, ahol a diák-érdekvédelem helyzete nagyon aggasztó. Jelenleg a közoktatási törvény szabályozza hazánkban a diákok jogait, nemzetközileg elfogadott normák azonban nincsenek. Amennyiben a diákok jogai sérülnek, jogorvoslatért a tanuló az iskola igazgatójához, végső esetben pedig a helyi önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat. Ezzel a lehetőséggel viszont szinte egyáltalán nem élnek a diákok: egyrészt nincsenek felkészítve a konfliktusok vállalására, másrészt félnek a retorzióktól. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a tanári gyakorlatban még mindig tartja magát a poroszos iskolarendszer azon alaptétele, mely szerint a tanulóknak csak kötelezettségeik vannak, jogok nélkül. Hazánk tavaly októberben, az ENSZ kulturális és oktatási konferenciáján kezdeményezte a nyilatkozat kidolgozását. Művelődési szakértők azóta elkészítették a végleges szövegtervezetet, amit a harminc országból érkezett delegációk vitattak meg a hét végén. A konferencián elhangzott: meg kell vizsgálni, Magyarország mely területeken léphet fel kezdeményezőként az EU-integráció során; a diákjogok területe mindenképpen ezek közé tartozik. A végleges szöveget az UNESCO-hoz továbbítják, elsődlegesen az ENSZ ifjúsági szervezetének ajánlásává kívánják tenni. Viktor * 1998. március 2., hétfő Törvény a menekültekért Háromféle védelmi helyzetet biztosít a Magyarország területére érkezőknek a tegnap hatályba lépett, menedékjogról szóló törvény. Menekült státust kaphatnak Magyarországon azok, akiket faji, vallási vagy politikai okokból hazájukban üldöznek. Menedékes lehet az, aki hazáját megszállás, háború vagy etnikai öszszecsapás miatt hagyta el, illetve országában megsértik az alapvető emberi jogokat. Befogadottként kezelik a menekültügyi hatóságok azokat, akikre hazájukban halálbüntetés, kínzás vagy embertelen bánásmód várna. A most hatályba lépett törvény egyebek között rendelkezik az orvosi szűrésről, a munkavállalási tilalomról, az ujjlenyomat rögzítéséről, de módosult az ügyintézés rendje is: a bevándorlási engedélyt mostantól a közigazgatási hivatalok adják ki. Elutasítják a kérelmet akkor, ha az illető itt-tartózkodása sérti a közbiztonságot, a közrendet. MTI