Napi Magyarország, 1998. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-20 / 168. szám
8* MAGYARORSZÁG Baszkok tüntettek Többezer baszk vonult az utcára Spanyolországban szombaton, hogy tiltakozzék az F.gin nevű, független baszk újság ideiglenes bezárása ellen. A lapról azt tartják, hogy az ETA nevű szélsőséges, szeparatista szervezet szócsöve - legalábbis korábban az volt s ezért is rendelték el megjelenésének ideiglenes tilalmát. A tiltakozó megmozduláson egyébként nem történtént incidens. A szervezők szerint 75 ezren vettek részt a felvonuláson. Pokolgép Jeruzsálemben Pokolgépre bukkant az izraeli rendőrség tegnap Jeruzsálem keleti részének központjában, egy palesztin férfi által vezetett járműben. A teherautóban gázpalackok, vegyszerek voltak, több zacskószög, valamint egy gyújtószerkezet. A hatóságok lezárták a városrészt és felszólították a lakosságot, hogy kerülje el a környékét. Újabb mészárlás Algériában muzulmán szélsőségesek szombatról tegnapra virradó éjszaka 11 embert megöltek - közölte tegnap az algériai biztonsági erők illetékese, akit a Reuters idézett. Négy napon belül a mostani volt a második tömegmészárlás az észak-afrikai országban. Az APS algériai hírügynökség beszámolója szerint a terroristák a fővárostól 70 kilométerre délre fekvő Rebaia településen hajtották végre a támadást. A biztonsági erők megkezdték az elkövetők felkutatását. Vége a blokádnak Megindult és fokozatosan helyreáll az áruforgalom a transzszibériai vasútvonalon, miután a sztrájkoló bányászok tegnap reggel feloldották a tizenhat napja tartó blokádot a Jurga és Anzsero-Szudzsenszk városokat összekötő szakaszon. A torlaszokat azt követően távolították el a sínekről, hogy Borisz Jelcin orosz elnök megbízásából szombaton este Kemerovóba érkezett Oleg Sziszujev miniszterelnök-helyettes. Halál Kasmírban Pakisztáni katonák szombaton délután tüzérségi támadást intéztek indiai területek ellen a két ország vitatott kasmíri határán keresztül. Az újdelhi védelmi minisztérium szóvivőjének vasárnapi közlése szerint egy indiai ezredes életét vesztette, négy polgári személy pedig megsebesült Gurez körzetében, 120 kilométerrel északra Szrinagartól, Dzsammu és Kasmír, India egyetlen muzulmán többségű állama nyári székhelyétől. Mint a Reuters megjegyzi, a két ország két háborút vívott egymással Kasmír miatt azóta, hogy 1947-ben függetlenné váltak Nagy-Britanniától. Az állam kétharmadát India, egyharmadát pedig Pakisztán ellenőrzi. MTI Külpolitika Rómában a hétvégén Koi Annan ENSZ főtitkár kihirdette a világszervezet égisze alatt felállítandó Nemzetközi Büntető Bíróság megalapítását. A majdan Hágában működő testület ellen szavazott az USA, Oroszország, Kína, Irak, Líbia, Izrael és India Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség Az egy héttel ezelőtti próbálkozáshoz hasonlóan végződött tegnap hajnalban az északír katolikus és protestáns közösség képviselőinek közvetett tárgyalása, vagyis „bizonyos haladást” sikerült felmutatni, de áttörés továbbra sem született a 15 órás maratoni egyezkedésen - jelentette az MTI. A tárgyaláson a két, gyűlölködő vallási tábor között a brit kormány által felkért közvetítők ingáztak. A téma ismét a protestánsok legnagyobb militáns szervezete, az Orániai Rend által éppen két hete rendezett portadowni felvonulás volt, amelyet a brit hatóságok kitiltottak a város katolikus negyedéből. A város határában azóta is tartó tiltakozás, amelyben a válság csúcspontján 25 ezren vettek részt, tegnapra jelképessé vált, miután a felvonulók - maroknyi kitartó rendtag kivételével - már napokkal ezelőtt hazaszivárogtak. A legbefolyásosabb ulsteri protestáns csoport azonban nem tartja lezártnak az ügyet, s változatlanul az ír katolikusok leigázásának évfordulóját ünneplő protestáns menet áthaladási jogának megadását követeli. Az elhúzódó portadowni szembenállás más északír városokban is súlyos összecsapásokat szított, s protestáns körökben is elismerik, hogy a válság által gerjesztett indulatok vezettek három katolikus kisgyermek meggyilkolásához egy főleg protestánsok lakta kisvárosban múlt vasárnap. A vasárnap hajnalban félbeszakadt tárgyalást, a katolikus fél képviselői szerint kedden folytatják. A feszültség enyhültével a portadowni katolikus negyed köré vont, a protestáns tüntetők által korábban 11 éjszakán át folyamatosan ostromlott katonai védművek bizonyos elemeit a brit hadsereg őrt álló alakulatai tegnap reggelre elbontották. rr „Bizonyos haladás” Észak Írországban Továbbra sincs megoldás a zöld szigeten Kuvaiti kivégzések. Kuvait város központi börtönében vasárnap felakasztottak két iráni állampolgárt kábítószer-csempészetért. Az illetékesek szerint a drog elsősorban Pakisztánból, Afganisztánból és Iránból érkezik Kuvaitba. Kuvait és Irán a múlt hónapban megállapodást kötött arról, hogy együttműködik biztonsági kérdésekben és a kábítószer-kereskedelem elleni harcban. Törökország integrálódik? Az Európai Unió végrehajtó testülete azt javasolja, hogy Törökországot vonják be az EU egységes eredetszabályozási rendszerébe. Az Európai Bizottság kezdeményezése szerint az ipari termékeket Ankara 1999-től vihetné be a rendszerbe, és ezzel együtt egy kiterjedt, kedvezményes kereskedelmű övezetbe, amelyben az EU-tagállamok, a közép- és kelet-európai országok, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai és az Európai Gazdasági Térben (EGT) részes országok vannak benne. A kérdésért felelős bizottsági tag, Mario Monti úgy kommentálta a javaslatot, hogy az újabb integrációs lépés lenne Törökország és az EU között. Amióta Ankara hátat fordított az EU-nak, mert az nem vonta be a keleti és a déli bővítés folyamatába, Brüsszel igyekszik bizonyítani, hogy kiemelt partnerként kezeli Törökországot. / KAzs MTI sztan ellenőrzi, mit törokorszagot. / T 0 \ O M 11 M ^ J O ( Japán új kormányfőre ván• Új kormányfő kerestetik Japánban már egy hete, amióta Hasimoto Rjutaro miniszterelnök bejelentette lemondását, mivel pártja leszerepelt a részleges felsőházi választásokon. Noha a kormány emiatt nem bukott meg, de ahogy az egy működő demokráciában szokás, a politikus levonta a szükséges személyi konzekvenciát, feladva ezzel a leckét a liberális demokratáknak. Utódként leginkább Obucsi Keidzso külügyminiszter neve került szóba, aki némi habozás után elfogadta a kormányfőjelöltséget, de ringbe szállt a posztért Kadzsijama Szeiroku volt kabinettitkár is, és könnyen lehet, hogy még mások - például az egészségügyi miniszter - is bejelentik indulási szándékukat. Igazából azonban nem az új kormányfő személye a fő kérdés, hanem az, milyen irányba fordul a Távol-Kelet egyik legfontosabb országa. Az időközi választások eredménye ugyanis jelzésértékű, a japánok elégedetlenek a pillanatnyi vezetéssel, amely nem tudta kihúzni az országot a gazdasági válságból. Rjutaro bukása vélhetően nem okoz pánikot a nemzetközi világban, és nem változtat Japán külpolitikai kapcsolatain. Sokkal nagyobb gondot jelenthet a világpolitikában, ha a japán gazdaság nem lábal ki a h hullámvölgyből. Ebből a szempontból talán Kadzsijama lenne a jobb kormányfő, miután a pénzügyi körökben nagy elismertségnek örvend, ellene szóló érv azonban, hogy már hetvenkét éves. Persze Obucsi külügyminiszter sem a fiatal generációt képviseli a párton belül a maga hatvanegy évével. Obucsi Keidzso megválasztását leginkább az indokolná, hogy mind külföldön, mind Japánban tisztelik, hibájának róható fel, hogy a gazdasági kérdésekben kevésbé jártas, illetve sokak szerint nem igazán vezető típus. Rjutaro lemondását egyébként sajnálattal vette tudomásul a nemzetközi közvélemény, miután Tokiót kiszámítható partnerként tartották számon, és főleg az amerikaiak szeretnék, ha ez így is maradna. Japán gazdasági stagnálása pedig nem érdeke az Egyesült Államoknak, mivel így Kína további megerősödését nehéz lenne egyensúlyozni. Korai lenne persze a japán gazdaságot temetni, sok mindent elárul ugyanis, hogy éppen most nyújtottak 800 millió dolláros hitelt Oroszországnak. Az ázsiai hatalmi viszonyrendszert ma már leginkább a gazdasági fejlettségi szint határozza meg, a katonai potenciál szerepe egyre kisebb. Márpedig Japán az előbbi területen versenyképes, ezért nagyon fontos Tokió számára, hogy relatív fölényét megtartsa a feltörekvő vetélytársakkal szemben. Semmiképp sem irigylésre méltó tehát az új miniszterelnök pozíciója, akinek nemcsak az ország gazdasági helyzetét kell majd rendezni, hanem saját pártját is meg kell erősíteni. Egy minapi közvéleménykutatás szerint ugyanis a többség változásokat szeretne, valamint előrehozott választásokat. Elvileg csak két év múlva kerülne sor általános választásokra, addig még lehetősége van a japán kormánynak, hogy visszaszerezze egyre csökkenő népszerűségét. Bozay Gergely VA CVC\ M0 W l£A/\A Éber manőverek Csecsenföldön Lépések az iszlám szélsőségek ellen Aszlan Maszhadov csecsen elnök szombaton éjjel a köztársaság vezetésének tanácskozása után rendeleteket írt alá a legfelsőbb bíróság két tagjának leváltásáról, néhány külföldi - három jordániai és egy orosz - állampolgár kiutasításáról, a katonai mozgósításról, valamint a kijárási tilalom betartását ellenőrző posztok megerősítéséről - jelentette az MTI. Maszhadov a legfelsőbb bíróság két külföldi tagjának leváltását, illetve másokkal együtt történő kitoloncolását azzal indokolta, hogy részt vettek törvénytelenül fegyveres csoportok megszervezésében, államellenes propagandát folytattak, valamint a társadalom vallási alapon történő kettészakítását célzó ideológiát terjesztettek, ami a polgárháború szélére sodorta Csecsenföldet. Az államfő néhány órával korábban a Groznij központi mecsetjében tartott beszédében élesen bírálta az iszlám szélsőséget képviselő vahabitákat, akik erőszakosan próbálják rákényszeríteni a csecsen népre a tőle idegen és kártékony vahabita hagyományokat, szokásokat és ideológiai felfogást. „A csecsen muzulmánok, amióta világ a világ, megvan a saját történelmük, nemzeti hagyományaik és szokásaik, és soha nem lesznek sem arabok, sem afgánok” - hangsúlyozta Maszhadov, és hozzáfűzte: „Csecsenek vagyunk, és nincs szükség arra, hogy az iszlám nevében arab, pakisztáni vagy másféle ideológiát kényszerítsenek ránk.” Maszhadov leszögezte, hogy a hatóságok sokáig megtűrték a szélsőséges erőket, de ennek most vége. Valamennyi olyan külföldit, tádzsikot, pakisztánit és társait bíróság elé állítják és kiutasítják, akik a csecsen társadalom megosztására törekednek. „Nálunk nem lesz afgán vagy tádzsik forgatókönyv, hiába próbálkozik és költ hatalmas összeget ennek kiprovokálására a Nyugat, különösen Izrael” - hangoztatta Maszhadov. A szombaton éjjel aláírt másik két elnöki rendelet elsősorban azt célozza, hogy megerősítsék azokat a rendvédelmi erőket, amelyek a rendkívüli állapot keretében a szervezett bűnözés felszámolásáért küzdenek. A mozgósítás legfeljebb ötezer, a csecsen háborúban tapasztalatot szerzett tartalékosra vonatkozik, ők a védelmi minisztérium egységeit fogják erősíteni, illetve a kijárási tilalom betartását ellenőrző posztokon szolgálnak majd. Némi bonyodalmat okozhat azonban, hogy a rend fenntartását és védelmét szolgáló minisztériumok rendkívül szűkös anyagi lehetőségekkel rendelkeznek, így nem tudni, hogy ki és miből finanszírozza majd a tartalékosok felszerelését és ellátását. lós Iva,:^í^ájc 11 1998. július 20., hétfő A Clinton-szexbotrány fejleményei Tanúskodnia kell a testőrnek William Rehnquist, az Egyesült Államok főbírája a hét végén elutasította a Fehér Ház halasztási kérelmét, s ezzel szabad utat nyitott az előtt, hogy Kenneth Starr különleges ügyész bíróság elé idézhesse és tanúként kihallgassa az elnöki testőrség tagjait, Bill Clinton szexbotránya ügyében. Starr, aki az amerikai elnök esetleges törvénysértéseinek igyekszik utána járni - különös tekintettel a szexuális kalandok eltussolási kísérleteire, hamis tanúzásra, illetve mások arra való rábírására, ezúttal azt a különleges ügynököt szemelte ki magának, aki árnyékként követi Clintont mindenhová — jelentette az MTI. Larry Cockel minden bizonnyal fontos beszélgetések fültanúja volt. A Starr által kiküldött idézést azonban a Fehér Fiáz megtámadta, mondván: az elnök testi épségét szorosan védő ügynök feladatköre olyan különleges bizalmi viszonyt feltételez, aminek a szétrombolása veszélyeztetné e feladatkör maradéktalan ellátását. Cockel csütörtökön az idézésnek eleget téve megjelent ugyan a bíróság előtt, a tanúvallomás megtételére azonban mégsem került sor. Az utolsó pillanatban ugyanis megérkezett a fellebbviteli bíróság halasztó határozata, amelynek értelmében az elnöki titkosszolgálat tagjai további intézkedésig nem idézhetők be tanúként az ügyben. Nem sokáig tartott a Fehér Ház öröme: néhány óra múlva a bírói testület, alaposabban megvitatva a kérdést, úgy döntött, hogy a titkosszolgálati emberek mégis beidézhetők tanúként a bíróság elé. A Fehér Ház William Rehnquisthez, a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez fordult, kérve halasztó hatályú végzés kibocsátását. E végzés kiadásának határideje péntek délben volt. Tizenegy óra ötvenkilenc perckor bejelentették: Rehnquist elutasította a kormányzat kérését, és jogi álláspontja megegyezik az alsóbb szintű bíróságok álláspontjával. Eszerint a Clinton szexbotrányügyében nem illetik meg a titkosszolgálat tagjait azok a különleges mentességek, amelyeket - államérdekre hivatkozva - az igazságügyi tárca igényelt volna. Orosz hadihajók viszik az „árut” Ciprusra? Újabb fordulat rakétaügyben Moszkvai lapértesülés szerint a két legnagyobb orosz hadihajó viszi Ciprusra az SZ-300-as légvédelmi rakétákat, hogy így rettentsenek el minden, szállítmány elleni esetleges támadást. Ankara korábban katonai akcióval fenyegetőzött arra az esetre, ha a fegyvereket a megosztott szigetország görögök lakta részébe telepítik. A Ruszkij Tyelegraf című gazdasági napilap pénteki beszámolója szerint a ciprusi útra készítik elő a Kuznyecov tengernagy nevű orosz repülőgép-hordozó hajót, valamint az orosz haditengerészet legújabb nagy egységét, a Nagy Péter atommeghajtású rakétacirkálót. A hajók útvonalát titokban tartják és a katonák egyáltalán nem hajlandók kommentálni az orosz-ciprusi rakétaüzletet - írta az AP amerikai hírügynökség által idézett moszkvai lap. Borisz Jelcin orosz és Gláfkosz Kleridesz ciprusi elnök a héten megerősítette, hogy leszállítják a légvédelmi rakétákat a Ciprusi Köztársaságnak. Ankara korábban töbször is katonai akcióval fenyegetőzött az orosz fegyverrendszer telepítésének esetére, mondván, hogy az a térség biztonságát veszélyezteti. Jelcin támogatja a rendeleteket Reformok Kirijenko módra Borisz Jelcin orosz elnök szombaton rendeletek sorozatát írta alá, a kormány stabilizációs tervének megvalósítására. Hasonló megfontolásból Szergej Kirijenko kormányfő rendeletet írt alá 10 százalékos általános forgalmi adó kivetésére több alapvető élelmiszerre és gyermekcikkre, és ugyancsak rendelettel 3 százalékkal megemelt minden importvámot-jelentette az MTI. A Karéliában szabadságát töltő államfő aláírta a földre kivetett adók indexálásáról szóló rendeletet. Kétszeresére emelik a parlagon heverő, illetve a nem rendeltetésszerűen használt telkek eddig is magasabb adóját, minden más esetben az adó mértéke négyszeresére emelkedik. Megvétózta viszont az elnök a jövedéki adó és a nyereségadó csökkentéséről szóló törvényeket, amelyet az Állami Duma csütörtökön fogadott el. Döntését azzal indokolta, hogy az alsóház nem hagyta jóvá a stabilizációs program több más elemét, amelyek pótolták volna a jövedéki adó és a nyereségadó csökkentése miatt kieső bevételeket. Jelcin döntései révén 48 milliárd rubel többletbevételre számíthat a költségvetés. A Kirijenko-csomag 102 milliárd rubelt hozott volna, ám az, amit belőle az Állami Duma elfogadott, csak 28 milliárd rubel többletet ígért. Alekszandr Livsic, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője tegnap megerősítette, hogy Jelcin mostani döntéseit hamarosan továbbiak követik, még vagy 30 milliárd rubel többletbevételért. Rámutatott: az elnök kész felülvizsgálni rendeleteit, ha az alsóház hajlandó lesz félbeszakítani nyári szünetét, és összeül, hogy az ország érdekében meghozza a költségvetés kiegyensúlyozásához elengedhetetlen törvényeket. Nyomatékosan aláhúzta: az elnök és a kormány nem várhat másfél-két hónapot arra, hogy az Állami Duma elfogadja a stabilizációt szolgáló valamennyi törvényt. Nem tűr halasztást például a nyugdíjalap ügye sem, hiszen a járulékfizetők hátraléka havonta összesen hárommilliárd rubelt ér el. Több segítségre pedig külföldről sem számíthat Oroszország, hiszen a Nemzetközi Valutaalap most ígért óriáskölcsöneivel bezárultak a kapuk - mondta Livsic.