Napi Magyarország, 1998. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-20 / 168. szám

8* MAGYARORSZÁG Baszkok tüntettek Többezer baszk vonult az ut­cára Spanyolországban szomba­ton, hogy tiltakozzék az F.gin ne­vű, független baszk újság ideigle­nes bezárása ellen. A lapról azt tartják, hogy az ETA nevű szélső­séges, szeparatista szervezet szó­csöve - legalábbis korábban az volt s ezért is rendelték el meg­jelenésének ideiglenes tilalmát. A tiltakozó megmozduláson egyéb­ként nem történtént incidens. A szervezők szerint 75 ezren vettek részt a felvonuláson. Pokolgép Jeruzsálemben Pokolgépre bukkant az izraeli rendőrség tegnap Jeruzsálem ke­leti részének központjában, egy palesztin férfi által vezetett jármű­ben. A teherautóban gázpalackok, vegyszerek voltak, több zacskó­szög, valamint egy gyújtószerke­zet. A hatóságok lezárták a város­részt és felszólították a lakosságot, hogy kerülje el a környékét. Újabb mészárlás Algériában muzulmán szélső­ségesek szombatról tegnapra vir­radó éjszaka 11 embert megöltek - közölte tegnap az algériai biz­tonsági erők illetékese, akit a Reuters idézett. Négy napon be­lül a mostani volt a második tö­megmészárlás az észak-afrikai országban. Az APS algériai hír­­ügynökség beszámolója szerint a terroristák a fővárostól 70 kilo­méterre délre fekvő Rebaia tele­pülésen hajtották végre a táma­dást. A biztonsági erők megkezd­ték az elkövetők felkutatását. Vége a blokádnak Megindult és fokozatosan helyreáll az áruforgalom a transz­szibériai vasútvonalon, miután a sztrájkoló bányászok tegnap reg­gel feloldották a tizenhat napja tartó blokádot a Jurga és Anzse­­ro-Szudzsenszk városokat össze­kötő szakaszon. A torlaszokat azt követően távolították el a sínek­ről, hogy Borisz Jelcin orosz el­nök megbízásából szombaton es­te Kemerovóba érkezett Oleg Szi­­szujev miniszterelnök-helyettes. Halál Kasmírban Pakisztáni katonák szombaton délután tüzérségi támadást intéz­tek indiai területek ellen a két or­szág vitatott kasmíri határán ke­resztül. Az újdelhi védelmi mi­nisztérium szóvivőjének vasárna­pi közlése szerint egy indiai ezre­des életét vesztette, négy polgári személy pedig megsebesült Gurez körzetében, 120 kilométerrel északra Szrinagartól, Dzsammu és Kasmír, India egyetlen muzul­mán többségű állama nyári szék­helyétől. Mint a Reuters megjegy­zi, a két ország két háborút vívott egymással Kasmír miatt azóta, hogy 1947-ben függetlenné váltak Nagy-Britanniától. Az állam két­harmadát India, egyharmadát pe­dig Pakisztán ellenőrzi. MTI Külpolitika Rómában a hétvégén Koi Annan ENSZ főtitkár kihirdette a világszervezet égisze alatt felál­lítandó Nemzetközi Büntető Bíróság megalapítását. A majdan Hágában működő testület ellen szavazott az USA, Oroszország, Kína, Irak, Líbia, Izrael és India Fotó: MTI­­ Külföldi Képszerkesztőség Az egy héttel ezelőtti próbál­kozáshoz hasonlóan végződött tegnap hajnalban az északír ka­tolikus és protestáns közösség képviselőinek közvetett tárgya­lása, vagyis „bizonyos haladást” sikerült felmutatni, de áttörés to­vábbra sem született a 15 órás maratoni egyezkedésen - jelen­tette az MTI. A tárgyaláson a két, gyűlöl­ködő vallási tábor között a brit kormány által felkért közvetítők ingáztak. A téma ismét a protes­tánsok legnagyobb militáns szervezete, az Orániai Rend által éppen két hete rendezett porta­­downi felvonulás volt, amelyet a brit hatóságok kitiltottak a város katolikus negyedéből. A város határában azóta is tartó tiltakozás, amelyben a vál­ság csúcspontján 25 ezren vettek részt, tegnapra jelképessé vált, miután a felvonulók - maroknyi kitartó rendtag kivételével - már napokkal ezelőtt hazaszivárog­tak. A legbefolyásosabb ulsteri protestáns csoport azonban nem tartja lezártnak az ügyet, s válto­zatlanul az ír katolikusok leigá­zásának évfordulóját ünneplő protestáns menet áthaladási jo­gának megadását követeli. Az el­húzódó portadowni szembenál­lás más északír városokban is sú­lyos összecsapásokat szított, s protestáns körökben is elismerik, hogy a válság által gerjesztett in­dulatok vezettek három katoli­kus kisgyermek meggyilkolásá­hoz egy főleg protestánsok lakta kisvárosban múlt vasárnap. A vasárnap hajnalban félbe­szakadt tárgyalást, a katolikus fél képviselői szerint kedden folytatják. A feszültség enyhül­tével a portadowni katolikus ne­gyed köré vont, a protestáns tün­tetők által korábban 11 éjszakán át folyamatosan ostromlott kato­nai védművek bizonyos elemeit a brit hadsereg őrt álló alakulatai tegnap reggelre elbontották. r­r „Bizonyos haladás” Észak Írországban Továbbra sincs megoldás a zöld szigeten Kuvaiti kivégzések. Kuvait város központi börtönében vasár­nap felakasztottak két iráni állampolgárt kábítószer-csempé­szetért. Az illetékesek szerint a drog elsősorban Pakisztán­ból, Afganisztánból és Iránból érkezik Kuvaitba. Kuvait és Irán a múlt hónapban megállapodást kötött arról, hogy együttműködik biztonsági kérdésekben és a kábítószer-ke­reskedelem elleni harcban. Törökország integrálódik? Az Európai Unió végrehajtó testülete azt javasolja, hogy Törökországot vonják be az EU egységes eredetszabályozási rendszerébe. Az Európai Bizottság kezdeményezése szerint az ipari termékeket Ankara 1999-től vihetné be a rendszerbe, és ezzel együtt egy kiterjedt, kedvezményes kereskedelmű övezetbe, amelyben az EU-tagállamok, a közép- és kelet-európai országok, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai és az Európai Gazdasági Térben (EGT) részes országok vannak benne. A kérdésért felelős bizottsá­gi tag, Mario Monti úgy kommentálta a javaslatot, hogy az újabb integrációs lépés lenne Törökország és az EU között. Amióta Ankara hátat fordított az EU-nak, mert az nem vonta be a keleti és a déli bővítés folyamatába, Brüsszel igyekszik bizonyítani, hogy kiemelt partnerként kezeli Törökországot. / KA­­­zs MTI sztan ellenőrzi, mit t­örokorszagot. / T 0 \ O M 11 M ^ J O ( Japán új kormányfőre ván• Új kormányfő kerestetik Japánban már egy he­te, amióta Hasimoto Rjutaro miniszterelnök beje­lentette lemondását, mivel pártja leszerepelt a részleges felsőházi választásokon. Noha a kor­mány emiatt nem bukott meg, de ahogy az egy működő demokráciában szokás, a politikus levon­ta a szükséges személyi konzekvenciát, feladva ezzel a leckét a liberális demokratáknak. Utódként leginkább Obucsi Keidzso külügymi­niszter neve került szóba, aki némi habozás után elfogadta a kormányfőjelöltséget, de ringbe szállt a posztért Kadzsijama Szeiroku volt kabinettitkár is, és könnyen lehet, hogy még mások - például az egészségügyi miniszter - is bejelentik indulási szándékukat. Igazából azonban nem az új kor­mányfő személye a fő kérdés, hanem az, milyen irányba fordul a Távol-Kelet egyik legfontosabb országa. Az időközi választások eredménye ugyanis jel­zésértékű, a japánok elégedetlenek a pillanatnyi vezetéssel, amely nem tudta kihúzni az országot a gazdasági válságból. Rjutaro bukása vélhetően nem okoz pánikot a nemzetközi világban, és nem változtat Japán külpolitikai kapcsolatain. Sokkal nagyobb gondot jelenthet a világpolitikában, ha a japán gazdaság nem lábal ki a h hullámvölgyből. Ebből a szempontból talán Kadzsijama lenne a jobb kormányfő, miután a pénzügyi körökben nagy elismertségnek örvend, ellene szóló érv azonban, hogy már hetvenkét éves. Persze Obucsi külügyminiszter sem a fiatal generációt képviseli a párton belül a maga hatvanegy évével. Obucsi Keidzso megválasztását leginkább az indokolná, hogy mind külföldön, mind Japánban tisztelik, hi­bájának róható fel, hogy a gazdasági kérdésekben kevésbé jártas, illetve sokak szerint nem igazán vezető típus. Rjutaro lemondását egyébként sajnálattal vette tudomásul a nemzetközi közvélemény, miután To­kiót kiszámítható partnerként tartották számon, és főleg az amerikaiak szeretnék, ha ez így is marad­na. Japán gazdasági stagnálása pedig nem érdeke az Egyesült Államoknak, mivel így Kína további megerősödését nehéz lenne egyensúlyozni. Korai lenne persze a japán gazdaságot temetni, sok min­dent elárul ugyanis, hogy éppen most nyújtottak 800 millió dolláros hitelt Oroszországnak. Az ázsiai hatalmi viszonyrendszert ma már leg­inkább a gazdasági fejlettségi szint határozza meg, a katonai potenciál szerepe egyre kisebb. Márpedig Japán az előbbi területen versenyképes, ezért na­gyon fontos Tokió számára, hogy relatív fölényét megtartsa a feltörekvő vetélytársakkal szemben. Semmiképp sem irigylésre méltó tehát az új miniszterelnök pozíciója, akinek nemcsak az or­szág gazdasági helyzetét kell majd rendezni, ha­nem saját pártját is meg kell erősíteni. Egy mina­pi közvéleménykutatás szerint ugyanis a többség változásokat szeretne, valamint előrehozott vá­lasztásokat. Elvileg csak két év múlva kerülne sor általános választásokra, addig még lehetősége van a japán kormánynak, hogy visszaszerezze egyre csökkenő népszerűségét.­ ­ Bozay Gergely VA CVC\ M0 W l£A/\A Éber manőverek Csecsenföldön Lépések az iszlám szélsőségek ellen Aszlan Maszhadov csecsen el­nök szombaton éjjel a köztársa­ság vezetésének tanácskozása után rendeleteket írt alá a legfel­sőbb bíróság két tagjának leváltá­sáról, néhány külföldi - három jordániai és egy orosz - állam­polgár kiutasításáról, a katonai mozgósításról, valamint a kijárá­si tilalom betartását ellenőrző posztok megerősítéséről - jelen­tette az MTI. Maszhadov a legfelsőbb bíró­ság két külföldi tagjának leváltá­sát, illetve másokkal együtt törté­nő kitoloncolását azzal indokol­ta, hogy részt vettek törvénytele­nül fegyveres csoportok meg­szervezésében, államellenes pro­pagandát folytattak, valamint a társadalom vallási alapon történő kettészakítását célzó ideológiát terjesztettek, ami a polgárháború szélére sodorta Csecsenföldet. Az államfő néhány órával ko­rábban a Groznij központi me­csetjében tartott beszédében éle­sen bírálta az iszlám szélsőséget képviselő vahabitákat, akik erő­szakosan próbálják rákényszerí­teni a csecsen népre a tőle idegen és kártékony vahabita hagyomá­nyokat, szokásokat és ideológiai felfogást. „A csecsen muzulmá­nok, amióta világ a világ, meg­van a saját történelmük, nemzeti hagyományaik és szokásaik, és soha nem lesznek sem arabok, sem afgánok” - hangsúlyozta Maszhadov, és hozzáfűzte:­­ „Csecsenek vagyunk, és nincs szükség arra, hogy az iszlám ne­vében arab, pakisztáni vagy más­féle ideológiát kényszerítsenek ránk.” Maszhadov leszögezte, hogy a hatóságok sokáig megtűrték a szélsőséges erőket, de ennek most vége. Valamennyi olyan külföldit, tádzsikot, pakisztánit és társait bíróság elé állítják és kiutasítják, akik a csecsen társa­dalom megosztására törekednek. „Nálunk nem lesz afgán vagy tá­dzsik forgatókönyv, hiába pró­bálkozik és költ hatalmas össze­get ennek kiprovokálására a Nyugat, különösen Izrael” - han­goztatta Maszhadov. A szombaton éjjel aláírt másik két elnöki rendelet elsősorban azt célozza, hogy megerősítsék azo­kat a rendvédelmi erőket, ame­lyek a rendkívüli állapot kereté­ben a szervezett bűnözés felszá­molásáért küzdenek. A mozgósí­tás legfeljebb ötezer, a csecsen háborúban tapasztalatot szerzett tartalékosra vonatkozik, ők a vé­delmi minisztérium egységeit fogják erősíteni, illetve a kijárási tilalom betartását ellenőrző posz­tokon szolgálnak majd. Némi bo­nyodalmat okozhat azonban, hogy a rend fenntartását és védel­mét szolgáló minisztériumok rendkívül szűkös anyagi lehető­ségekkel rendelkeznek, így nem tudni, hogy ki és miből finanszí­rozza majd a tartalékosok felsze­relését és ellátását. lós Iva,:^í^ájc 11 1998. július 20., hétfő A Clinton-szexbotrány fejleményei Tanúskodnia kell a testőrnek William Rehnquist, az Egyesült Államok főbírája a hét végén el­utasította a Fehér Ház halasztási kérelmét, s ezzel szabad utat nyitott az előtt, hogy Kenneth Starr különleges ügyész bíróság elé idézhesse és tanúként kihallgassa az elnöki testőrség tagjait, Bill Clinton szexbotránya ügyében. Starr, aki az amerikai elnök esetleges törvénysértéseinek igyekszik utána járni - különös tekintettel a szexuális kalandok eltussolási kísérleteire, hamis ta­núzásra, illetve mások arra való rábírására­­, ezúttal azt a különle­ges ügynököt szemelte ki magá­nak, aki árnyékként követi Clin­tont mindenhová — jelentette az MTI. Larry Cockel minden bi­zonnyal fontos beszélgetések fül­­tanúja volt. A Starr által kiküldött idézést azonban a Fehér Fiáz megtámad­ta, mondván: az elnök testi épsé­gét szorosan védő ügynök fela­datköre olyan különleges bizalmi viszonyt feltételez, aminek a szét­­rombolása veszélyeztetné e fel­adatkör maradéktalan ellátását. Cockel csütörtökön az idézés­nek eleget téve megjelent ugyan a bíróság előtt, a tanúvallomás meg­tételére azonban mégsem került sor. Az utolsó pillanatban ugyanis megérkezett a fellebbviteli bíró­ság halasztó határozata, amelynek értelmében az elnöki titkosszolgá­lat tagjai további intézkedésig nem idézhetők be tanúként az ügyben. Nem sokáig tartott a Fehér Ház öröme: néhány óra múlva a bírói testület, alaposabban megvi­tatva a kérdést, úgy döntött, hogy a titkosszolgálati emberek mégis beidézhetők tanúként a bíróság elé. A Fehér Ház William Rehn­­quisthez, a Legfelsőbb Bíróság el­nökéhez fordult, kérve halasztó hatályú végzés kibocsátását. E végzés kiadásának határideje péntek délben volt. Tizenegy óra ötvenkilenc perckor bejelentet­ték: Rehnquist elutasította a kor­mányzat kérését, és jogi állás­pontja megegyezik az alsóbb szintű bíróságok álláspontjával. Eszerint a Clinton szexbotrány­­ügyében nem illetik meg a titkos­­szolgálat tagjait azok a különle­ges mentességek, amelyeket - ál­lamérdekre hivatkozva - az igaz­ságügyi tárca igényelt volna. Orosz hadihajók viszik az „árut” Ciprusra? Újabb fordulat rakétaügyben Moszkvai lapértesülés szerint a két legnagyobb orosz hadihajó viszi Ciprusra az SZ-300-as lég­védelmi rakétákat, hogy így ret­tentsenek el minden, szállítmány elleni esetleges támadást. Ankara korábban katonai akcióval fenye­getőzött arra az esetre, ha a fegy­vereket a megosztott szigetország görögök lakta részébe telepítik. A Ruszkij Tyelegraf című gaz­dasági napilap pénteki beszámo­lója szerint a ciprusi útra készítik elő a Kuznyecov tengernagy nevű orosz repülőgép-hordozó hajót, valamint az orosz haditengerészet legújabb nagy egységét, a Nagy Péter atommeghajtású rakétacir­kálót. A hajók útvonalát titokban tartják és a katonák egyáltalán nem hajlandók kommentálni az orosz-ciprusi rakétaüzletet - írta az AP amerikai hírügynökség által idézett moszkvai lap. Borisz Jelcin orosz és Gláfkosz Kleridesz ciprusi elnök a héten megerősítette, hogy leszállítják a légvédelmi rakétákat a Ciprusi Köztársaságnak. Ankara koráb­ban töbször is katonai akcióval fe­nyegetőzött az orosz fegyverrend­szer telepítésének esetére, mond­ván, hogy az a térség biztonságát veszélyezteti. Jelcin támogatja a rendeleteket Reformok Kirijenko módra Borisz Jelcin orosz elnök szombaton rendeletek sorozatát írta alá, a kormány stabilizációs tervének megvalósítására. Ha­sonló megfontolásból Szergej Kirijenko kormányfő rendeletet írt alá 10 százalékos általános forgalmi adó kivetésére több alapvető élelmiszerre és gyer­mekcikkre, és ugyancsak rende­lettel 3 százalékkal megemelt minden importvámot-jelentette az MTI. A Karéliában szabadságát töl­tő államfő aláírta a földre kive­tett adók indexálásáról szóló ren­deletet. Kétszeresére emelik a parlagon heverő, illetve a nem rendeltetésszerűen használt tel­kek eddig is magasabb adóját, minden más esetben az adó mér­téke négyszeresére emelkedik. Megvétózta viszont az elnök a jövedéki adó és a nyereségadó csökkentéséről szóló törvénye­ket, amelyet az Állami Duma csütörtökön fogadott el. Dönté­sét azzal indokolta, hogy az alsó­ház nem hagyta jóvá a stabilizá­ciós program több más elemét, amelyek pótolták volna a jöve­déki adó és a nyereségadó csök­kentése miatt kieső bevételeket. Jelcin döntései révén 48 mil­liárd rubel többletbevételre szá­míthat a költségvetés. A Kirij­en­­ko-csomag 102 milliárd rubelt hozott volna, ám az, amit belőle az Állami Duma elfogadott, csak 28 milliárd rubel többletet ígért. Alekszandr Livsic, az elnöki adminisztráció helyettes vezető­je tegnap megerősítette, hogy Jelcin mostani döntéseit hamaro­san továbbiak követik, még vagy 30 milliárd rubel többletbevétel­ért. Rámutatott: az elnök kész fe­lülvizsgálni rendeleteit, ha az al­sóház hajlandó lesz félbeszakíta­ni nyári szünetét, és összeül, hogy az ország érdekében meg­hozza a költségvetés kiegyensú­lyozásához elengedhetetlen tör­vényeket. Nyomatékosan aláhúzta: az elnök és a kormány nem várhat másfél-két hónapot arra, hogy az Állami Duma elfogadja a stabili­zációt szolgáló valamennyi tör­vényt. Nem tűr halasztást példá­ul a nyugdíjalap ügye sem, hi­szen a járulékfizetők hátraléka havonta összesen hárommilliárd rubelt ér el. Több segítségre pe­dig külföldről sem számíthat Oroszország, hiszen a Nemzet­közi Valutaalap most ígért óriáskölcsöneivel bezárultak a kapuk - mondta Livsic.

Next