Napi Magyarország, 1998. december (2. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-21 / 298. szám

uhxojfjr &düC)Jtai T cm^nh:^, 6 * Jfafu, MAGYARORSZÁG ^ bh£> £ ■i«m^^**í*íís*íi^míí^^bb!^h*í*^*»*í^bhmí§bi* Gazdaság ■■■■■■■■■■ cu. Mérlegen a privatizációs részvénytársaság Még mindig sokmilliárdos az állami vagyon Sokan és sokféleképpen érté­kelték az ÁPV Rt., illetve jogelő­deinek csaknem egy évtizedes te­vékenységét. Voltak, akik felüle­tes véleményben csupán annyit közöltek: mindent eladtak már, ami eladható volt, míg mások szerint az ország fellendülését csak a külföldi tőke bejövetele se­gítheti elő. Tény, a privatizáció területén jócskán akadnak gon­dok, mint ahogyan az is igaz, nem minden szerződés szolgálja az ál­lam, illetve a társadalom érdekeit. Csaknem öt hónapja annak, hogy az ÁPV Rt. jelenlegi veze­tői megkezdték munkájukat, fel­mérve az elődök által rájuk ha­gyott örökséget, összegezve a kö­telezettségeket, megvizsgálva az élő szerződéseket. Tették mindezt annak érdekében, hogy kialakít­hassák az ÁPV Rt. stratégiáját, át­lássák a portfolióban lévő va­gyont - mondta Gansperger Gyu­la elnök-vezérigazgató a hét vé­gén tartott sajtótájékoztatón. Az ÁPV Rt. az első háromne­gyed évbe­n negyvenhat társasá­got értékesített hatvan tranzakció keretében, melyek szerződési ér­téke meghaladja a 77 milliárd fo­rintot. Az értékesítések átlagos árfolyama a jegyzett tőke szint­jén elérte a 177 százalékot, amely elsősorban a sikeres Mol­­kibocsátásnak köszönhető. Az ÁPV Rt. hozzárendelt va­gyona 1998. január elsején 882,06 milliárd forint volt, amely szeptember 30-ra 802,56 milliárdra csökkent. Szeptember harmincadikára a jegyzett 709 cégből 227 társaság és két vállalat működött, míg 480 cég fel-, illetve végelszámolás alatt állt. A működő társaságok kö­zül 92 a privatizációs törvény sze­rint tartósan állami tulajdonban marad, ebből 21 cég 100 százalé­kos állami tulajdoni hányaddal. Az állam vállalkozói vagyoná­nak nagy része privatizálásra ke­rült. Az 1998. szeptember 30-án még magánosítható vagyon érté­ke mintegy 287,5 milliárd forint. Az idei első háromnegyed­évben a társaság összes bevétele elérte a 92,5 milliárd forintot. Ebből a privatizációs bevétel 81,3 milliárd volt, ennek csak­nem a fele deviza. A kapott osz­talékból és egyéb bevételekből mintegy 5,7 milliárdos bevétele származott az ÁPV Rt.-nek. A társaság kiadási oldalán sze­replő összeg meghaladta az év el­ső kilenc hónapjában a 88 mil­liárd forintot. Ebből privatizációs előkészítésre 14,6, reorganizáció­ra 12,7, működtetésre 1­2,2, a költ­ségvetési befizetésre 27,6, priva­tizációs tartalékképzésre 26,8, más jellegű kiadásokra ( például kárpótlási jegy bevonása) 4,8 milliárdot fordított az ÁPV Rt. Az ÁPV Rt. követelései szeptember 30-ra meghaladták a 43 milliárd forintot, ebből mint­egy 32 milliárd forint értékű nettó követelés a privatizációs szerződésekkel magyarázható. Ugyanezen a napon a nettó köte­lezettség értéke meghaladta a 82 milliárd forintot. Ebből például 38 milliárd a garanciavállalá­sokból, 3 milliárd a privatizáci­­ósellenérték-hányadból, 4,3 mil­liárd pedig a belterületi föld utá­ni kötelezettségekből adódik. Az ÁPV Rt., illetve jogelődei csaknem tíz esztendeje irányítják­­hazánkban a privatizációt. Tevé­­kenysége első sört fár­áz értékesí­­­tésre koncentrálódott, kevesebb energiát fektetett viszont a még állam­i tulajdonban lévő vagyon hatékony működ­tetésére. Ga­nsperger gyvár szerint - az új kormány programjának megfe­lelően - az elkövetkezendő idők­ben mindinkább előtérbe kerül majd a vagyon­kezelése, hiszen a­­további értékesítés csak kedvező feltételek mellett hozhat igazán jó eredményeket. Az eredményes működtetéshez viszont a vállala­tok finanszírozási kérdéseit is meg kell oldani. Az ÁPV Rt. szakem­bereinek az az álláspontja, hogy a még meglévő vagyont a legjobb feltételekkel, versenyeztetéssel, és lehetőleg minél kisebb mértékű ál­lami kötelezettségvállalással sza­bad értékesíteni. A legjobb feltéte­lek természetesen az elérhető leg­magasabb árat jelentik. Az ÁPV Rt. az eddig megkö­tött, a jogszabályoknak megfele­lő privatizációs szerződéseket magára nézve kötelező érvényű­nek tartja, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az állam számá­ra hátrányos, egyoldalú szerző­désekkel kapcsolatban ne kezde­ményezzen egyeztető tárgyalá­sokat az érintetekkel. A törvényi korlátokat figye­lembe véve az ÁPV Rt. szeretné elérni azt, hogy a privatizációval és a vagyonkezeléssel kapcsolat­ban jobb legyen az átláthatóság, ügyelve arra, ne sérüljön a cégek üzleti érdeke. Ehhez azonban szükség lenne a privatizációs tör­vény módosítására, nem beszélve arról, hogy törvényi szabályozás kellene az állam vállalkozói va­gyonának működtetéséhez, illetve hasznosításához is. TB: A legnagyobb volumenű értékesítések: 1 .............................................................................­­ . ............... Társaság Szerződés szerinti érték (M Ft) Árfolyam (%) Mól Rt. 64 354 627 Mól Rt.___________________ 4 825 610 Bakonyi Erőmű Rt. 1 837 74 Árpád Ingatlanhasznosító Rt. 1 384 70 ÉMÁSZ 1391 136 ISG Kft. 1 459 70 Hungarocamion___________________________426___________________10 Egyéb 2 888 Összesen: 77 564 177 A hozzárendelt vagyon összetétele: Típus Cégek száma Érték (M Ft) Tartós állami tulajdonban marad 92 297 580 Végelszámolás, felszámolás alatt______________480______________113 190_____ Vagyonkezelésbe adva_______________________________________23 390_____ Pénzkészlet ______________________________________________80 900______ Privatizálható vagyon 206 287 500 Összesen 709 802 560 ­ Az Antenna Hungária Rt. sorsa igen viszontagságos volt az elmúlt időszakban. 1995-ben szó volt arról, hogy mint műsorszó­ró, műsorszétosztással foglalko­zó vállalatot privatizálják. Erre végül is akkor nem került sor, de ezt követően is nagyon nagy volt a bizonytalanság, hogy milyen pályán mozogjon tovább, marad­jon-e műsorszóró vállalat vagy ne. Ezek a bizonytalanságok, to­vábbá a gyakori menedzsment­váltás vezetett oda, hogy a válla­lat lényegében nem tudott stabi­lan megkapaszkodni és kellő nö­vekedést produkálni. Bár a pénz­ügyi számok azt mutatták, hogy a vállalat adózott eredménye év­ről évre javult, a másik oldalon viszont a működéssel kapcsola­tos hatékonysági s bizonyos pénzügyi mutatók jelentősen romlottak. Tehát a részvénytár­saságnak most lépnie kell.­­ Melyek a kitörési pontok, vagyis mivel lehet helyzetbe hozni a vállalatot? Az elmúlt két évben többmil­liárdos beruházással kialakítottuk az országos digitális mikro­­hálózatunkat, amely már megsze­rezte első ügyfeleit az üzleti kom­munikációban, hiszen éppen a közelmúltban nyertünk szolgálta­tási tendert - ami külön öröm: a többi távközlési céggel való meg­mérettetés után következett be. A rádiókommunikáció lehet tehát a cég kitörési pontja rövidebb tá­von. Most egy műsorszóró és -szétosztó vállalathoz rádiókom­­munikációs vállalattá kell válnia, ami egyszerre foglalkozna a mű­sorszórás és­­szétosztás mellett mobinávközléssel is, ezen belül több lehetséges irány is kínálko­zik számunkra. Hosszú távon eb­ből a rádiókommunikációs válla­latból lehet aztán egy még széle­sebb termékportfóliót kínáló táv­közlési vállalat. - Milyen lépéseket tervez a társaság ennek a megvaló­sítására? - Az üzleti kommunikációról már beszéltem, jelenleg a DCS-1800 tender előkészítése folyik, amivel gyakorlatilag egy új, harmadik mobil távközlési vállalat jelenne meg a piacon, hi­szen Európában mindenütt leg­alább három versenyképes szol­gáltató működik. Arról is szó van, hogy az 1800-as frekvencia mel­lett esetleg 900-as frekvenciát is kap ez az új szolgáltató, hogy mi­nél teljesebb, minél sokoldalúbb legyen a kínálata, másrészt minél gyorsabban ki tudjon épülni ez a rendszer. Az Antenna Hungária számára a másik kitörési pont a TETRA, amely egy olyan, úgy­nevezett trönkölt rádiókommuni­kációs szolgáltatás, ha tetszik, mobil távközlési szolgáltatás, ahol egy pontról több pontot is le­­het kiírni, sőt különböző egyéb funkciókra - a GSM-nél többszö­rösen gyorsabban és üzembizto­­sabban -, nagy sebességű kép- és adattovábbításra is alkalmas lesz. Ezzel próbáljuk majd megoldani a készenléti rendszerekkel kap­csolatos problémákat Magyaror­szágon. Hiszen a Belügyminisz­térium, valamint a többi rend- és adatbiztonsági szerv, de ugyanígy a mentők, a tűzoltók gondjait rö­videsen meg kell oldani, mivel nem összekapcsolható és így nem kellően hatékony rendszerek mű­ködnek jelen pillanatban a táv­közlésnek ezen a területén. A TETRA jelenleg az egyetlen elfo­gadott európai tender, ami haté­konyan, megfelelően tud egy olyan összekapcsolható rendszert biztosítani, amely aztán egy álta­lános és kompatíbilis készenléti rendszer lehet Magyarországon. - László Géza szerint miért jó, ha a készenléti szerveze­tek egységes telekommuni­kációs rendszerének szol­gáltatását, üzemeltetését az Antenna Hungária végzi? - Az Antenna Hungária több szempontból is a legmegfelelőbb a készenléti TETRA szolgáltatás­ra, ennek kapcsán akár általában a TETRA szolgáltatásra, tehát a civil TETRA-ra is. Ugyanis mint rádiókommunikációs vállalat, rendelkezik a megfelelő humán erőforrással, a megfelelő infra­struktúrával - ma az Antenna Hungária képes a saját hálózatán az ország bármely pontjából bár­mely pontjába nagy sebességű kép-, hang- és adattovábbításra -, de emellett a nemzetbiztonsági szempontoknak is megfelel, mi­vel többségi állami tulajdonban van. Ugyanakkor maga az An­tenna Hungária mint szolgáltató­­vállalat is rugalmas, jó kiszolgá­lást kínál majd az ügyfeleinek, mert mi elsősorban a nagy ügyfe­lek kiszolgálásában rendelke­zünk rutinnal. Az sem utolsó szempont, hogy a költségvetés­nek így lényegesen kisebb forrá­sokat kell direkt módon erre a te­rültre áldozni, mivel az Antenna Hungária itt mint vállalat válik majd szolgáltatóvá, tenderezteti a gyártókat és a szállítókat. - Ehhez persze nagyon sok pénz kell. Milyen forrásból kívánja előteremteni ezt az Antenna Hungária? - Az Antenna Hungária jelen pillanatban egy jól tőkésített vállalatnak számít. Hitelképes, de a telekommunikációs vállala­tok átlagánál valamivel jobb a tőkésítettségi szintje. Ugyanak­kor, ha ilyen nagy projektet vál­lalunk, kétségtelenül szükséges lesz a tőkeemelés, ami elé, úgy gondolom, nem gördít akadályt a fő tulajdonos, az ÁPV Rt. - amennyiben jó üzleti terveket teszünk le az asztalra. - Mintha kicsit háttérbe szorult volna a cég minden­ki által ismert alaptevé­kenysége, a műsorszórás. Ezen a területen milyen fej­lesztéseket terveznek? - Nem szorul háttérbe, csak igyekszünk több lábon állni. Je­lenleg hatvan százalékot megha­ladó mértékben, közvetlenül a műsorszórás-szétosztásból szár­maznak a bevételeink. Az ehhez kapcsolódó egyéb bevételekkel együtt ez az arány lényegesen változni fog a vállalatcsoporton belül. Én azt szeretném, hogyha ennek a vállalatnak a jövőben egy sokkal kiegyenlítettebb, sta­bilabb, több lábon álló bevételi struktúrája lenne, de ehhez fej­lesztenünk kell a műsorszórás­­szétosztási tevékenységet is. Itt a nagy kihívás a digitális rádió­zás és a digitális televíziózás, ezen a téren próbálunk majd fej­leszteni. Projektek már működ­nek, kipróbáltuk magunkat a di­gitális televíziózásban is, de to­vábbi előrelépés várható ezen a területen, amely nyilvánvalóan a keresettől lesz függő. Ha ben­nünket megkeresnek a potenciá­lis szolgáltatók, hogy ilyen igény van, akkor, ha ez üzleti ér­dekünk, rendelkezésükre állunk. - Ön neves pénzügyi szak­ember is, főállásban a Cre­dit Anstalt SB ügyvezető igazgatója, tehát a legjobb helyen teszem fel a kérdést. Mint ismeretes, az Antenna Hungária Rt.-re is érvényes a tőzsdekényszer, így de­cember 31-ig kezdeményez­nie kell papírjai tőzsdei be­vezetését. Kiknek ajánlja majd a cég részvényeit, és véleménye szerint milyen helyet foglal el a magyar ér­tékpapírpiacon?­­ Az Antenna Hungária Rt. - más vállalatokkal ellentétben - nem próbált kibújni a tőzsde- fi­­r 7 7 vitel­- djrc­ orig.Qi-CtS r • fi Váltás az Antenna Hungáriában A több mint 1200 em­bert foglalkoztató Antenna Hungária Rt. döntően műsorszórással foglalkozik, de egyre nagyobb szerepet kap tevékenységében a telekommunikációs szolgáltatás. Nemré­giben vezetőváltás volt: az igazgatóság új elnöke dr. László Gé­ Z­­za lett, aki nem ismeretlenül került a részvénytársasághoz, hi­szen korábban a másik távközlési cégnél, a Matávnál, illetve an­nak egyik leányvállalatánál, az Investelnél töltött be vezető pozí­ciót. A NATO-csatlakozás küszöbén - valamint közelgő belépé­­s UA- ''■j'sünk az Európai Unióba - jelentős tényezővé lépett elő a készen­léti szervezetek egységes európai telekommunikációs rendszere, IU- a TETRA. Ennek kapcsán az Antenna Hungária - a Belügymi­nisztérium felkérésére- jelenleg Európa legnagyobb kommuni­kációs kísérletét végzi, emellett küszöbön áll a DCS-1800-as mo­biltelefon­ kiírása is. E feladatok megoldásához új szemlélet, új új vezetési stílus szükséges. Óhatatlan volt a kérdés az első számú vezetőhöz, dr. László Gézához: kívülről jött emberként hogyan értékeli az Antenna Hungária eddigi történetét? Cp*jc.v-' eX ^ 2- t-tAd kényszer alól. Mi vállaltuk ezt a megmérettetést, ami nem köny­­nyű feladat. Reményeim szerint január végére a cég tőzsdei beve­zetésre kerül, és forgalomba ke­­rülnek a részvények. Mivel jelen­­ pillanatban értékesítés nem törté­­nik, közkézen körülbelül 13 szá- 1 zaléka van a vállalati részvények- V&­ nek, de még azok közül is becslé­sem szerint 5-6 százalék olyan tu-­­ lajdonosoknál van, akik a részvé­­r nyékét nem hinném, hogy rövid , . . távon forgatni akarnák. Ez azt je­­­­­e­lenti, hogy a vállalat papírjaiból­­ nincs igazán nagy likviditása aj , piacon, és ezért az árak valószí­­nűleg nehezen kiszámítható mó­­­­don alakulnak. Olyan befektető­ fő­nek nyilvánvalóan nem tudom ajánlani, akik nagy forgalmú és likvid papírokba szeretnek fektet­ni. Én elsősorban azoknak aján­lom, akik bíznak az új menedzs­mentben, kicsit nagyobb kocká­zatot vállalnak, és megpróbálnak mint tulajdonosok velünk tartani egy olyan szakaszban, amikor az Antenna Hungáriának jelentős növekedési lehetősége van.­­ Hogyan látja az Antenna Hungária Rt. jövőbeni he­lyét, szerepét a magyar tele­kommunikációs piacon? - Ennek kapcsán érdemes be­szélni általában is a magyar tele­kommunikáció jövőjéről. Alapve­­tően egy hárompólusú telekom­­munikációs piac felen mozgunk. Az egyik c csoportban a Matáv, a Westel vállalatok vannak, a másik csoportnak egyre inkább a Pannon­­és a Pantér tekinthetők, elsősorban a közös tulajdonosok miatt, a har­madik halmaz még lényegében üres. Jó esély van arra, hogy az Antenna Hungária és stratégiai szövetségesei kerülhetnek bele eb­be a csoportba. Természetesen a magyar távközlési piacon egyre erőteljesebb a verseny, ugyanak­kor bizonyos esetekben együtt kell működniük ezeknek a szolgálta­tóknak, ha hatékonyan akarják ki­szolgálni az ügyfeleket. Én azt szeretném, ha az Antenna Hungá­ria egy jelentős telekommuniká­­ciós szolgáltatócéggé válhatna, amely értelm­elt tol­ür­gondolt, szakmai, stratégiai szövetségek­­ben szolgáltatna az ügyfeleinek. (szefka) Az igazgatóság új elnöke: dr. László Géza Fotó: Hatlaczki Balázs Nehéz helyzetben a Dunaferr Az acélipar világméretű válsága miatt a Dunaferr egészét érintő meg­szorító intézkedésekre kényszerül a vállalat a következő hónapokban - jelentette ki Horváth István elnök-vezérigazgató a hét végén Debrecen­ben. A Dunaferr Centerhálózat kelet-magyarországi központjának átadá­sakor az elnök-vezérigazgató ismertette: az acéltermékek ára a világpia­con március óta 30-40 százalékkal csökkent. Magyarország legnagyobb vas- és acélipari vállalata megerősíti a belföldi kereskedelmi hálózatát, hogy megakadáyozza a hasonló arányú bevételkiesést. Horváth István elmondta azt is: a távol-keleti, az orosz és a brazíliai általános gazdasági, valamint vas- és acélipari válság jelentős túlkínálatot okozott a világpia­con. A kínálati többlet az árak radikális zuhanását okozta. A Dunaferr az idén először - az eddigi évi 6-8 milliárd forint helyett - nem könyvel el nyereséget, de veszteséget sem termel. Az igazgató szavai szerint a vál­ságból csak a beruházások segíthetik ki a céget, ezért jövőre újabb, több milliárd forintos beruházások indulnak. Horváth István hangsúlyozta: a 2003-2008 között szükséges 600 millió és 1,2 milliárd dollár közötti újabb nagyberuházás csak a vállalat privatizációjával oldható meg. A Ruhrgas nyerte el a Gazprom-csomagot A német Ruhrgas gázipari konszern szerezte meg az orosz Gazprom részvényeinek 2,5 százalékos csomagját - tették közzé a hét végén Moszkvában. Az orosz gázipari óriással már hosszú évek óta gyümölcsö­zően együttműködő Ruhrgas 660 millió dollárt ajánlott meg az állami részvényekért, amelyek meghirdetett ára 651,021 millió dollár volt. A feltételek szerint amennyiben külföldi befektetőhöz kerül a csomag, a részvények öt éven belül nem ruházhatók át. A győztes Ruhrgas az orosz vagyonkezelővel ma köti meg az adásvételi szerződést, s ezt követően - a feltételek értelmében - 24 órán belül utalja a vételárat, amely a komoly gondokkal küszködő orosz költségvetést segíti ki. Csökkentett japán növekedési előrejelzés A japán kormány a következő - áprilistól kezdődő - pénzügyi év­re szóló gazdasági növekedési előrejelzését a felére, 0,5 százalékra csökkentette - jelentette az MTI. A korábbi prognózisban egyszáza­lékos növekedési cél szerepelt, de még az újabb, módosított növeke­dési cél is derűlátóbb, mint a legtöbb kutatóintézet jóslata. Japán 23 gazdaságkutató intézetének előrejelzései 0,4 százalékos növekedés és 1,7 százalékos visszaesés között mozognak. Az átlagos intézmé­nyi vélemények szerint az 1999-es pénzügyi évben 0,5 százalékkal gyengül a gazdaság teljesítménye. Japánban a kormány által elfoga­dott gazdasági előrejelzést „hivatalos növekedési célnak” tekintik, így annak elfogadását élénk politikai viták előzik meg. A Gazdaság­­tervezési Ügynökség a 0,5 százalékos célt azért tartja reálisnak, mert az az elhúzódó recesszió tényét megfelelően tükrözi. * 1998. december 21., hétfő Lezárult a TVK Rt. osztrák gyárvásárlása Lezárták a TVK Rt. vételi szerződését, amellyel a vegyipari cég az osztrák Hamburger Unterlandban szerzett többségi tulajdont - áll az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet hét végén megjelent hivatalos lapjában. Az üzletfelek 1998. december 17-én Kufsteinben zárták le a szerződést, amelynek értelmében 74 százalékos tulajdoni hányad ke­rült a magyar társaság tulajdonába. A TVK Rt. az idén november 11- én írta alá a vételi szerződést. A megvásárolt tulajdonhányad 320 mil­lió schillingbe került, amelyen felül további 74 millió schilling terhe­li a TVK-t a teljes, 100 millió schillinges tőkeemelésből. É *-n—^ ci J C.

Next