Napi Magyarország, 1999. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-01 / 26. szám
ára: 38 1999. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ • III. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM • MÁSODIK KIADÁS POLGÁRI NAPILAP A NATO csapásra kész Biztosítják a koszovói béketárgyalások hátterét Javier Solana NATO-főtitkár szombaton kijelentette, hogy élni fog a szövetség tizenhat tagországa által átruházott légicsapás-indítási joggal Koszovóban, ha a jugoszláv vezetés nem teljesíti a nemzetközi közösség követeléseit. A szövetség erői készek a beavatkozásra, többek között Németország is hajlandó lenne háromezer fővel támogatni a békefenntartást. A főtitkár a nagyköveti tanács maratoni ülése után sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a szövetség államai felhatalmazták: amint szükségesnek látja, rendelje a légicsapások megindítását jugoszláviai célpontokra. Kijelentette, hogy amennyiben a támadás mellett dönt, azt a politikai megoldásért és a humanitárius katasztrófa megelőzéséért teszi. Solana arról is beszélt, hogy a NATO meg kívánja fékezni az albánok fegyverkezését a határon kívülről. Hozzátette, hogy a NATO abban az esetben is megtesz minden megfelelő intézkedést, ha a koszovói albánok nem teljesítik a nemzetközi követeléseket. A szombati NATO-ülésről kiadott közlemény követeli, hogy Belgrád működjön együtt a hágai Nemzetközi Törvényszékkel a racaki mészárlás ügyében. A szövetség azt is elvárja, hogy a jugoszláv vezetés garantálja a koszovói EBESZ-ellenőrök biztonságát. Solana és a közlemény egyaránt leszögezte, hogy a NATO mindaddig kitart saját stratégiája mellett, amíg az erőszak véget nem ér Koszovóban, és politikai megoldást nem találnak. Utóbbinak a szövetség szerint továbbra is tartalmaznia kell a jelenleginél önállóbb státust a többségében albánok lakta tartománynak, Jugoszlávia területi egységének megőrzését, illetve a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartását. Tárgyalásokra... Folytatás a 9. oldalon Hosszabb, de olcsóbb a magyar vasút Síkpálya vagy alagút? A magyar-osztrák közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt és kötött megállapodást Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és Caspar Einem szövetségi tudományügyi és közlekedési miniszter. A vasúti együttműködési megállapodásban rögzítették, hogy a pálya korszerűsítéséről és egyes vonalak villamosításáról a jövőben kétoldalú munkacsoport dolgozza ki a részleteket. A munkacsoport legalább évente egyszer, felváltva Magyarországon és Ausztriában ülésezik. A megállapodás értelmében a magyar fél az osztrák tapasztalatokat hasznosítja, és az EU versenyfeltételei szerint, illetve a magyar jogi előírásokat betartva osztrák cégeket is bevon az együttműködésbe. Ez elsősorban a tanulmányok készítésére, a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére, a vasúti személyzet oktatására és továbbképzésére, a vasúti kocsik karbantartására, korszerűsítésére, valamint vasúti berendezések szállítására terjedne ki. Az osztrák fél kifejezte azon szándékát, hogy a vasúti közlekedés fejlesztésében a tapasztalatok átadásán túl konkrét projektekben is részt kíván vállalni. A magyar és az osztrák vasúti kapcsolatokban két szerződés szabályozza a határforgalmat, egy pedig a Szentgotthárdon működő osztrák ipari park vasúti megközelítését. Az osztrák vasutak (ÖBB) csak a magyar pálya használatával tudják megközelíteni az ipari parkot, s ennek anyagi és társadalmi vonzatait kétoldalú szerződés rögzíti. Síkpálya... Folytatás az 5. oldalon Emlékező istentisztelet a debreceni Nagytemplomban Gyászszertartás és temetés Kőszegen A Vas megyei Kőszegen szombaton délután eltemették a deutschlandsbergi autóbuszkatasztrófa kilenc áldozatát. Az ökumenikus gyászszertartáson, amelyet Konkoly István megyés püspök celebrált, Göncz Árpád köztársasági elnököt felesége, Göncz Zsuzsanna képviselte, a kormány részéről pedig Pokorni Zoltán közoktatási és Szabó János honvédelmi miniszter volt jelen. A határ menti kisváros Jézus Szíve-templomában délelőtt 10 órától róhatták le kegyeletüket a gyászban osztozók. A délután egy órakor kezdődött gyászmise szentbeszédében a megyés püspök arról szólt, hogy az emberi élet egyik legnagyobb próbatétele az, amikor szembe kell néznünk szeretteink halálával. Különösen fájó, amikor fiatalok hunynak el. A hozzátartozók, rokonok, barátok és ismerősök fájdalmát csak a keresztény hitbe vetett bizalom, a feltámadás reménye enyhítheti - mondta. A megyés püspök emlékeztetett arra, hogy az egész ország gyászolja az ausztriai balesetben, tragikus körülmények között elhunyt 18 áldozatot. A római katolikus egyház feje, II. János Pál pápa táviratot küldött a gyászoló családoknak, ő is osztozik fájdalmukban. Együtt... Folytatás a 2. oldalon A gyászmenet végigvonul Kőszeg utcáin Fotó: Somoskövy Béla Pénzalap Szlavónia megsegítésére Orbán Viktor támogatást ígért Horvátország újjáépítéséhez A magyar kormány külön pénzalapot hoz létre a délszláv háborúban szétrombolt horvátországi magyar települések újjáépítésének támogatására - jelentette be tegnap háromnapos horvátországi látogatásának befejezésekor Kopácson Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő tegnap kereste fel a háborúban súlyos károkat szenvedett magyarok lakta Kórógyot és Szentlászlót, valamint Kopácsot. Orbán Viktor szerint vigasztalan kép alakul ki a látogatóban az e térségben található települések végigjárásakor - írta az MTI. „Az újjáépítés halad, de nem abban az ütemben, ahogy Európa közepén egy újjáépítésnek haladnia kellene” - mondta. Megértjük: a horvát kormány lehetőségei korlátozottak. Azt kérdeztem Zlatko Matesa horvát miniszterelnöktől, hogy ha a magyar kormány együttműködést vállalna az újjáépítésben, akkor mód lenne-e arra, hogy a magyar falvak lakóépületeit gyorsabb ütemben állítsák helyre. Határozott igen volt a válasz - jelentette ki. - Úgy döntöttünk Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkárral is konzultálva, hogy a jövő héten létrehozunk egy újjáépítési alapot a magyar költségvetésben, amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatala kezel majd. Költségvetési forrásokat gyűjtünk, valamint azon magyar vállalatok felajánlásait, amelyek eddig is - nem szervezett módon - segítették a horvátországi magyarokat. Ebből az alapból az év végig két templomot hoznak rendbe. Hátrahagyva... Folytatás a 9. oldalon Dávid Ibolya lett az MDF új elnöke A megújulás mellett döntött az országos gyűlés Az MDF XIV. tisztújító országos gyűlése elsöprő többséggel Dávid Ibolyát választotta a párt új elnökévé. A miniszter asszony az 514 érvényes szavazatból 336 voksot kapott, míg Lezsák Sándorra 178-an szavaztak. Az új elnök megválasztását követően elmondta: nem azzal az eszmerendszerrel van probléma, amelyet az MDF tíz éve képvisel, hanem annak megjelenítésével. Dávid Ibolya megnyugtatta azokat, akik az MDF más pártba olvadásától tartottak: „Épeszű ember nem gondolhatja komolyan, hogy egy parlamenti frakciójú kormánypárt feladná önállóságát.” Unióról eddig sem volt szó soha, az viszont vitathatatlan, hogy az együttműködésre a jelenlegi koalíciós pártokkal hosszú távon is szüksége van az MDF-nek, de ez nem beolvadást jelent. A politikus változtat az eddigi retorikán, és szakmai alapon kívánja megújítani a pártot. Célja egy modern, nemzetépítő párt kialakítása a következő választásokig. Az országos gyűlés a párt elnökségi tagjának választotta Baross Pétert, Lezsák Sándort és Medgyasszay Lászlót. A 15 tagú elnökségbe a szombat esti sikertelen második fordulós szavazás után a későbbiekben a testületnek még két új tagot kell választania. Hivatalból tagja az országos elnökségnek Dávid Ibolya pártelnök és Balsai István, a parlamenti frakció vezetője. Hende Csabát, Kelemen Andrást, Herényi Károlyt, Gémesi Györgyöt, Manninger Jenőt, Kis Pétert és Balogh Lászlót saját régiója választotta be az országos elnökségbe. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a választás első fordulója eredménytelenül zánkt, ebben a régióban az országos elnökségi tag megválasztására később kerül sor. Dávid... Folytatás a 3. oldalon A régi és az új elnök baráti pillanata - balról a leköszönő LezsákFotó: Koncz György Visszaesés az exportpiacokon Lefékeződik a növekedés Nyugat-Európa gazdasági növekedése 1999-ben 2,8 százalékról 2 százalékra lassul a müncheni Ifo Gazdaságkutató Intézet szerint. A munkaerőpiac helyzete csak kismértékben javul: a munkanélküliségi ráta 10 százalékról átlagosan 9,75 százalékra csökken. A létfenntartási költségek 1998- hoz hasonlóan kismértékben, mintegy 1,5 százalékkal emelkednek - írta az Ifo tegnap közzétett konjunktúraelemzésében. Az ázsiai, az orosz és a latin-amerikai válság visszaveti a hosszú ideje a konjunktúra motorját jelentő exportot. A nyugat-európai kivitel bővülése 6 százalék helyett már csak 4,5 százalék lesz. A tanulmány szerzői szerint a fontos exportpiacokon a válságot lassabban sikerül legyűrni, mint azt sokan remélték. Dél-Amerika recesszióba csúszhat, Oroszországban folytatódik a termelés visszaesése, és Kínában is az általában vártnál kedvezőtlenebbül alakul a helyzet. Az Ifo szerint a gazdasági növekedés az EU országaiban, Svájcban és Norvégiában 1999- ben mindenekelőtt a belső keresletre támaszkodik, és csak az év második felében fokozódik igazán. 99026 771418 043019