Napi Magyarország, 1999. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-01 / 50. szám

1999. március 1., hétfő * Gátépítések közmunkából Folytatás az 1. oldalról A miniszterelnök nem lát le­hetőséget arra, hogy a Postaban­kot a költségvetésben kijelöltnél kevesebből erősítsék meg. Ez egy erősödő bank, és a mostani bankvezetés személyében a ma­gyar állam a következő évekre egy komoly partnert kapott - je­lezte. - Az idő igazolja majd azt a döntést, hogy nem hagytuk ki­hullani a Postabankot, hanem talpra állítottuk - mondta Orbán Viktor. A pénzintézeten belül tör­téntek felelősségének megállapí­tásával kapcsolatban újabb ügyekben is fontolgatják eljárá­sok megindítását - ismertette. A bank új vezetőitől pedig azt várja, hogy tegyenek meg min­dent azért, hogy az utolsó fillér­ről is megtudják, hova folyt el, és am­it lehet, szerezzenek visz­­sza. Úgy vélte azonban, hogy az ilyen ügyekben nem lenne he­lyes túlzott reményeket táplálni. - A gátak védelemére, a védeke­zéshez szükséges pénz rendelke­zés áll. Az ár levonulása után hozzá lehet látni a nagyarányú gátépítéshez, amely elengedhe­tetlen. A gátépítések meglesz­nek, méghozzá közmunkából an­nak érdekében, hogy az ott hely­ben élők munkalehetőséghez jussanak, és segély helyett bért kaphassanak - beszélt a minisz­terelnök az aktuális gond megol­dásáról. A belvíz felszámolása pénzügyi szempontból sokkal nehezebb. A minden évben nagy gondot okozó belvízkárok mér­séklésének egyik megoldása e célra a költségvetési források mozgósítása. Ezt a problémát vi­szont a kormány egyedül nem tudja megoldani, ezért a veszé­lyeztetett helyeken élőket arra kéri, hogy tegyenek meg min­dent a károk megelőzéséért, eny­hítéséért. A megoldások között említette Orbán Viktor a nemzeti földalap felállítását, vagyis ezek­nek a földeknek a kiváltását nem belvizes területen lévő földek­kel.­­ Az államnak ilyen érte­lemben tehát szerepet kell vállal­nia a földforgalom alakításában, és akkor eleve csökkenteni tud­juk a belvíz-veszélyeztetett terü­letek mértékét. A földművelésü­gyi miniszter úr dolgozik ezen, és úgy látom, jó kezekben van az ügy, jó ütemben haladunk előre - mondta a kormányfő. A kormány a következő évre olyan költségvetést próbál készí­teni, amely nem egy esztendőre lenne érvényes. Ily módon egy rugalmasabb rendszerben meg­oldható lenne, hogy a várható béremelések már januártól, feb­ruártól érzékelhetők legyenek. Erről a miniszterelnök annak kapcsán beszélt, hogy egyes szakszervezetek sztrájkra készü­lődnek a közalkalmazottak és az egészségügyiek béremeléséért.­­ Amerre én járok az országban, mindenhol azt tapasztalom, az a meggyőződés erősödik az embe­rekben, hogy érdemes még egy kicsit többet dolgozni, újrater­vezni a jövőre vonatkozó elkép­zeléseket, mert úgy tűnik, hogy nagyobbak lesznek a lehetőségek -jelentette ki a miniszterelnök. MTI Belpolitika A kormány családbarát politikát folytat A kereszténydemokrácia a jobbközép kovásza Külső és belső okok miatt ha­zánkban a kereszténydemokrata társadalmi értékrend önmagában már nem tudja végrehajtani a szükséges politikai fordulatot, azonban a jobbközép pártokat tömörítő szövetségi rendszerben nélkülözhetetlen feladatot, a ko­vász szerepet tölt be - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség és a Pro Patria Egye­sület közös szombati nagy­gyűlésén. Véleménye szerint a polgári kormány hosszú távon is fontos­nak tartja a nemes értelemben vett konzervativizmust, a nem­zeti liberalizmust illetve a ke­reszténydemokráciát. Az ezeken az elveken alapuló kormány­­program nem vész el az aktuális tűzoltó jellegű intézkedések kö­zött, hiszen valódi távlatokat nyit. A miniszterelnök kijelen­tette: 1998-ban a múlt és a jövő erői között választhattak az em­berek, akik olyan értékrend mel­lett tették le a voksukat, amely­nek középpontjában a család, a szeretet és a tisztességes munká­ba vetett hit áll. A családok meg­tartó ereje nélkül az egész társa­dalom kiszolgáltatottá válik. A gyermekvállalás tehát nem ala­­csonyodhat le a gazdasági kér­dés szintjére. A gyermek az ál­lam számára is érték. Az ellen­zék állandó tiltakozása ellenére a kormány ezért állította vissza az alanyi jogon járó családtámo­gatási rendszert, amelyet a gyer­mekek után járó adókedvezmé­nyek bevezetése egészít ki. A kabinet a tandíjat haladéktalanul eltörölte, az egyházi iskolák ügyét pedig megnyugtatóan ren­dezte. Mint mondta: újra­­meg kell győzni az embereket, hogy érdemes keményen dolgozni, családot alapítani és a közjót ke­resni. Hosszú és lehangoló évek után rajtunk is múlik, hogy mi valósulhat meg a magyar polgá­rok vágyaiból. Surján László, a rendezvényt szervező Magyar Keresztényde­mokrata Szövetség elnöke sze­rint a polgári kormány igazságo­sabb és testvériesebb Magyaror­szágot épít. Hatalmas lendülettel kezdte el ezt a munkát: meghir­dette a tandíjmentességet, fel­számolta a társadalombiztosítási önkormányzatokat, illetve szá­mos családtámogatási kedvez­ményt vezetett be. Megkezdő­dött tehát a Bokros-csomag okozta károk mérséklése. Hoz­zátette: a kabinet nem fordít közpénzeket a csalók és munka­kerülők segélyezésére, de nem hagyja magára az önhibájukon kívül elszegényedett polgárokat. Ez a politika túlmutat a kor­mányzati cikluson. Azt segíti elő, hogy a magyar társadalom újra a tisztességre és a becsület­re építsen. A kormány tehát a ke­reszténydemokrata elvek alap­ján cselekszik. A KDNP Pest megyei vá­lasztmánya azonban pont ellen­tétesen látja a hazai belpolitikai folyamatokat. Az MKDSZ nagy­gyűlésével egy időben megtar­tott tanácskozáson Báthori Gá­bor, a párt alelnöke tagadta, hogy a kormány kereszténydemokra­­ta­ jellegű lenne. Véleménye sze­rint csak azt követően tudnák egyesek kisajátítani a keresz­ténydemokrata jelzőt, ha előtte befejeznék a KDNP politikai ér­telemben vett likvidálását. Jezsó Ákos SZDSZ kontra adórendőrség Az SZDSZ parlamenti képvi­selőcsoportja várhatóan az Alkot­mánybírósághoz fordul az adó­rendőrség felállítása miatt, de a végleges döntést a hétfői frakció­­ülésen hozzák meg - nyilatkozta Kuncze Gábor frakcióvezető szombaton. A szabaddemokraták úgy gondolják, hogy az APEH- nyomozóhatóság létrehozása - hasonlóan a szervezett bűnözés elleni törvénycsomaghoz - két­harmados jogszabályokat érint, amelyeket egyszerű többséggel fogadott el a parlament. A párt országos tanácsának szombati ülésén döntöttek­ arról, hogy ápri­lis 11-én tartják az SZDSZ kül­döttgyűlését, amelyen politikai vitát rendeznek a Szabadelvű hit­vallás című dokumentumról, va­lamint az alapszabály módosítá­sáról - nyilatkozta Magyar Bá­lint elnök. Számos előfeltétele van a kormány és az ellenzék közötti párbeszéd felújításának, mint például a parlament korábbi mű­ködési rendjének visszaállítása, a médiakuratóriumok ügyének törvényes rendezése, és a kéthar­mados törvényekkel kapcsolatos egyeztetés - utalt Magyar Bálint Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter csütör­töki nyilatkozatára. Az SZDSZ- es politikus nagy fontosságot tu­lajdonít a szervezett bűnözés el­leni csomagról szóló alkotmány­­bírósági döntésnek, mivel sze­rinte a taláros testület lényegé­ben párbeszédre utasította a kor­mányt a kétharmados jogsza­bályok vonatkozásában. Kuncze Gábor frakcióvezető úgy véli, hogy igazolódtak a há­romhetenkénti plenáris üléssel kapcsolatos ellenzéki aggályok: az Országgyűlésben fokozato­san megszűnik az érdemi vita, ugyanis egy nap alatt lezárják az egyes törvényjavaslatok általá­nos vitáját, a televíziós nyilvá­nosság hiánya miatt pedig há­rom napon át teljes érdektelen­ségbe fullad az ülés. A parla­ment szerepének csökkentése arra kényszerítheti a politika iránt érdeklődőket, hogy más­hol, esetleg az utcán vitassák meg az aktuális kérdéseket - fo­galmazott Kuncze. K. F. Fotó: Koncz György Kónya Imre az RTL szerződéséről Államigazgatási eljárás keretében dönthet az ORTT Folytatás az 1. ol­dalról Ebben az eljárásban pedig a közigazgatási bíróság már kötele­ző döntést hoz, a végső szót tehát mindenképpen a bíróság mondja ki. „Az utóbbi napokban napvilá­got látott vélekedésekkel ellentét­ben az ORTT nem áll a törvények felett” - hangsúlyozta a szakértő. Amennyiben ugyanis a testület nem indítaná meg az államigazga­tási eljárást, úgy arra a területileg illetékes bíróság kötelezheti őt (ha az eljárás megindításának megta­gadását valaki bírósági úton meg­támadja­, és az államigazgatási el­járás keretében hozott döntés is megtámadható bírósági úton - szögezte le Kónya Imre, aki a fent elmondottak miatt meglehetősen szerencsétlennek tartja a bíróság ítéletének azt a részét, amely az indoklásban arra hívja fel a figyel­met, hogy a médiatestületet csak az Országgyűlés szoríthatja rá a törvényes eljárásra. „Nagyon fon­tosnak tartom, hogy egy jogállam­ban az adott jogi keretek között folyjon le egy jogvita” - mondta Kónya, hangsúlyozva, hogy a po­litikának nincs keresnivalója a bí­róságokon. Ezzel kapcsolatban az MDNP elnökségi tagja kifejtette azt a vé­leményét is, hogy az RTL szerző­désének esetleges felmondása igen rossz színben tüntetné föl Magyarországot a külföldi befek­tetők előtt. „Ha egy cég elnyer egy frekvenciát, megkezdi a mű­sorszolgáltatást, milliárdokat fek­tet be, eltelik egy év, és ezek után azt mondani, hogy visszaveszem az engedélyt tőled, mert ugyan er­ről te nem tehetsz, de én annak idején hibásan döntöttem - ezt nem lehet eljátszani” - fogalma­zott az egykori belügyminiszter az ORTT-Írisz jogvitával kapcsolat­ban. Kónya szerint arról természe­tesen lehet vitatkozni, hogy a mé­diatörvényben helyesen írták-e elő, hogy az ORTT pályázati dön­téseit bírósági úton nem lehet megtámadni, így jogorvoslat már csak szerződéskötés után lehetsé­ges, de ez törvényhozási kérdés. Az ügyvéd kifejezetten furcsának találja, hogy a magyar sajtóban többségükben olyan vélemények jelentek meg, amelyek a szerző­dés azonnali felmondását követel­ték. „Érdekes megfigyelni Pető Iván és Csurka István teljesen azonos álláspontját.” Kónya Imre szerint nem ártott volna, ha a kér­désben nyilatkozó szakértők és politikusok figyelmesebben elol­vassák a Legfelsőbb Bíróság hatá­rozatának szövegét. TSZT MAGYARORSZÁG 3 A hátország fontossága A Honvédelmi Minisztérium vezérkara, miközben az észak-at­lanti szövetségbe menetel, nem figyelt arra, hogy idehaza is ha­sonló sikerekkel vezényelje le e történelmi jelentő­ségű eseményt. Ennek leglátványosabb jele: még mindig azok irányítják a straté­giai fontosságú területeket, akik korábban. Janza Károly ugyan tavaly áprilisban sietve távozott, de bizalmi emberei, akik a pénz­ügyi és jogi kérdésekben döntöttek - intézkedésük eredménye a számtalan belső vizsgálat és bírói perlekedés — ma is a helyükön maradtak. A jelenlegi honvédelmi vezetés pedig nem gondolhatja komolyan, hogy akik az előző kormány idején milliárdos károkat okoztak, az új kormány előtt megbánják bűneiket. Sőt ellenkező­leg. Elérték például, hogy a Brüsszelbe, Washingtonba és Nyugat- Európába delegált képviselői listát ők állítsák össze, biztosítva ez­által a legfontosabb információs csatornák kézben tartását. Tehe­tik, mivel még a személyzeti ügyekért felelős vezetők is a vártán maradtak. A tárca első embereinek energiáját ügyes taktikával le­kötötték, magyarázkodásra, belső információk kiszolgáltatásával a lényegi kérdésekről elterelő vizsgálódásokra késztetik őket. Azért, hogy ne vegyék észre: a törvényesség betartása sem számít, a szervezeti szabályzat átlépésével egy korábbi politikai tiszt kezé­ben összpontosulhat a felmentések, kinevezések intézése. Monda­ni sem kell, elemi érdekük: minden maradjon a régiben. A minisztériumban az érdemi munka pedig láthatóan nem zök­kenőmentes, ezt már a tárca falain kívül is tudni lehet. Elég, ha megemlítjük, január elsejére ígérték a honvédelmi tárca és a Ma­gyar Honvédség szervezeti összevonását, ám elmozdulás e téren alig történt. Legfeljebb azt lehetett hallani, hogy a tisztikar és a tárca vezetői között elég feszült a hangulat. Hónapok óta várat magára több, súlyos gazdasági visszaélést sejtető ügy tisztázása, miközben négy ügyben a tavaly novemberben indított belső reví­ziót a mai napig nem zárták le, holott december végére ígérték. Nem tudni továbbra sem, hogy a Lupis-ügyként emlegetett 800 millió forint eltüntetésében tesznek-e feljelentést vagy sem? Ter­heli-e felelősség a korábbi vezetést azért, amiért színlelt szerződés­sel lemondtak a tetemes tartozásról? A színfalak mögött folyik az egyezség abban a perben is, amelyben legkevesebb egymilliárd fo­rint kárigényre tart számot a Hungária Immobília egy szerződés meghiúsulása miatt, amely a Janza Károly vezényelte gazdálko­dásra nyúlik vissza. Az olajtározók hasznosítására és a lejárt sza­vatosságú lőszerek megsemmisítésére vonatkozó tervek elvetése miatt a kártérítési peren kívül a tárolás, őrzés is komoly gondot je­lent a honvédségnek. Akárcsak a közvélemény teljes kizárásával zajló Hadtörténeti Intézet és Múzeum háza táján kirobbant bot­rány, bár meg nem erősített információk szerint a katonai ügyész­ség már irattározná a bejelentést. Itt arról szereztünk tudomást, hogy a második világháborúban elesett katonák adatait - amelyet egy kormányrendelet alapján a Hadisírgondozó Irodának kellett volna átadni - egy, a múzeum dolgozói által létrehozott cég 3800 forintért akarta kiárusítani, amelyek legkevesebb kétszázezer érintettnél már tetemes összeg. Hogy nincs minden rendben a honvédelmi tárcán belül, ezt tá­masztja alá az a tény is: nyolc hónap után sem jutott idő arra, hogy a korábbi években szinte számolatlanul küldött sok millió fo­rinttal a Manfred Wörner Alapítványt elszámoltassák. Vizsgálták-e azt, hogy a Hadtörténeti Múzeum milyen indokok alapján fizetett százmillió forintot a keceli Pintér Műveknek a szabadtéren tárolt múzeumi tárgyak átvételéért, miközben ezeket a harci járműveket, régi fegyverzeteket nyugatra is kiárusították? Nem tudni, lett-e valamilyen következménye a hatástalanított MiG-21-es gépek ki­árusítása körüli szabálytalanságoknak, amelyek miatt korábban rendőrségi feljelentés is történt? Tavaly július óta csak most jutott idő arra, hogy a Hadtörténe­ti Intézet főigazgatói posztjára pályázatot írjanak ki, holott köztu­dott volt korábban is, hogy a jelenlegi főigazgató nem rendelkezik állása betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ez azonban nem aka­dályozta meg a személyzetiseket abban, hogy négy évre szerződést kössenek vele. Ám ez sem volt elég: általános helyettessé - hatá­rozatlan időre - egy olyan dandártábornokot neveztek ki, akinek nemhogy muzeológusi gyakorlata nincs, de még megfelelő szak­­képzettsége sem, hacsak nem számítják be a korábbi, MSZMP KB-ben betöltött tisztét. Elérkezett a változtatás lehetőségének utolsó pillanata. Ha a honvédelmi miniszter és helyettese nem hajtja végre a kormány­­váltáskor ígért belső megtisztulást, akkor lehet, hogy a NATO-tag­­sággal megnyertek egy csatát, de a háborút elveszítik. . Rozgics Mária MTV-kuratórium: ellenzéki javaslatok Ismét éles vita várható ma az Országgyűlésben a Magyar Televí­zió Rt. közalapítvány kuratórium elnökségéről. A Házbizottság múlt heti ülésén az SZDSZ azt javasolta, hogy az Országgyűlés elnöke tűzze napirendre az ellenzéki kurátorok megválasztását. A három párt ös­szesen négy tagot jelölhet az elnök­ségbe, de jelenleg öt jelölt van, mi­vel az MSZP és a MIÉP egyaránt két-két főt kíván delegálni. A sza­baddemokraták elképzelése szerint a képviselők szavaznának mind az öt személyről, de a parlamenti ará­nyoknak megfelelően két MSZP-s, valamint egy-egy SZDSZ-es és MIÉP-es jelöltet választanának. Lendvai Ildikó szocialista kép­viselő ma a Házbizottság rendkívü­li ülésének összehívására tesz ja­vaslatot annak érdekében, hogy egészítsék ki a napirendet a tv-ku­­ratórium kérdésével. Az indítvány szerint az Országgyűlés először az ellenzéki tagok számarányáról sza­vazna, és ezt követően kerülhetne sor a kurátorok megválasztására. Amennyiben a Házbizottság elveti a javaslatot, úgy képviselői kezde­ményezéssel kívánják a T. Ház elé vinni a kuratórium kiegészítését. K. F. Mától szigorúbb büntetések Március 1-jétől, azaz a mai nap­tól lépnek hatályba a büntető törvénykönyv módosított pasz­­szusai. A parlament által a múlt év végén elfogadott új paragra­fusok értelmében szigorúbbá válhatnak a büntetések, és lehe­tőség nyílik a ténylegesen élet­fogytig tartó börtönbüntetés ki­szabására. Az új jogszabályok értelmében szigorodnak a kábí­tószerrel és a lőfegyverrel kap­csolatos visszaélések büntetési tételei is. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője úgy fogal­mazott: összességében szigorod­hatnak a különböző büntetési téte­lek, hiszen a módosítás lehetőséget teremt arra, hogy a bíróságok a je­lenleginél hosszabb idejű börtön­­büntetést szabjanak ki. Emellett súlyos bűncselekményeknél, pél­dául az emberölés minősített ese­teiben lehetőség nyílik a tényleges életfogytig tartó büntetés kiszabá­sára. Ezentúl szigorúbban járnak el a többszörös visszaesőkkel szem­ben is, akiknek megszűnik a felté­teles szabadlábra helyezése. A frakcióvezető-helyettes ki­emelte a kábítószer-visszaéléssel kapcsolatos jogszabályok szigorí­tását is. A Btk. módosítása értel­mében különválasztják a drogfo­gyasztót és a -kereskedőt, és en­nek megfelelően szabják ki a bün­tetést. Önálló bűncselekményként szerepel a kábítószer készítésének elősegítése, a bódult állapotban - például drog hatása alatt - történő járművezetés. A jövőben csak a kábítószerfüggők esetében lehet­séges az, hogy büntetés helyett az orvosi kezelést válasszák. A legsúlyosabb megítélés alá esik a 14. életévét be nem töltött gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény. B. L. Ugyancsak a mai naptól lépnek hatályba a büntetőeljárási tör­vény módosított passzusai. Ezek értelmében bővül a tanúvédelem lehetőségeinek köre és „fedett nyomozó” segítheti az eredményes bűnüldözést. Különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha vallomá­sa kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik, vagy a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. In­dokolt esetben a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság úgy rendelkezhet, hogy a rendőrség a tanú, illetőleg a hozzátarto­zója részére nyújtson személyi védelmet.

Next