Napi Magyarország, 1999. március (3. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-01 / 50. szám
1999. március 1., hétfő * Gátépítések közmunkából Folytatás az 1. oldalról A miniszterelnök nem lát lehetőséget arra, hogy a Postabankot a költségvetésben kijelöltnél kevesebből erősítsék meg. Ez egy erősödő bank, és a mostani bankvezetés személyében a magyar állam a következő évekre egy komoly partnert kapott - jelezte. - Az idő igazolja majd azt a döntést, hogy nem hagytuk kihullani a Postabankot, hanem talpra állítottuk - mondta Orbán Viktor. A pénzintézeten belül történtek felelősségének megállapításával kapcsolatban újabb ügyekben is fontolgatják eljárások megindítását - ismertette. A bank új vezetőitől pedig azt várja, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy az utolsó fillérről is megtudják, hova folyt el, és amit lehet, szerezzenek viszsza. Úgy vélte azonban, hogy az ilyen ügyekben nem lenne helyes túlzott reményeket táplálni. - A gátak védelemére, a védekezéshez szükséges pénz rendelkezés áll. Az ár levonulása után hozzá lehet látni a nagyarányú gátépítéshez, amely elengedhetetlen. A gátépítések meglesznek, méghozzá közmunkából annak érdekében, hogy az ott helyben élők munkalehetőséghez jussanak, és segély helyett bért kaphassanak - beszélt a miniszterelnök az aktuális gond megoldásáról. A belvíz felszámolása pénzügyi szempontból sokkal nehezebb. A minden évben nagy gondot okozó belvízkárok mérséklésének egyik megoldása e célra a költségvetési források mozgósítása. Ezt a problémát viszont a kormány egyedül nem tudja megoldani, ezért a veszélyeztetett helyeken élőket arra kéri, hogy tegyenek meg mindent a károk megelőzéséért, enyhítéséért. A megoldások között említette Orbán Viktor a nemzeti földalap felállítását, vagyis ezeknek a földeknek a kiváltását nem belvizes területen lévő földekkel. Az államnak ilyen értelemben tehát szerepet kell vállalnia a földforgalom alakításában, és akkor eleve csökkenteni tudjuk a belvíz-veszélyeztetett területek mértékét. A földművelésügyi miniszter úr dolgozik ezen, és úgy látom, jó kezekben van az ügy, jó ütemben haladunk előre - mondta a kormányfő. A kormány a következő évre olyan költségvetést próbál készíteni, amely nem egy esztendőre lenne érvényes. Ily módon egy rugalmasabb rendszerben megoldható lenne, hogy a várható béremelések már januártól, februártól érzékelhetők legyenek. Erről a miniszterelnök annak kapcsán beszélt, hogy egyes szakszervezetek sztrájkra készülődnek a közalkalmazottak és az egészségügyiek béremeléséért. Amerre én járok az országban, mindenhol azt tapasztalom, az a meggyőződés erősödik az emberekben, hogy érdemes még egy kicsit többet dolgozni, újratervezni a jövőre vonatkozó elképzeléseket, mert úgy tűnik, hogy nagyobbak lesznek a lehetőségek -jelentette ki a miniszterelnök. MTI Belpolitika A kormány családbarát politikát folytat A kereszténydemokrácia a jobbközép kovásza Külső és belső okok miatt hazánkban a kereszténydemokrata társadalmi értékrend önmagában már nem tudja végrehajtani a szükséges politikai fordulatot, azonban a jobbközép pártokat tömörítő szövetségi rendszerben nélkülözhetetlen feladatot, a kovász szerepet tölt be - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség és a Pro Patria Egyesület közös szombati nagygyűlésén. Véleménye szerint a polgári kormány hosszú távon is fontosnak tartja a nemes értelemben vett konzervativizmust, a nemzeti liberalizmust illetve a kereszténydemokráciát. Az ezeken az elveken alapuló kormányprogram nem vész el az aktuális tűzoltó jellegű intézkedések között, hiszen valódi távlatokat nyit. A miniszterelnök kijelentette: 1998-ban a múlt és a jövő erői között választhattak az emberek, akik olyan értékrend mellett tették le a voksukat, amelynek középpontjában a család, a szeretet és a tisztességes munkába vetett hit áll. A családok megtartó ereje nélkül az egész társadalom kiszolgáltatottá válik. A gyermekvállalás tehát nem alacsonyodhat le a gazdasági kérdés szintjére. A gyermek az állam számára is érték. Az ellenzék állandó tiltakozása ellenére a kormány ezért állította vissza az alanyi jogon járó családtámogatási rendszert, amelyet a gyermekek után járó adókedvezmények bevezetése egészít ki. A kabinet a tandíjat haladéktalanul eltörölte, az egyházi iskolák ügyét pedig megnyugtatóan rendezte. Mint mondta: újrameg kell győzni az embereket, hogy érdemes keményen dolgozni, családot alapítani és a közjót keresni. Hosszú és lehangoló évek után rajtunk is múlik, hogy mi valósulhat meg a magyar polgárok vágyaiból. Surján László, a rendezvényt szervező Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke szerint a polgári kormány igazságosabb és testvériesebb Magyarországot épít. Hatalmas lendülettel kezdte el ezt a munkát: meghirdette a tandíjmentességet, felszámolta a társadalombiztosítási önkormányzatokat, illetve számos családtámogatási kedvezményt vezetett be. Megkezdődött tehát a Bokros-csomag okozta károk mérséklése. Hozzátette: a kabinet nem fordít közpénzeket a csalók és munkakerülők segélyezésére, de nem hagyja magára az önhibájukon kívül elszegényedett polgárokat. Ez a politika túlmutat a kormányzati cikluson. Azt segíti elő, hogy a magyar társadalom újra a tisztességre és a becsületre építsen. A kormány tehát a kereszténydemokrata elvek alapján cselekszik. A KDNP Pest megyei választmánya azonban pont ellentétesen látja a hazai belpolitikai folyamatokat. Az MKDSZ nagygyűlésével egy időben megtartott tanácskozáson Báthori Gábor, a párt alelnöke tagadta, hogy a kormány kereszténydemokrata jellegű lenne. Véleménye szerint csak azt követően tudnák egyesek kisajátítani a kereszténydemokrata jelzőt, ha előtte befejeznék a KDNP politikai értelemben vett likvidálását. Jezsó Ákos SZDSZ kontra adórendőrség Az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul az adórendőrség felállítása miatt, de a végleges döntést a hétfői frakcióülésen hozzák meg - nyilatkozta Kuncze Gábor frakcióvezető szombaton. A szabaddemokraták úgy gondolják, hogy az APEH- nyomozóhatóság létrehozása - hasonlóan a szervezett bűnözés elleni törvénycsomaghoz - kétharmados jogszabályokat érint, amelyeket egyszerű többséggel fogadott el a parlament. A párt országos tanácsának szombati ülésén döntöttek arról, hogy április 11-én tartják az SZDSZ küldöttgyűlését, amelyen politikai vitát rendeznek a Szabadelvű hitvallás című dokumentumról, valamint az alapszabály módosításáról - nyilatkozta Magyar Bálint elnök. Számos előfeltétele van a kormány és az ellenzék közötti párbeszéd felújításának, mint például a parlament korábbi működési rendjének visszaállítása, a médiakuratóriumok ügyének törvényes rendezése, és a kétharmados törvényekkel kapcsolatos egyeztetés - utalt Magyar Bálint Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter csütörtöki nyilatkozatára. Az SZDSZ- es politikus nagy fontosságot tulajdonít a szervezett bűnözés elleni csomagról szóló alkotmánybírósági döntésnek, mivel szerinte a taláros testület lényegében párbeszédre utasította a kormányt a kétharmados jogszabályok vonatkozásában. Kuncze Gábor frakcióvezető úgy véli, hogy igazolódtak a háromhetenkénti plenáris üléssel kapcsolatos ellenzéki aggályok: az Országgyűlésben fokozatosan megszűnik az érdemi vita, ugyanis egy nap alatt lezárják az egyes törvényjavaslatok általános vitáját, a televíziós nyilvánosság hiánya miatt pedig három napon át teljes érdektelenségbe fullad az ülés. A parlament szerepének csökkentése arra kényszerítheti a politika iránt érdeklődőket, hogy máshol, esetleg az utcán vitassák meg az aktuális kérdéseket - fogalmazott Kuncze. K. F. Fotó: Koncz György Kónya Imre az RTL szerződéséről Államigazgatási eljárás keretében dönthet az ORTT Folytatás az 1. oldalról Ebben az eljárásban pedig a közigazgatási bíróság már kötelező döntést hoz, a végső szót tehát mindenképpen a bíróság mondja ki. „Az utóbbi napokban napvilágot látott vélekedésekkel ellentétben az ORTT nem áll a törvények felett” - hangsúlyozta a szakértő. Amennyiben ugyanis a testület nem indítaná meg az államigazgatási eljárást, úgy arra a területileg illetékes bíróság kötelezheti őt (ha az eljárás megindításának megtagadását valaki bírósági úton megtámadja, és az államigazgatási eljárás keretében hozott döntés is megtámadható bírósági úton - szögezte le Kónya Imre, aki a fent elmondottak miatt meglehetősen szerencsétlennek tartja a bíróság ítéletének azt a részét, amely az indoklásban arra hívja fel a figyelmet, hogy a médiatestületet csak az Országgyűlés szoríthatja rá a törvényes eljárásra. „Nagyon fontosnak tartom, hogy egy jogállamban az adott jogi keretek között folyjon le egy jogvita” - mondta Kónya, hangsúlyozva, hogy a politikának nincs keresnivalója a bíróságokon. Ezzel kapcsolatban az MDNP elnökségi tagja kifejtette azt a véleményét is, hogy az RTL szerződésének esetleges felmondása igen rossz színben tüntetné föl Magyarországot a külföldi befektetők előtt. „Ha egy cég elnyer egy frekvenciát, megkezdi a műsorszolgáltatást, milliárdokat fektet be, eltelik egy év, és ezek után azt mondani, hogy visszaveszem az engedélyt tőled, mert ugyan erről te nem tehetsz, de én annak idején hibásan döntöttem - ezt nem lehet eljátszani” - fogalmazott az egykori belügyminiszter az ORTT-Írisz jogvitával kapcsolatban. Kónya szerint arról természetesen lehet vitatkozni, hogy a médiatörvényben helyesen írták-e elő, hogy az ORTT pályázati döntéseit bírósági úton nem lehet megtámadni, így jogorvoslat már csak szerződéskötés után lehetséges, de ez törvényhozási kérdés. Az ügyvéd kifejezetten furcsának találja, hogy a magyar sajtóban többségükben olyan vélemények jelentek meg, amelyek a szerződés azonnali felmondását követelték. „Érdekes megfigyelni Pető Iván és Csurka István teljesen azonos álláspontját.” Kónya Imre szerint nem ártott volna, ha a kérdésben nyilatkozó szakértők és politikusok figyelmesebben elolvassák a Legfelsőbb Bíróság határozatának szövegét. TSZT MAGYARORSZÁG 3 A hátország fontossága A Honvédelmi Minisztérium vezérkara, miközben az észak-atlanti szövetségbe menetel, nem figyelt arra, hogy idehaza is hasonló sikerekkel vezényelje le e történelmi jelentőségű eseményt. Ennek leglátványosabb jele: még mindig azok irányítják a stratégiai fontosságú területeket, akik korábban. Janza Károly ugyan tavaly áprilisban sietve távozott, de bizalmi emberei, akik a pénzügyi és jogi kérdésekben döntöttek - intézkedésük eredménye a számtalan belső vizsgálat és bírói perlekedés — ma is a helyükön maradtak. A jelenlegi honvédelmi vezetés pedig nem gondolhatja komolyan, hogy akik az előző kormány idején milliárdos károkat okoztak, az új kormány előtt megbánják bűneiket. Sőt ellenkezőleg. Elérték például, hogy a Brüsszelbe, Washingtonba és Nyugat- Európába delegált képviselői listát ők állítsák össze, biztosítva ezáltal a legfontosabb információs csatornák kézben tartását. Tehetik, mivel még a személyzeti ügyekért felelős vezetők is a vártán maradtak. A tárca első embereinek energiáját ügyes taktikával lekötötték, magyarázkodásra, belső információk kiszolgáltatásával a lényegi kérdésekről elterelő vizsgálódásokra késztetik őket. Azért, hogy ne vegyék észre: a törvényesség betartása sem számít, a szervezeti szabályzat átlépésével egy korábbi politikai tiszt kezében összpontosulhat a felmentések, kinevezések intézése. Mondani sem kell, elemi érdekük: minden maradjon a régiben. A minisztériumban az érdemi munka pedig láthatóan nem zökkenőmentes, ezt már a tárca falain kívül is tudni lehet. Elég, ha megemlítjük, január elsejére ígérték a honvédelmi tárca és a Magyar Honvédség szervezeti összevonását, ám elmozdulás e téren alig történt. Legfeljebb azt lehetett hallani, hogy a tisztikar és a tárca vezetői között elég feszült a hangulat. Hónapok óta várat magára több, súlyos gazdasági visszaélést sejtető ügy tisztázása, miközben négy ügyben a tavaly novemberben indított belső revíziót a mai napig nem zárták le, holott december végére ígérték. Nem tudni továbbra sem, hogy a Lupis-ügyként emlegetett 800 millió forint eltüntetésében tesznek-e feljelentést vagy sem? Terheli-e felelősség a korábbi vezetést azért, amiért színlelt szerződéssel lemondtak a tetemes tartozásról? A színfalak mögött folyik az egyezség abban a perben is, amelyben legkevesebb egymilliárd forint kárigényre tart számot a Hungária Immobília egy szerződés meghiúsulása miatt, amely a Janza Károly vezényelte gazdálkodásra nyúlik vissza. Az olajtározók hasznosítására és a lejárt szavatosságú lőszerek megsemmisítésére vonatkozó tervek elvetése miatt a kártérítési peren kívül a tárolás, őrzés is komoly gondot jelent a honvédségnek. Akárcsak a közvélemény teljes kizárásával zajló Hadtörténeti Intézet és Múzeum háza táján kirobbant botrány, bár meg nem erősített információk szerint a katonai ügyészség már irattározná a bejelentést. Itt arról szereztünk tudomást, hogy a második világháborúban elesett katonák adatait - amelyet egy kormányrendelet alapján a Hadisírgondozó Irodának kellett volna átadni - egy, a múzeum dolgozói által létrehozott cég 3800 forintért akarta kiárusítani, amelyek legkevesebb kétszázezer érintettnél már tetemes összeg. Hogy nincs minden rendben a honvédelmi tárcán belül, ezt támasztja alá az a tény is: nyolc hónap után sem jutott idő arra, hogy a korábbi években szinte számolatlanul küldött sok millió forinttal a Manfred Wörner Alapítványt elszámoltassák. Vizsgálták-e azt, hogy a Hadtörténeti Múzeum milyen indokok alapján fizetett százmillió forintot a keceli Pintér Műveknek a szabadtéren tárolt múzeumi tárgyak átvételéért, miközben ezeket a harci járműveket, régi fegyverzeteket nyugatra is kiárusították? Nem tudni, lett-e valamilyen következménye a hatástalanított MiG-21-es gépek kiárusítása körüli szabálytalanságoknak, amelyek miatt korábban rendőrségi feljelentés is történt? Tavaly július óta csak most jutott idő arra, hogy a Hadtörténeti Intézet főigazgatói posztjára pályázatot írjanak ki, holott köztudott volt korábban is, hogy a jelenlegi főigazgató nem rendelkezik állása betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ez azonban nem akadályozta meg a személyzetiseket abban, hogy négy évre szerződést kössenek vele. Ám ez sem volt elég: általános helyettessé - határozatlan időre - egy olyan dandártábornokot neveztek ki, akinek nemhogy muzeológusi gyakorlata nincs, de még megfelelő szakképzettsége sem, hacsak nem számítják be a korábbi, MSZMP KB-ben betöltött tisztét. Elérkezett a változtatás lehetőségének utolsó pillanata. Ha a honvédelmi miniszter és helyettese nem hajtja végre a kormányváltáskor ígért belső megtisztulást, akkor lehet, hogy a NATO-tagsággal megnyertek egy csatát, de a háborút elveszítik. . Rozgics Mária MTV-kuratórium: ellenzéki javaslatok Ismét éles vita várható ma az Országgyűlésben a Magyar Televízió Rt. közalapítvány kuratórium elnökségéről. A Házbizottság múlt heti ülésén az SZDSZ azt javasolta, hogy az Országgyűlés elnöke tűzze napirendre az ellenzéki kurátorok megválasztását. A három párt összesen négy tagot jelölhet az elnökségbe, de jelenleg öt jelölt van, mivel az MSZP és a MIÉP egyaránt két-két főt kíván delegálni. A szabaddemokraták elképzelése szerint a képviselők szavaznának mind az öt személyről, de a parlamenti arányoknak megfelelően két MSZP-s, valamint egy-egy SZDSZ-es és MIÉP-es jelöltet választanának. Lendvai Ildikó szocialista képviselő ma a Házbizottság rendkívüli ülésének összehívására tesz javaslatot annak érdekében, hogy egészítsék ki a napirendet a tv-kuratórium kérdésével. Az indítvány szerint az Országgyűlés először az ellenzéki tagok számarányáról szavazna, és ezt követően kerülhetne sor a kurátorok megválasztására. Amennyiben a Házbizottság elveti a javaslatot, úgy képviselői kezdeményezéssel kívánják a T. Ház elé vinni a kuratórium kiegészítését. K. F. Mától szigorúbb büntetések Március 1-jétől, azaz a mai naptól lépnek hatályba a büntető törvénykönyv módosított paszszusai. A parlament által a múlt év végén elfogadott új paragrafusok értelmében szigorúbbá válhatnak a büntetések, és lehetőség nyílik a ténylegesen életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabására. Az új jogszabályok értelmében szigorodnak a kábítószerrel és a lőfegyverrel kapcsolatos visszaélések büntetési tételei is. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője úgy fogalmazott: összességében szigorodhatnak a különböző büntetési tételek, hiszen a módosítás lehetőséget teremt arra, hogy a bíróságok a jelenleginél hosszabb idejű börtönbüntetést szabjanak ki. Emellett súlyos bűncselekményeknél, például az emberölés minősített eseteiben lehetőség nyílik a tényleges életfogytig tartó büntetés kiszabására. Ezentúl szigorúbban járnak el a többszörös visszaesőkkel szemben is, akiknek megszűnik a feltételes szabadlábra helyezése. A frakcióvezető-helyettes kiemelte a kábítószer-visszaéléssel kapcsolatos jogszabályok szigorítását is. A Btk. módosítása értelmében különválasztják a drogfogyasztót és a -kereskedőt, és ennek megfelelően szabják ki a büntetést. Önálló bűncselekményként szerepel a kábítószer készítésének elősegítése, a bódult állapotban - például drog hatása alatt - történő járművezetés. A jövőben csak a kábítószerfüggők esetében lehetséges az, hogy büntetés helyett az orvosi kezelést válasszák. A legsúlyosabb megítélés alá esik a 14. életévét be nem töltött gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény. B. L. Ugyancsak a mai naptól lépnek hatályba a büntetőeljárási törvény módosított passzusai. Ezek értelmében bővül a tanúvédelem lehetőségeinek köre és „fedett nyomozó” segítheti az eredményes bűnüldözést. Különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik, vagy a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. Indokolt esetben a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság úgy rendelkezhet, hogy a rendőrség a tanú, illetőleg a hozzátartozója részére nyújtson személyi védelmet.