Napi Magyarország, 1999. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-08 / 56. szám

10* MAGYARORSZÁG Kultúra A húsz évvel ezelőtt forgatott alkotás jelentős állomás a film történetében Nemcsak Psyché, hanem Nárcisz alakját is Weöres és Body teremtette Éppen húsz évvel ezelőtt, 1979-ben forgatta Body Gábor a ma­gyar filmtörténet alighanem legeredetibb alkotását, a Nárcisz és Psychét. A forgatókönyvet Weöres Sándor klasszikus műve alap­ján Csaplár Vilmos és Bódy Gábor írta. A film női főszereplője, Psyché (Patrícia Adrian­) Weöres alakja alapján újragondolt és zseniálisan életre keltett figura valós történelmi előzmények nél­küli, ám egész élete történeti kontextusba ágyazott, Bódynál és Weöresnél is szinte „történetibb”, mint a ténylegesen is élt, tehát „előzményekkel” rendelkező Nárcisz. Weöres Nárcisz alakját Ungvárnémeti Tóth Lászlóról (1788-1820) mintázta, ám a hiá­nyos életrajzi adatokat a költő és a rendező szabadon egészítette ki, így született újjá és kapott sok szempontból teljesen új életet a magyar irodalom egyik igen jelentős, ám korán elfelejtett költője. Ungvárnémeti Tóth László költészetére napjainkban nem­csak az olvasóközönség, de még az irodalomtörténészek figyelmét is Weöres Sándor 1972-ben meg­jelent Psychéje irányította. Külö­nös ez annál is inkább, mivel a korabeli magyar pályatársak, de még a külföld is nagy csodálattal tekintett Kazinczy pártfogoltjára, a Görög versek írójára. Ungvárnémeti Tóth 1788- ban született a Miskolc közeli Kistokajban. Apja református lelkész volt, s a falu templomá­ban ma már emléktábla hívja fel a figyelmet a helység szülöttére. A kistokaji tiszteletes fia maga is lelkésznek készült, Miskol­con, majd a hírneves sárospataki kollégiumban tanult. A történeti Tóth László pályája kezdetén Csokonai költészetéért lelkese­dett, kadenciás verseket írt, és élénk figyelemmel kísérte kora politikai eseményeit. Csokonai lázadó szellem volt, életútja szinte kudarcok sorozata, szem­beszegülések és megaláztatások története. Ungvárnémeti Tóth mellette talán kissé konformistá­nak tűnhet. Oka lehet ennek a lelkészcsalád, a szülői házból hozott lelki-szellemi örökség. Okulhatott a jakobinusok példá­ján is, hiszen ő már a következő nemzedékhez tartozott, tizenöt év korkülönbség volt közte és Csokonai között; bár az ifjab­bak, Tóth pályatársai, egyáltalán nem zárkóztak el kategorikusan a politikától, a közügyektől. Döbrentei, Guzmics mind fiata­labbak voltak Kazinczy nemze­dékénél, de valamilyen formá­ban részt vettek a nyilvános po­litikai szereplésekben. Persze le­het ez egyszerűen lelki alkat kérdése is, poéta innatus helyett poéta doctus volt­­ vagy szere­tett volna lenni. „A nagy embert, ha meglátogatjuk, úgy fogjuk ta­lálni - írta Görög verseinek elő- Szkvában -, hogy őket nem a csupa természet szülte Nagyok­ká, hanem mindekutána annak hivatalát elismerték, és magok­kal számot vetettek, vas szorga­lommal tördelék be az ellentál­­lás gátját.” Mintha önéletrajzi jellegű vallomás lenne ez a néhány sor saját pályájáról. Talán az „ellent­­állás gátjának” vélte a Csoko­­nai-féle költészetet is, ezért tá­várnémeti­ képben is: mintha Tóth szemben a kor magyarko­­dó, hazafias pátoszával és politi­kai érzékenységével kizárólag a hellén-római istenek tiszta auk­toritásával foglalkozott volna, s az antikvitás világában érezte volna magát otthon. Weöresnek mind Psychéjéből, mind a Há­rom veréb hat szemmel című an­tológiájából, de Bódy filmjéből is kimaradtak Ungvárnémeti nyomtatásban is megjelent haza­fias témájú versei! Ungvárnémeti Tóth már diák­korában hallhatott valamit Ka­zinczy és Csokonai ellentmon­dásokkal teli kapcsolatáról (va­lamint a rímes-időmértékes és metrumos verselők szembenál­lásáról); arról, hogy Kölcsey és a széphalmi kritikus milyen mély­ségesen elítélte Csokonai 1796- os diétái próbálkozását, s hogy ez az elhibázott lépés mennyire beárnyékolta későbbi kapcsola­tukat is. Ráadásul Csokonai Ka­zinczy körével szemben később olyan írók társaságához csatla­kozott - Horváth Ádámhoz, Édes Gergelyhez, Dugonics Andráshoz stb. -, akikről Kazin­­czynak, talán a kényes ízlésű Ráday hatására is, meglehetősen rossz véleménye volt. Bár Ka­zinczy kiszabadulása után, 1801-ben, Csokonai hódoló ver­sével Regmecre utazott, ez még­sem javított túl sokat kapcsola­tukon. Kazinczy ugyan kedve­sen megjegyezte Csokonainak: kár, hogy Debrecenben a zseni­ket elnyomni gyönyörködnek, de Csokonai és Kazinczy „béké­je” mégsem lehetett tartós, mert a következő évben, a nagyváradi fürdőben mindketten ugyanan­nak az irodalompártoló szépasz­­szonynak, Ilosvay Krisztinának udvaroltak, és Csokonai neki ír­ta a Lilla-kötetbe is felvett Eurydicéhez című verset, ami azért is elgondolkodtató, mert Kazinczy szabadkőműves neve köztudomásúlag Orpheus volt. A fiatalasszony mindkette­jükkel flörtölt, mélyen megsért­ve ezzel a meglehetősen hiú Ka­­zinczyt. Később a Dayka-hagya­­ték kapcsán lángolt fel az ellen­tét Csokonai és Kazinczy kö­zött, majd a Csokonai sírköve körüli bonyodalmak, Fazekas Mihály és a debreceni írók szembeszegülése, az Árkádia­ mélyes hatása döntő fordulatot hoztak a huszonhat éves fiatal­ember életében: hátat fordított teológiai tanulmányainak, és Pestre utazott, hogy medicinát tanuljon.­sági szempontjait látja e válto­zás mögött, és feltételezésük nem is kizárható, de semmi sem támasztja alá. Katel­izálásának évében, 1816-ban jelent meg nyomtatásban Ungvárnémeti Orvosi tanulmányai mindin­kább elvonták Ungvárnémeti Tóth figyelmét a poézistől. Ma­gyar versei 1816-ban, a görögök 1818- ban jelentek meg Pesten. Ettől kezdve nem tudjuk, hogy foglalkozott-e még versírással. 1819- ben kiadott Bécsben egy recenziót Tibull magyar fordítá­sának megvizsgáltatása címen, de utána már semmit, s orvossá avatása előtt, harminckét éves korában halt meg váratlanul és meglehetősen tisztázatlan körül­mények között 1820-ban, ugyan­csak Bécsben. A kortársak (az őt élesen tá­madó Terhes Sámuelt és körét leszámítva), még Kazinczy is, minden kritikája ellenére, sokat várt tőle. Hogy a hozzá fűzött reményeiket mennyire teljesítet­te be, nem tudjuk. Halála után költészete is, életútja is szinte teljes feledésbe merült, egészen legutóbbi, Weöres Sándornak köszönhető újrafelfedezéséig. Kazinczy epigrammája kicsit mintha Ungvárnémeti költésze­tének későbbi sorsát is jósolná: Énekelsz s hány érti ma­gas dalod? Érti, nem érti. Az neked egy, de te szállsz, ahova szaggat előd. Szólj, meglelkesedett ifjú, s kapkodj ki magunkból, ám ez örök remegést halla­ni elunta fü­lünk. Weöres Sán­dort e titokzatos költő életútja már a negyvenes évek elején foglalkoz­tatni kezdte. 1943-­ ban jelent meg a Diárium című fo­lyóirat hasábjain tanulmánya, Egy ismeretlen nagy magyar költő cím­mel. Weörest azonban jobban érdekelte az az Ungvárnémeti Tóth, akinek életét ismert versei alap­ján maga építhette fel, mint a valósá­gos. Ez az elkép­zelt poéta lett egyik főszereplője kötetének, a Psychének, nem pedig a fiatalon elhunyt medikus­költő. És Weöres nemcsak maga ke­zelte művészi, a valóságot újraal­kotó szabadsággal Ungvárnémeti Tóth amúgy meg­lehetősen nehezen kikutatható életét, hanem a könyvét megfilmesítő Bódy Gábortól is ezt várta el. „Na­gyon sokat várok és remélek ettől a filmtől, annál is inkább, mert a film az egészet át kell hogy értékel­je a maga nyelvé­re, és egyáltalán nem maradhat az, mint a kinyomta­tott könyvbeli alak. A film nem lehet abszolút hű­séges, millió ok­ból mindig kény­telen kissé hűtlen lenni. Éppen ez a szükségszerű hűt­lensége a filmnek, ami további as­pektust tud adni, kell hogy adjon Psyché alakjához és a körülötte lé­vő férfi és nő­ala­kokhoz” - mond­ta Weöres Bódy Gábornak. A ren­dező élt is a sza­badsággal, és a film sajátos esz­közeivel tovább­mesélte a történe­tet. Az ő Ungvárnémeti Tóth Lászlójá­nak (Udo Kier) már csak igen kevés köze van a költőhöz, szinte azt mondhatjuk, egyetlen kapcsolódási pont kettejük kö­zött a filmben elhangzó Ung­­várnémeti-költészet. A film fő­hőse 1788-ban születik, de - Orlandóhoz hasonlóan - min­den különösebb zökkenő, eről­tetett magyarázatkeresés nélkül végigéli a magyar történelem közel kétszáz esztendejét, míg­nem szinte teljes időtlenségben hull vissza a tiszta ideák világá­ba. Életének kudarca talán még a valóságos Tóth Lászlóénál is nagyobb, hiszen a film fősze­replője érzékel bizonyos érdek­lődést versei és eszméi iránt, míg a Bécsben, 1820. augusztus 31-én meghalt harminckét esz­tendős költő még csak pályája legelején állt, s szinte kész cso­da, hogy versei közül két kötet­nyit sikerült egyáltalán megje­lentetnie. Ungvárnémeti Tóth sorsa ki­csit hasonlít a film fiatalon meghalt rendezőjének életéhez. Bódy harminckilenc éves volt, amikor 1985-ben öngyilkos lett. A Nárcisz és Psyché alighanem legfontosabb alkotása életének, amelyben csodálatos egységben foglalja össze gondolatait az emberi élet a történelem termé­szetéről és értelméről. Fáy Zoltán Psyché és Nárcisz szerelme örökre beteljesületlen marad (jelenet a filmből) Xni. xni. ETAIPOI KAI ETAIPAÍ. BARÁT, ÉS BARÁTNÉK. ijio­­kn­a píKo­, xíXíca Biztosom egy,de ezer szeretőm vagyon, A’kt nem cril, ‘'Ey eyp , riSv ts nó­m yiKtovs­ Tudja meg; egy szivem, 's gerjedezésem ezer­­ volodott el tőle. Pedig Csokonai valószínűleg csak a kortársak vagy az időben hozzá közel ál­lók számára volt ennyire egy­szerűen értelmezhető. Ungvárnémeti Tóth László mindenesetre - s talán nem min­den alap nélkül - pályája egyen­­getése céljából később nem ke­resett Csokonaiban magának va­lót, inkább költői munkásságá­nak második szakaszában mint­ha tudomást sem vett róla. Pál­­fordulása oly sikeres lett, hogy kizárólag ez utóbbi pályasza­kasz képe rögzült az irodalom­történet-írásban, majd az Ung­per mutatta a két költő szemléle­tének vagy a két költői magatar­tásnak ellentéteit. A törekvő, ám szegény Ungvárnémeti Tóth 1810-ben Eperjesen vállalt házitanítósá­got. Itt ismerkedett meg a neves felvidéki orvossal, Karlovszky­­val, akinek gazdag könyvtárá­nak köteteit a fiatal poéta ha­szonnal forgatta. A sárospataki diák 1814-ben Kazinczy ismeretségét kereste, levelet írt a széphalmi mester­nek, s hamarosan rendszeresen levelet váltottak egymással. Az eperjesi évek és az orvos sze­reth először csak korábbi életétől és a rímes versektől tá­volodott el, majd lassanként a versírástól is. 1816. október 16-án odahagyta vallását, katoli­­zált - alighanem Fejér György egyetemi tanár biztatására. Kazinczyék református köre né­mi iróniával, de nem ellensége­sen vette tudomásul a változ­ást, melynek tényleges okairól, előz­ményeiről, őszinteségéről úgy­szólván semmit sem tudunk. Weöres Psychéje, és ennek nyo­mán Bódy filmje egy vallástalan­­kereszténységet el nem fogadó) ember el nem ítélhető hasznos­Tóth nyelvészeti polémiája Czinke Ferenc egyetemi tanár­ral. A Hazai Tudósítások segéd­szerkesztője lett, majd számos irodalom- és verselméleti mun­kát adott ki 1817-18-ban a Hasznos Mulatságokban. Talán Kölcsey kívánságára kezdett verselméleti kérdésekkel foglal­kozni, aki úgy vélte, hogy a poé­tai lélekkel megáldott fgú bizto­san nagyobb sikerrel tudná ezt a feladatot ellátni, mint más; de az is lehet, hogy egyszerűen a nagy képzettségű poéta nem marad­hatott ki kora általános verstani vitájának utolsó hullámából. 1999. március 8., hétfő

Next