Napi Magyarország, 1999. március (3. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-08 / 56. szám
10* MAGYARORSZÁG Kultúra A húsz évvel ezelőtt forgatott alkotás jelentős állomás a film történetében Nemcsak Psyché, hanem Nárcisz alakját is Weöres és Body teremtette Éppen húsz évvel ezelőtt, 1979-ben forgatta Body Gábor a magyar filmtörténet alighanem legeredetibb alkotását, a Nárcisz és Psychét. A forgatókönyvet Weöres Sándor klasszikus műve alapján Csaplár Vilmos és Bódy Gábor írta. A film női főszereplője, Psyché (Patrícia Adrian) Weöres alakja alapján újragondolt és zseniálisan életre keltett figura valós történelmi előzmények nélküli, ám egész élete történeti kontextusba ágyazott, Bódynál és Weöresnél is szinte „történetibb”, mint a ténylegesen is élt, tehát „előzményekkel” rendelkező Nárcisz. Weöres Nárcisz alakját Ungvárnémeti Tóth Lászlóról (1788-1820) mintázta, ám a hiányos életrajzi adatokat a költő és a rendező szabadon egészítette ki, így született újjá és kapott sok szempontból teljesen új életet a magyar irodalom egyik igen jelentős, ám korán elfelejtett költője. Ungvárnémeti Tóth László költészetére napjainkban nemcsak az olvasóközönség, de még az irodalomtörténészek figyelmét is Weöres Sándor 1972-ben megjelent Psychéje irányította. Különös ez annál is inkább, mivel a korabeli magyar pályatársak, de még a külföld is nagy csodálattal tekintett Kazinczy pártfogoltjára, a Görög versek írójára. Ungvárnémeti Tóth 1788- ban született a Miskolc közeli Kistokajban. Apja református lelkész volt, s a falu templomában ma már emléktábla hívja fel a figyelmet a helység szülöttére. A kistokaji tiszteletes fia maga is lelkésznek készült, Miskolcon, majd a hírneves sárospataki kollégiumban tanult. A történeti Tóth László pályája kezdetén Csokonai költészetéért lelkesedett, kadenciás verseket írt, és élénk figyelemmel kísérte kora politikai eseményeit. Csokonai lázadó szellem volt, életútja szinte kudarcok sorozata, szembeszegülések és megaláztatások története. Ungvárnémeti Tóth mellette talán kissé konformistának tűnhet. Oka lehet ennek a lelkészcsalád, a szülői házból hozott lelki-szellemi örökség. Okulhatott a jakobinusok példáján is, hiszen ő már a következő nemzedékhez tartozott, tizenöt év korkülönbség volt közte és Csokonai között; bár az ifjabbak, Tóth pályatársai, egyáltalán nem zárkóztak el kategorikusan a politikától, a közügyektől. Döbrentei, Guzmics mind fiatalabbak voltak Kazinczy nemzedékénél, de valamilyen formában részt vettek a nyilvános politikai szereplésekben. Persze lehet ez egyszerűen lelki alkat kérdése is, poéta innatus helyett poéta doctus volt vagy szeretett volna lenni. „A nagy embert, ha meglátogatjuk, úgy fogjuk találni - írta Görög verseinek elő- Szkvában -, hogy őket nem a csupa természet szülte Nagyokká, hanem mindekutána annak hivatalát elismerték, és magokkal számot vetettek, vas szorgalommal tördelék be az ellentállás gátját.” Mintha önéletrajzi jellegű vallomás lenne ez a néhány sor saját pályájáról. Talán az „ellentállás gátjának” vélte a Csokonai-féle költészetet is, ezért távárnémeti képben is: mintha Tóth szemben a kor magyarkodó, hazafias pátoszával és politikai érzékenységével kizárólag a hellén-római istenek tiszta auktoritásával foglalkozott volna, s az antikvitás világában érezte volna magát otthon. Weöresnek mind Psychéjéből, mind a Három veréb hat szemmel című antológiájából, de Bódy filmjéből is kimaradtak Ungvárnémeti nyomtatásban is megjelent hazafias témájú versei! Ungvárnémeti Tóth már diákkorában hallhatott valamit Kazinczy és Csokonai ellentmondásokkal teli kapcsolatáról (valamint a rímes-időmértékes és metrumos verselők szembenállásáról); arról, hogy Kölcsey és a széphalmi kritikus milyen mélységesen elítélte Csokonai 1796- os diétái próbálkozását, s hogy ez az elhibázott lépés mennyire beárnyékolta későbbi kapcsolatukat is. Ráadásul Csokonai Kazinczy körével szemben később olyan írók társaságához csatlakozott - Horváth Ádámhoz, Édes Gergelyhez, Dugonics Andráshoz stb. -, akikről Kazinczynak, talán a kényes ízlésű Ráday hatására is, meglehetősen rossz véleménye volt. Bár Kazinczy kiszabadulása után, 1801-ben, Csokonai hódoló versével Regmecre utazott, ez mégsem javított túl sokat kapcsolatukon. Kazinczy ugyan kedvesen megjegyezte Csokonainak: kár, hogy Debrecenben a zseniket elnyomni gyönyörködnek, de Csokonai és Kazinczy „békéje” mégsem lehetett tartós, mert a következő évben, a nagyváradi fürdőben mindketten ugyanannak az irodalompártoló szépaszszonynak, Ilosvay Krisztinának udvaroltak, és Csokonai neki írta a Lilla-kötetbe is felvett Eurydicéhez című verset, ami azért is elgondolkodtató, mert Kazinczy szabadkőműves neve köztudomásúlag Orpheus volt. A fiatalasszony mindkettejükkel flörtölt, mélyen megsértve ezzel a meglehetősen hiú Kazinczyt. Később a Dayka-hagyaték kapcsán lángolt fel az ellentét Csokonai és Kazinczy között, majd a Csokonai sírköve körüli bonyodalmak, Fazekas Mihály és a debreceni írók szembeszegülése, az Árkádia mélyes hatása döntő fordulatot hoztak a huszonhat éves fiatalember életében: hátat fordított teológiai tanulmányainak, és Pestre utazott, hogy medicinát tanuljon.sági szempontjait látja e változás mögött, és feltételezésük nem is kizárható, de semmi sem támasztja alá. Katelizálásának évében, 1816-ban jelent meg nyomtatásban Ungvárnémeti Orvosi tanulmányai mindinkább elvonták Ungvárnémeti Tóth figyelmét a poézistől. Magyar versei 1816-ban, a görögök 1818- ban jelentek meg Pesten. Ettől kezdve nem tudjuk, hogy foglalkozott-e még versírással. 1819- ben kiadott Bécsben egy recenziót Tibull magyar fordításának megvizsgáltatása címen, de utána már semmit, s orvossá avatása előtt, harminckét éves korában halt meg váratlanul és meglehetősen tisztázatlan körülmények között 1820-ban, ugyancsak Bécsben. A kortársak (az őt élesen támadó Terhes Sámuelt és körét leszámítva), még Kazinczy is, minden kritikája ellenére, sokat várt tőle. Hogy a hozzá fűzött reményeiket mennyire teljesítette be, nem tudjuk. Halála után költészete is, életútja is szinte teljes feledésbe merült, egészen legutóbbi, Weöres Sándornak köszönhető újrafelfedezéséig. Kazinczy epigrammája kicsit mintha Ungvárnémeti költészetének későbbi sorsát is jósolná: Énekelsz s hány érti magas dalod? Érti, nem érti. Az neked egy, de te szállsz, ahova szaggat előd. Szólj, meglelkesedett ifjú, s kapkodj ki magunkból, ám ez örök remegést hallani elunta fülünk. Weöres Sándort e titokzatos költő életútja már a negyvenes évek elején foglalkoztatni kezdte. 1943- ban jelent meg a Diárium című folyóirat hasábjain tanulmánya, Egy ismeretlen nagy magyar költő címmel. Weörest azonban jobban érdekelte az az Ungvárnémeti Tóth, akinek életét ismert versei alapján maga építhette fel, mint a valóságos. Ez az elképzelt poéta lett egyik főszereplője kötetének, a Psychének, nem pedig a fiatalon elhunyt medikusköltő. És Weöres nemcsak maga kezelte művészi, a valóságot újraalkotó szabadsággal Ungvárnémeti Tóth amúgy meglehetősen nehezen kikutatható életét, hanem a könyvét megfilmesítő Bódy Gábortól is ezt várta el. „Nagyon sokat várok és remélek ettől a filmtől, annál is inkább, mert a film az egészet át kell hogy értékelje a maga nyelvére, és egyáltalán nem maradhat az, mint a kinyomtatott könyvbeli alak. A film nem lehet abszolút hűséges, millió okból mindig kénytelen kissé hűtlen lenni. Éppen ez a szükségszerű hűtlensége a filmnek, ami további aspektust tud adni, kell hogy adjon Psyché alakjához és a körülötte lévő férfi és nőalakokhoz” - mondta Weöres Bódy Gábornak. A rendező élt is a szabadsággal, és a film sajátos eszközeivel továbbmesélte a történetet. Az ő Ungvárnémeti Tóth Lászlójának (Udo Kier) már csak igen kevés köze van a költőhöz, szinte azt mondhatjuk, egyetlen kapcsolódási pont kettejük között a filmben elhangzó Ungvárnémeti-költészet. A film főhőse 1788-ban születik, de - Orlandóhoz hasonlóan - minden különösebb zökkenő, erőltetett magyarázatkeresés nélkül végigéli a magyar történelem közel kétszáz esztendejét, mígnem szinte teljes időtlenségben hull vissza a tiszta ideák világába. Életének kudarca talán még a valóságos Tóth Lászlóénál is nagyobb, hiszen a film főszereplője érzékel bizonyos érdeklődést versei és eszméi iránt, míg a Bécsben, 1820. augusztus 31-én meghalt harminckét esztendős költő még csak pályája legelején állt, s szinte kész csoda, hogy versei közül két kötetnyit sikerült egyáltalán megjelentetnie. Ungvárnémeti Tóth sorsa kicsit hasonlít a film fiatalon meghalt rendezőjének életéhez. Bódy harminckilenc éves volt, amikor 1985-ben öngyilkos lett. A Nárcisz és Psyché alighanem legfontosabb alkotása életének, amelyben csodálatos egységben foglalja össze gondolatait az emberi élet a történelem természetéről és értelméről. Fáy Zoltán Psyché és Nárcisz szerelme örökre beteljesületlen marad (jelenet a filmből) Xni. xni. ETAIPOI KAI ETAIPAÍ. BARÁT, ÉS BARÁTNÉK. ijiokna píKo, xíXíca Biztosom egy,de ezer szeretőm vagyon, A’kt nem cril, ‘'Ey eyp , riSv ts nóm yiKtovs Tudja meg; egy szivem, 's gerjedezésem ezer volodott el tőle. Pedig Csokonai valószínűleg csak a kortársak vagy az időben hozzá közel állók számára volt ennyire egyszerűen értelmezhető. Ungvárnémeti Tóth László mindenesetre - s talán nem minden alap nélkül - pályája egyengetése céljából később nem keresett Csokonaiban magának valót, inkább költői munkásságának második szakaszában mintha tudomást sem vett róla. Pálfordulása oly sikeres lett, hogy kizárólag ez utóbbi pályaszakasz képe rögzült az irodalomtörténet-írásban, majd az Ungper mutatta a két költő szemléletének vagy a két költői magatartásnak ellentéteit. A törekvő, ám szegény Ungvárnémeti Tóth 1810-ben Eperjesen vállalt házitanítóságot. Itt ismerkedett meg a neves felvidéki orvossal, Karlovszkyval, akinek gazdag könyvtárának köteteit a fiatal poéta haszonnal forgatta. A sárospataki diák 1814-ben Kazinczy ismeretségét kereste, levelet írt a széphalmi mesternek, s hamarosan rendszeresen levelet váltottak egymással. Az eperjesi évek és az orvos szereth először csak korábbi életétől és a rímes versektől távolodott el, majd lassanként a versírástól is. 1816. október 16-án odahagyta vallását, katolizált - alighanem Fejér György egyetemi tanár biztatására. Kazinczyék református köre némi iróniával, de nem ellenségesen vette tudomásul a változást, melynek tényleges okairól, előzményeiről, őszinteségéről úgyszólván semmit sem tudunk. Weöres Psychéje, és ennek nyomán Bódy filmje egy vallástalankereszténységet el nem fogadó) ember el nem ítélhető hasznosTóth nyelvészeti polémiája Czinke Ferenc egyetemi tanárral. A Hazai Tudósítások segédszerkesztője lett, majd számos irodalom- és verselméleti munkát adott ki 1817-18-ban a Hasznos Mulatságokban. Talán Kölcsey kívánságára kezdett verselméleti kérdésekkel foglalkozni, aki úgy vélte, hogy a poétai lélekkel megáldott fgú biztosan nagyobb sikerrel tudná ezt a feladatot ellátni, mint más; de az is lehet, hogy egyszerűen a nagy képzettségű poéta nem maradhatott ki kora általános verstani vitájának utolsó hullámából. 1999. március 8., hétfő