Napi Magyarország, 1999. július (3. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-01 / 151. szám
1999. július 1., csütörtök * Az ügynöktörvény módosítását kezdeményezi az FKGP Napirendre kerülhet az újságírók átvilágítása Az FKGP frakciója - az Alkotmánybíróság keddi döntése után - az átvilágítási törvény módosítását kezdeményezi a parlament őszi ülésszakán. Csúcs László javaslata értelmében az átvilágítás a jelenlegi személyeken túl kiterjedne az újságírókra is. Az FKGP az előterjesztésről először a koalciós pártokkal tárgyalna. Turi-Kovács Béla, a FKGP frakcióvezető-helyettese elmondta: az Alkotmánybíróság keddi döntése az átvilágítandó személyek körének meghatározását kifejezetten az Országgyűlés kompetenciájába sorolta. Ezért az FKGP úgy véli: a parlamentnek tárgyalnia kell Csúcs László egyéni módosító javaslatáról. A frakció a kérdésről először a koalíciós pártokkal egyeztetne. A közös álláspont kialakítása után pedig célszerű lenne az ellenzéki pártokkal is tárgyalni - tette hozzá Turi-Kovács Béla. Mint ismeretes, az átvilágítási törvény módosításához kétharmados többség szükséges, ehhez pedig a jelenlegi parlamenti erőviszonyokat tekintve mindenképpen szükség van a legnagyobb ellenzéki párt támogatására is. - A Fidesz nyitott a kezdeményezésre - reagált a hírre lapunknak Sasvári Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Hozzátette: az egységes koalíciós álláspont kialakítása után mindenképpen szükségesnek tartanák a hatpárti egyeztetést is. - Nem ellenzem a kisgazda javaslatot és azt a későbbiekben az Országgyűlésben is támogatni fogom -jelentette ki a Napi Magyarország kérdésére Horváth Balázs, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese. Hozzátette, hogy ez csak a személyes véleménye, mivel az MDF képviselőcsoportja még nem vitatta meg a kérdést. Az egykori belügyminiszter megjegyezte, bár a törvény megalkotása óta hosszú idő telt el, annak megváltoztatására, tehát az átvilágítandók körének kibővítésére ez lenne az utolsó esély. Úgy tűnik, az ellenzéki pártok - a miép kivételével - egyelőre nem támogatják a kisgazda javaslatot, bár az átvilágítási törvény más irányú módosítását elképzelhetőnek tartják. - Hatpárti egyeztetésre van szükség az átvilágítási törvény módosításának lehetséges formájáról - nyilatkozta Mécs Imre, az SZDSZ országgyűlési képviselője. A szabaddemokraták nem támogatják azt, hogy a jogszabály hatálya kiterjedjen az újságírókra is, mivel a média nagy része magántulajdonban van, így nem lehet beavatkozni abba, kiket alkalmazzanak. Arról azonban lehet tárgyalni, hogy megfelelő szabályozás mellett, az azonos szempontok szerint értékelhető személyi körökre - például a bírákra - kiterjeszthető legyen a törvény. Vastagh Pál, az MSZP képviselője korábban úgy nyilatkozott: az Alkotmánybíróság az átvilágítási törvény ügyében hozott határozatával pontot kívánt tenni egy több éve húzódó folyamatra. Hozzátette: az átvilágítás olyan jelensége a rendszerváltozásnak, amely egy bizonyos idő után veszít funkciójából. A miép szeptemberben vizsgálja meg, hogy a taláros testület döntésének következtében szükségessé válik-e a témában korábban ismertetett elképzeléseik módosítása. A frakció többek között azt javasolta, hogy a sajtó bármely ágában dolgozóknak át kelljen esniük ilyen vizsgálaton. B. L.-K. F.-Will. Vezetőváltás a Híradónál Mától Horváth Szilárd, a Hét eddigi műsorvezetője a tévéhíradó új főszerkesztője. Az új főszerkesztő 1989-ben szerzett diplomát a Bálint György újságíró iskolán. Stúdióvezető-helyettesként híradókat szerkesztett a szombathelyi körzeti televíziónál. Budapesti televíziós karrierje a Napzártában kezdődött, ahol dokumentumfilmeket készített többek között a balatoni orvhalászokról, és Fekete föld címmel az úgynevezett zsebszerződésekről. Később a Tízórai és az Ablak, az utóbbi időben pedig az Éljen a magyar! és a Hét című műsorokat vezette. Az egyik főszerkesztő-helyettes a Duna tévés Szöllős István, a másik pedig Szörényi Péter mostani megbízott vezető lesz. Információink szerint az új vezetés nem tervez személyi változásokat a Híradónál, viszont szeretnék megújítani annak külső megjelenését. A hírműsor a jövőben rovatrendszerben működik, a gyorsaság előtt a pontosságot tűzték ki célul. Előzetes terveikben többet foglalkoznak majd a határokon túl élő magyarsággal. Egyik laptársunk értesülésével szemben Kocsonya Zoltán és Lendvai Szabolcs egyelőre nem kerülnek le a képernyőről. A felelős szerkesztői posztokon pedig belsős kollégákat kívánnak alkalmazni. H. J. Szeptemberben új fb-tagok? A Magyar Rádió Közalapítvány kuratórium elnöksége várhatóan még a nyári szünet előtt, a július 12-i ülésén meghallgatja az új felügyelőbizottsági (fb) tagjelölteket - értesült lapunk. Információink szerint Pillér Ágnes fideszes kurátor Kecskés Gusztáv jogász, közgazdász felügyelőbizottsági jelölését javasolta. Mint ismeretes, a kuratórium elnöksége június 14-én döntött arról, hogy kezdeményezi a felügyelőbizottság két tagjának - Kindler József elnöknek és Kenyeres Jánosnak - visszahívását. A teljes kuratórium a legutóbbi, június 28-i tanácskozásán erről azonban nem határozott. Ez azzal magyarázható, hogy korábban az elnökség nem tudott megfelelő számú jelöltre javaslatot tenni, mivel a szocialista és szabaddemokrata kurátorok váratlan távozásukkal határozatképtelenné tették a grémiumot. Eddig a testület két jelöltet hallgatott meg, de ahogy az egyik kurátor fogalmazott: nyilvánvalóan antidemokratikus volna csupán két jelölttel a teljes kuratórium elé állni. A kuratóriumi elnökség tagjai rendkívüli ülés összehívását kérték Agárdi Péter elnöktől, hogy a legközelebbi teljes kuratóriumi ülésen javaslatot tudjanak tenni az új felügyelőbizottsági tagok személyére. A június 28-i rendkívüli elnökségi ülésen azonban a kormánypárti kurátorok maradtak távol. A következő teljes kuratóriumi ülést várhatóan szeptemberben tartják. GT. Belpolitika Orbán: nem lesz új adónem A kormány összességében nem támogatta új adónemek jövő évi bevezetését - közölte Orbán Viktor a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában. Az Alkotmánybíróság keddi döntését a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a parlament helyesen járt el, amikor ellenzéki tagok nélkül is felállította a Magyar Televízió kuratóriumának elnökségét. A kormányfő hangsúlyozta: idén olyan súlyos csapások érték a magyar gazdaságot, hogy inkább a biztonságra, a nyugalomra, a kiszámíthatóságra és a terhek csökkentésére kell helyezni a hangsúlyt. A miniszterelnök biztosnak nevezte, hogy a földadót nem vezetik be. Az ingatlanadó kapcsán igazságtalannnak tartja az épület méretén, és nem értékén alapuló jelenlegi rendszert. Szavai szerint azonban akkora az ellenállás, hogy „egyelőre jobb nem belenyúlni ebbe a hangyabolyba”. A kormány elképzeléseiről szólva Orbán Viktor elmondta: jövőre bevezetik a gyedet és 25 vagy 50 százalékkal növelik a gyermek után járó adókedvezmény mértékét. A kormányfő biztosnak mondta az idősek utazási kedvezményeinek megmaradását, illetve az szja valamilyen mértékű csökkentését. Az Alkotmánybíróság keddi, médiatestületekre vonatkozó döntését a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a parlament helyesen járt el, amikor ellenzéki tagok nélkül is felállította a Magyar Televízió kuratóriumi elnökségét. A döntés után revízió alá kell venni az Alkotmánybíróság határozatával ellentétes korábbi bírósági ítéleteket is - hangsúlyozta. Véleménye szerint az ÁPV Rt. és a televízió közötti megállapodás segít a csődhelyzet elhárításában, és így kialakulhat egy nem kereskedelmi jellegű, tehát nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb magyar közszolgálati tévé. A miniszterelnök leszögezte: szükségesnek tartja a médiatörvény módosítását. - Remélem, hogy a T. Ház kollektív bölcsessége előbb-utóbb eléri a kétharmados többséget - fogalmazott. MTI A Ház elé kerülhet a médiakuratóriumok ügye MSZP: Törvénytelen tv-kuratórium Az MSZP elnöksége felszólítja a kormánypártokat, hogy haladéktalanul mondassák le azokat a tagokat, akiket az alkotmánybírósági határozat a Magyar Rádió és a Duna Televízió kuratóriumi elnökségébe, valamint a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Testületi Tanácsába alkotmányellenesen delegáltnak minősített - mondta a testület tegnapi tanácskozását követő sajtótájékoztatón Lendvai Ildikó, a párt frakcióvezető-helyettese. A szocialisták szerint ezek a kuratóriumok a kormánypártok hibájából tavaly december óta törvénytelenül működnek. A párt elnöksége éppen ezért levélben fordul Áder János házelnökhöz, hogy a parlament őszi ülésszaka alatt ezt a kérdést is tűzze napirendre. A legfőbb ügyésztől pedig azt kéri az MSZP, hogy az MTV közalapítvány működése körül eddig elhalasztott vizsgálatokat kezdje meg. Lendvai szerint a szocialisták arra kíváncsiak, hogy egy jogerős bejegyzés nélküli testület hozhat-e döntéseket, vagy sem. A politikus Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi rádiónyilatkozatával is vitába szállt. Mint mondta: a kormányfő az Alkotmánybíróság döntésének egyéni értelmezésével befolyásolni kívánta az igazságszolgáltatás működését. Hozzátette: az MSZP szükségesnek tartja, hogy a miniszterelnök által említett, az MTV és az ÁPV Rt. közötti megállapodás részleteit hozza nyilvánosságra. Kökény Mihály, a parlament szociális bizottságának szocialista elnöke az elmúlt év egészségügyi politikáját az elmulasztott lehetőségek esztendejének nevezte. Kijelentette: a jelenlegi, emelkedő gazdasági környezet ellenére mégis kétszer több pénzt vontak ki az ágazatból, mint a Bokros-csomag évében. A kormány nem tartotta be a bérígéreteit, ezért az MSZP elnöksége szolidaritását fejezi ki a SOTE sztrájkolóival. Jezsó Ákos - Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese levélben fordult Áder János házelnökhöz, hogy hívja össze az Országgyűlés rendkívüli ülését a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan kialakult alkotmányossági kérdések ügyében - tájékoztatott az SZDSZ sajtótitkársága tegnap. „Az Alkotmánybíróság döntésével megállapított jogellenes helyzet megszüntetésének módját illetően eltérő a parlamenti pártok álláspontja, de ettől függetlenül a törvénytelen helyzet felszámolása nem várathat magára szeptember második feléig, az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetéig” - áll Pető Iván levelében. Az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja - a levél szerint - a kezdeményezéssel azt kívánja elérni, hogy a szükséges számú aláírások összegyűjtésével ne egy ellenzéki párt, hanem - megegyezési szándékát is jelezve - az Országgyűlés elnöke hívja össze a rendkívüli ülést. MTI Göncz Árpád kinevezte Mikes Évát Az új államtitkár számít elődje munkájára Göncz Árpád köztársasági elnök - Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára - tegnap Mikes Évát, a Fidesz országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási és területpolitikai államtitkárává. Az államtitkári eskütételen jelen volt a kormányfő, Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és Balsay István, a MeH korábbi államtitkára. Mint ismeretes, Balsay István azért mondott le posztjáról, mert aláírta az úgyneveztt Lockheed-levelet. Mikes Éva elmondta: Balsay Istvánnal a Fidesz önkormányzati munkacsoportjában évek óta együtt dolgozik, jó munkakapcsolat alakult ki közöttük, ezért tevékenységére a jövőben is számít. Balsay István gratulál utódjának, Mikes ÉvánakFotó: Hatlaczki Balázs MAGYARORSZÁG ^ 3 A tisztesség látszata „Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. ” Ez nem Váci Mihály híres-szép verséből vett idézet, abban ilyesmi nem szerepel, nem is Kósáné Kovács Magda bonmot-ja, bár kétségkívül neki köszönhető, hogy szállóige lett Nagy előszeretettel citálják ezt a szlogent azon körökben, amelyekben az egy fejre olvadó vaj mennyisége messze meghaladja a napon sütkérezők átlagát Nem véletlen, hogy nálunk egy szocialista politikus bányászta ki a közhelyszótárból, s tette az elmúlt másfél esztendő egyik legtöbbet emlegetett „bölcsességévé”. Az egyszerű, normális embereknek, az ország többségének más a véleménye. Ők úgy gondolják, bőven elegendő tisztességesnek lenni, annak látszata is van. Persze mindenki - vagy majdnem mindenki - követ el kisebb stikliket, szokott füllenteni olykor, de ezek az apróbb bűnök nem érintik alapvető tisztességüket A bűnözés, no meg a politika (semmiképpen nem szabad egy kalap alá venni a kettőt!) már sokkal erősebben a látszatok világa. A bűnözőknek létérdekük, hogy tisztességesnek látsszanak, azaz ne tegyék hűvösre őket A jogállamiság alapelve, hogy mindenki ártatlan, ezáltal tisztességes a jogerős bírósági ítélet kimondásáig. A tolvajok, a rablók, a gyilkosok nyugodtan döngethetik a mellüket, hogy ők kifogástalan állampolgárok, mindaddig, amíg rács mögé nem kerülnek. A jogállamiság furcsa ellentmondása ez: sokkal több ember látszik tisztességesnek, mint amennyi valójában az Am a bűnözők előbb-utóbb lebuknak, megkapják érdemeik szerinti büntetésüket, így egy idő után helyrebillen a tisztesség és a látszata közötti egyensúly. A politikai terepen némileg hasonló, de mégis gyökeresen más a helyzet. A tisztességtelen politikusokat általában nem vetik tömlöcbe, de számukra súlyosabb büntetés réme nehezedik rájuk, elveszíthetik népszerűségüket, befolyásukat, hatalmukat A tisztesség vagy annak látszata nekik „munkaeszközük”. Ám a hazai politikai elit egy része, sajátosan kedvezményezett helyzetét kihasználva, meglehetősen lazán értelmezi a tisztesség fogalmát Hatalmon volt e hazában egy koalíció, amelyik „eredetien új” morális normákat hirdetett meg. Szintén szocialista politikus volt bátor kinyilatkoztatni: „Nem etikus, de törvényes. ” Ez a szemlélet jellemezte az abszolút szakértők négy évét, a tisztességből megelégedtek ők a látszattal. Ha Kósáné azt mondta volna, hogy elegendő tisztességesnek látszani, tisztességesnek lenni fölösleges, akkor sokkal találóbban és pontosabban jellemzi az általuk teremtett közállapotokat. Az a koalíció erkölcsi mélypontra és ellenzékbe küzdötte le magát Ám a fent említett tételükhöz azóta is ragaszkodnak. Sőt, továbbfejlesztették! Azon meggyőződés hajtja őket, hogy elég valakiről a tisztességtelenség látszatát kelteni, az besározódik, végső soron megbukik. Valakit megrágalmazni nem etikus, de nem is törvénytelen. Ebből az alapállásból indulnak ki a „nagy leleplezések”, a „szenzációs tényfeltárások”, a „dokumentumokkal alátámasztott” lejáratási akciók, a „közélet megtisztítását” célzó botrányok, a kormányellenes indulatokat gerjesztő alpári támadások. Vádaskodni, bemocskolni, meghurcolni, sárba tiporni - az aktuális ellenzéki taktika elemei ezek. Divatos nyelvi fordulattal élve: nyomják ezerrel. Nem számít semmi, legkevésbé a tisztesség. Igaz, hol van az már? „Elprivatizálták” rég. S eljutottak odáig, hogy saját tisztességük látszatával sem törődnek. Új szlogen van születőben ellenzéki körökben: nem elég tisztességtelennek lenni, másokat is tisztességtelennek kell láttatni. Bánkódhatnak eleget, hogy a Postabank már nem szponzorálja őket ezen újszerű törekvésükben. Ugró Miklós Elmarad az internetvita úgy néz ki, hogy egyelőre az internet oldalain nem vitatkoznak a Hit Gyülekezetének belső ügyeiről. A mára meghirdetett szellemi párviadal ugyanis a vitatkozók hiányában elmaradt. Bartus László, a Fesz van című kiadvány szerzője csak abban az esetben hajlandó válaszolni az elektronikus világhálón megjelenő kérdésekre, ha a vitapartnere személyesen Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezető lelkésze lesz. Az Internettó szerkesztőségéhez eljuttatott levelében mindezt azzal indokolta, hogy neki Németh Sándorral van ellentéte, nem pedig a gyülekezet által kijelölt Tóth Géza lelkésszel, akit ráadásul olyan személynek tart, aki „semmit nem tud azokról a dolgokról”, amelyek a könyvében szerepelnek. Mint írta: „vele nem tudok miről beszélni. Azt pedig nem tartom korrekt eljárásnak, hogy Németh Sándor nem áll oda a kérdések elé. A neki szánt kérdésekre nem válaszolhat más, csak ő”. Bartus végezetül kijelenti: ellenkező esetben a világhálón elmarad a „hitgyülis” vita. Morvay Péter, a Hit Gyülekezetének sajtófőnöke ezzel szemben ismételten jelezte, hogy a felekezet továbbra is Tóth Gézát tartja Bartus méltó vitapartnerének. Mint írta: Nem Németh Sándor, hanem Bartus László zárkózott el a nyilvánosság elől. J. Á. Gaál Gyula: nem vettem fel VIP-hitelt Nem vettem fel kedvezményes postabanki hitelt - közölte Gaál Gyula, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet alelnöke tegnap. Az alelnök kijelentését alátámaszta a Postabank által saját kérésére kiadott nyilatkozat is. Eszerint az ÁPTF alelnökét sem kedvezményes adósként, sem exkluzív betét kedvezményezettjeként nem tartják és nem tartották nyilván a pénzintézetnél. Rendőrségi készenlét a Balatonon A Készenléti Rendőrség július 1-jétől ismét megkezdi az idegenforgalommal összefüggő feladatainak ellátását a Balaton térségében - tájékoztatott Németh Ildikó hadnagy, a szervezet sajtóreferense tegnap. Fő feladatuk a nyári idegenforgalmi szezonban - a helyi rendőri erőkkel együttműködve - a közbiztonság, valamint a lakosság és a turisták vagyonbiztonságának, anyagi javainak, testi épségének védelme, a bűnözés elleni hatékony fellépés, a terror- és robbantásos cselekmények megakadályozása. Ellenőrzésük a tóparti strandokra is kiterjed. Munkába állnak a tavaly nyáron a nyaralók által megismert „strandrendőrök”, akiknek kihelyezett állományát négyhetente váltják. A tájékoztatás szerint a Készenléti Rendőrség a tavalyi szezonban elérte célját. A bűnügyileg „fertőzött” területeken ugyanis állandó volt a rendőri jelenlét, és ez nagy segítéget jelentett a Balaton partján működő rendőrkapitányságoknak. MTI Hamis titkos iratok A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) rövid időn belül feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, mivel egyértelműen megállapítható, hogy közönséges hamisítványok a Népszabadsághoz és Népszavához a múlt héten eljuttatott, a Nemzetbiztonsági Hivatalban készült dokumentumok látszatát keltő iratok - tájékoztatott Szabó Gábor, a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatalának vezetője. Az NBH jogi szakértői álláspontja szerint az eddigi viszgálatok alapján - többek között - felmerülhet a rémhírterjesztés, az államtitoksértés, a közokirat-hamisítás, a jogosulatlan adatkezelés és a különleges adatokkal való visszaélés gyanúja.