Napi Magyarország, 1999. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-02 / 178. szám
4 MAGYARORSZÁG A napokban kezdődik az egyik legveszélyesebb kétszikű gyomnövény virágzási ideje, amely jó idő esetén az ősz végéig is eltarthat. Magyarországon az allergiát okozó füvek és gyomok pollenje leginkább a szennyezett levegőjű nagyvárosokban, főként Budapesten támad. A szezonális túlérzékenységben szenvedők között sok a pubertáskor előtti gyermek, a hazai korosztály két százaléka úgynevezett hergi asztmás. A parlagfű, latin nevén ambrosia elatior július végén kezdődő virágzása a rossz idő beköszöntéig tart. A gyomnövény köznapi neve jelzi: elsősorban a műveletlen mezőgazdasági területeken, elhagyatott telkeken, utak és vasúti töltések mellett terem. A fővárosban főként a külső kerületekben okoz gondot, de egy erősebb széljárás az egész belvárost beterítheti a szennyezett pollennel. Az allergiás tünetek hasonlók a megfázáshoz, ezért teljes biztonsággal csak a szakgondozókban elvégzett bőrpróba után lehet megállapítani a túlérzékenységet. A szezonális allergia nem egyenlő a betegséggel, azonban gyógyszeres kezelés, esetleg belégzéses ellátás híján akár összeeséssel járó súlyos asztmatikus rohamokhoz, szemgyulladáshoz vezethet - nyilatkozta lapunknak Simon György professzor, a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet főigazgatója, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) fővárosi szakfőorvosa. Elmondta: minden második magyar gyermek helgi asztmában szenved. A szülőknek azt tanácsolja, hogy hosszabb megfázási tünetek, allergiagyanú - asztma típusú köhögési kényszer, vagy hosszan tartó tüdősípolás - esetén haladéktalanul forduljanak az illetékes tüdőgondozóhoz, mert a túlérzékenység gyógyszeres kezeléssel, súlyosabb esetben inhalálással elviselhető szintre állítható be. A nyaralni vagy kirándulni induló gyermekek szülei kérjék ki a kezelőorvos tanácsát, s ha kell, védőszemüveggel és más óvintézkedéssel előzzék meg a pollen okozta rohamot. A parlagfű természetesen az idősebbeket is megtámadhatja, hiszen virágzás idején csak Budapesten billiónyi pollen teríti be a várost. 1 Úszással megúszhatjuk A pollen okozta allergia meghatározza a szabadidő, a vakáció eltöltésének a módját is, egyes sportágak - például a biciklizés nem űzhetők, viszont az úszás kifejezetten ajánlott - tette hozzá a professzor, aki a fővárosi orvosi hálózatot kitűnőnek tartja. Az Országos Közegészségügyi Intézetben elkészítettek egy pollennaptárt is, amely az ország nagyvárosaira lebontva mutatja be, hogy a parlagfű és a többi gyomnövény mely hónapban virágzik. Simon profeszszor szerint az utóbbi években rettegetté vált polleninvázió nem új keletű, azonban a modern élet, az évtizedeken át tartó környezetszennyezés hatására lett ilyen veszélyes. Az irtás pénzigényes A parlagfű növényvédelmi szempontból nem számít veszélyes károsítónak, így irtása nem kíván különleges eljárást - mondta el lapunknak Pataki József, a Fővárosi Növény-egészségügyi Állomás szakértője. Az itézmény tavaszszal felhívta az illetékesek figyelmét: gyermekek és iskolások ne gyűjtsék a legveszélyesebbnek számító parlagfüvet, mert már a növénynyel való érintkezés is káros lehet. Helyette a gyakori kaszálás ajánlott. A szakértő szerint a nagy, gyomos területek irtására az államnak kellene keretet biztosítania, mert jelenleg erre egyetlenegy intézményben sincs fedezet. Az önkormányzatok igyekezete dicsérendő, de például a hatóságok sem tudnak mit tenni, ha az adott terület tulajdonjogilag tisztázatlan. Előfordult, hogy egy kéthektárnyi területre 100 tulajdonost jegyeztek be a földhivatalban, így az irtás elmulasztásáért százfelé kellett volna osztani a bírságot. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a parlagfű megterem például a nagy búzatáblákon is. A lelkiismeretes gazdálkodóknak minden aratás után tarlóhántást kell végezniük, hogy a gyomnövény ne szaporodhasson el az őszi szántás idejéig. Burjánzás Budapesten A fővárosi önkormányzat - csakúgy mint tavaly - idén is mintegy 260 millió forintot áldoz a tulajdonában lévő területek gyomtalanítására - közölte lapunkkal Bíró Eszter, a Főpolgármesteri Hivatal környezetvédelmi ügyosztályának főtanácsosa. Elmondása szerint a parlagfűirtási programot 1995-ben indította a Városháza, azóta minden évben kétszer kaszálják le a kétezer hektáros fővárosi tulajdonú területeken a gyomnövényeket. Az irtás miatt a közelmúltban egy százalékkal csökkent a parlagfűvel borított földek nagysága. A legnagyobb gondot azonban a Budapest külterületein található mezőgazdasági földek jelentik, mivel ezek általában magántulajdonban vannak, s gazdáik nem veszik figyelembe a növényvédelmi törvény által előírt kötelező gyomirtást. Bíró Eszter megjegyezte: sajnálatos módon a hanyagságot legnagyobb részben az okozza, hogy az illetékes növényvédelmi hatóságok kapacitás híján nem ellenőrzik kellőképpen ezeket a területeket. Demszky Gábor főpolgármester néhány évvel ezelőtt beindított Birkákkal a parlagfű ellen elnevezésű kampánya továbbra is tart, jelenleg a 111. kerületi Mocsárosdűlőn legeltetik a juhokat. A parlagfű-mentesítésre szánt pénzösszeg egy részét oktatófilmekre és egyéb, a gyomnövény okozta veszélyekről szóló felhívások elkészítésére fordítják. Amíg egyébként országosan tíz százalékkal nőtt a parlagfűvel borított területek nagysága, Budapesten ez az arány az előbbi egytizede. Magyarországon nem foglalkoznak súlyának megfelelően a parlagfűvel, ezt jelzi az is, hogy az egészségügytől egymilliárd forintot vesz el a gyomnövény okozta allergiákra, betegségekre fordított kezelési költség - nyilatkozta lapunknak Marsi Péter Pál, a fővárosi miép frakcióvezető-helyettese. Elmondta: nemcsak Budapest külterületein burjánzik de ambrózia, hanem a belvárosban, sőt a Városháza egyik elhanyagolt udvarán is találhatunk akár méteres példányokat is. Szabó Zsolt-Pál Gábor Országos pollennaptár az allergiásoknak Parlagfűvirágzás az őszi lombhullásig A BKV villamospályái mentén sok helyütt burjánzik a parlagfű. Képünk a Tabánnál készült FOTÓ: HATLACZKI BALÁZS , 1999. augusztus 2., hétfő A tíz évvel ezelőtti felére zsugorodott a költségvetés Az egészségügyi rendszer a működőképtelenség határára érkezhet Minden esély megvan arra, hogy az amúgy is alulfinanszírozott egészségügyi rendszer idén végleg a működőképtelenség stádiumába kerüljön. A januári 4,2 milliárdos téves átutalás miatt augusztustól hatvan kórháznak több mint tízmilliót kell havonta visszafizetni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kasszájába. A kórházszövetség rendkívüli közgyűlés összehívását tervezi, egy-két kórház pedig a per lehetőségét latolgatja. A történet 1995-1996 fordulójára nyúlik vissza, amikor bevezették a nettósított finanszírozási rendszert. Ettől az időponttól kezdve az OEP a kórházi járandóságoknak csak a közterhek járulékaival csökkentett összegét fizette ki. A fordulóponton sajnálatos tévedés történt, miközben a kórházak befizették a járulékokat, az OEP még egyszer levonta, de a túlfizetést azóta sem kompenzálta. Ezért nem érezték jogtalannak a januárban számlájukra érkező bruttó finanszírozási összeget a kórházak, amit többségük már fel is használt. Joggal gondolták, a túlfizetés oka az évekkel ezelőtti adósság rendezése - tudtuk meg dr. Varga Ferenctől. A Kórházszövetség elnöke elmondta, a rendkívüli közgyűlés összehívását további tárgyalások fogják megelőzni. Két kérdéskört kell a Pénzügyminisztérium és az OEP illetékeseivel megvitatni: az egyik a finanszírozás alapját szolgáló HBCS-kódok (Homogén Betegség Csoport) körüli anomáliák, illetve az új HBCS forintértékének változását. Az OEP januári téves kiutalása a másik, mert ha az év hátralévő öt hónapjában a plusz összeg visszavonásra kerül, az olyan megterhelést jelent a kórházat számára, amit jó néhány intézmény már nem tud elviselni. - Bár tudjuk, hogy a költségvetés egy zárt rendszer, ami havi befizetésekre tervezett, mégis úgy lenne igazságos, ha a túlfizetést az OEP bizonyos haladékkal vonná csak vissza - mondta dr. Varga. Egy kórház tartalék nélkül Az elmúlt időkben a kórházak többsége ledolgozta adóssága nagy részét, bár nyár elején még 22 kórháznak volt harminc napon túli adóssága. A Jahn Ferenc Kórház is közéjük tartozik. Az intézmény főigazgatója, dr. Fónyad László úgy fogalmazott, gondjaik voltak, vannak és lesznek, de a júliust sikerült úgy lezárni, hogy jelenleg kifizetetlen vagy lejárt számlájuk nincsen, ám tartalékuk sem maradt. Ez szerinte azért nagy baj, mert nemrég az OEP 62 millió forint túlfizetésről értesítette a kórházat, a többletet öt hónap alatt 12 milliós részletekben vonnák tőlük vissza. - Csak sejtéseim vannak, hogy fizetőképességünket mindez hogyan befolyásolja a következő fél évben - mondta a főigazgató. - Minden intézménynél azonosak a gondok. Amikor a nettósított finanszírozás beindult, kétszer vonták le a járulékok összegét, s ezt azóta sem rendezték. Amikor a kórházszövetség tájékoztatója megjelent, én is azt javasoltam az elnökségnek, alkalmas időben hívjuk össze a közgyűlést, és az álláspontunkat hozzuk nyilvánosságra. - Miben reménykedik? Van ötlete arra, hogy a havi 12 milliót honnan lehetne lecsippenteni? - kérdeztük a főigazgatót. Úgy fogalmazott: erre ma senki nem tudna válaszolni. Arra lát csupán jó esélyt, hogy hatvan napon túli adósságuk azért nem lesz. Prof. Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a kamara, mint szakmai köztestület közvetlenül nem szólhat bele gazdasági kérdésekbe, de felhívhatja a figyelmet arra: vizsgálni szükséges, az OEP ezen lépése megfelel-e azoknak a szerződési szabályoknak, amelyek a kórházak és az OEP között fennállnak. Van joga a jelenleg folyó betegellátásból a tévesen kiutalt pénzek automatikus elvonására? - érvelt a profeszszor. - Ha ugyanis polgári szerződésnek tekintjük az OEP- nek a kórházakkal kötött szerződését - és azt feltételezzük, hogy egy jogállami rendszerben élünk -, akkor az ilyen jellegű követeléseket bíróság előtt kell érvényesíteni. Ebben az esetben az OEP felszólíthatja a kórházakat, fizessék vissza a többletet. A kórházak ennek vagy eleget tesznek, vagy nem. Ha nem, akkor kezdetét veheti egy hosszú jogi procedúra. Bár a kórházaknál megjelenik egy látszólagos adósság, de ez még mindig kisebb baj, mintha a jelenleg folyó finanszírozásból az OEP visszavonná tőlük a téves utalást. És az is kérdés, hogy ezt meglépheti-e az OEP? - így a professzor, aki a továbbiakban arról beszélt: valós statisztikai adat, miszerint ma az egészségfinanszírozás reálértéke- az 1989. évinek csupán az ötven százaléka, ugyanakkor a gazdaság teljesítőképessége most elérte az 1989. évit. - Mi indokolja, hogy épp az egészségügy legyen az a terület, amelyik a tíz évvel ezelőtti finanszírozásának csak a felét kapja? - tette fel a kérdést Kupcsulik, majd hozzátette: az idei kórházfinanszírozás különösen alacsony. A kamara információja szerint a kórházak felénél a minimális bérnövekedést - ami éves szinten körülbelül 13 százalék körül mozog - se tudták megadni. Az is nehezíti a kórházak helyzetét, hogy a gyógyító tevékenységben semmiféle amortizáció nincs megjelenítve, és ilyet nem is terveznek. Az egészségügyi költségvetésben az idei 13. havi bér sem volt betervezve, s ezt elismerte az egészségügyi illetve pénzügyi kormányzat is. Volt egy hétmilliárdos összeg, ami a 13. havi bér körülbelül hetven százalékát fedezte volna, s amit tartalék címén zároltak - sorolja a profeszszor. Ezt a zárolást most az év második felére véglegesítették, a pénz tehát már eltűnt az egészségügy kasszájából. Veszélybe kerül a betegellátás? - Van-e szerepe, illetve milyen szerepet vállalhat az Orvoskamara ebben az egész finanszírozási ügyben? - kérdeztük. - Tisztában vagyunk azzal, hogy a pénzügyi döntések nem tartoznak a kamara kompetenciájába, nem is vállaljuk, hogy megoldásokat ajánljunk pénzügyi döntésekhez - válaszolt a MOK elnöke. Felhívják azonban a figyelmet, hogy ha a rendszer egy bizonyos minimális finanszírozást nem kap meg, ha az említett elvonások megtörténnek, és ha a tíz évvel ezelőtti felére zsugorított egészségügyi költségvetést tovább csökkentik, komoly veszélybe kerül a betegellátás. - Dr. Gógl Árpád miniszter a minap azt nyilatkozta, hogy a kamarai törvény önöknek több jogosítványt, nagyobb beleszólást ad szakmai kérdésekbe. - A szakmai kollégiumok szervezetileg valóban átkerültek az orvosi kamarához, de hogy a kamara mibe szólhat bele, az egy érdekes kérdés. Az orvosi kamara az OEP általános szerződéskötésénél egyetértési joggal rendelkezik, de az ez évre szóló általános szerződéskötési feltételeket a Magyar Orvosi Kamara nem írta alá. A tárgyalások év elején elindultak, legutolsó véleményünket - amiben több kifogást emeltünk - márciusban elküldtük az OEP- nek, de azóta sem kaptunk rá választ. Az OEP-szerződés rendkívül egyoldalú, nem tekinti egyenlő partnernek a finanszírozót és a szolgáltatókat. Az OEP- nek olyan jogosítványai voltak az ellátóval - orvosokkal, kórházakkal szemben, melyek nem elfogadhatók, ezért javasoltuk a módosítást. Jelen pillanatban nincs olyan szerződés, amely megfelelne a törvényi feltételeknek, illetve ami a kamara egyetértését bírná. Ilyenkor a korábbi szerződések szerint folyik a finanszírozás tovább, sajátos pénzügyi rendszerben, ahol a kórházak hitelben teljesítenek az OEP felé. Állandó kamatmentes hitelezőként szerepelnek, hiszen a finanszírozó az elvégzett munkát a teljesítéstől számolva csak két hónap elteltével fizeti ki. Az ilyen rendszer nem is működtethető igazán jól. Az egész rendszernek van egy orvosszakmai vonatkozása, amire mindig azt mondja a pénzügyi kormányzat: az orvosszakmának az a dolga, hogy abból a pénzből végezze a betegellátást, amit adunk, s nem az a dolga, hogy megmondja, mennyi pénzre van szükség. Én erre csak azt tudom válaszolni, hogy valamilyen mércét mégiscsak szabni kell. Ha mi Európához akarunk közeledni, akkor tudomásul kell venni, hogy Európában is vannak beteg emberek. S ha Európában van egy átlagos finanszírozási költség, akkor ezt Magyarországon is meg kellene közelíteni. Európában az egy főre jutó összeg a magyarországinak a tizenöt-hússzorosa. Ha ennyivel több ott az egy betegre jutó keret, akkor el kell gondolkodni azon, hogy Magyarországon milyen betegellátást lehet nyújtani abból a pénzből, ami ma rendelkezésre áll. Réz Kata Vidám NyÁRI VÁGÁ 9 Július 26-tól augusztus 13-ig a BÁV Rt. ruházati üzleteiben és áruházaiban! Nyári ruha Lábbeli Szandal Strandcikkek Camping áruk Nyári sportszer 20-30 % 20-30 7o 30% 30% 30% 20-30 % 30-30% árengedmény Az áraink az érveink!