Napi Magyarország, 1999. október (3. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

12Napi Magyarország s Kálmán Gyöngyi Különös szerencse, hogy a zene v­ágnapján az idei esztendőben egy nagy magyar zeneművész és zenepedagógus születésének századik évfordulójára emlékez­­hetünk, Bárdos Lajoséra, aki sokszínű és máig elevenen ható munkásságával néhány nappal ezelőtt kiérdemelte a Magyar Örökség-díjat. Ma, születésnap­ján, a kórusmozgalom szervezé­sében múlhatatlan érdemeket szerzett karnagyról, a Zeneaka­démián tanuítványok sokaságát páratlan pedagógiai érzékével ki­nevelt tanárról, a mindenkihez szóló zeneszerzőről beszélget­tünk a Bárdos-tanuítvány Lukin László karnaggyal, a Bárdos La­jos Társaság főtitkárával. Lukin maga is évtizedek óta fáradozott azért, hogy a magyar kórusmű­vészet művelése napjainkban nemzetközi hírű eleven valóság legyen. - Hogyan emlékszik visz­­sza a Bárdossal való első ta­lálkozásra? - B­án érettségiztem, a cisz­terci rend HI. Béla Gimnáziumá­ban. Az ottani cserkészcsapat vállalkozó szellemű tagjai - köz­tük jómagam - felkerültek a hárshegyi cserkészparkba Úgy emlékszem, ez 1942-ben történt A tábortűz körül ülő 1200, az or­szág minden részéről érkezett gimnazista cserkészfiú egyszer csak meglátott egy világoskék ruhába öltözött, rugalmas járású, magas homlokú embert, aki ked­ves humorával és a magyar nép­dalról tartott előadásával pillana­tok alatt az ujja köré tekert ben­nünket. Engem az első perctől kezdve megragadott, ahogyan megénekeltette ezt a nagy létszá­mú tömeget Nagyon sok népdalt énekeltünk akkor az általa szer­kesztett 101 magyar népdal című kötetből, amelyhez mestere, Ko­dály Zoltán írt előszót A következő találkozásom 1944 őszén történt, amikor be­iratkoztam a Liszt Ferenc zene­­művészeti Főiskola egyház­­karnagyképző tanszakára, ahol akkor Bárdos volt a tanszékve­zető. Nagy szerencsémre a ze­neakadémiai évek alatt két ál­tala vezetett kórusban is éne­kelhettem, egyikük a Mátyás­templom énekkara volt. A góti­kus ívek alatt olyan szerzőktől énekeltünk, mint Lassus, Palestrina, Liszt, Kodály, és a minket vezénylő Bárdostól is. Ez a kórus egyébként nemcsak az ottani liturgiát szolgálta, ha­nem vasárnap délutánonként a város különböző részeibe, ki­sebb templomokba is elvittük a magyar egyházzene legszebb alkotásait.­­ Bartók és Kodály művei mellett Bárdos Lajos szerze­ményeit éneklik a legtöbbet. Miben látja ennek a népsze­rűségnek a titkát? - Valóban, a vitágon minden­felé folyóiratok, hangversenyek tanúskodnak róla, és a távoli tá­jakról hazatérő magyar énekka­rok, karnagyok is mesélik, hogy Bartók és Kodály mellett Bárdost éneklik a legtöbbet a XX. századi magyar szerzők közül. Ausztráliá­ban egy nemzetközi Kodály-szim­­póziumon magam is hallottam ja­pán kórustól Bárdos-művet, még­hozzá magyarul. Kórusművei népszerűségének titkát abban lá­tom, hogy az emberi élet teljessé­ge nyitatkozik meg bennnük Bár­dos személyes élettepasztalata alaján. Művészetének egyik for­rásaként említhetem a régi, egy­­szólamú dallamkultúrát, gondo­lok itt a gregorián énekre, egy olyan európai dalamstílusra, amelyből irűntegy varázsütésre sarjadt ki a többszólamúság. Ko­dály irányításával Bárdos felis­merte, hogyan lehet a klasszikus polifónia vívmányait átültetni a modern zene talpába Bárdos műveinek minden szólamában egyenrangú feladatot kapnak a kórustagok, ez az érzés hozza meg a sikert Akár slágernek is nevezhetjük néhány világi darab­ját, ilyen például a Dana, dana kezdetű dél-bácskai táncdallam feldolgozása, vagy a dr. Márkus Miklóssal együtt szerzett Szellő zúg­tával. Egy kórus musticája a próbá­kon dől el. Gyakorló karnagy­ként Bárdos - Kodály tanácsára - ritkán használt hangszert. Min­dig a saját énekhangjával taní­tott, így támaszkodott a kórus kottát olvasni tudó tagjaira A próbákról csak annyit, hogy min­dig jó hangulatban folytak. A kedves, sziporkázóan szellemes humorú karnagy elfeledtette ve­lünk a mindennapi élet gondjait, alig vártuk a következő próbát. -Mi terelte Bárdos figyel­mét a kórusirodalom felé, és mitől olyan egyéni darabjai­nak a hangzásvilága? - Egyik jelentős munkájában, a Modális harmóniákban leírta, hogy Kodály irányította érdeklő­dését a vokális muzsika és a ze­neelmélettel való foglalkozás fe­lé. E kettőből alakultak ki azok a művek, amelyek végül papírra kerültek. Ezt mondja: „Nem ki­lenc könyvből írta a tizediket, ha­nem annál többet énekeltem, ta­nítottam és elemeztem a régi mesterek műveit.” Művészeté­nek, máig tartó népszerűségének titka a jó énekelhetőség.­­ Mi a célja, mivel foglal­kozik a Bárdos Lajos Társa­ság, amelynek ön a főtitká­ra? - A zeneszerző halála után egy évvel, 1987 őszén alakultunk meg. Az alapító tagok elsősorban Bárdos-tanítványok, mint pél­dául Nagy Olivér nyugalmazott zeneakadémiai tanár és olyanok, akik munkájuk révén kapcsolat­ban álltak vele. A család Daróci Bárdos Tamás zeneszerző és Bárdos Ágota személyében kép­viselteti magát. Örömmmel szá­molhatok be arról, hogy tucat­szám nevezik el magukat róla énekkarok Tiszán innen, Dunán túl. Ezeknek az énekkaroknak rendszeresen találkozókat szer­vezünk. Ezek alkalmával minden kórus hozza a saját arculatát, de emellett elénekelnek egy Bár­dos-művet is. És ami elmaradha­tatlan, a közös éneklés, amely a hajdani Éneklő Ijúság hangver­senyeit Bárdos idejében jelle­mezte, és e találkozóknak min­dig felejthetetlen élményt ad. Magam hivatalos vagyok októ­ber 9-tel-én Sepsiszentgyörgyön egy hasonló nagy rendezvényre, ahol az ünnepi megemlékezések után tíz erdélyi énekkar ökume­nikus szellemben énekel majd együtt. -Az évfordulóhoz kapcso­lódva még milyen esemé­nyekre számíthatnak az ér­deklődők? - Október elsején, pénteken délután megkoszorúzzuk a Margit körút 64/B számú ház fa­lán az emléktáblát, utána a Far­kasréti temetőbe megyünk, ahol Kodály sírjától nem mesz­­sze áll a tanítvány síremléke. Közvetlenül utána - a városma­jori kistemplomban - megemlé­kezünk a Cecília kórusról, amellyel Bárdos az amatőr kar­vezetői munkáját elkezdte, hi­szen hivatásos énekkara soha nem volt. Innen a Mátyás-temp­lomot keressük fel, kórusmű­vészetének legnevezetesebb helyszínét, ahol esti misén em­lékeznek meg róla. Este Lágy­mányoson, a Harmónia terem­ben egy zenei világnapi hang­verseny keretében szintén meg­idézzük Bárdos emlékét. Október 2-án Várak és váro­sok énekei Bárdos Lajos kórus­műveiben magyar költők versei­re címmel a társaság ünnepi hangversenyére kerül sor a Ze­­neakadém­a nagytermében, dél­után fél négykor. Dr. Haynári József miniszter úr a hangver­seny fővédnöke, amelyre az or­szág minden részéből kiváló kó­rusokat hívtunk meg. November 13-án hallgathatják meg az ér­deklődők a Bárdos-kórusok V. országos találkozójának hang­versenyét a Régi Zeneakadé­mián, ahol a Bárdos-centenátri­­um zárókoncertje lesz december 11-én, szombaton 18 órakor, köz­­reműk­ödik a Magyar Rádió Énekkara és hangszeres szólis­tái, Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy vezényletével. Száz esztendeje született Bárdos Lajos Gregorián énekből többszólamúság, varázsütésre Lukin László karnagy a zeneszerző szellemi örökségéről és az évfordulós megemlékezésekről Bárdos Lajos, a „slágerszerző” Éteri kínálat a zene világnapján A híreket és az időjárás-jelentést kivéve októ­ber 1-jén, pénteken a Bartók rádió teljes adás­idejét, reggel 6-tól éjfélig, a muzsikának szente­li, mert a nap a Zene Világnapja. Kodály megfo­­galmazása - Legyen a zene mindenkié - most teljes gazdagságában érvényesül. A szerkesztés gondoskodott róla, hogy az elhangzó művek jelentős része magyar alkotás legyen, mint ahogyan a közreműködő művé­szek - karmesterek, szólisták, zenekarok, együttesek - többsége is hazánk szülötte, illet­ve itthon dolgozik. Ezt példázza korán reggel a Pódium is, melyben Dorák­ Antal vezényli a Philharmonia Hungaricát és a Magyar Állami Hangversenyzenekart, Schiff András Chopin f-moll zongoraversenyének szólistája, a záró szám peidg Kodály Psalmus Hungaricusa; a Zsoltáros tenorszólamát Simándy József énekli. A Rádiózenekar Fúvósötöse a Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének termé­ben Bartók Magyar Parasztdalok című művé­nek átiratát játssza többek között. A Rádió Márványterméből Várjon Dénes zongorakon­certjét közvetítik élőben. Bach-, Beethoven-, Liszt- és Schumann-műveket hallunk. Ugyan­innen, szintén élőben, Kovalszki Márta (zon­gora), Éder Pál (hegedű), Varga Zoltán (kürt) koncertjét közvetítik, majd Dohnányi Ernő Magyar népdalok című kompozícióját adja elő Faragó Laura (ének) és Baranyay László (zongora). Továbbra is a Márványterem a hely­szín; a Tomkins Énekegyüttes egyebek között Kassier-, Lassus-, Mozart- és Brahms-műveket ad elő. A nap legjobban várt eseményére az Olasz Kultúrintézet nagytermében kerül sor. Itt Vásáry Tamás vezényli az MRT szimfoni­kus zenekart és énekkart. A műsor: Rossini Olasz nő Algírban - nyitány; Mendelssohn: IV. (Olasz) szimfónia; Rossini: Stabat Mater. Késő este az Összkiadás-sorozatban Kari Richter játszik négyet Bach csembalóversenyei közül. Éjjel 0 óra 5 perckor pedig kezdődik a már be­harangozott éjszakai műsor, a Notturno. A zene világnapja - legalábbis a műsorúj­ságokból kivehetően - nem érintette meg a másik két országos adót, a Kossuthot és a Petőfit. Valamivel figyelmesebbek a tévé­adók: az MTV 2 késő este Bartók I. és II. he­gedű-zongoraszonátájának felvételét sugá­rozza, Paul György és Jandó közremű­ködésével, a Duna TV-n pedig ünnepi kö­szöntőt mond a világnap alkalmából Csen­­gery Adrienne énekművész, utána pedig, a Magyar Állami Hangversenyzenekar élén, Kobayashi Ken-Ichiró vezényli Beethoven I. szimfóniáját. M. K. Budapesti Őszi Fesztivál Nyolcadik alkalommal találkoz­hat a közönség a Budapesti Őszi Fesztivál rendezvényeivel. Most megszokhattuk, az októberi se­regszemle a kortárs művészet újdonságaira összpontosít. Zi­­mányi Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Kht. ügyveze­tő igazgatója a minap sjtótájé­­koztatót tartott a rendezvényso­rozat program­jairól. A XX. század végén mintha elvesztette volna társadalmi ra­dikalizmusát a kortárs alkotó­művészet, szemlátomást keve­sebb a kockázatvállalási hajlan­dóság - hangzott el a sajtótájé­koztatón -, úgy tetszik, a köny­­nyebb ellenállás, a szórakozta­tás irányába billenne a mérleg. Annál fontosabb, hogy lehetővé tegyék az igazi értékek és a kö­zönség találkozását. Az ítéletal­kotást ugyan a szakmára és a kritikára bízzák, a fesztiválren­dezők dolga alkalmat kínálni a művek megmérettetésére. Nagy nyereségként könyvel­hetik el, hogy sikerült megnyer­­ni világhírű zeneszerző-karmes­terünket, az Amszterdamban élő Eötvös Pétert 32. ésú seregszem­le művészeti tanácsadójának. Igazi csemegének ígérkezik a Kurtág György akadémiai szék­foglalója alkalmából sorra kerü­lő hangverseny, melyet, elsöprő sikerű párizsi és edinburghi fel­léptük után, az amszterdami Orlando Ensemble tagjai (Hiromi Kikuchi, Ken Hakui, Metz István) adnak elő (október 28., MTA kongresszusi terem). A zenei csemegék mellett a fesztivál fókuszában idén a tánc és a színház áll. Különlegességek látnak napv­ágot: a berlini és avignoni színházakkal kopro­dukcióban készült el Hildi Lász­ló Tragédia-parafrázisa (Mozgó Ház Társulás); ősbemutatóval je­lentkezik a TranzDanz (CO-AX); a szegedi Kortárs Balett A csodá­latos mandarint hozza, illetve a Myriam Naisy koreografálta Angyalok suttogását. A képzőművészeti kiállítá­sok, a győri Mediawawe fővá­rosi bemutatása, a svájci film­hét és egyéb rendezvények mellett a válogatás az Artus Színház, a Bárka Színház, a ka­posvári színház, Ladányi And­rea táncegyüttese,­­ a Katona József Színház, az Új Színház, az Andaxinház, a Bozsik Yvette Társulat és az AD-Hoc Csoport múlt szezonbeli pro­dukcióit öleli föl. Kell-e ennél színesebb paletta? K­U­­­­T­Ú­R­A ■ T. 1. „Amit a szív és az epe diktál” Irodalmi tanácskozás Keszthelyen Ma fél háromkor nyitja meg Takáts Gyula, a társaság elnö­ke és Czoma László, a Kastélymúzeum igazgatója a Berzse­nyi Irodalmi és Művészeti Társaság tizenharmadik tanács­kozását. A társaság az 1904-ben Kaposvárott alakult és 1949-ig - megszakításokkal - működve nevéhez méltó kez­deményezést hivatott folytatni: egész évben szervez helyi és fővárosi művészeti esteket, a „múzsák testvérisége” je­gyében mutatva be a kortárs irodalom, a zene, valamint a képző- és előadóművészet legjobbjait. Hakuk A társaságot 1985-ös újjáalaku­lása óta a Magyar Írók Szövet­sége, a Berzsenyi Baráti Kör, Kaposvár város, Somogy és Vas megye, valamint Szombat­hely városa támogatja. Legje­lentősebb rendezvénye az esz­tendőről esztendőre megren­dezett Keszthelyi Berzsenyi Helikon, ahol a szervezők a szellemi élet egy-egy izgalmas, eszmecserére érett kérdését kínálják vitára. Ezúttal a mai magyar kritika kerül terítékre: e tematikában tart előadást Ács Margit, Széles Klára, Bányai János, Kiszely Gábor, Lengyel Balázs, Papp Endre, Péntek Imre, Sárközy Péter és Szörényi László. Az eszmecsere-sorozat előzménye­képpen jelentette meg a társa­ság az ez évi rendezvényével azonos címet viselő füzetet, mely Alpidy Jenő, Baja D. Károly, Bodor Béla, Bohár András, Lányi András, Len­gyel Balázs, Madarász Imre, Márkus Béla, Oláh János, Pomogáts Béla, Poágai Tamás és Szitányi György vitaanyagát tartalmazza A kiadvány arra en­ged következtetni, hogy változa­tos, termékeny vitasorozat szín­helye lesz e két napon a keszt­helyi Festetics-kastély: a vita­anyagokban olvashatunk a kár­pátaljai magyar irodalom kriti­kai fogadtatásáról, a kritika nyelvéről és a beszédközösség­­ről, a kortárs irodalom közön­ségvesztéséről, de a vitacikkek szinte mindegyikében megjele­nő problémakör az - és várható­an ez lesz az előadások közpon­ti kérdése is -, amit Lányi And­rás a következőképpen fogal­maz meg írásában­ ,mindenki azt mond a másik munkájáról, amit szíve és epéje diktál. A sze­kértáborok felkentjeinek kell megfelelni. A saját csoporton belül durva tapintatlanságnak számít a gyöngébb teljesítmény elmarasztalása A minőség felfe­dezését a minősítgetés pótolja, a megértést a besorolás, az ér­telmezést a teoretizálás.” Röviden Az Hiúság zenekara ■ nm Harmadik bérleti évadját nyitja a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar. Héja Domonkos karmester művészeti irányításával az elmúlt évek népszerű koncertjeit olyan karmesterek koronázták meg, mint a japán származású Kobajasi Ken-Ichiró, Rico Saccani vagy az ugyancsak elismert Jurij Szimonov. A fiatal ze­nekar ez évben meghívást kapott a zürichi Tonhaléba, a berlini Sympulse fesztiválra, a hannnoveri expóra, s ha csak egy koncert erejéig is, muzsikálnak majd a Vatikánban is. A Danubiának ide­haza a legkiemelkedőbb fellépése az elkövetkező évadban a tava­szi fesztiválon lesz. Ők adják majd az évezred első tavaszi feszti­váljának nyitó koncertjét. A Héja Domonkos vezette együttes a nyitó koncerten Beethoven IX. Szimfóniáját adja elő. Magyaror­szág legfiatalabb öntevékeny szimfonikus zenekara 1993-ban ala­kult javarészt olyan fiatalokból, akik korábban a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola hallgatói voltak. Ebben az évadban számos fiatal szólista is bemutatkozik. Az együttes egyértelmű idei és táv­lati célja, hogy külföldön is minél szélesebb körben ismertessék meg magukat a zenerjongókkal. 1999. OKTÓBER 1., PÉNTEK l­ő kutyával ■ Ilosvai Három tárlat nyílik a közeli napokban a Vigadó Galériában. Ok­tóber 6-án 17.00 órakor Sebők Zoltán művészeti író nyitja meg Bálind István „Nő kutyával, egy-kilenc” című tárlatát. Ugyan­itt 17.30-kor kerül sor Hús Zoltán festőművész kiállításának megnyitójára is. A művészt Balázs Attila író mutatja be. Más­nap, 7-én délután 17.00 órakor szintén a Vigadó Galériában nyí­lik meg Budaházi István festőművész kiállítása, mely előtt Hann Ferenc művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadé­mia tagja méltatja az alkotó munkásságát. Mindhárom tárlat október 24-ig tart nyitva. Tenorrekord New Yorkban MTI Panoráma Placido Domingo eddig 18 alkalommal énekelt főszerepet évadnyitó előadáson a New York-i Metropolitan operában, s ezzel túltett Enrico Carusón, a századelő világhírű tenoristáján. Caruso­­ 1903-tól 1920-ig­­ énekelt a Metben, ahol tizenhétezer lépett közönség elé az évad első produkciójában. A katalán sztártenor Leoncavaro Bajazzók című operájában Canio szerepét énekelte az idei nyitó előadáson, a lelkes közönség pedig elragadtatott tapssal fogadta a produkciót, valamint a rekordot. Az évadnyitón, amelynek műsorán szerepelt még Mascagni Parasztbecsület című operája is, a legdrágább jegyek ára magyar pénzben 210 ezer forintnak felelt meg.

Next