Napi Magyarország, 1999. október (3. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-01 / 229. szám
12Napi Magyarország s Kálmán Gyöngyi Különös szerencse, hogy a zene vágnapján az idei esztendőben egy nagy magyar zeneművész és zenepedagógus születésének századik évfordulójára emlékezhetünk, Bárdos Lajoséra, aki sokszínű és máig elevenen ható munkásságával néhány nappal ezelőtt kiérdemelte a Magyar Örökség-díjat. Ma, születésnapján, a kórusmozgalom szervezésében múlhatatlan érdemeket szerzett karnagyról, a Zeneakadémián tanuítványok sokaságát páratlan pedagógiai érzékével kinevelt tanárról, a mindenkihez szóló zeneszerzőről beszélgettünk a Bárdos-tanuítvány Lukin László karnaggyal, a Bárdos Lajos Társaság főtitkárával. Lukin maga is évtizedek óta fáradozott azért, hogy a magyar kórusművészet művelése napjainkban nemzetközi hírű eleven valóság legyen. - Hogyan emlékszik viszsza a Bárdossal való első találkozásra? - Bán érettségiztem, a ciszterci rend HI. Béla Gimnáziumában. Az ottani cserkészcsapat vállalkozó szellemű tagjai - köztük jómagam - felkerültek a hárshegyi cserkészparkba Úgy emlékszem, ez 1942-ben történt A tábortűz körül ülő 1200, az ország minden részéről érkezett gimnazista cserkészfiú egyszer csak meglátott egy világoskék ruhába öltözött, rugalmas járású, magas homlokú embert, aki kedves humorával és a magyar népdalról tartott előadásával pillanatok alatt az ujja köré tekert bennünket. Engem az első perctől kezdve megragadott, ahogyan megénekeltette ezt a nagy létszámú tömeget Nagyon sok népdalt énekeltünk akkor az általa szerkesztett 101 magyar népdal című kötetből, amelyhez mestere, Kodály Zoltán írt előszót A következő találkozásom 1944 őszén történt, amikor beiratkoztam a Liszt Ferenc zeneművészeti Főiskola egyházkarnagyképző tanszakára, ahol akkor Bárdos volt a tanszékvezető. Nagy szerencsémre a zeneakadémiai évek alatt két általa vezetett kórusban is énekelhettem, egyikük a Mátyástemplom énekkara volt. A gótikus ívek alatt olyan szerzőktől énekeltünk, mint Lassus, Palestrina, Liszt, Kodály, és a minket vezénylő Bárdostól is. Ez a kórus egyébként nemcsak az ottani liturgiát szolgálta, hanem vasárnap délutánonként a város különböző részeibe, kisebb templomokba is elvittük a magyar egyházzene legszebb alkotásait. Bartók és Kodály művei mellett Bárdos Lajos szerzeményeit éneklik a legtöbbet. Miben látja ennek a népszerűségnek a titkát? - Valóban, a vitágon mindenfelé folyóiratok, hangversenyek tanúskodnak róla, és a távoli tájakról hazatérő magyar énekkarok, karnagyok is mesélik, hogy Bartók és Kodály mellett Bárdost éneklik a legtöbbet a XX. századi magyar szerzők közül. Ausztráliában egy nemzetközi Kodály-szimpóziumon magam is hallottam japán kórustól Bárdos-művet, méghozzá magyarul. Kórusművei népszerűségének titkát abban látom, hogy az emberi élet teljessége nyitatkozik meg bennnük Bárdos személyes élettepasztalata alaján. Művészetének egyik forrásaként említhetem a régi, egyszólamú dallamkultúrát, gondolok itt a gregorián énekre, egy olyan európai dalamstílusra, amelyből irűntegy varázsütésre sarjadt ki a többszólamúság. Kodály irányításával Bárdos felismerte, hogyan lehet a klasszikus polifónia vívmányait átültetni a modern zene talpába Bárdos műveinek minden szólamában egyenrangú feladatot kapnak a kórustagok, ez az érzés hozza meg a sikert Akár slágernek is nevezhetjük néhány világi darabját, ilyen például a Dana, dana kezdetű dél-bácskai táncdallam feldolgozása, vagy a dr. Márkus Miklóssal együtt szerzett Szellő zúgtával. Egy kórus musticája a próbákon dől el. Gyakorló karnagyként Bárdos - Kodály tanácsára - ritkán használt hangszert. Mindig a saját énekhangjával tanított, így támaszkodott a kórus kottát olvasni tudó tagjaira A próbákról csak annyit, hogy mindig jó hangulatban folytak. A kedves, sziporkázóan szellemes humorú karnagy elfeledtette velünk a mindennapi élet gondjait, alig vártuk a következő próbát. -Mi terelte Bárdos figyelmét a kórusirodalom felé, és mitől olyan egyéni darabjainak a hangzásvilága? - Egyik jelentős munkájában, a Modális harmóniákban leírta, hogy Kodály irányította érdeklődését a vokális muzsika és a zeneelmélettel való foglalkozás felé. E kettőből alakultak ki azok a művek, amelyek végül papírra kerültek. Ezt mondja: „Nem kilenc könyvből írta a tizediket, hanem annál többet énekeltem, tanítottam és elemeztem a régi mesterek műveit.” Művészetének, máig tartó népszerűségének titka a jó énekelhetőség. Mi a célja, mivel foglalkozik a Bárdos Lajos Társaság, amelynek ön a főtitkára? - A zeneszerző halála után egy évvel, 1987 őszén alakultunk meg. Az alapító tagok elsősorban Bárdos-tanítványok, mint például Nagy Olivér nyugalmazott zeneakadémiai tanár és olyanok, akik munkájuk révén kapcsolatban álltak vele. A család Daróci Bárdos Tamás zeneszerző és Bárdos Ágota személyében képviselteti magát. Örömmmel számolhatok be arról, hogy tucatszám nevezik el magukat róla énekkarok Tiszán innen, Dunán túl. Ezeknek az énekkaroknak rendszeresen találkozókat szervezünk. Ezek alkalmával minden kórus hozza a saját arculatát, de emellett elénekelnek egy Bárdos-művet is. És ami elmaradhatatlan, a közös éneklés, amely a hajdani Éneklő Ijúság hangversenyeit Bárdos idejében jellemezte, és e találkozóknak mindig felejthetetlen élményt ad. Magam hivatalos vagyok október 9-tel-én Sepsiszentgyörgyön egy hasonló nagy rendezvényre, ahol az ünnepi megemlékezések után tíz erdélyi énekkar ökumenikus szellemben énekel majd együtt. -Az évfordulóhoz kapcsolódva még milyen eseményekre számíthatnak az érdeklődők? - Október elsején, pénteken délután megkoszorúzzuk a Margit körút 64/B számú ház falán az emléktáblát, utána a Farkasréti temetőbe megyünk, ahol Kodály sírjától nem meszsze áll a tanítvány síremléke. Közvetlenül utána - a városmajori kistemplomban - megemlékezünk a Cecília kórusról, amellyel Bárdos az amatőr karvezetői munkáját elkezdte, hiszen hivatásos énekkara soha nem volt. Innen a Mátyás-templomot keressük fel, kórusművészetének legnevezetesebb helyszínét, ahol esti misén emlékeznek meg róla. Este Lágymányoson, a Harmónia teremben egy zenei világnapi hangverseny keretében szintén megidézzük Bárdos emlékét. Október 2-án Várak és városok énekei Bárdos Lajos kórusműveiben magyar költők verseire címmel a társaság ünnepi hangversenyére kerül sor a Zeneakadéma nagytermében, délután fél négykor. Dr. Haynári József miniszter úr a hangverseny fővédnöke, amelyre az ország minden részéből kiváló kórusokat hívtunk meg. November 13-án hallgathatják meg az érdeklődők a Bárdos-kórusok V. országos találkozójának hangversenyét a Régi Zeneakadémián, ahol a Bárdos-centenátrium zárókoncertje lesz december 11-én, szombaton 18 órakor, közreműködik a Magyar Rádió Énekkara és hangszeres szólistái, Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy vezényletével. Száz esztendeje született Bárdos Lajos Gregorián énekből többszólamúság, varázsütésre Lukin László karnagy a zeneszerző szellemi örökségéről és az évfordulós megemlékezésekről Bárdos Lajos, a „slágerszerző” Éteri kínálat a zene világnapján A híreket és az időjárás-jelentést kivéve október 1-jén, pénteken a Bartók rádió teljes adásidejét, reggel 6-tól éjfélig, a muzsikának szenteli, mert a nap a Zene Világnapja. Kodály megfogalmazása - Legyen a zene mindenkié - most teljes gazdagságában érvényesül. A szerkesztés gondoskodott róla, hogy az elhangzó művek jelentős része magyar alkotás legyen, mint ahogyan a közreműködő művészek - karmesterek, szólisták, zenekarok, együttesek - többsége is hazánk szülötte, illetve itthon dolgozik. Ezt példázza korán reggel a Pódium is, melyben Dorák Antal vezényli a Philharmonia Hungaricát és a Magyar Állami Hangversenyzenekart, Schiff András Chopin f-moll zongoraversenyének szólistája, a záró szám peidg Kodály Psalmus Hungaricusa; a Zsoltáros tenorszólamát Simándy József énekli. A Rádiózenekar Fúvósötöse a Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének termében Bartók Magyar Parasztdalok című művének átiratát játssza többek között. A Rádió Márványterméből Várjon Dénes zongorakoncertjét közvetítik élőben. Bach-, Beethoven-, Liszt- és Schumann-műveket hallunk. Ugyaninnen, szintén élőben, Kovalszki Márta (zongora), Éder Pál (hegedű), Varga Zoltán (kürt) koncertjét közvetítik, majd Dohnányi Ernő Magyar népdalok című kompozícióját adja elő Faragó Laura (ének) és Baranyay László (zongora). Továbbra is a Márványterem a helyszín; a Tomkins Énekegyüttes egyebek között Kassier-, Lassus-, Mozart- és Brahms-műveket ad elő. A nap legjobban várt eseményére az Olasz Kultúrintézet nagytermében kerül sor. Itt Vásáry Tamás vezényli az MRT szimfonikus zenekart és énekkart. A műsor: Rossini Olasz nő Algírban - nyitány; Mendelssohn: IV. (Olasz) szimfónia; Rossini: Stabat Mater. Késő este az Összkiadás-sorozatban Kari Richter játszik négyet Bach csembalóversenyei közül. Éjjel 0 óra 5 perckor pedig kezdődik a már beharangozott éjszakai műsor, a Notturno. A zene világnapja - legalábbis a műsorújságokból kivehetően - nem érintette meg a másik két országos adót, a Kossuthot és a Petőfit. Valamivel figyelmesebbek a tévéadók: az MTV 2 késő este Bartók I. és II. hegedű-zongoraszonátájának felvételét sugározza, Paul György és Jandó közreműködésével, a Duna TV-n pedig ünnepi köszöntőt mond a világnap alkalmából Csengery Adrienne énekművész, utána pedig, a Magyar Állami Hangversenyzenekar élén, Kobayashi Ken-Ichiró vezényli Beethoven I. szimfóniáját. M. K. Budapesti Őszi Fesztivál Nyolcadik alkalommal találkozhat a közönség a Budapesti Őszi Fesztivál rendezvényeivel. Most megszokhattuk, az októberi seregszemle a kortárs művészet újdonságaira összpontosít. Zimányi Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Kht. ügyvezető igazgatója a minap sjtótájékoztatót tartott a rendezvénysorozat programjairól. A XX. század végén mintha elvesztette volna társadalmi radikalizmusát a kortárs alkotóművészet, szemlátomást kevesebb a kockázatvállalási hajlandóság - hangzott el a sajtótájékoztatón -, úgy tetszik, a könynyebb ellenállás, a szórakoztatás irányába billenne a mérleg. Annál fontosabb, hogy lehetővé tegyék az igazi értékek és a közönség találkozását. Az ítéletalkotást ugyan a szakmára és a kritikára bízzák, a fesztiválrendezők dolga alkalmat kínálni a művek megmérettetésére. Nagy nyereségként könyvelhetik el, hogy sikerült megnyerni világhírű zeneszerző-karmesterünket, az Amszterdamban élő Eötvös Pétert 32. ésú seregszemle művészeti tanácsadójának. Igazi csemegének ígérkezik a Kurtág György akadémiai székfoglalója alkalmából sorra kerülő hangverseny, melyet, elsöprő sikerű párizsi és edinburghi felléptük után, az amszterdami Orlando Ensemble tagjai (Hiromi Kikuchi, Ken Hakui, Metz István) adnak elő (október 28., MTA kongresszusi terem). A zenei csemegék mellett a fesztivál fókuszában idén a tánc és a színház áll. Különlegességek látnak napvágot: a berlini és avignoni színházakkal koprodukcióban készült el Hildi László Tragédia-parafrázisa (Mozgó Ház Társulás); ősbemutatóval jelentkezik a TranzDanz (CO-AX); a szegedi Kortárs Balett A csodálatos mandarint hozza, illetve a Myriam Naisy koreografálta Angyalok suttogását. A képzőművészeti kiállítások, a győri Mediawawe fővárosi bemutatása, a svájci filmhét és egyéb rendezvények mellett a válogatás az Artus Színház, a Bárka Színház, a kaposvári színház, Ladányi Andrea táncegyüttese, a Katona József Színház, az Új Színház, az Andaxinház, a Bozsik Yvette Társulat és az AD-Hoc Csoport múlt szezonbeli produkcióit öleli föl. Kell-e ennél színesebb paletta? KUTÚRA ■ T. 1. „Amit a szív és az epe diktál” Irodalmi tanácskozás Keszthelyen Ma fél háromkor nyitja meg Takáts Gyula, a társaság elnöke és Czoma László, a Kastélymúzeum igazgatója a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság tizenharmadik tanácskozását. A társaság az 1904-ben Kaposvárott alakult és 1949-ig - megszakításokkal - működve nevéhez méltó kezdeményezést hivatott folytatni: egész évben szervez helyi és fővárosi művészeti esteket, a „múzsák testvérisége” jegyében mutatva be a kortárs irodalom, a zene, valamint a képző- és előadóművészet legjobbjait. Hakuk A társaságot 1985-ös újjáalakulása óta a Magyar Írók Szövetsége, a Berzsenyi Baráti Kör, Kaposvár város, Somogy és Vas megye, valamint Szombathely városa támogatja. Legjelentősebb rendezvénye az esztendőről esztendőre megrendezett Keszthelyi Berzsenyi Helikon, ahol a szervezők a szellemi élet egy-egy izgalmas, eszmecserére érett kérdését kínálják vitára. Ezúttal a mai magyar kritika kerül terítékre: e tematikában tart előadást Ács Margit, Széles Klára, Bányai János, Kiszely Gábor, Lengyel Balázs, Papp Endre, Péntek Imre, Sárközy Péter és Szörényi László. Az eszmecsere-sorozat előzményeképpen jelentette meg a társaság az ez évi rendezvényével azonos címet viselő füzetet, mely Alpidy Jenő, Baja D. Károly, Bodor Béla, Bohár András, Lányi András, Lengyel Balázs, Madarász Imre, Márkus Béla, Oláh János, Pomogáts Béla, Poágai Tamás és Szitányi György vitaanyagát tartalmazza A kiadvány arra enged következtetni, hogy változatos, termékeny vitasorozat színhelye lesz e két napon a keszthelyi Festetics-kastély: a vitaanyagokban olvashatunk a kárpátaljai magyar irodalom kritikai fogadtatásáról, a kritika nyelvéről és a beszédközösségről, a kortárs irodalom közönségvesztéséről, de a vitacikkek szinte mindegyikében megjelenő problémakör az - és várhatóan ez lesz az előadások központi kérdése is -, amit Lányi András a következőképpen fogalmaz meg írásában ,mindenki azt mond a másik munkájáról, amit szíve és epéje diktál. A szekértáborok felkentjeinek kell megfelelni. A saját csoporton belül durva tapintatlanságnak számít a gyöngébb teljesítmény elmarasztalása A minőség felfedezését a minősítgetés pótolja, a megértést a besorolás, az értelmezést a teoretizálás.” Röviden Az Hiúság zenekara ■ nm Harmadik bérleti évadját nyitja a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar. Héja Domonkos karmester művészeti irányításával az elmúlt évek népszerű koncertjeit olyan karmesterek koronázták meg, mint a japán származású Kobajasi Ken-Ichiró, Rico Saccani vagy az ugyancsak elismert Jurij Szimonov. A fiatal zenekar ez évben meghívást kapott a zürichi Tonhaléba, a berlini Sympulse fesztiválra, a hannnoveri expóra, s ha csak egy koncert erejéig is, muzsikálnak majd a Vatikánban is. A Danubiának idehaza a legkiemelkedőbb fellépése az elkövetkező évadban a tavaszi fesztiválon lesz. Ők adják majd az évezred első tavaszi fesztiváljának nyitó koncertjét. A Héja Domonkos vezette együttes a nyitó koncerten Beethoven IX. Szimfóniáját adja elő. Magyarország legfiatalabb öntevékeny szimfonikus zenekara 1993-ban alakult javarészt olyan fiatalokból, akik korábban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatói voltak. Ebben az évadban számos fiatal szólista is bemutatkozik. Az együttes egyértelmű idei és távlati célja, hogy külföldön is minél szélesebb körben ismertessék meg magukat a zenerjongókkal. 1999. OKTÓBER 1., PÉNTEK lő kutyával ■ Ilosvai Három tárlat nyílik a közeli napokban a Vigadó Galériában. Október 6-án 17.00 órakor Sebők Zoltán művészeti író nyitja meg Bálind István „Nő kutyával, egy-kilenc” című tárlatát. Ugyanitt 17.30-kor kerül sor Hús Zoltán festőművész kiállításának megnyitójára is. A művészt Balázs Attila író mutatja be. Másnap, 7-én délután 17.00 órakor szintén a Vigadó Galériában nyílik meg Budaházi István festőművész kiállítása, mely előtt Hann Ferenc művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja méltatja az alkotó munkásságát. Mindhárom tárlat október 24-ig tart nyitva. Tenorrekord New Yorkban MTI Panoráma Placido Domingo eddig 18 alkalommal énekelt főszerepet évadnyitó előadáson a New York-i Metropolitan operában, s ezzel túltett Enrico Carusón, a századelő világhírű tenoristáján. Caruso 1903-tól 1920-ig énekelt a Metben, ahol tizenhétezer lépett közönség elé az évad első produkciójában. A katalán sztártenor Leoncavaro Bajazzók című operájában Canio szerepét énekelte az idei nyitó előadáson, a lelkes közönség pedig elragadtatott tapssal fogadta a produkciót, valamint a rekordot. Az évadnyitón, amelynek műsorán szerepelt még Mascagni Parasztbecsület című operája is, a legdrágább jegyek ára magyar pénzben 210 ezer forintnak felelt meg.