Napi Magyarország, 1999. október (3. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

Napi Magyarország Közös ingatlant birtokoltak Tasnádi Péter támogatta Juszt Lászlót Nem a Korda-villában talál­kozhatott először Tasnádi Péter Juszt Lászlóval. A Na­pi Magyarország információi szerint a barátság régmúltra tekint vissza. Annyi minden­esetre bizonyos, hogy 1992- ben már ismerhették egy­mást, különben Tasnádi nem Jusztot jelentette vol­na be kedvezményezettnek a földhivatalnál egy ingatlan jelzálogjog bejegyzésekor. Juszt László még lapunk kérdéseit sem kívánta meg­hallgatni. ■ VIII. Tasnádi Péter (49) vállalkozót szeptember 6-án a Ferihegyi re­pülőtéren vették őrizetbe. Há­rom nappal később a bíróság el­rendelte előzetes letartóztatá­sát, amit jelenleg is a ceglédi börtönben tölt. A vállalkozó el­len hétről hétre gyűlnek az újabb bizonyítékok. A rendőr­ség ez idáig önbíráskodással, zsarolással, fegyverrel való visszaéléssel, felbujtóként sú­lyos testi sértéssel és két rend­beli, különösen nagy értékű sik­kasztás bűntettével gyanúsítja. A vállalkozó már hasonló bűncselekmények miatt 1992. szeptember 28-tól 1993. október 29-ig volt előzetes letartóztatás­ban. Ügye 1994. június 23-án ke­rült a bíróság elé, s az ítéletet 1997. február 3-án mondták ki: két év börtönbüntetést keltett, amit a bíróság három évre felfüg­gesztett. Tasnádit négy esetben önbíráskodásban, két rendben személyi szabadság megsértésé­ben, társtettesként csoportosan elkövetett magánlaksértésben és garázdaságban, felbujtóként könnyű testi sértés miatt, súlyos testi sértés kísérletében és lő­fegyverrel való visszaélésben ta­lálták bűnösnek. A 123 379 forint bűnügyi költségből 51 958 forintot fizet­tetett meg vele a bíróság. Az ítéletben a bűnlajstrom mellett felmentették a következő - a nyomozás során ellene felho­zott - vádak alól: zsarolás, csa­lás, magánokirat-hamisítás, al­jas indokból elkövetett szemé­lyi szabadság megsértése, ki­fosztás és jelentős értékre el­követett devizagazdálkodás megsértése. Az elkövetett cselekmények előzményeként minden eset­ben uzsorakamatra adott pén­ze játszotta a főszerepet. Fede­zetül pedig ingatlanokat kért. Amikor az adós nem tudott ele­get tenni a szerződésben fog­laltaknak, a vállalkozó „más” úton próbálta követelését ér­vényre juttatni. Az egyik ilyen eset érdekes­sége, hogy amikor Tasnádi a kölcsön fejében jelzálogot je­gyeztetett be a lakóházra a föld­hivatalnál, az egyik kedvezmé­nyezettnek Juszt Lászlót ne­vezte meg. A történet úgy kez­dődött, hogy M. J. bankköl­csönt akart felvenni, amihez fe­dezetre volt szüksége. Újsághir­detés útján kapcsolatba került Sz. V.-vel, aki 16 millió forintért kínálta ingatlanát. M. 15 ezer fo­rinttal leelőlegezte a házat, s ígéretet tett arra, hogy bankköl­csönből egyenlíti ki a fenmmara­­dó részt. Az eladók hozzájárul­tak ahhoz, hogy M. a tulajdonjo­got az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse. Az adásvételi szerződéssel együtt egy köl­csönszerződést is kiállítottak 15 millió 850 ezer forintról. M. J. egy közvetítőirodán ke­resztül eljutott Tasnádihoz, aki­től kapott 8 milló forintot, havi 18,5 százalékos kamatra. Majd egy szerződést is írtak arról, hogy Tasnádi megveszi a házat, de visszavásárlási jogot biztosít M.-nek. Ekkor Tasnádi a földhivatal­nál kérelmet nyújtott be az in­­gatlan­jelzálog bejegyzésére. Az­tán pár hónap elteltével vissza­került M. nevére a ház, sőt még Tasnádi 7 milliót érő Mercedese is - persze csak papíron -, mert sikerült a Leumi Hitel Banknál 30 millió forintot felvennie Tasnádiék segítségével M.-nek. Persze a „közvetítői díj” vagy „hálapénz” az ügyet és a három részletben felvett pénzt kezelő Tasnádi részére nem maradt el. A Napi Magyarország tegnap Juszt Lászlót többször utolérte mobiltelefortján, ám a neves ri­porter alighogy meghallotta, honnan keresik, csak annyit mondott: - Nem hiszem, hogy az önök lapján kik bámaféle mondanivalóm lenne. Viszont­látásra! Tasnádi Péter és emberei - Szeretik az uzsorakamatot Fotó: Koncz György/archív Az eltűnt férfi családja bizakodó Pert nyert a fakereskedő Másodfokon is elvesztette a pert az a férfi, aki az egy hó­napja nyomtalanul eltűnt érdi fakereskedő félmilliárdos in­gatlanait szerette volna tör­vényesen birtokba venni. ■ Bronesch Ottília Mint tegnapi számunkban megú­­jult, Alföldi István Opel Corsáját Érden egy forgalmas útkereszte­ződésben találták meg járó mo­torral, nyitott fotókkal, ülésén mobitelefonjával. A jelek em­berrablásra utaltak, ám zsarolók nem jelentkeztek vátságdíjat kö­vetelve. Család­ja szerint a 65 éves vállalkozó eltűnése, eltünte­tése mögött az a helybéli T. Jó­zsef ál, aki korábban már megté­vesztve Alföldit és család­ját, né­hány tízmilliós kölcsön fejében adásvételi szerződéseket íratott alá félmilliárdot érő ingatlanaik­ra. A földhivatalban széljegyzet­ként került a tulajdonlapokra a neve, s úgy vélte, ez elég ahhoz, hogy birtokba vegye az érdi há­zakat, a balatont nyaralót és a fa­­feldolgozó üzemet. Utóbbit har­minc markos emberrel és vér­ebekkel felszerelkezve megkísé­relte elfoglalni, de ebben a rend­őrség megakadályozta. Miután törvénytelen úton nem tudott birtokon belül kerülni, bíróság­hoz fordult A Budaörsi Városi Bíróságon azonban 1999. márci­us 4-én T. József keresetét eluta­sították. Fellebbezését követően ugyanígy döntött tegnap a Pest Megyei Bíróság. A tárgyaláson T. József személyesen nem volt je­len, s ügyvéd­je is csak képvisel­tette magát. Szabó Júlia megyei bírósági tanácselnök döntése in­doklásában kifejtette: mivel a perbeli ingatlanok értéke megha­­lad­ta a 10 millió forintot, a városi bíróságnak nem volt joga dön­tést hozni, ezért a korábbi ítéle­tet hatályon kívül helyezte. A fél­­milliárdos vagyon birtokba bo­csátásának kérdésében a megyei bíróság dönthet. Amennyiben T. József úgy határoz, hogy újból perre viszi a kérdést, előbb 750 ezer forint illetéket kell letétbe helyezn­e a bíróságon. Alföldi Istvánné és Katalin lánya a tárgyalás után meg­­könnnyebbült. Mint mondták, ab­ban bíznak, hogy időközben befe­jeződik a feljelentésük alapján megkezdett rendőrségi eljárás, melyben lopással, csalással és zsarolással gyanúsították T. Jó­zsefet, s bizonyosságot nyer igaz­ságuk. S amire mindennél jobban vágynak, hogy előkerül a család­fő, Alföldi István. RÖVI­DEN Civil Ház Kaposvárott ■ mti Megnyitt az ország első regionális Civil Háza; a kaposvári intéz­mény feladata, hogy adatbázisok létrehozásával előmozdítsa a ci­­vi szervezetek m­unkáját. A megnyitón Stumpf István kancellária­­miniszter szólt arról, hogy az országban jelenleg mintegy ötvenezer civi szervezet van. Ezért döntött úgy a kormány, hogy számukra térségi központokat, egyszersmind információbázist teremt. Hasznosítják a szegedi hulladékot Bálint Szegeden tegnap ünnepélyes keretek között adták át rendel­tetésének azt az európai színvo­nalú technológiával működő hulladékválogató művet, amely a térség számára nagy előrelé­pést jelent az EU-normák eléré­se felé. A 250 millió forintba ke­rült beruházáshoz a helyi kör­nyezetgazdálkodási közhasznú társaság jelentős támogatást kapott a központi környezetvé­delmi alaptól. Az avatóünnepségen - ahol részt vett Pepó Pál környezet­védelmi miniszter is - megtud­tuk, hogy ebben a Tisza-parti városban két éve igyekeznek megvalósítani a környezetgaz­dálkodási kht. szelektív hulla­dékgyűjtési progra­mját. Kezde­ti lépésként papír, üveg és mű­anyag szelektív gyűjtésére al­kalmas edényeket helyeztek ki a város forgalmasabb pontjain. Ezzel párhuzamosan Algyőn, Sándorfalván, Kiskundorozs­­mán és Gyálaréten hulladékud­vart nyitottak. Kísérleti jelleg­gel megkezdték a háztartások­ban történő szelektív hulladék­­gyűjtést, amit jövőre szeretné­nek kiterjeszteni a város egész területére. Ahogyan Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója fogalmazott, sajnos az örömbe üröm is ve­gyül. Társaságuk ez év júliusá­ban felmérést készített, aminek alapján megállapították, hogy a város környékén mintegy 180 vadlerakó található, ahová becsléseik szerint évente 76 ezer köbméter hulladékot és építési törmeléket hordanak. Cégük ebből évente 15 ezer köbmétert tud felszámolni. 1999. OKTÓBER 1., PÉNTEK Újságírót vert a konzervkirály fia HGERI Saját Üzletében megrugdosta az Alföldi Lapok című hetilap tudó­sítóját ifjabb Ábrahám Tibor a múlt héten menesztett „nagykő­rösi konzervkirály” fia Nóniusz Sándor újságíró elmondta: lapja hasábjain többször írt az Ábra­hám család által elkövetett vissza­élésekről, köztük idézett a Női Magyarország ugyanebben a té­mában megjelent tényfeltáró írá­siból. Feltehetően ezeket az új­­ságcik­ceket akarta megtorolni If­­jab Ábrahám. Ám nemcsak az Ábrahám fiú intézi erőszakkal az ügyeit: augusztus 20-án - mint ar­ról beszámoltunk - idősebb Ábra­hám Tibor, Nagykőrös ez idáig legbefolyásosabb politikai és köz­életi személyisége, a francia tulaj­donú Bonduelle konzervgyár me­nesztett vezérigazgatója folyamo­dott tettlegességhez, amikor meg­akadályozta, hogy lapunk munka­társa kérdéseket tegyen fel az ép­pen Nagykőrösön tartózkodó Bruno Bonduere-nek, a viágcég tulajdonosának. Lapunk megtudta: a francia tulajdonos a múlt héten azért döntött idősebb Ábrahám me­nesztése mellett, mert a cikkeink nyomán indított átvilágítás során megtalálták azt a számlát, ame­lyet egy - a Bonduelle-nek nem dolgozó - nyomda állított ki, fel­tehetően a h­amisított Bonduelle kukoricakonzervekre felragasz­tott címkék előálításáról. Mint emlékezetes, a vezérigazgató fiá­nak cége, a RI-TI Kondi Kft. cím­ke nélküli, túlfőzött kukorica­­konzerveket vett át apjától - da­rabonként egy forintért -, majd ebből a rakományból több tíz­ezer darab került hamisított cím­kével, teljes értékű áruként az országos áruházláncok polcaira A vezérigazgató múlt heti me­nesztését követően a jelek sze­rint megkezdődött az alföldi vá­rost uraló csád gazdasági ha­nyatlása: az Ábrahám érdekeltsé­gébe tartozó Aranyeső című heti­lapnál tegnap megszorító intéz­kedéseket foganatosítottak. A hamisítási ügyet az Országos Rendőr-fők­itányság vizsgálja. Ifjabb Ábrahám Tibor pedig a KI- TI Kondi konzervdiszkont eladá­sára készül, ellene csalás és sik­kasztás alapos gyanújával vádat emelt a Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság. Paksi sztrájkstop MTI A szakszervezetek koordinációs tanácsa felfüggeszti a sztrájkbi­zottság felállítására vonatkozó határozatát, míg részletesen meg nem ismeri és ki nem értékeli a Paksi Atomerőmű Rt igazgatósá­gának ülésén hozott döntéseket - fogalmazta meg tegnap közlem­é­­nyében a Paksi Atomerőmű Ér­dekvédelmi Szervezetek Koordi­nációs Tanácsa Az igazgatóság határozatát a munkásgyűléseken ismertették az erőmű átszervezé­sével létrehozott új egységek ve­zetői a dolgozókkal, illetőleg a szakszervezetekkel - értesültünk az erőmű tájékoztatási központ­jától. Nagy Sándor vegénySL^^Xa levélben fordult a munkaválla­lókhoz - tudatták -, amelyben le­szögezi: „az országos Sentóban megjelent néhány negatív szenzá­ciót keltő híradás meg nem neve­zett információs forrásokra hi­vatkozva valótlan állításokat, megalapozatlan vádakat közöl”. Ígéret adókedvezményre és kamattámogatásra Ötszáz új lakás a Józsefvárosban? Egy éven belül ötszáz új lakás építését tervezi a józsefváro­si önkormányzat. Ezek nélkül ugyanis a leromlott állapotú lakóépületek felújítása sem kezdődhet meg. A kerület or­szággyűlési képviselője adókedvezményeket és kamattámo­gatást adna az új lakások építtetőinek. G. K. Az üres lakások hiánya miatt in­dult nehezen a józsefvárosi reha­bilitáció. A rossz állapotú épüle­tekből ugyanis nincs hova köl­töztetni a lakókat a felújítás ide­jére. Éppen ezért jövőre ötszáz új lakás építését tervezi a kerület úgy, hogy abból kétszáz felett az önkormányzat rendelkezzen - közölte Juharos Róbert kerületi és országgyűlési képviselő (Fi­desz) az egyik felújított ház át­adásán. A politikus közölte: mó­dosító indítványt fog beterjeszte­ni az Országgyűlés elé. Eszerint az értékesítésre szánt lakások építtetői kamattámogatást, a ki­adásra szánt lakások beruházói pedig adókedvezményt kapná­nak.­­ Csak így épülhetnek új la­kások, és a kerület rehab­itáció­­ja is csak így kezdődhet el. Juha­ros elmondta: az ötlet nem új, a harmincas években is az állami kedvezmények hatására indult meg a tömeges építkezés. A Jó­zsefvárosban egyébként 170 üres telek van. Alföldi György, a RÉV Vin. Rt. vezérigazgatója elmond­ta: idén még három társasházat újítanak fel a VIII. kerületben. Gyermek­járőrök - Évente átlagosan 55-75 kerékpáros és 250-330 gyalogos gyermeket ér közleke­dési baleset. Bár ez a szám az utóbbi öt évben egyre csökken, a BRFK Közlekedésbiztonsági Fő­osztálya és a Fővárosi Balesetmegelőzési Bizottság „szövetkezve” a kerületi iskolákkal, elhatá­rozta, hogy ifjú közlekedési járőröket állít az egyenruhás rendőrök mellé segítségül. A felső ta­gozatos srácok a tanításon túl, szakkörökön sajátítják el a közlekedés szabályait. A pedagógusok által kiválasztott nebulók iskolakezdéskor és a tanítás végén terelgetik társaikat a helyes útra, óvják a balesetektől a szabálytalankodókat. Fényvisszaverő csíkkal ellátott, világító sárga ruhá­juk és stoptáblájuk kiemeli alakjukat a közlekedés forgatagából Fotó: Somoskövy Béla

Next