Napi Magyarország, 2000. március (4. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-20 / 66. szám

14 ♦ Napi Magyarország MÉDIA /DAL Egy holland újságcikk háttere Március 1-jén Rúna Hellinga holland újságírónő nem mindennapi tényekkel lepte meg a Trouw (Megbízhatóság) című hollandiai napilap olvasóit. Az évek­ óta Magyar­­országon élő tudósítónő olyan, általunk is figyelemre méltónak ítélt mondatokkal tűzdelte meg Magyarország jobbratolódását taglaló cikkét, amelyek enyhén szólva _ nem felelnek meg a valóságnak. ^ ^ ^ Rúna Hellinga azt írta elemző cikké­ben, hogy „... a kormány kedvence, a Napi Magyarország csak azért tud megmaradni, mert az állami intézmé­nyek kötelesek rá előfizetni, és benne hirdetni.” Bár már ez a megállapítás sem állja meg a helyét, ennél nyugtala­nítóbb, hogy a Trouw cikke szerint a Napi Magyarországban egy évvel ez­előtt a következők jelentek meg egy szerkesztőségi­­vezércikkben: „egy bi­zonyos baloldali médiaszociológusnak a bőréből lámpaernyőt kell készíteni”. Sajnos kitartó próbálkozásunkat nem koronázta siker, ehhez legalább hasonló mondatot sem találtunk. Sikerült viszon elérnünk Rúna Hellingát, aki azon kér­désünkre, uajan hol olvasta ezeket a so­rokat, annyit válaszolt: „hallotta egy is­merősétől”. Az ismerősről később az Újságírónő elárulta: nem más, mint Vá­sárhelyi Mária (Vásárhelyi Miklós, az egykori Szabad Nép „újságírójának” és a Soros Alapítvány jelenlegi magyarorszá­gi elnökének lánya, Vásárhelyi István,a főváros vagyonkezeléséért felelős egykori vezetőjének húga). Vásárhelyi Mária a MAG érdeklődésé­re elmondta, hogy ő csupán O. Kovács Attila - tavaly elhunyt - főszerkesztő­Fenti cikkünkkel nem szerettünk volna kellemetlenkedni: legkevésbé sem irányul az itt dolgozó külföldi újságírók el­len, akiknek többsége minden bizonnyal lelkiismeretesen és magas szakmai színvonalon látja el feladatát. Senki sem tévedhetetlen, üzemi balesetek minden szerkesztőségben előfordulhatnak. Tény azonban: az utóbbi időben megsza­porodtak azok a Budapestről keltezett, külföldi lapokban megjelenő „tudósítások”, amelyek arról tanúskodnak, hogy azok írói bizony nem tettek eleget kötelességüknek, hogy az általuk hallott információkat több forrásból is megerő­sítsék Nem tudom, hogy az MSZP és az SZDSZ holdudvarához tartozó „médiaszakértők” munkáját dicsérjem, vagy egyes tudósítók kényelmességét hibáztassam, ha ilyen hanyagul megírt, a tényeket eltorzító írással találkozom egy-egy kül­földi újság hasábjain. Egyetlen orvosságnak az efféle áfium ellen az mutatkozik hatékonynak, ha az olvasóknak tény­szerűen bemutatjuk azokat a tévedéseket, amelyek elárul­ják: az ilyen cikkek írói legtöbbször arra sem veszik a fá­radságot, hogy felemeljék a telefont, és felhívják a legin­kább érintetteket: megelégszenek ismerőseik egyoldalú és elfogult közléseinek papírra vetésével. Márpedig ezek az „ismerősök” - talán érezvén azt, hogy a hazai közéletben súlyuk csökken - egyre agresszívebben próbálják őrizni azt a tudatosan kialakított mítoszt, mi­szerint a sajtószabadság egyetlen letéteményesei ők lennének a pannon síkon és bérceken, és csupán e ma­roknyi csapat az, amelyik fényt gyújtva az éjszakában kordában tartja a vérszomjas magyar törzsek sötét se­regét. A fenti eset is mutatja: itt lenne az ideje megbékélni. No nem egymással, hanem azzal, hogy a rendszerváltozás után dolgozni kezdő „médiageneráció” helyet követel magának a Nap alatt, és gyökeresen más fogalmai vannak a hazai és a külföldi médiáról, mint például Vásárhelyi Máriának. ■ A Tóth Szabolcs Töhötöm helyettes egy korábbi cikkére utalt, 0~T­ i amelyben ez áll: „...Ha az én tesóm ját- Cshs szotta volna át Máté Lászlóval közösen / *~r a Vasárnapi Híreket a VICO-birodalom­ /avV, , ha, akkor nem lennék úgynevezett füg- , e - . getlen médiaszakértő, s nem írnék az /V rxjL Élet és Irodalomba kolumnákat e témá­­ról, arra gondolnék, bárkitől hihető az,­­­­ amit én írok, de tőlem nem, pontosan az IC I apukám és a tesóm miatt, őszintén szól­va lesülne a bőr a pofámról. Csakhogy a krokodilbőr búja a kiképzést. Cipőt csi­nálnak belőle” (az idézet magáért beszél). Az idézett cikk Vásárhelyi Má­riát - aki szerint a Napi Magyarország tag nem kapcsolódnak párthoz vagy po­litikai mozgalomhoz, hanem egyszerű civil szervezetként vannak bejegyezve. A Daniki Tamás 37 SZPRZ-hez tarto­­­­z­­zó I­ri Generáció Mozgalom alapítója lapunknak úgy nyilatkozott: nem kelle­­ne törvényben megszabni, hogy a pár­tok költségvetésüknek mekkora részét fordítsák ifjúsági szervezetükre. Min­den pártnak magának kellene eldönte­nie, hogy mennyire fontos számára ez a mozgalom, s annak megfelelően kel­lene támogatnia. Azzal viszont teljes mértékben egyetért, hogy a civileknek szánt pénzekre a pártok ifjúsági szer­vezetei ne pályázzanak. Véleménye szerint ezt önmérséklet útján lehetne elérni. Azt ugyanis jogszabállyal nem lehet kiszűrni, hogy mely politikai párthoz vagy irányvonalhoz szorosan kötődő szervezet bújik civil köntösbe. Szabó László, az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium (ISM) helyettes államtitkára a felvetésről úgy vélekedett: ember le­gyen a talpán, aki pontosan tudja, hogy melyik szervezet melyik párt holdudva­rába tartozik. A jogszabály szigorával nem lehet kizárni, hogy politikai irány­vonalhoz szorosan kötődő egyesületek, alapítványok, tömörülések pályázza­nak a civil szervezeteknek kiírt projek­tekre. Szabó László szerint nem az a fontos, hogy az adott szervezet politi­kai kötődésű-e, hanem hogy milyen programokat szervez. Hozzátette: nem feltétlenül értéktelenebb a politikai pártok ifjúsági szervezeteinek munká­ja, mint más civil szervezeteké. Leszö­gezte azonban, hogy mégis érdemes lenne ezeket a szervezeteket külön ka­tegóriában pályáztatni, hiszen nekik sokkal jobb az érdekérvényesítő ké­pességük. - A GYIA pályázatainál sem azt kel­lene elemezni - tette hozzá -, hogy a jobb- vagy a baloldal kapott-e több pénzt, hanem hogy milyen és hány programmal pályáztak. Egyébként a GYIA nyertes pályázóinál az idén ko­moly gazdasági ellenőrzés várható, amelyet m­jd az ISM háttérintézmé­nye végez. A GYIA körül az elmúlt években több­ször volt már vita, 1997-ben például Pokorni Zoltán (Fidesz) és Csapody Miklós (MDF) akkori ellenzéki képvise­lők bírálták élesen a GYIA-tanácsot A nyári gyermek- és ifjúsági táboroztatás kapcsán átlátható pályáztatás helyett a baloldali lobbi uralta szervezeteknek történő pénzelosztással vádolták meg a döntéshozókat. U­gyan megfelelőnek tartotta a Horn-kormány alatt a Mi­niszterelnöki Hivatal (MeH) pénzügyi ellenőrző vizsgálata a testület munkáját, ez azonban nem nyugtatta meg az akkori ellenzéki politikusokat. A MeH-vizs­­gálatot ugyanis nem tartották függet­lennek, mert azt Koncz István, a GYIA tanácsának akkori elnöke, a MeH címzetes államtitkára kérte. A képviselők úgy vélték, a tények magukért beszélnek: az ifjúsági tábo­rok megszervezésére kiírt pályázatok­nál 1996 és 1998 között a legnagyobb összeggel a Magyar Úttörők Szövetsé­gét, majd a Schmuck Andor egykori BIT-vezető nevével fémjelzett Xénia Láz Egyesületet támogatták. A 15-ös toplistán szerepel továbbá az akkor a BIT-székházban működő Európa Tár­saskör, a Magyar Úttörők Szövetségé­vel közös háztartásban élő Csillebérc Alapítvány csakúgy, mint az Esély­­egyenlőség Alapítvány, amelynek cí­me akkor Juhász Gábor MSZP-képvi­­selő, volt BIT-elnök lakásán volt beje­lentve. A hasonló esetek elkerülésére a Rogán-Gyürk-féle módosító indít­vány mellett az ISM is lépéseket ter­vez. Az ISM a pályázati rendszer gör­dülékenyebbé és átláthatóbbá tételé­hez egy úgynevezett ifjúsági kataszter felállítását tervezi. Ebbe a rendszerbe önkéntes alapon kerülnének be az if­júsági szervezetek, feltüntetnék tag­létszámukat, elérhetőségüket, tag­­szervezeteiket, tevékenységüket. A tárca a jövő év közepén tervezi a Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozását is, amely legitim, párbeszéden alapu­ló, EU-komform femm lenne. Ezzel kapcsolatban már megkezdődtek a tárgyalások az ISM és a három nagy ernyőszervezet - az Országos Gyer­mek- és Ifjúsági Parlament, a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája között. ■ , Zivkovics Natália Egy, a sajtószabadság védelmében tüntető a rádiónál A Fidelitas a csillebérci tábor eladása ellen tüntet 2000. március 20., HÉTFŐ 2000. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ Napi Magyarország ♦ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék