Napi Magyarország, 2000. március (4. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-20 / 66. szám
12 ♦ Napi Magyarország ► van a Naptól. Jelenleg a Nemezis a pálya legtávolabbi pontján lehet, mintegy három fényévnyire. (Összehasonlításul, a legközelebbi csillag, a Proxima Centauri mintegy 4,24 fényévre van.) Azt a problémát, hogy a katasztrófák csak kb. egymilliárd éve rendszeresek, Müller azzal magyarázza, hogy az ilyen nagyon elnyúlt ellip- i szilpályák hosszú távon nem stabilak, vagyis az ikercsillag a kezdeti időszakban sokkal közelebbi pályán keringett. Az idő múlásával pályája - a környező csillagok gravitációs hatására - mind elnyúltabb lett. A földön beazonosított kráterek vizsgálata mellett a tudósok még egy bizonyítási módszert találtak: a Föld mágneses polaritásának változását vizsgálták, ami köztudottan gyakran cserélődött az eonok során. Feltételezések szerint egy-egy ilyen kataklizma magával hozhatja a mágneses polaritás megfordulását is. Raup már korábban kimutatta, hogy a polaritásváltozások kb. 30 millió évenként sűrűsödnek. Megállapítását 296 ismert pólusváltozás vizsgálatára alapozta, amelyek az utóbbi 170 millió évben fordultak elő. A ciklikus katasztrófákkal kapcsolatos kutatások jelenleg is tartanak. A csillagászati távcsövek fejlesztése hamarosan lehetővé teszi Nemezis méretű vörös törpék vizuális megfigyelését is. A Nemezis-teória tehát erősítette azoknak a tudósoknak a „pozícióit”, akik szerint a darwini fejlődés nem folyamatosan ment végbe, hanem a lassú fejlődési szakaszok hirtelen ugrásokkal voltak tarkítva. A fosszaiák vizsgálata is ezt igazolta: gyakran pár generáció alatt nagyobb változások történtek, mint előtte sokmillió év alatt. Néhány évvel ezelőtt még sokan úgy tanulták, hogy a dinoszauruszok azért haltak ki, mert túl nagyra nőttek, és nem voltak elég intelligensek a kis, mozgékony emlősökkel szembeni túlélési harchoz. Az igazság azonban, úgy látszik, nem ez. A dinoszauruszok százmillió éven át uralták a földet - nem kis eredmény a túlélésben, különösen ha azt vesszük, hogy a homo sapiens túlélése alig negyedmillió év után máris kockázatos. A dinoszauruszok kihalása szinte azonnal, külső behatásra történt, és ez alapozta meg az emlősök fejlődését, hiszen új életterek nyíltak meg. Hogy milyen élőlényeknek teremthet helyet, ha az ember eltűnik a Földről, erről korai lenne vitatkozni: a Nemezis még legalább 15 millió évig „nem tér vissza”. ■ Feredős József-tszt és Tamást a sértettség is vezette, amikor hátat fordított a katolikus vallásnak. Családja keresztény szellemiségű lévén őt is e hit szerint nevelték, édesapja évtizedekig az érseki levéltár igazgatója volt Egerben. Amikor Tamás elvégezte az ELTE-n az angol-arab-török szakot, külföldre vágyott tanulni, és családja segítségét kérte, hogy kijuthasson a bejrúti jezsuita egyetemre. A támogatás azonban elmaradt, Tamás pedig fogadalmat tett, hogy nem adja fel. - Egy Isten van, Allahnak is hívhatjuk, ha a muzulmánok mellém állnak, megpróbálok közel kerülni hozzájuk - határozta el. így került ki ösztöndíjasként Ankarába, a Közel-Keleti Technikai Egyetemre. Tanulmányai másfél éve alatt még csak az új hit szimpatizánsa volt, de már forrt benne az elhatározás. - Éveket éltem le muzulmán közösségben, és a barátaim mindig ugrattak: Oszmán bej, te a mi kutyánk kölyke vagy... Lehetett benne valami, mert nemcsak úgy éltem, hanem úgy is néztem ki, mint ők. Sokáig készültem, ké- VALLÁS ÉVv Oszmán Milehi hazavágyik Mozlim vagyok, és megelégedett ember lettem a hitemben - vallja Oszmán Milehi, akit csaknem ötven éve katolikus szertartás szerint kereszteltek meg Egerben. A fiú a Sós Tamás nevet kapta, és viselte harminc évig, amikor úgy döntött,áttér a muzulmán hitre, hiszen érzése szerint előző életében is a keleti világban élt, ott van - í-kozta Trencsényi László, a MÍISZ jelenlegi elnöke. Mint elmondta (a hivatalosan 1946-ban alakult) MÚSZ monopolhelyzete az iskolák 1948-as államosításával rögzült végleg, hiszen így „alapvetően minden gyerek automatikusan a MÚSZ tagja lett”. A kezdetben néhány száz fős tagsághoz képest ekkortól az iskolás korú gyerekek kb. 90%-a volt úttörő. „Azért ennyi - tette hozzá az elnök -, mert a rossz magaviseletű vagy deviáns gyerekeket az esetek zömében kizárták.” 1956-ban megszűnt, majd 1957 februárjában újraalakult a MÚSZ. Mivel 1957-től ’61-ig üzemekben, sportklubokban is működhettek „bázisközösségek”, ebben az időszakban több úttörő volt, mint általános iskolába járó gyerek. 1962-től már csak iskolákban működött a MUSZ, és az iskolákon kívüli szervezkedést betiltották. Trencsényi szerint a szövetség civil jellegét ezzel erősen korlátozta az állampárt, ugyanakkor a „tömegesítés révén erősödött a népfrontos vonal”. A hatvanas éveket az erős bürokratizálódás jellemezte, hogy aztán a hetvenes évek reformkommunista irányzatának köszönhetően „a pedagógiai progresszió is szerepet kapjon”. A nyolcvanas években azután különféle markáns irányzatok artikulálódtak a korábban egységes szövetségen belül. „A mai szervezetek közül sokan itt dpjkálódtak, fogantak” - tette hozzá az elnök. Mindent összevetve 1989- ben, az átalakulást féljelző MÚSZ-konferencia idején 200 ezer úttörő volt hazánkban. Folyamatosan, ám 1991-ig erős változások jegyében működött a szervezet, amikorra a tagság 70 ezer főre csökkent. „Ez a szám ’91 óta stabil, de földrajzilag szeszélyes - tette hozzá Trencsényi -, az azonban elmondható, hogy a szövetség vidéken (elsősorban Szabolcsban) a legerősebb, és a nagyvárosokban a leggyengébb.” Az 1989-től fakultatív színű nyakkendőben járó úttörőknek ma Budapesten csak 3-4 csapata van. („Ez a szám a regisztrációs nehézségek miatt nem pontos” - jegyezte meg a főúttörő.) . ■ L' Grimm Balázs nCvűnoa-jA a ty megbízásából ad problémákat Az Ifjúsági és Sportminisztérium tSMl megbízásából: Doktoranduszok Országos Szövetsége mnSZ(i kérdőívű felmérést végzett a magyarországi ifjúsági a felmérés szerint az egész nonprofit szférához hasonlóan az ifjúsági szervezetek esetében is az 1989. évi egyesülési törvényt közvetlenül követő egy-két éves időszakban alakult a legtöbb egyesület, kör, klub és érdekképviselet, bár az utóbbi tíz évben egyre inkább megnőtt a csak néhány tíz főt tömörítő szervezetek száma is (a jelenleg működő szervezetek 44 százalékát 1989-94 között, 32 százalékát pedig az 1995-98 közötti időszakban hozták létre). Ma körülbelül kétezer ifjúsági szervezet működik az országban, de az ISM helyettes államtitkára, Szabó László szerint ezek közül mindössze néhány tucat végez érdemi munkát. Ráadásul a 75 százalékban diákokat tömörítő szervezetek egyharmada úgy látja tagságuk a következő néhány évben várhatóan tovább nő majd, és csak az érintettek alig tíz százaléka számít a tagok számának csökkenésére. Figyelemre méltó tény, hogy a megkérdezett ifjúsági szervezetek alig 64,2 százaléka köti tevékenységét az általuk ifjúságnak tekintett korosztályhoz. A csoportok társadalmi beágyazottsága és érdekérvényesítő képessége szempontjából figyelemre méltó, hogy a megkérdezett szervezetek közel felének tagja helyi szinten ismert közéleti személyiség, de nem alacsony azon ifjúsági szervezetek aránya sem (16 százalék), amelyek országos szinten ismert közéleti személyiséget tudhatnak soraikban. Ugyanakkor viszonylag alacsony azon szervezetek száma (24 százalék), ahol a szervezeti működést a formális szabályok mindenkori pontos betartása jellemzi. Ez azért lehet így, mert a válaszokból kitűnik, hogy a megkérdezettek fele (49,2 százalék) csak a vállalt feladatok megvalósítását tekinti elsődleges céljának (A válaszadók 6,4 százaléka egyáltalán nem foglalkozik formális szervezeti kérdésekkel.) így az sem meglepő, hogy a szervezeti konfliktusokat firtató kérdésre adott válaszok alapján a csoportokban a szervezeti hierarchiát érintő problémákat megelőzik a költségvetési kérdésekkel kapcsolatos gondok. Annak ellenére, hogy a formális szabályokat csak kevesen tartják be, a szervezetek döntő többsége a törvények adta lehetőségeken belül tevékenykedik, hiszen munkaügyi per, szerződésszegés és pénzügyi problémák következtében az eltelt időszakban bírósági eljárás csak 10 szervezettel szemben indult (a megkérdezettek közül). Az esetleges egzisztenciális előnyöket figyelembe véve nem meglepő, hogy az ifjúsági szervezetek több mint kétötödében a vezetők között már jelentős személycserék történtek az esetenként csak néhány éves működés alatt Jelenleg a szervezetek alig 19,5 százalékát irányítják ugyanazok a személyek, akik a megalakuláskor. A vizsgálatot végzők szerint ugyanakkor meglepő tény az is, hogy az ifjúsági szervezetek vezetőinek csak 57,7 százaléka nappali tagozatos diák. Az adatok tükrében ez azért tanulságos dolog, mert ezen szervezeteknek a fiatalok érdekképviselete lenne az egyik legfontosabb feladatuk. Ráadásul az úgynevezett ernyőszervezetek tagszervezetei közül a vezetők kinevezésével kapcsolatban a nyilatkozók több mint egyharmada kisebb-nagyobb központi befolyásról számolt be. Az átlagosan ötmillió forintot meghaladó éves bevétel rendkívül eltérő mértékben oszlik meg az egyes szervezetek között: 48 százalékuk néhány százezer forinttal gazdálkodhat, jelentős részük (26,4 százalék) többmilliós, míg 5,6 százalékuk több tízmilliós bevételt tud felmutatni. A bevételi források között első helyen az önkormányzati támogatások szerepelnek (20 százalék). Tagdíjakból 19 százalék, (központi) költségvetési támogatásokból pedig 17 százalék származik. Fizetett alkalmazott a szervezetek 25 százalékában dolgozik, bár a vizsgált ifjúsági szervezeteknek csak egy kis része, körülbelül tíz százaléka bír az alapvetően szükséges infrastrukturális és személyi feltételekkel, így egy iroda működtetéséhez is csak nekik van elegendő pénzük ■ G. B. 2000. március 20., HÉTFŐ 2000. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ Napi Magyarország ♦ 5