Napi Magyarország, 2000. március (4. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-20 / 66. szám

12 ♦ Napi Magyarország ► van a Naptól. Jelenleg a Nemezis a pálya legtávolabbi pontján lehet, mint­egy három fényévnyire. (Összehason­­lításul, a legközelebbi csillag, a Proxima Centauri mintegy 4,24 fény­évre van.) Azt a problémát, hogy a ka­tasztrófák csak kb. egymilliárd éve rendszeresek, Müller azzal magyaráz­za, hogy az ilyen nagyon elnyúlt ellip- i szilpályák hosszú távon nem stabilak, vagyis az ikercsillag a kezdeti időszak­ban sokkal közelebbi pályán keringett. Az idő múlásával pályája - a környező csillagok gravitációs hatására - mind elnyúltabb lett. A földön beazonosított kráterek vizsgálata mellett a tudósok még egy bizonyítási módszert találtak: a Föld mágneses polaritásának változását vizsgálták, ami köztudottan gyakran cserélődött az eonok során. Feltétele­zések szerint egy-egy ilyen kataklizma magával hozhatja a mágneses polari­tás megfordulását is. Raup már koráb­ban kimutatta, hogy a polaritásvál­tozások kb. 30 millió évenként sűrűsödnek. Megállapítását 296 ismert pólusváltozás vizsgálatára alapozta, amelyek az utóbbi 170 millió évben fordultak elő. A ciklikus katasztrófákkal kapcsola­tos kutatások jelenleg is tartanak. A csillagászati távcsövek fejlesztése ha­marosan lehetővé teszi Nemezis méretű vörös törpék vizuális megfigyelését is. A Nemezis-teória tehát erősítette azoknak a tudósoknak a „pozícióit”, akik szerint a darwini fejlődés nem fo­lyamatosan ment végbe, hanem a lassú fejlődési szakaszok hirtelen ugrások­kal voltak tarkítva. A fosszaiák vizsgá­lata is ezt igazolta: gyakran pár generá­ció alatt nagyobb változások történtek, mint előtte sokmillió év alatt. Néhány évvel ezelőtt még sokan úgy tanulták, hogy a dinoszauruszok azért haltak ki, mert túl nagyra nőttek, és nem voltak elég intelligensek a kis, mozgékony emlősökkel szembeni túl­élési harchoz. Az igazság azonban, úgy látszik, nem ez. A dinoszauruszok száz­millió éven át uralták a földet - nem kis eredmény a túlélésben, különösen ha azt vesszük, hogy a homo sapiens túl­élése alig negyedmillió év után máris kockázatos. A dinoszauruszok kihalása szinte azonnal, külső behatásra történt, és ez alapozta meg az emlősök fejlődé­sét, hiszen új életterek nyíltak meg. Hogy milyen élőlényeknek teremt­het helyet, ha az ember eltűnik a Föld­ről, erről korai lenne vitatkozni: a Ne­mezis még legalább 15 millió évig „nem tér vissza”. ■ Feredős József-tszt és Tamást a sértettség is ve­zette, amikor hátat fordított a katolikus vallásnak. Családja keresztény szellemiségű lévén őt is e hit szerint nevelték, édesapja évtizedekig az érseki levéltár igazgató­ja volt Egerben. Amikor Tamás elvé­gezte az ELTE-n az angol-arab-török szakot, külföldre vágyott tanulni, és családja segítségét kérte, hogy kijut­hasson a bejrúti jezsuita egyetemre. A támogatás azonban elmaradt, Tamás pedig fogadalmat tett, hogy nem adja fel. - Egy Isten van, Allahnak is hív­hatjuk, ha a muzulmánok mellém áll­nak, megpróbálok közel kerülni hoz­zájuk - határozta el. így került ki ösz­töndíjasként Ankarába, a Közel-Keleti Technikai Egyetemre. Tanulmányai másfél éve alatt még csak az új hit szimpatizánsa volt, de már forrt benne az elhatározás. - Éveket éltem le muzulmán közös­ségben, és a barátaim mindig ugrat­tak: Oszmán bej, te a mi kutyánk köly­­ke vagy... Lehetett benne valami, mert nemcsak úgy éltem, hanem úgy is néz­tem ki, mint ők. Sokáig készültem, ké- VALLÁS ÉVv Oszmán Milehi hazavágyik Mozlim vagyok, és megelégedett ember lettem a hitem­ben - vallja Oszmán Milehi, akit csaknem ötven éve ka­tolikus szertartás szerint kereszteltek meg Egerben. A fiú a Sós Tamás nevet kapta, és viselte harminc évig, ami­­kor úgy döntött,áttér a muzulmán hitre, hiszen érzése szerint előző életében is a keleti világban élt, ott van - í-­kozta Trencsényi László, a MÍISZ jelen­legi elnöke. Mint elmondta (a hivatalo­san 1946-ban alakult) MÚSZ monopol­helyzete az iskolák 1948-as államosításá­val rögzült végleg, hiszen így „alapve­tően minden gyerek automatikusan a MÚSZ tagja lett”. A kezdetben néhány száz fős tagsághoz képest ekkortól az is­kolás korú gyerekek kb. 90%-a volt úttö­rő. „Azért ennyi - tette hozzá az elnök -, mert a rossz magaviseletű vagy deviáns gyerekeket az esetek zömében kizár­ták.” 1956-ban megszűnt, m­ajd 1957 feb­ruárjában újraalakult a MÚSZ. Mivel 1957-től ’61-ig üzemekben, sportklubok­ban is működhettek „bázisközösségek”, ebben az időszakban több úttörő volt, mint általános iskolába járó gyerek. 1962-től már csak iskolákban működött a MUSZ, és az iskolákon kívüli szervez­kedést betiltották. Trencsényi szerint a szövetség civil jellegét ezzel erősen korlátozta az állam­­párt, ugyanakkor a „tömegesítés révén erősödött a népfrontos vonal”. A hatva­nas éveket az erős bü­rokratizálódás jel­lemezte, hogy aztán a hetvenes évek reformkommunista irányzatának kö­szönhetően „a pedagógiai progresszió is szerepet kapjon”. A nyolcvanas években azután különféle markáns irányzatok ar­tikulálódtak a korábban egységes szö­vetségen belül. „A mai szervezetek közül sokan itt dpjkálódtak, fogantak” - tette hozzá az elnök. M­indent összevetve 1989- ben, az átalakulást fél­jel­­ző MÚSZ-konferencia ide­jén 200 ezer úttörő volt ha­zánkban. Folyamatosan, ám 1991-ig erős változások jegyében működött a szerve­zet, amikorra a tagság 70 ezer főre csök­kent. „Ez a szám ’91­ óta stabil, de föld­rajzilag szeszélyes - tette hozzá Trencsényi -, az azonban elmondható, hogy a szövetség vidéken (elsősorban Szabolcsban) a legerősebb, és a nagyvá­rosokban a leggyengébb.” Az 1989-től fa­kultatív színű nyakkendőben járó úttö­rőknek ma Budapesten csak 3-4 csapata van. („Ez a szám a regisztrációs nehéz­ségek miatt nem pontos” - jegyezte meg a főúttörő.) . ■ L'­ Grimm Balázs nCvűnoa-jA a ty­­ megbízásából a­d problémákat Az Ifjúsági és Sportminisztérium t­SMl megbízásából: Doktoranduszok Országos Szövetsége mnSZ(i kérdőívű fel­mérést végzett a magyarországi ifjúsági a fel­mérés szerint az egész nonprofit szférához hasonlóan az ifjú­sági szervezetek esetében is az 1989. évi egyesülési törvényt közvetlenül követő egy-két éves időszakban alakult a leg­több egyesület, kör, klub és érdekképviselet, bár az utóbbi tíz évben egyre inkább megnőtt a csak néhány tíz főt tömörí­tő szervezetek száma is (a jelenleg működő szervezetek 44 százalékát 1989-94 között, 32 százalékát pedig az 1995-98 közötti időszakban hozták létre). Ma körülbelül kétezer ifjú­sági szervezet működik az országban, de az ISM helyettes ál­lamtitkára, Szabó László szerint ezek közül mindössze né­hány tucat végez érdemi munkát. Ráadásul a 75 százalékban diákokat tömörítő szervezetek egyharmada úgy látja tagsá­guk a következő néhány évben várhatóan tovább nő majd, és csak az érintettek alig tíz százaléka számít a tagok számá­nak csökkenésére. Figyelemre méltó tény, hogy a megkérde­zett ifjúsági szervezetek alig 64,2 százaléka köti tevékenysé­gét az általuk ifjúságnak tekintett korosztályhoz. A csoportok társadalmi beágyazottsága és érdekérvényesí­tő képessége szempontjából figyelemre méltó, hogy a meg­kérdezett szervezetek közel felének tagja helyi szinten ismert közéleti személyiség, de nem alacsony azon ifjúsági szerve­zetek aránya sem (16 százalék), amelyek országos szinten is­mert közéleti személyiséget tudhatnak soraikban. Ugyanak­kor viszonylag alacsony azon szervezetek száma (24 száza­lék), ahol a szervezeti működést a formális szabályok min­denkori pontos betartása jellemzi. Ez azért lehet így, mert a válaszokból kitűnik, hogy a megkérdezettek fele (49,2 száza­lék) csak a vállalt feladatok megvalósítását tekinti elsődleges céljának (A válaszadók 6,4 százaléka egyáltalán nem foglal­kozik formális szervezeti kérdésekkel.) így az sem meglepő, hogy a szervezeti konfliktusokat firtató kérdésre adott vála­szok alapján a csoportokban a szervezeti hierarchiát érintő problémákat megelőzik a költségvetési kérdésekkel kapcso­latos gondok. Annak ellenére, hogy a formális szabályokat csak kevesen tartják be, a szervezetek döntő többsége a tör­vények adta lehetőségeken belül tevékenykedik, hiszen munkaügyi per, szerződésszegés és pénzügyi problémák kö­vetkeztében az eltelt időszakban bírósági eljárás csak 10 szervezettel szemben indult (a megkérdezettek közül). Az esetleges egzisztenciális előnyöket figyelembe véve nem meglepő, hogy az ifjúsági szervezetek több mint kétötö­dében a vezetők között már jelentős személycserék történ­tek az esetenként csak néhány éves működés alatt Jelenleg a szervezetek alig 19,5 százalékát irányítják ugyanazok a sze­mélyek, akik a megalakuláskor. A vizsgálatot végzők szerint ugyanakkor meglepő tény az is, hogy az ifjúsági szervezetek vezetőinek csak 57,7 százaléka nappali tagozatos diák. Az adatok tükrében ez azért tanulságos dolog, mert ezen szerve­zeteknek a fiatalok érdekképviselete lenne az egyik legfonto­sabb feladatuk. Ráadásul az úgynevezett ernyőszervezetek tagszervezetei közül a vezetők kinevezésével kapcsolatban a nyilatkozók több mint egyharmada kisebb-nagyobb központi befolyásról számolt be. Az átlagosan ötmillió forintot meghaladó éves bevétel rendkívül eltérő mértékben oszlik meg az egyes szervezetek között: 48 százalékuk néhány százezer forinttal gazdálkod­hat, jelentős részük (26,4 százalék) többmilliós, míg 5,6 szá­zalékuk több tízmilliós bevételt tud felmutatni. A bevételi források között első helyen az önkormányzati támogatások szerepelnek (20 százalék). Tagdíjakból 19 százalék, (közpon­ti) költségvetési támogatásokból pedig 17 százalék szárma­zik. Fizetett alkalmazott a szervezetek 25 százalékában dol­gozik, bár a vizsgált ifjúsági szervezeteknek csak egy kis ré­sze, körülbelül tíz százaléka bír az alapvetően szükséges inf­rastrukturális és személyi feltételekkel, így egy iroda működ­tetéséhez is csak nekik van elegendő pénzük ■ G. B. 2000. március 20., HÉTFŐ 2000. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ Napi Magyarország ♦ 5

Next