Napi Magyarország, 2000. március (4. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-20 / 66. szám
VU Magyar örökség Áprily és Jékely posztumusz díjat MTI TVpilpynkadik allalamral ítélte oda a Magyar Örökség kitüntető címet a Magyarországért Alapít-,vány bírálóbizottsága A címet nyolcan kapták meg az idén, az ezt bizonyító okleveleket szombaton a Magyar Képzőművészeti Egyetem dísztermében adták át. Posztumusz elismerésben részesült Ápoly Lajos és Jékely Zoltán költészetéért, Antass Lajos evangélikus püspök hitvalló életéért, Barcsay Jenő festő és grafikus-monumentális művészetéért. A Magyar Örökség kitüntető címet bizonyító oklevelet kapott Csizmazia Darab József a magyar szőlőkultúra megteremtéséért folytatott küzdelméért, Padisák Mihály a „Miska bácsi levelesládájáért”, Zsivótzky Gyula kalapácsvető atlétikai teljesítményéért és Duray Miklós a magyar megmaradás küzdelmét felmutató Kutyaszorító című könyvéért. Az utolsó fél évszázad legjelentősebb magyar teljesítményeinek folyamatos és rendszeres megnevezésére létrehozott díj tulajdonosainak neve bekerül a Magyarok Házában őrzött Aranykönyvbe. Nézőpontok ■ Ardai . ---------------........................... Nézőpontok/Pozíciók -( Középeurópai művészet Tikk-fűít!) címen nyílik kiállítás március 24-én 18 órakor a Budavári Palota Rémületében. A tárlatot a Kortárs Művészeti Múzeum Ludwig Múzeuma rendezi. Megnyitóbeszédet mond Hegyi Sámád, a bécsi Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien igazgatója A kiállítás, mely május 28-ig várja a látogatókat, elsőként tekinti át a közép-európai képzőművészet 1949 és 1999 közötti történetét. A fél évszázadnyi szemle 164 cseh, osztrák, szlovák, szerb és horvát, szlovén, magyar, bosnyák és lengyel művész munkáiból válogat. Braco Dimitrijevic: Járókelők Osgyán Bábtörténeti kiállítás és konferencia Alternatív társulatok Uborka és Levendula Nyolc város színházi gyűjteményéből nyílt bábtörténeti kiállítás a Magyarok Házában. A hivatalos bábszínházak listája tizenegy névből áll. A szegedi Kövér Béla Bábszínház 1964- ben alakult. A legújabbak egyike, a szombathelyi Mesebolt egy szobányi helyiségben működik 1995 óta. A kiállítási tér elején a Hincz család gyűjteménye eleveníti fel a tizenkilencedik század bábjátékait. Vitéz János vörös öltözékét és az ördög megkopott, fekete ruháját a Vaskakas Bábszínház maszkjai, burrakói, marionettbábui követik. Az Árgyilus-történet figurái Vajda Zsuzsa és Pilári Gábor munkája. Pinokkio mellett - a debreceni Vojtina Bábszínház gyűjteményéből érkezett - a Budapest Bábszínházban 1964-ben bemutatott Fából faragott királyfi előkelő helyet kapott. Orosz Klaudia az Ördög évében a Kolibri Színház színpadán modern kosztümökkel dolgozott. A Csizmás kandúr és az Ördöngös mese hősei, Boráros Szilárd munkái zárják a kortárs bemutatót. Takács Vera dramaturg, a televízió szerkesztője a helyszínen rendezett konferencián kiemelte: a tévés bábok is bábkultúránk részei. Évtizedek után is nevezetes Hakapeszi Maki a Zsebtévéből, vagy Cicababa a Futrinka utcából. A néző megérzett valamit a történetek hétköznapiságából, az események egyszerűségéből, konfliktushelyzeteiből - mondta Takács Vera. - Nem feltétlenül jók a figurák - fűzte hozzá de a karakterek egy korszakot tükröznek. A Magyar Televízió Új bábfilmes produkciója idén a Süsüke lesz. A kilencvenes években indított Uborka politikai kabaré képviseli jelenleg az ország televíziós bábfilmezését - mondta a szerkesztő. Rónai Dénes fotóműhelyében 1910-ben kezdte működését a Vitéz László bábszínház. A közönség soraiban ült Balázs Béla és Kosztolányi Dezső is. 1941-ben a Toldival kezdett a már hivatásos Magyar Nemzeti Bábszínjáték a Podmaniczky utcában. 1947-ben alakult meg a Bábjátékosok Országos Szövetsége, 1948-ban indultak az első bábszínházak, köztük a Budapesti Mesebarlang. Az alternatív bábjátszást - Balogh Géza rendező szerint - évtizedekig nem vette figyelembe a szakma. A bábszínházak történetében az alternatív társulatok tevékenysége egyre jelentősebb, képviselői egy sajátos közösség érdekében tömörülnek, bábszínészeik nem részfeladatokat oldanak meg, hanem egy önálló létformát alakítanak ki. A magyar alternatív bábszínházak, amelyeket a kiállításon a Levendula képvisel, több szálon is kapcsolódnak a tizenegy hivatásos színház tevékenységéhez - elmélkedett Balogh Géza Jankovics Marcell megnyitója Fotó: Végel Dániel Kultúra 2000. MÁRCIUS 20., HÉTFŐNapi Magyarország:13 Velencei palazzo a Bajza utcában Az epreskerti művésztelep látványossága volt a Bajza utcai Jókai Feszty ház, Jókai Róza és Feszty Árpád lakhelye. 1999-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a Képzőművészeti Kinekulánakartja az üreseit álló ingatlant. Az intézmény vezetősége az épület hasznosítását tervezi. M Osgyán EdinaJókai Róza - az író fogadott gyermeke - és Feszty Árpád 1892-ben építette a Bajza utcai házat. A beruházást Jókai Mór támogatta, a tervrajzokat Feszty Gyula készítette. (A művész fivére építette később a körkép rotundját is). A kis „velencei palazzo” olasz mintára született, Feszty a Canal Grandról készített rajza alapján. Egy korabeli lap így ír a főváros egzotikus épületéről: „Feszty Árpád, többször tartózkodván Velencében, tanulmányozta a kisebb paloták építészeti stílusát. Egyes részleteket lerajzolt, sőt megszerzett a romladozó palotákból oly értékes darabokat, melyek egy modern építkezés keretében felhasználhatóak”. A lámpákat, kilincseket az olasz régiségkereskedők potom áron adták. A bútorokat huszonnégy faragott, reneszánsz széket és a brokát karosszékeket árverésen vették. (A székekre Feszty Masa emlékei szerint Gárdonyi Géza mindig panaszkodott, mert olyan sovány volt, hogy az üléstől megfájdultak a csontjai.) Feszty és Jókai Róza olasz mintára kőoroszlánokat rakatott az oromzatra A velencei címerdíszítést is megoldották: felülre tették a Jókai-, alá a Fesztycsalád címerét. (Feszty csak a díszítés kedvéért vésette a kőcímert a falba családja nem követte a nemesi tradíciókat). A külső falat tükörbe foglalt, szamárhátíves záródású ablakokkal és erkéllyel díszítették. Az emeletet Jókai foglalta el, a földszinten a fiatalok laktak. Tágas dolgozószobájában együtt voltak a jól ismert „Jókai-tárgyak”: a kisregényben is említett csigagyűjtemény, díszbotok, Laborfalvy Róza arcképei és babérkoszorúi -ma a Jókai relikviatár darabjai. A Jókai-Feszty ház mediterrán felépítésével és mindennapos művészeti életével a főváros színfoltja volt. A „velencei palazzót” birtokukba vették a művészek - sokan csak kíváncsiságból. A Fesztyszalon egy társaságban egyesített politikusokat, írókat, a szellemi élet iránt érdeklődő tanítókat, újságírókat. Herczeg Ferenc emlékiratában ezt írta: „Nők közül a legszebbek, politikusok közül a legnépszerűbbek, művészek közül a legtehetségesebbek, korhelyek közül a legjobb ízűek lehettek jelen.” Az emeleten Jókai baráti köre a nevezetes tarokkparti körből alakult. A legendás együttes még a Szabadelvű Pártklubban jött öszsze: Ferraris Artur sokat emlegetett olajképén Jókai, Nedeczky István, Tisza Kálmán és Sváb Károly képviselő mérkőznek egymással. A házigazdák hétről-hétre ötven-hatvan embert láttak vendégül. Híres volt a szalon magyaros konyhája és az életnagyságú felöltöztetett babáról elnevezett Gliede Puppe-vacsora. 1898-ban megbomlott a családi egység: a Magyar Hírlap folytatásokban közölte Jókai Öreg ember nem vén ember című regényét. A hetvennégy éves Jókai rövidesen átköltözött huszonéves feleségével az Erzsébet körút 44-be. A Bajza utcai házban megszaporodtak a politikai gyűlések. A szalon már csak a szokásos hétfői összejöveteleket tartotta meg, egyre szerényebb keretek között. Bródy Sándor tanácsára a Petőfi Társaság 1899-ben átvette a csőd szélén álló Fesztyéktől az ingatlant, azzal a szándékkal, hogy ott alakítja ki a Petőfi Múzeumot. Az alsó szinten Jókai tárgyait, a felsőn Petőfi relikviáit állították ki. A könyvtárral, kéziratteremmel, valamint a Petőfi-emlékszobával ellátott múzeumot 1909- ben nyitották meg. Az 1926-os Magyar Irodalmi Lexikon úgy említi a Bajza utcai lakást, mint Petőfi Házat, amelyen 1925 októberében, Jókai születésének századik évfordulóján a főváros márványtáblát helyezett el. A következő évben a társaság már készülődött a Károlyi Palota épületébe. A villában ideiglenesen elhelyezték a Természettudományi Múzeum embertani tárát. Szőnyi István, a Magyar Képzőművészeti Főiskola főtitkára elmondta: az intézmény most készül a restaurációra, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tervezi az épület műemlékké nyilvánítását. Fontos, hogy az ingatlan ne gazdasági feladatot lásson el a jövőben, hanem egykori funkciójának megfelelően működjön. A Bajza utcai ház ■ Kerényi Mária "--------- /IM Másodszor rendezte meg a művészeti ösztöndíjasok fesztiválját a pályakezdő tehetségek támogatásában igen jelentős szerepet betöltő Interart Fesztiválközpont, amely élen már azzal is segíti a fiatal talentumok bemutatkozását, hogy valamennyiükről rövid szakmai életrajzot ad köZzé magyarangol változatban. Ez a karcsú kötetnyi, csinos kivitelezésű adatbázis fontos új elem az ifjú művészek - muzsikusok, képzőművészek, táncosok, írók és költők - karrierjének építésében, mert menedzselésüket könnyíti meg. Elvégre a jó bornak is kell a cégér. Az én tájékozottságomat bizony lényeges mértékben növelte, amit a ’99-es év Kodály-, illetve Fischer Annie-ösztöndíjasairól eső lexikoncikkelyekből megtudtam, holott a stipendiumot elnyertek többségét már jó ideje felfedeztem magamnak, s némelyiküket személyes favoritjaim között tartom számom Például arról is a dobozkatalógus aktuális „honlapja” jóvoltából értesültem, hogy egyik kedvenc fuvolistám, Ittzés Gergely - akinek hangszeres tudását és különféle stílusok iránti fogékonyságát régóta csodálom - immár a világhírű Markus Stockhausen improvizációs együttesével jöp fel, s tagja a Talizmán etno-jazz-rock formációnak. Vagy vegyük Farkas Rózsát, ezt, a kirobbanó tehetséget, acimbalom érzékeny és kifinomult ízlésű virtuózát; ha tehetem minden koncertjét meghallgatom, ám arról fogalmam sem volt eddig, hogy tizenévesen a velencei La Fenice Operaházban debütált, s hogy a neki dedikált eredeti művek szerzői listáján a kortárs magyar komponisták úgyszólván minden nemzedéke képviselteti magát, Lendvay Kamillától (1928) Durkó Péterig (1972). S ha már mai magyar művekről van szó, hadd tegyek említést a művésznő legfrissebb remekléséről is: a fesztivál idei koncertprogramjában egy gyönyörű Bachprodukció után Csemiczkydarabot hallottunk tőle, szikrázóan elevenen, szellemes és elegáns előadásban, amit azóta közönség elé vitt Prágában és Bécsben is (az ösztöndíjasokra az Interart gánlásai külföldi partnerek figyelmét is felhívták). Ugyancsak kortárs zenét, méghozzá saját kompozícióit szólaltatta meg a Kodály ösztandíjrts Pavkadts Dávid gitárművész-zeneszerző, s mondhatom, alkotóként és hangszeres szólistaként egyaránt lebilincselt a fesztiválnyitó Fészek klubbeli gálán. Igazat adok Szecsődi Ferenc hegedűművésznek, a szegedi konzervatórium professzorának, aki már évekkel ezelőtt megmondta nekem, hogy egy világkarrier ígérete rejlik a Salzburg Mozarteumot megírt, s a darmstadti zeneakadémián kitüntetéssel diplomázó szerény fiatalemberben. Hasonló véleménnyel vagyok az Abmkam_ Duóról is, amit két ütőhangszeres művész, R. Nagy Tünde és Kőhegyi András alakított meg 1994- ben, hogy rohamosan bővülő repertoárjukkal, bravúros technikájukkal és fantasztikus hangszerparkjukkal (klasszikus dobok, harangok, marimbák, továbbá sörösdobozok, autófelnik, kromatikusan hangolt szennyvízcsődarabok stb.) elkápráztassák a publikumot, s felvillanyozzák az ütőstársadalmat Végül egy külön bekezdés a 2000-ben is Fischer Annie-ösztöndíjra érdemesített~~Varacyi Éváról, a Szávássy"Margi-enylékdíjas és a Budapesti Operabarátok Egyesületének ösztöndíjával jutalmazott mezzoszopránról, a Magyar Állami Operaház magánénekeséről, De Faila nagyszerű dalciklusában - amit a fesztivál egyik rendezvényén énekelt Hegedűs Gönczy Katalin kiváló zongorakíséretével a rádió márványtermében - annyi karaktert, hangszínt és lelkiállapotot jelenített meg, amennyire csak egy gazdag személyiség, egy teljes kivirágzásnak indult vérbeli művész képes. 2- Ösztöndíjasok^ 1