Napjaink, 1963 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1963-05-01 / 5. szám
KISREGÉNYEK A GÁRDONYI-SOROZAT ELSŐ KÉT KÖTETÉBEN HALÁLAKOR az egész ország gyászolta. A konszolidálódó ellenforradalmi rendszer 1922-ben a bölcs humorú, a magyar „faji sajátságokat” igazában ábrázoló írót ünnepelte benne. A két világháború között oly sokan kíséreltek meg tőkét kovácsolni Gárdonyi műveiből. A hivatalos irodalom saját írójának vallotta, de a felszabadulás után a letűnt uralkodó osztály eszméit féltve dédelgető ellenség már Gárdonyit akarta eltiltani ifjúságunktól, amikor a nacionalizmus káros hatásáról beszéltünk. Nem könnyű tisztán látni azokat az ellentmondásokat, amelyek Gárdonyi életművében mutatkoznak. Különös egyénisége mint egy érzékeny műszer reagált ellentmondásokkal s az új születésével terhes korának eseményeire. Az új irodalom vezéralakja sem értette meg először. „Erején felüli írónak” nevezte, kinek nagyobb a híre, mint a valódi érdeme. Később azonban ugyancsak Ady Endre nem átallotta revidiálni nézeteit, s őszinte szavakkal fedezte fel „az új Gárdonyit”, a fenségesen, mesterien író „magyar Dickens” jelzővel illetve őt. Pedig évfordulók köteleznek arra, hogy végre tisztázzuk Gárdonyi helyét a magyar irodalomban. Halálának negyvenéves, születésének százéves évfordulóját ünnepeljük. Műveinek helyes értékelését már megkönnyíti az olvasók számára az, hogy a klasszikussá vált Egri csillagok mellett más Gárdonyi-művek is megjelennek. A Szépirodalmi Könyvkiadó ebben az évben kezdte meg a Gárdonyi-művek közlését. A válogatás pedig már ítélet, mert azok a művek kerülhetnek — és kerültek eddig — a kötetekbe, amelyek eszmeileg és művészetileg is megállják helyüket. A sorozat eddig megjelent két kötete az író kisregényeit tartalmazza. Van ezek között történelmi témát feldolgozó mű, de java része a társadalmi regények közül került ki. A Dávidkáné közvetlenül az Egri csillagok előtt keletkezett. Gárdonyinak ebben a regényében még nem sikerült a történelmi kor és a jellemek olyan szerves ábrázolása, mint az Egri csillagokban. Tegzős Ilona és Kiss Andor szerelmének romantikus története még elég sok jókais utánérzést tartalmaz, de a regény szerkezetének mesteri felépítése — a két szálon futó cselekmény elválasztása és egyesítése a jellemek plasztikus ábrázolásával szerves egységben — az író művészetéről vall. Irodalmunkban a múlt század végén az elemző realizmussal megjelent a biológizmus is, de ennél szerencsésebb az az írói szándék, amely az elemzés analizáló technikáját a társadalom elesettjeinek ábrázolására használta fel. Az elemző realizmus írói közül (Justh Zsigmond, Thury Zoltán, Petelei István stb.) ez Bródy Sándornak sikerült leginkább. Az elemzés két irányából (a fiziológiaiból és a társadalmiból) kialakult a személyes líraiság is. Gárdonyinál, mivel hamar kiszakadt ezek közül az írók közül, a két irányzat sajátosan keveredik. KORAI REGÉNYEIBEN, A lámpásban még kiforratlan művészettel szólal meg a társadalmi probléma, bár kivételes alkotás a századvég irodalmában: a nemzeti szabadság gondolata Gárdonyi regényében szervesen összefonódik a társadalmi fonákságok ábrázolásával. A későbbiekben azután Gárdonyinál is uralomra jut az elemző technika. Az Ábel és Eszter cselekményét társadalmi probléma felvetésével exponálja, csakhogy ez a kérdés elsikkad, és érvényesül az írói szándék: különféle szituációk sorozata bontakozik ki, s mindez azért, hogy az író bonckésével hősei lelkének legmélyére lenyúlva azt tanulmányozza, miként viselkednek ezek a hősök a különféle helyzetekben. A Bach-korszakban játszódó Te Berkenye is társadalmi kérdéseket vet fel: Fülöp Albert nevetségessé válik kuruckodó, üres hazafiságával, vele szemben megerősödik a paraszt —polgár Berkenye-család. A feltörő polgárság bírálatára is sor kerül, de az ellentmondások szorító gyűrűvé válnak az író számára, s csak a szentimentális, keretes szerelmi történet maradt meg. Persze ezt az elemző stílust ragyogó technikájával írja meg. AZ ÖREG TEKINTETES Csurgó Károlya értetlenül áll a kapitalizálódó Budapest élete előtt. A rohamos polgárosodás korában a vidéki nemes szinte múzeumba illő figurája már nem erre a világra való öngyilkossággal vet véget életének. Mégis, az ő alakja a regényben az egyetlen világos rés, amelyen át az író kitekint a sötét, nyomasztó, kapitalizálódó világból. A társadalmi probléma már teljesen hiányzik az 1902-ben megírt Az a hatalmas harmadik című kisregényéből. Lényegében túlírt szerelmi történet, amelynek ilyen módon való megírásába belejátszhatott személyes élete, okoskodva filozofáló hajlama (pl. a reinkarnálódó új ember születéséről vallott gondolat) is. Bár a regényben találkozunk egyházellenes megnyilvánulásokkal, de a történet eszmei és formai lendületét megtöri az író elmélkedése, magyarázgatása. A regény már 1902-ben előreveti Gárdonyi világnézeti váltását. Van azonban ezekben a regényekben szépség is. Felemelő például Szunyoghy erős akarata a Szunyoghy miatyánkjában, amellyel mindig újrakezdi életét. A detektívtörténet keretébe foglalt én-regény problémája ez: a fantázia az emberi élet megrontója. Aki tiszta ésszel legyőzi a fantáziát, az érdemes az életre — tanítja Gárdonyi. E probléma mellett sokkal értékesebb az a magas izzású humanizmus, amellyel Gárdonyi vezeti hősét életének megpróbáltatásain keresztül. Előnye a közvetlen hang, amely az én-regény Gárdonyi által kialakított változatának sikere is. A KISREGÉNYEK időrendi sorrendben hű képét adják annak az írói útnak, amely a nemzeti öntudat ébresztésétől s a felemás, sikertelen polgári forradalom után kialakuló társadalom fonákságainak ostorozásától eljutott az „előregyártott” elméletek köré kerekített regények megírásáig. De ezek a kisregények arról is tanúskodnak, hogy Gárdonyi úgy tudott írni, olyan művészettel, amely sajátosan egyéni, mégis a kor irodalmának gazdagon változó talajából fakadt. Csak örömünkre szolgálhat, hogy a sorozatban olyan Gárdonyi művek jellenek meg, amelyeket a felszabadulás után most adnak ki először. Ez a sorozat is hozzájárul, hogy az elolvasók előtt tisztán álljon az az évérték, amely Gárdonyi írói hagyatékában megmaradt. NAGY SÁNDOR | KAPUSI IMRE: | EMLÉKED : f ' - • ■■■ ~ l' ) | ''- -'Ali marad belőled, mi őszben a nyárból, mi kölyök-reggelben a vén éjszakábóL ) ~, ) S ~ • ) 5 \ Seres János rajza Mai indonéz költészet Az indonéz irodalom útja a XIX. század második felében Singapurból indult el. Első eredményei közé tartoznak Abdullah memoárjai, melyek bár erős nyugati hatást mutattak, jelentőségüket illetően egyhamar nem találnak követőre. 1908-ban indítja el kulturális és politikai mozgalmát a djakartai egyetemi ifjúság, s ezt követően, az indonéz irodalom a gyarmatosítók elleni, a gazdasági és kulturális felemelkedésért vívott nemzeti harc története. 1933-ban indul el Pudjangga Baru című lap Takdir Alisjahbana vezetésével, amely nemsokára tömöríti maga körül a haladásért és a nemzeti nyelv terjesztéséért küzdő írókat, költőket. 1942-ben a holland elnyomást a japán megszállás váltja fel, s e korszak szükségszerű következménye a drámairodalom felvirágzása. A dráma szimbolikus küzdelmei 1945 augusztus 17-én a valóságban is megindultak, és az indonéz népnek meghozták a függetlenséget. A japán megszállás idején alakult ki a 45-ösök irodalmi csoportja, a prózaíró Idrus-sal és a költő Chaiil Anwarral az élen. Az itt közölt költők mind a XX. század szülöttei, Mozasa 1913. októberében született Bogakban, majd tanítói képesítést szerezve Kisaranban, Arnehemiaban tanított. Ipih (Abdul Hadi álneve) 1914. szeptember 18-án született Taloban, különböző napilapoknál és folyóiratoknál dogozott, jelenleg Bandungban egy napilap szerkesztője. A legnagyobb, Chamil Anwar 1922. július 26-án született Medanban, s 26 éves korában, 1949-ben halt meg. Verseivel először a japán megszállás idején jelentkezett, tartalomban és formában egyaránt újat hozva. Azóta már a modern líra klasszikusaként tisztelik mind hazájában, mind nagyszámú fordításokból Nyugat- Európában. MOZALA: A tűzhányó lábánál idegyűjti a szép időjárás a virágillatok édes terhét, ritka köd gomolyog lassan, párás folt, bánatát töri az erdő szét. Szellő fuvolázik a fákon, és felhő akad a fenyőfaágon az ég fehérségét itt csodálom míg új színeket fest a természet. A hallgatás, a csend mindig ilyen nagy, fészkéről lebbenve madár száll, a föld türelmes, mélázó, tikkadt, méhéből kinyíló virágra vár. A hallgatás, a csend mindig ilyen nagy, még tétován vár a fényre a táj... . .Elég soká űzött már gúnyt belőlünk .. Kétszázhatvan évvel ezelőtt, 1703. május 6-án kelt II. Rákóczi Ferenc kiáltványa, amelynek hatására . . . (vízszintes 39) . . . helységek jobbágyfelkelésével megkezdődik a Rákóczi-szabadságharc. A kurucokkal szembe tehetetlen császári udvar .,kegyelmet” kínál. Rákóczi ezt viszautasítja, s híres kiáltványában a világ elé tárja a kurucok sérelmeit: .. . . . Elég soká űzött már gúnyt belőlünk a nagyravágyó osztrák kormányzat kiterjesztett vitorlájú hajója. . . .” (Folytatása a vízsintes 1, 26. 60. függőleges 54. és 13. számú sorokban). Vízszintes: Kétbetűsök: SI. ÉR. PN. KO. AH, TV, EG, ZD, TC, MA. 14. Ellenállhatatlan. 15. Dél-Amerika egyik országából való. 16. Időegységek. 18. Közigazgatási egységre vonatkozó. 20. Fogaival őröl. 22. Névutó. 23. Kor. 25. Jármű beceneve. 29. Hirtelen meghúz. 31. Nagynénim. 33. Szavazata. 34. Boráról és kollégiumáról híres erdélyi város. 35. Tisztító. 36. Felveri az út porát. 38. Fúrat. 40. Gyermekjátékok. 42. Zaklat. 44. Nincs még vége. 46. Béke — latinul. 47. Báró betűt keverve. 48. Férfi becenév. 49. Pusztító. 51. Kilenc — franciául. 53. Női név. 54. Páratlan számú testrész. 56. Főnemesi rang. 58. Hírlapban van! 59. Pályaudvari rövidítés. 63. Bő. 65. Szel. 66. Női név. 67. Taníts. 70. Folyadékán. 73. Vízi állat névelővel. 75. Irányítás. 76 . Ilyen — rövidebben. 77. Magasban. 78. Névelős NAC. 80. Csupán. 82. Hozzátevő — latinul. 84. ..Beszélt a csecsemő. 87. T. G 88. Megvalósította célját. 90. Első betűje, nélkül: ázsiai állam. 91. Könyvelési bizonylat. 92. Helyezd magasabbra. 93. Helyre vonatkozó kérdés. 96. Úr — németül. 99. Becézett igazgató. 102. Tea — németül. 103. Csapadék. 105. Nem. 106. Földre kényszeríti. 108. Dunamenti város. 109. Messze. 110. Egyik szeme hiányzik. Függőleges. Kétbetűsök: LE, PO, MP, TI, KO, TÁ, TA, LN, FE, ÜT. 2. Jókívánság. 3. Sír — németül. 4. Lábbelik. 5. Mágás ikerszava. 6. Pollux ikertestvére. 7. Becézett férfinév. 8. Párkány. 9. Értékén. 10. Titkos italmérésben. 11. Menyasszony. 12. Kukoricakenyér. 17. Ehhez kell igazodni. 19. Elődöt. 21. Alacsony, növény. 24. Becézett édesanya. 26. Gyáva ember itt hordja a bátorságát. 27. Kerek szám. 28. Fémek hegesztésénél használt vegyület. 30. Kugli. 32. Álmosságát jelzi 35. ... kereszt, gépalkatrész. 36. Igehirdető. 37. Fejalátét. 39. Várakozott. 41. HOO. 43. Néha-néha. 45. Ásta vala. 50. Női név. 52. Szerszám. 53. Pusztítsad. 55. Tetőfedő anyag. 57. Tűnek van. 61. Veszprém megyei község. 62. Nagy igénybevétel. 64. Múlat. 68. Bolgár cigaretta neve. 69. Biztatom, hogy megkapja. 71. Zug ikerszava. 72. Csurran. 74. Nagy magyar színműíró. 76. Bíróság mondja ki. 78. Megdermedt kolloid oldatot, névelővel. 79. Mutató szó. 81. ... Musztafa. 83. Időszaki, fordítottan. 85. Az Ifjú Gárda közismert alakja, családnevének kezdőbetűjével. 86. Igényelj. 89. Taszít. 93. Lakik. 94. Félig száriva! 95. Asztalos munkát végző. 97. Csen. 98. Hengerlésnél képződik a vason. 100. Pasas. 101. Európai nép. 104. Gyilkolj. 106. Évszak. 107. Lám. Beküldendő a vízszintes 39. szám és az idézet befejező részének megfejtése 1963. május 15-ig a következő címre: Napjaink szerkesztősége Miskolc, Megyei Tanács. Az előző számunkban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: . . . bedőlt, öszetört, porráégett a fasizmus, az elnyomást százados átkunk széjjelszórták elvtársaink, a katyusák. Parlamenterek: Osztapenko, Steinmetz, Kolivanov. Könyvjutalmat nyertek: Visnyovszky László Bp., Kovács Krisztina Sopron, Peszek Ádámné Bp., Ritter Aranka Győr, Boros Sándor 11 — IPSH: Rád gondolok Rád gondolok, mikor virradni kezd És a fél égbolt vörös keleten. Rád gondolok, ha lehull az alkony Virágok csókjától részegen. Rád gondolok éjjel, ha csillogva Virítanak a néma csillagok, Rád gondolok, ha hold szőtte fényben Az ezüstös hallgató táj ragyog. Rád gondolok én, szüntelen, amíg Eljösz újra hozzám, hogy veled legyek — Jöjj kedves, a föld ölére feküdjünk, Hol mindent, mindent elfelejthetek. CHAIRIL ANWAR: Krawang-Bekasi Mi most Krawang és Bekasi között fekszünk kihűlten itt, nem tudjuk kiáltani a „Szabadságot” s fegyverünk sem segít De ki nem hallja kiáltásunkat, a néma, megfojtott sikolyt, míg fekszünk, tovább nem megyünk és szívünk sikolt? Beszélünk hozzád mélyen hallgató, hűs csendű éjszakában. Ha a magány markol a szívbe, s az óra ver a falon. Fiatal holtak vagyunk. Poros csontok, semmise, egy halom. Emlékezz, emlékezzél. Megtettünk mindent, küzdöttünk, vérünk vérre hullt Vádolon mégis, végzetlenül tekint ránk a múlt Elvitte erőnket, hogy testünk kifakult, És mégis csak részben kész, s ki kutatja a 4—5 ezret, a szétroncsolt, sok fahajat Csontok vagyunk csak, felrémlő, szétszórt csontok De a tiéd, egészen a tiéd, Hogy kutasd, hogy mennyit érnek az elhamarkodottan lett csontok Vajon a lelkünk a szabadságért lebeg, a szabadságért a győzelem s a remény vagy csak a semminek vagyunk itt hullák / Nyelvünk béna, tüdőnk néma, fű zöldellt ki régvolt szánknál, hát Te szóljál most, szólj a csendes falán át Beszélünk hozzád mélyen hallgató, hűs csendű éjszakában Ha a magány markol a szívbe, s az óra ver a falon Emlékezz, emlékezzél Sorsunkba olvadjál, sorsunkkal éljél Virraszt Karno bátyánk virraszt Háttá bátyánk virraszt Sjahrir bátyánk Hullák vagyunk csak, hullák, Adjál értelmes véget Őrizd szigorúan határainkon a derűt és az álmot Emlékezz, emlékezzél csontjainkat a por beborítja már végleg csendes tanyánkat Krawang és Bakasi között találod. Szerelmem távoli szigetén Szerelmes távoli szigeten, szép lányka, egyedül tölti idejét Holdfény árad és a hajó suhan halkan édes elé-dlé virágokból font koszorú nyakamban fényes tengeren röpítve fúj a szél, de érzem nem érkezem meg hozzá soha Hallgat a víz, és sóhajtva új szél támad érzéseimen vadul a végső óra vágtat kegyetlenség vezet s szól a csendbe: „Irányítsd már a hajót, a hajót ölembe!” Ó jaj! Megyek felé már, megyek évek Törékennyé válik kettőnk hajója! Miért ily korán, miért hív a Vég mielőtt ölelhetném szerelmem újra még?! Kedvesem messzi szigeten, ha meghalok fakó magányát halállá oldja. A verseket fordította: ERNYEY GYULA mégsem, óta!