Napkelet, 1923. június-december (1. évfolyam, 6-10. szám)
1923-07-01 / 7. szám - ELVEK ÉS MŰVEK - Gopcsa László: Gárdonyi Géza élete és legelső írásai
sége s a stílus frissesége szempontjából mutatnak eleven haladást. Az egyébként is tudatosabbá és egyetemesebbé kiterjedt vallásos érdeklődésen kívül éppen az érintett tulajdonságokból sokban magyarázható az, hogy a katholikus hitbuzgalmi irodalom lendülettel kezd erőre kapni. Hogy emellett bizonyos kifejezésbeli egyenetlenség, a tárgy tartalmi érdekéhez nem mindig biztosan simuló stílus-harmóniátlanság, az egyes írók ízlés- és szemlélet-különbözősége szerint föllépő stílus-különbségek is mutatkoznak, az természetszerű következménye annak a nyugtalan s egy kissé lázas törekvésnek, amellyel a modern irodalmi nyelv a szellemi élet minden területén igyekszik elhelyezkedni és tért foglalni — a hagyományos irodalmi nyelvvel szemben. Nem ment ettől az irányzattól még az annyira konzervatív katholikus hitbuzgalmi irodalom sem, mely bár egyrészt rugalmas fölvevőképességével semmi formai újítástól sem zárkózik el, másrészt a fölfrissített kifejezés alatt is óvatosan őrködik a tartalom tiszta hagyománya fölött. A most megjelent könyvek is igen érdekes példáit nyújtják a formai és nyelvbeli megújhodás emez általános igyekezetének. Marczell Mihály munkája inkább elgondolásában, mint anyagában új. Sorra veszi a családi életet alakító és irányító hit- és erkölcsi elveket, rámutat gyakorlati értékükre, belső szépségükre s így valósággal a keresztény életművészet kalauzát írja meg. Egy kissé zavaróan hat könyvében az, hogy módszere nem egységes: első részében magyarázó, a másodikban pedig szónokias fölépítésű és célzatú. Előadása azonban mindvégig nemesen egyszerű, világos, vonzó marad. Gondolatai nem újak, s látszik, hogy nem is ez a könyv fő igénye, de újszerűen, frissen hatnak az aktuálisan beállított korszerűség szempontjából. Sok része van e cél elérésében a mű stílusának, főleg mondatalkotó művészetének. Látszólag a könyvnek nincs is önállóan érvényesülő stílus-fölszerelése; mindenhol a gondolata áll előtérben, a mondat csak kivilágítja, de nem ötvözi ki művészi formájúvá a gondolatok sorát. De ez csak látszat. Igaz, hogy külsőleg kevés az esztétikai dísz az egész munkában, de igen finom benne a mondat belső kiképzésének a gondja. Ennek tudható be, hogy bár gondolatai nem váltódnak át könnyű hangulat-mondatokká, mégis valami közvetlen érzelmi levegőt kapnak, amelyet a mondatok szerkezete, elrendezése, szétosztása hangol a gondolatok logikai ereje fölé. Még fokozza a hatást nyelvének gyönyörű magyarsága. Demurger könyve idegen alkotás, formai szempontból tehát csak közvetve hathat. A fordítás igen jó. Kitűnően megérezteti a mű eredeti nyelvi jellegét: a fogalmak szabatos és pontos kifejezését. Zulawszki Andor tollát nagyon kegyeletes motívum: édesanyja megvigasztalása vezette könyve megírására. E motívum lélektani minősége egyúttal meg is határozza a mű szellemét s fölépítése módját: a gyengédséget, az erős líraiságot, a nem annyira okoskodó meggyőzést, mint inkább együttérző ráhatást. Ezt a célt szolgálják Zulawszky Andor könyvének irodalmi elemei, stílusa, melyen erősen érzik a modern szimbolikus meseírók hatása és általában képzelőtehetségének a képszerűségre hajló állandó készsége. Ezek az utóbbi vonásai azonban néha talán jóval díszesebbé, sőt pompázóbbá teszik előadását, mint amennyi a fájdalom lélektanához illik. Ilyenkor mintha az érzés nem tudná kibontani természetesen adott erejét, amely a maga közvetlenségében legfölemelőbb szépsége a fájdalom költészetének. Brisits Frigyes, Gopcsa László: Gárdonyi Géza élete és legelső írásai. (Pfeifer Ferdinánd kiadása.) — E 86 oldalas kis könyv nagyobbik fele Gárdonyinak legrégibb ismert írásait teszi közzé, számszerint hat kis apróságot, többnyire humoreszket. Ezekből bizony alig tetszik még ki valami a későbbi jeles íróból. Tárgyuk leginkább a falusi tanítóvilág életéből van merítve, azaz hogy inkább életébe anekdotaszerűleg belegondolva; az egyikben pedig egy ideális tanítópálya van rövid vázlatban megvonva, de inkább típusrajz, mintsem egyéni történetként. A humoros alakrajz s a jól folyó, egyszerű, itt-ott már ízléses előadás vall ben 667