Napsugár, 2004 (48. évfolyam, 547-556. szám)
2004-11-01 / 555. szám
JANKOVICS MARCELL rajzai Sárospatak, Sátoraljaújhely MÁTYÁS KIRÁLY ORRA Történt egyszer, hogy egy kisgyőri szőlősgazda meghívta Mátyást szüreti mulatságra. Senki sem hitte, hogy eljön. Ám déltájban, a szüretelők legnagyobb ámulatára, mégis megérkezett a király. A borház előtti térségen nagy kondérokban már potyogott a finom birkagulyás. A királyi vendégeket rögvest asztalhoz ültették. Ám a felséges királyt nem lócára, hanem egy szarvasagancsokkal díszített, nagy karszékbe. - Magam készítettem felséged tiszteletére - magyarázta szerényen Károly, a gazda. - Te csakugyan ezermester vagy - bólintott elismerően Mátyás. - Nemcsak a szőlőhöz, de a fafaragáshoz is értesz. De hallottam, hogy verset is faragsz. Vajon tudnál-e nékem hirtelenében egy pár rigmust faragni? - Az is kész van már, rajta ül felséged - szólott a házigazda, s a szék ülőlapjára mutatott, amelybe az alábbi vers volt beleégetve: Nagy a királynak az orra, Vágyik szíve a jó borra. Nemcsak borra, jó ételre, Ezért igyekszik Kisgyőrbe. - Volna egy kérésem hozzád. Ajándékozd nékem e szép strófával ékesített, pompás széket - szólt Mátyás. - Szíves örömest, fölség. így történt, hogy a kisgyőri rigmusos szék a budai királyi palotába került. Azt a helyet pedig, ahol a szék álló, mind a mai napig Király székének nevezik a kisgyőriek. /:v:- — ..........!___r'r\ A borvidéknek van más híressége is. A Zempléni hegyek lábainál, ott, ahol a honfoglaló Árpád vezér még sátorban lakott, ma egy kis város fekszik: Sátoraljaújhelynek nevezik. Egyik büszkesége az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostora és temploma, mely gótikus és barokk elemeket őriz. A város fölötti Szár-hegyen Magyar Kálvária idézi Trianon szomorú emlékét. Minden stáció egyegy elcsatolt várost jelképez. A Tisza és Bodrog találkozásánál áll Magyarország egyik legrégibb vára, Sárospatak, a Lórántffyak és Rákócziak ősi fészke. Lórántffy Zsuzsanna sokat áldozott az azóta is híres Református Főiskolára. Sárospataki diák volt Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Tompa Mihály, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond. Hogyan tanítja merre Mátyás király az urakat, akik nem becsülik szőlőmunkást.