Napsugár, 2009 (53. évfolyam, 597-606. szám)

2009-01-01 / 597. szám

Magyar tudósok, feltalálók I. „Csak az az igazi tudomány, amely világra szól. Ha igazi tudósok és - amint kell - jó magyarok akarunk lenni, a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy határainkon túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet.” Eötvös Loránd XX. század legnagyobb találmányai (számítógép, atomenergia, Űrre­pülés) magyarok nevéhez fűződnek. De nem csak a közelmúltban tál­­tosodtunk meg: kétszáz éve is szép számmal születtek magyar tudósok, akik világraszólót alkottak. ■ Hell Miksa jezsuita szerzetes Selmecbányán született. Bécsi ud­vari csillagászként a világon elsőként adott ki csillagászati év­könyvet. Egerben, Budán, Gyulafehérváron csillagvizsgálót léte­sített. Neki sikerült elsőként meghatározni 1769-ben a Nap és a Föld távolságát. Az eredményt kortársai gyanakodva fogadták, de a későbbi pontos műszerek igazolták a számítás helyességét. ■ Kempelen Farkas világraszóló találmánya a sakkozógép (1769- ben!), mellyel Napóleon is játszott, írógépet szerkesztett vakok szá­mára, beszédutánzó gépet a beszédhibák javítására, szivattyúrend­szert a budai, a pozsonyi várba. Ő tervezte a schönbrunni kas­tély szökőkútrendszerét. ■ Born Ignác új kohászati eljárást dolgozott ki az arany és az ezüst kőzetekből való kinyerésére. Találmányát 1785-ben Sel­mecbányán külföldi szakértők előtt is bemutatta. Ez volt a vi­lág első nemzetközi tudományos tanácskozása. ■ A magyar tudomány máig legfényesebb csillaga, Bolyai János csodagyermek volt. Négyéves korában ismerte az ég csillagképeit. Nem volt még huszonegy éves, amikor felfedezte az abszolút geometria elméletét: „A semmiből egy új, más világot teremtettem." Am munkája, mely 1824-ben már készen állott, csak 1831-ben jelent meg apja Tentamen című könyvének függelékeként. Ezért ismerjük ma is Appendix (függelék) címen a világ egyik legnagyobb matematikai felfedezését. Ekkorra már Lobacsevszkij, orosz matematikus közölt egy hasonló tar­talmú tanulmányt, ezért az elméletet Lobacsevszkij-féle geo­metriaként emlegetik. Történelmi tény azonban, hogy Bolyai évekkel megelőzte az orosz tudóst, sőt zseniális felfedezése magában hordozza Einstein sokkal későbbi relativitás elméle­tének csíráját is. ■ Atyja, Bolyai Farkas a marosvásárhelyi református kollégi­um tanára sok tudományhoz értett, polihisztor volt. A fekete­fehér kép rögzítésének titkára a dagerrotípia közzétételénél hamarább rátalált, de őt is megelőzték, akárcsak fiát.

Next