Napsugár, 2009 (53. évfolyam, 597-606. szám)
2009-01-01 / 597. szám
Magyar tudósok, feltalálók I. „Csak az az igazi tudomány, amely világra szól. Ha igazi tudósok és - amint kell - jó magyarok akarunk lenni, a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy határainkon túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet.” Eötvös Loránd XX. század legnagyobb találmányai (számítógép, atomenergia, Űrrepülés) magyarok nevéhez fűződnek. De nem csak a közelmúltban táltosodtunk meg: kétszáz éve is szép számmal születtek magyar tudósok, akik világraszólót alkottak. ■ Hell Miksa jezsuita szerzetes Selmecbányán született. Bécsi udvari csillagászként a világon elsőként adott ki csillagászati évkönyvet. Egerben, Budán, Gyulafehérváron csillagvizsgálót létesített. Neki sikerült elsőként meghatározni 1769-ben a Nap és a Föld távolságát. Az eredményt kortársai gyanakodva fogadták, de a későbbi pontos műszerek igazolták a számítás helyességét. ■ Kempelen Farkas világraszóló találmánya a sakkozógép (1769- ben!), mellyel Napóleon is játszott, írógépet szerkesztett vakok számára, beszédutánzó gépet a beszédhibák javítására, szivattyúrendszert a budai, a pozsonyi várba. Ő tervezte a schönbrunni kastély szökőkútrendszerét. ■ Born Ignác új kohászati eljárást dolgozott ki az arany és az ezüst kőzetekből való kinyerésére. Találmányát 1785-ben Selmecbányán külföldi szakértők előtt is bemutatta. Ez volt a világ első nemzetközi tudományos tanácskozása. ■ A magyar tudomány máig legfényesebb csillaga, Bolyai János csodagyermek volt. Négyéves korában ismerte az ég csillagképeit. Nem volt még huszonegy éves, amikor felfedezte az abszolút geometria elméletét: „A semmiből egy új, más világot teremtettem." Am munkája, mely 1824-ben már készen állott, csak 1831-ben jelent meg apja Tentamen című könyvének függelékeként. Ezért ismerjük ma is Appendix (függelék) címen a világ egyik legnagyobb matematikai felfedezését. Ekkorra már Lobacsevszkij, orosz matematikus közölt egy hasonló tartalmú tanulmányt, ezért az elméletet Lobacsevszkij-féle geometriaként emlegetik. Történelmi tény azonban, hogy Bolyai évekkel megelőzte az orosz tudóst, sőt zseniális felfedezése magában hordozza Einstein sokkal későbbi relativitás elméletének csíráját is. ■ Atyja, Bolyai Farkas a marosvásárhelyi református kollégium tanára sok tudományhoz értett, polihisztor volt. A feketefehér kép rögzítésének titkára a dagerrotípia közzétételénél hamarább rátalált, de őt is megelőzték, akárcsak fiát.