Napsugár, 2017 (61. évfolyam, 677-686. szám)
2017-09-01 / 683. szám
Kedves Kószabósza! Érdekelni kezdett a baranta, és kíváncsian várom a győztes csatáinknak szentelt sorozatot. Az igazságos küzdelmet választó olvasód, Kánya Gergő, Csíkszentgyörgyről V ívj, vívj, hajrá! Csatára fel, kis Napsugár-bajvívók, vitézek! Folytatjuk a magyar katonai nagyságról szóló sorozatunkat, hiszen a múlt tanév tíz lapszáma korántsem volt elég arra, hogy legnagyobb győzelmeinket, hőseinket megidézzem. Mennyi daliás vitéz, kiváló hadvezér, hősi áldozat! Legyünk büszkék rájuk, méltók hozzájuk. De egész Európa hálás lehetne: évszázadokon át a mi vérünket ontotta, a mi várainkat rontotta tatár és török, hogy Nyugat békében gazdagodhasson. Egyik legfényesebb győzelmünkre naponta emlékezteti a világot a déli harangszó, amelyet III. Callixtus pápa a nándorfehérvári győzelem hírére rendelt el, s amely tehát 561 éve magyar diadalt hirdet minden katolikus templomban. De ki tudja ezt ma már? Még a magyarok sem mind. Pedig 1456 könnyen megjegyezhető évszám, és a nándorfehérvári csata oly világraszóló haditett volt, hogy minden mozzanatát ismernünk illene. Nándorfehérvár hőse Hunyadi János, Zsigmond magyar király, német-római császár és Morzsinay Erzsébet fia. Törvénytelen gyermek lévén nem viselhette apja nevét, nem örökölhette trónját, de hercegi birtokként már háromévesen megkapta Hunyad várát s vele a Hunyadi nevet is. A király udvarában nevelkedett. Korán kitűnt vitézsége, hadvezéri tehetsége, bölcsessége, mégsem tört a trónra. Nem hatalmat, hanem az ország javát akarta: kiűzni a törököt Európából. Kardjával, tekintélyével hűen szolgálta királyait, Zsigmondot, I. Ulászlót, végül V. Lászlót, amikor pedig király nélkül maradt az ország, főkapitányként és kormányzóként belső rendet teremtett, és bravúros győzelmeket aratott a törökök felett. A keresztény világ ünnepelte, a törökök rettegve ejtették ki a nevét. 1442-ben, a marosszentimrei csatában a törökök mindenáron meg akarták ölni legfélelmetesebb ellenfelüket, Hunyadi Jánost. A vezér életét Kemény Simon hadnagy mentette meg. Hogyan? 1451-ben II. Mehmed szultán, a hódító került a Török Birodalom élére. 1453-ra bevette Bizáncot, 1454-ben megszállta a Szerb Királyságot, és 1456 tavaszán már a Magyarország kulcsának tartott Nándorfehérvár (azaz Belgrád, a mai szerb főváros) gyors elfoglalására készült. Gőgösen kijelentette, hogy reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját Bécsben akarja elfogyasztani. De már a reggeli megakadt a torkán. Európa, sőt a magyar nemesség sem mérte fel a veszélyt, nem is érkezett segítség senkitől. A pápa viszont elküldte Számítsátok ki, hányszoros túlerőben voltak a törökök. magyar csapatok török csapatok ostromágyúk