Napút, 2010 (12. évfolyam, 1-10. szám)
2010-10-01 / 8. szám - Erkel: zene, sakk
Ai Apar megismerni több olasz, francia és német dalművet. Az egykori német színház a mai Vigadó mögötti telken, a Vörösmarty térnél emelkedett. Erkel az 1838-as évben már a Magyar, a későbbi nemzeti Színházban dolgozik, amely a mai Múzeum krt. és a Rákóczi út sarkán nyitja meg kapuit 1837- ben. Itt Bellini Ismeretlen nő című operájának 1838. január 25-i előadásával mutatkozik be. Erkel karmesteri pályájának kiteljesedésének helyszíne a Nemzeti Színház. Itt kerülnek színre operái, és az itt előadott operák színvonalából és népszerűségéből születik meg az ötlet, hogy legyen egy külön színházépület az operaelőadások számára, legyen egy operaház. Irányítása alatt a nemzeti Színházban magas színvonalú zenekar és nagyszerű énekesek alapozzák meg az operajátszás kezdeti szakaszát. Ebben az időben tűnik fel Pest-Budán a kiváló zenei képzettségű Schodelné Klein Rozália opera-énekesnő. A Budai Játékszínből átszerződik Lendvay Márton, a későbbi szövegíró Egressy Béni, Szerdahelyi József és az Udvarhelyi fivérek. A három színház repertoárjaiból kitűnik, hogy Erkel legtöbbet olasz és francia szerzők műveit szólaltatja meg: Vincenzo Bellini, Gioacchino Rossini, Donizetti, Giacomo Meyerbeer, Daniel Francois Auber szerzeményeit, míg később előszeretettel Verdi, míg hangversenyein inkább a német szerzők: Beethoven, Weber, Mozart, Wagner művei vannak műsoron. A Nemzeti Színház egyben a magyar nemzeti opera megszületésének helyszíne is. 1840. augusztus 8-án bemutatják Erkel első operáját, a Báthori Máriát. Az opera szövegét Egressy Béni írja, akinek Erkel a következő operájának, a Hunyadi Lászlónak szövegét is köszönheti. Utóbbi már mind kortörténeti, mind zenetörténeti szempontból kiemelkedő mű. Az opera a reformkor hangulatát sugározza. Magyarországon a „Meghalt a cselszövő" című kórusbetét - amint a „szabadságkórus" Itáliában - közkedvelt énekszám, és már a szabadságharc idején katonai indulóként szolgál. A Hunyadi Lászlóban először jelenik meg a magyar verbunkos és a népies műdal szintézise a francia-olasz operai formavilággal. 1847-ben már a kitűnő koloratúrszoprán énekesnő, Hollósy Kornélia énekli a Hunyadi László új betétszámát, Mária cabalettáját, amelyet Erkel Teréz húga esküvőjére ír. Erkel 1850-ben komponálja meg Szilágyi Erzsébet áriáját a Hunyadi László operához Madame La Grange francia vendégénekesnőnek, aki a szerepét magyar nyelven énekli. Erkel operaszerzői munkásságának csúcsát, a Bánk bánt, 1861. március 9-én mutatják be, Egressy Béni utolsó szövegkönyvével, Katona József színművéből. Erkel lírai szépségekben és A Bánk bán egyik jelenete Simándy Józseffel és Melis Györggyel