Napút, 2011 (13. évfolyam, 1-10. szám)
2011-05-01 / 4. szám - Zalán 57, Prágai 43
/WpUr mu: Bácska területére. A bánáti rokonokkal régen elveszett a kapcsolat, de a Szabadka mellett, Palicson élő „sógorsággal" tartjuk. Ennek az említett Prágai Mihálynak a házasságlevele is a birtokomban van. 1877. május 22-én feleségül veszi a szőregi Szabó Rózsát. Családunk így keveredik Szőregre, a Maros és a Tisza zugába települt szerb-magyar községbe. Szőreg településről vaskos kötetet adott ki Hegyi András (Szőreg és népe, Szeged, 1977). A falu a vasút révén jelentős községgé vált a tizenkilencedik század végére. Virágtermesztők éltek itt, a szőregi rózsát repülőn szállították Bécsbe, jég között, a szegedi repülőtérről, nagyapám legénykorában a falunak kávéháza van, egyletek működnek, nagyapám a helyi fiatalok „Béka" körének tagja - erről fényképet is őrzök. Ez a Prágai Mihály nevű nagyapám Szegeden végezte el az egyetem államigazgatási karát, doktorált 1937-ben, ettől fogva munkanélküli, majd tartalékos tisztként besorozzák. Szerencsétlen nemzedék! Mint jóformán valamennyi évfolyamtársa, végigharcolja a második világháborút, megsebesül, részt vesz a visszavonulásban. Badacsonyt védi '44 telén néhány emberével. A befagyott Balaton jegén várják az orosz támadást, amikor egy nyilas őrnagy érkezik, lelkesítő beszédet tart a katonáknak. A summája: „meg fogjátok védeni a hazát". A beszéd végén nagyapám felszólal: „Hogyan? Fejenként három lőszerrel?" Az őrnagy mérgesen eldübörög. Mint tudjuk, Badacsonynál sem torpant meg a frontvonal. Nagyapám Győr mellett „különbékét köt", de hadifogságba esik, csodával határos, hogy 1948-ben hazakerül Szibériából. Édesapám ekkor már hétéves. Erről a nagyapámról több képet közöltem a Spanyolnátha folyóiratban: http://www.spanyolnatha.hu/ archivum/2008-osz/24/europa-kulturalis-fohalojaban/szoreg-pragai-tamas/1688/ Szőreg számomra mennyei birodalom - a nyarakat gyerekkoromban itt, a nagyszülőknél töltöm -, a nyári szünidő a pecázások, a Maros árterében való korlátlan kalandozások ideje. A két főutca még gyerekkoromban is őrzi a két náció nevét: Szerb utca és Magyar utca; a falu közepén még áll a szerb templom, de szerbek már nem igazán élnek a községben. Minket per- Prágai nagyapám legénybarátai A szőregi kertben 1954-ben. Nagyszüleim a rendezői jobb szélen A béka -