Napút, 2013 (15. évfolyam, 1-9. szám)

2013-02-01 / 2. szám - Víztükörkép

NApÍÁT egyedi mű épül. Szövegszervezője a végig jelen lévő értékrend, az élet, a halál, a szerelem etikai normarendszere. A költő eddigi életműve része a magyar irodalom legerősebb folyamatának, a képviseleti költészetnek, saját sorsán és az irodalmi divatokon felülemel­kedve egy olyan közösségi alapállást foglalt el, amely nem fokozza le sem a valóságos, sem a lírai ént. Ismeri az irodalom, a tudomány által kidolgozott új elméleteket a szöveg és a befogadás folyamatairól, s műveit e felismerések birtokában, de nem ezek nyomása alatt hozza létre, így mindvégig sikerül meg­őriznie a hagyománykövetés és a korszerűség törékeny harmóniáját. Ádám Tamás élete delére ért, alkotó energiái töretlenek. A gyűjteményes kötet összegzés, de nem lezárása semminek. Olyan csúcs a kortárs líra hegy­vonulatában, amelyről messzire látni, talán a csuhébabák szabadságharcának síkjaira, sőt a vérbő partik készülődő rendezőire is. Bár tudjuk, most rugós­késsel jár az Isten, reméljük, nem kell használnia, sem értünk, sem ellenünk. Ádám költészete ellen semmiképpen. Gyimesi László A helytartó avagy megtartó hely (Tűnődés Csokonai Attila új verseskönyve fölött) A Fekete Sas Kiadó gon­dozásában napvilágot látott új Csokonai Attila­­kötetet - a Pilátus-par­­kot - ironikus és öniro­nikus gospel-meseként tünteti föl a borítóján szereplő ajánlás. Csokonai-kötetet mondok, s így bizony, ösztönösen mindnyá­junkban felidéződik az 1773-ban született debreceni géniuszunk alakja. Ha pedig valaki közelállója csupán ke­resztnevén szólítja Cso­konai Attilát, a kortárs költőt, Attiláról a XX. századi magá­nyos zsenink, József Attila jut óhatat­lanul még eszünkbe. Csokonai Attila nevét, ha beütjük a világhálót für­késző keresőrendszerek bármelyikébe, számító­gépünk egyaránt mutat Csokonai Vitéz Mihályra, József Attilára és Cso­konai Attilára vonatkozó írásokat mint releváns találatokat. (Lásd a kö­tet 11. oldalán: „Mióta Cs. A-ra magam is ráke­restem a ne­ten...") Hogy a költői én mindig más költői énekből tevődne össze? Rimbaud-i igaz­ság ez, vagy abszurd állítás? Az abszurdba, az Ör­kényi groteszkbe szalad bele a költő, ha komolyan veszi az információs modern kor minden jelét­jelzését, s magára vonatkoztatja. Ám mi van akkor, ha ennek az információi Csokonai Attila: Pilátus-park, Fekete Sas, Bp., 2012

Next