Napút, 2017 (19. évfolyam, 1-9. szám)

2017-03-01 / 2. szám - Dwa bratanki

AlAplÁT T. Kovács Péter Varsói magyar emléktáblák és szobrok A lengyel fővárosnak ugyan nincs annyi, a magyar múltat idéző emléke, mint Krakkónak, vagy általában a dél-lengyelországi városoknak, azért a látogató itt is bőségesen találkozhat magyar vonatkozásokkal. Jeles magyar személyiségek nevét viselő utcák, terek, Szent István királyunk nevére szentelt templom, Petőfi és Kossuth nevét viselő iskola, magyar köztéri szobrok és emléktáblák serege. Ebben a cikkben, a teljesség igénye nélkül, csak a két utóbbival foglalkozunk. A magyar emléktáblák zöme a rendszerváltás után került különféle varsói épületek falára. Van köztük egy régebbi keletű, a Lengyel Tudományos Akadé­mia (Staszic-palota) oldalán, a belvárosi Krakowskie Przedmiescie utca elején látható márványtábla, amely már a második világháború előtt is ott volt, de a háború poklában megsemmisült. Az eredeti táblát az 1830-31-es novemberi függetlenségi felkelés 100. évfordulóján, 1931-ben állították, a mostanit 1992. november 29-én, a magyar nagykövetség kezdeményezésére tették a helyére. A magyar címeres, lengyel nyelvű tábla szövege magyarul: „A magyar nép­nek a novemberi felkelés idején a lengyel nemzet jogai védelmében tanúsított kiállása századik évfordulóján a szabad lengyelek - őseik akaratát teljesítve - tiszteletüket fejezik ki a magyar nemzetnek." A tábla arra a nagy rokonszenv­­hullámra emlékeztet, amely a reformkori Magyarországon a lengyel ügy mellett kibontakozott, többek között Kossuth, Wesselényi, Kölcsey, Eötvös, Tompa részvételével, s amelynek olyan irodalmi emlékei vannak, mint Vörösmarty Az élő szobor című verse vagy Bajza József Apotheosisa. A varsói magyar kolónia minden évben ennél az emléktáblánál ünnepli március 15-ét, leróva tiszteletét a lengyeleknek az 1848-4­9-es magyar szabad­ságharcban való részvételéért. Pár lépésnyire innen, az utca túloldalán, a Szent Kereszt templom melletti régi ház falán - ez a Varsói Egyetem egyik épülete, néhány évtizede még itt volt a magyar tanszék - kétnyelvű emléktábla tűnik fel, melynek tanúsága szerint „1701-ben itt lakott II. Rákóczi Ferenc (1676-1735), a magyar szabadságharc vezére (1703-1711)". A Krakowskie Przedmiescie 5. szám alatt, a Szépművészeti Akadémia (Palac Czapskich) falán található az 1956-os lengyel szolidaritást megörökítő kétnyelvű emléktábla, fölötte a környező békegalamb reliefjével, amely a lengyel szolida­ritás jelképe lett, röplapokon, bélyegzőkön terjesztették, alkotója a lengyel Fran­­ciszek Starowieyski grafikusművész volt. A magyar forradalom és szabadságharc alatt és után egyetlen nép sem nyújtott annyi segítséget, mint a lengyelek: pénzt gyűjtöttek, vért adtak, több száz tonna gyógyszert, kötszert, élelmiszert, ruhaneműt küldtek a magyaroknak. A tábla szövege: „Hálával azon varsóiaknak, akik ezen a helyen önkéntes felajánlásaikkal fejezték ki az 1956-os magyar for­radalom iránti szolidaritásukat". Megjegyzendő, hogy Varsóban sem csak ezen a

Next