Napút, 2020 (22. évfolyam, 1-10. szám)

2020-05-01 / 4. szám - Zrínyi, Rákóczi

/¥0Т sítani. A város plébániatemplomává átalakított egykori török dzsámi kupolája épen megmaradt. Annak belsejét Dorffmaister István 1788-ban készült freskója borítja be, amelyet még az idősb Festetics Lajos (1732-1797) rendelt meg a híres soproni festőtől.47 Kazinczy 1804 nyarán már a Török Sophie-val (1780-1842) novemberben kötendő házasságára készülődött, ezenközben a Lilla-kötet kiadása ügyében is lépéseket tett a kassai nyomdásznál. Csokonai pedig, amikor a maga kiadási tervét 1804 nyarán ismertette, bizonyára nem sejtette, hogy segítőkész atyai barátja már 1803 őszén próbát tett a nagyváradi cenzornál a Si­rena-kötet új­ranyomtatása ügyében. Kazinczy ezen akciójáról az 1803. december 9-én Érsemlyénben kelt, Kiss János (1770-1846) evangélikus lelkésznek és költőnek írt levele tanúskodik:48 „Zrínyi Miklósnak Adriai Syrenáját recudáltatni akarván, a könyvet beküldöm neki, s kértem, hogy ne is fárassza magát megolvasásával. Régi lévén a könyv, illő, hogy jó vagy rossz, a maga integritásában adassék ki. E három strófát torné ki csak, egy illetlen képpel («fehér sima hasad») s reá írá az Admittitur-t, A Zri­­nias. Hatodik ének. Stropha 29." Kazinczy itt idézte a cenzor által kihagyásra ítélt, a németek hamis barátságát kárhoztató, 29-31. strófákat. Az „illetlen ké­pet" pedig az Orfeus 21. strófájából kellett volna kihúzatnia. Csokonai 1805. január 28-án bekövetkezett halála miatt nem valósult meg a négy esztendőn át tervezgetett Zrinias-kiadás; az azzal párhuzamosan dédel­getett saját eposz, az Arpadias megírása pedig örökre elmaradt. Kazinczy ezután még tizenegy évig várakozott a Sr­rena-kötet kiadásával. 1809-ben, Berzsenyihez írt jambikus költeményében, miután Gyöngyösi és Tinódi verselését elmarasztalta, Zrínyit ekként emelte magasba: Elhalhatatlan fényt ezen nyere, Ki majd dicső ősének hős elestét, Majd a' kemény lány csüggesztésit dallá, S egünkön Zrínyi csillagként ragyog. Kevésbé könnyű, mint volt Gyöngyösi, jóval tanultabb, s fentebb szárnyalása. S e­ vers nem hordja Zrínyinek nevét. Kazinczy nem valósította meg Csokonai gondosan kidolgozott tervét, annak csupán néhány külsődleges elemét hasznosította,49 amikor 1816-ban Pesten, két kötetben kiadta Zrínyi Miklós akkor ismert „minden munkáit".50 Három év múlva, ,,Sz[éphalomban,] Mártz. 11-dikén 1819." dátummal, G. H. I. monogram 47 Galavics Géza, A szigetvári Dorffmaister-freskó és a Festetichek = Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 10.), szerk. Bardoly István és László Csaba, Országos Műemlékvédelmi hivatal, Budapest, 1998, 309-318. 48 Kazinczy Ferencz Levelezése, III. kötet, 1803-1805, közzéteszi Váczy János, Budapest, 1892, 133-135. 49 Békési Gábor, Csokonai megvalósult tervezete, Kazinczy Zrinyi-kiadása, Irodalomismeret, 10 (1999), 221-227. 50 Zrínyinek Minden munkáji, i­ll. kiadta Kazinczy Ferenc, Pest, 1817.

Next