Napút, 2020 (22. évfolyam, 1-10. szám)
2020-05-01 / 4. szám - Zrínyi, Rákóczi
/¥ [UNK]1ЛТ dobén tehát nem tudta hasznát venni a Ráday Gedeontól ajándékba kapott Syrena-kötetnek. Kazinczy röviddel a szabadulása után találkozott Csokonai Vitéz Mihállyal (1773-1805), ők már 1793 óta ismerték egymást. Csokonai 1801. július 19- én hosszú utazási beszámolót küldött Ongáról Debrecenbe édesanyjának, s örömmel írta le:34 „Patakról Puky úrral által mentem Regmecre, s ebéden, és szemben voltam------kivel?-------Kazinczy Ferenc úrral. Ő azelőtt két héttel szabadult ki több szenvedő társaival Munkácsról. Semmit sem változott; teste, elméje s kedve azon friss, azon ép, mint volt fogsága előtt." A mester azonban utóbb fölényes és lekezelő hangon nyilatkozott ifjú pártfogoltjáról Pályám emlékezete című önéletírásában:35 „Puky István úr a pataki examen alatt megtudá itthoniétemet, s a nála sok holnapok ota lakó Csokonaival július 14-én kijőve hozzám. Ismertem volt mindkettejeket, s örvendezék látásoknak. De Csokonai az 1796-i diétán nagyon nem jó fényben mutatá magát. Megjelent ott, nem, mint Pindar a görögök játékain, hanem mint nem-fejér arcú hegedűseink, kiknek kedves, amit úgy nyernek. Nekem balul vevék csudálói, hogy ítéletemet diétái Múzsája s egyéb dolgozásai felől, melyeket neveken nevezni is kín, kimondottam, de arról nem tehetek. [...] vannak irigylést, csudálást érdemlő darabjai is, [...] Azok örök díszei literatúránknak. De az az édeskés Földiekkel játszó nem áll ezek közt. Nagy része Csokonai vétkének, csak annyiban övé, hogy mindent ada, amit tőle kívántak, s mindjárt adá, mihelyt kívánok, s talán még inkább az, hogy tovább nem élt, s vétkeit meg nem igazítható, igazíthatlan darabjait el nem égetheté." Kettejük kapcsolatáról, sok tekintetben eltérő ízlésükről sokat elárulnak ezek a mondatok.36 Csokonait már Kazinczyval való személyes találkozása előtt foglalkoztatta a Syrena-kötet, amelyben főként az általa később Zriniasnak nevezett eposz érdekelte, olyannyira, hogy szerette volna azt nyomtatásban is kiadni. Ehhez viszont saját példányra is szüksége lett volna. 1800. december 20- án Debrecenből írt levelet az egyik legjobb barátjának, az akkoriban Tiszaigaron élő Puky Istvánnak (1778-1848).37 Ebben a levelében hevesen érdeklődött a tőle remélt Zrínyi-kötetről:38 „A Zrínyit vártam, édes Barátom, s várom: mindenfelől sürgetnek barátaim, jóakaróim s pártfogóim: magamra vállaltam kiadását, óhajtanék megfelelni szavamnak. Az egy Kazinczy és a pataki collegium bibliothecájában találtatik csak; az idevalóba - bármely számos is a magyar könyvekre nézve! - meg nincsen. Én állok érte, ha mindjárt 40 forintnál alább ki nem kuporhatni is Sisák urambátyámtól." 54 Csokonai Vitéz Mihály Összes műve. Levelezés, sajtó alá r. és a jegyz. Debreczeni Attila, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999, 142. 35 Kazinczy Ferenc, Pályám emlékezete, sajtó alá rend és a jegyz. Orosz László, Magvető Kiadó, Budapest, 1956, 215-216. (Negyedik könyv 1801-1804, Első szak 1801, 6.) 36 Ágh István, Fénylő Parnasszus, Utak Csokonaihoz Ili, hitel, 21 (2008) 5. szám, 6-59. 37 Kilián István, Csokonai és Puky István barátsága , A Déri Múzeum évkönyve, 1975, Debrecen, 1976, 617-646. 38 Csokonai Vitéz Mihály, Prózai művek, összegyűjtötte, a szöveget gondozta és jegyzeteket írta Vargha Balázs, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987, 418.