Nefelejts, 1860. április - 1861. március (2. évfolyam, 1-53. szám)

1860-04-08 / 2. szám

Az 1859. dec 15-ke egyik az utókor előtt is nevezetes napja maradand Békésnek. Ugyanis a casinói testület nyelvünk ujjá­­alakitója a halhatatlan Kazinczy Ferencz évszázados születés­napját akkor ünnepelte. A helv. hitv. központi iskolai épület nagy teremében tartott ünnepélyt casinói elnök­­. Hajnal Ábel úr nyitotta meg, párbeszédet pedig casinói alelnök ifj. Asztalos István úr tartott. Az igen nagy számú közönséget a terem, — bár a jelen czélta karzattal is el volt látva — be nem fogadhat­ván, az emeletre vezető lépcsőzet s folyosó is zsúfolva volt a hallgatósággal. Az ünnepélyt a casinó helyiségén társasági ebéd követte, midőn a hon jobbjaiért emelt lelkesült jó kivonatok sokszorosan viszhangzottak. A békési lelkes honleányok közöl Sz. Sz. és Sz. A. kisasszonyoknak a honfiakhoz intézett alkalomszerű buzdításai a legmelegebb fogadtatásban része­sültek. Ugyanekkor csakhamar 124 ft. íratott alá, melyből 100 ft. a széphalmi jószág visszaváltására, 24 ft pedig az állítandó Kazinczy szoboremlékre illető helyre fel is küldetett. Ugyanezen Casinó későbben a Magyar akadémia házalapja növelését is mint testület, szilárdul elhatározván, ezen intézke­dést az igazgató választmány egy ily czélra rendezendő tánczvi­­galom által látván legczélszerűbben foganatosíthatni: febr. 9-én társas mulatságot tartott, s ezúton ismét 166 ft. 46 kr. hozott a haza oltárára. Ezenkívül jelen czélra a városunkban­­. Szath­­máry Károly urnál levő akadémiai íven folynak az adakozások, és erősen hiszszük, hogy a kitűzött időre itt is jelentékeny ösz­­szeg fog aláiratni. Az ekként ily tevékenységet tanúsított Casinó, mely 10 évi hallgatagsága után 1858. év közepén ismét megalakult, s saját belü­gyeiről sem feledkezik meg. Ugyanis a casinói helyiség már sajátja. Múlt 1859. évben egyedül könyvek­ és hírlapokért 411 ft. 11 krt adott ki s könyvtára szintén azon év végével 301 könyvből állt, mely kötetek szerint 717 darab. Most tizenhárom magyar és két német lapot járat. A casinó helybeli rendes tagjai­nak száma múlt év végével volt 87, vidéki és helybeli ideiglenes tagokkal együtt 97, tagsági dijal helybeliek évenkint 10 ft 50 krt, vidékiek ellenben 6 ft. 30 krt fizetnek Körözsparti. Sárközi levelek. VII. Kalocsa, mart. végén 1860. Nálunk is vannak már idények, saisonok, miről eddig nem igen tudtunk. Alig végezék be a farsangit, elkezdődött a színhá­zi, s csak azt sajnáljuk, hogy már ennek is végén vagyunk, s ezentúl ismét az ekéhez kell szegődnünk, mert itt lévén a tavasz, beállott a munkaidő, s a nappal fáradónak jól esik az esti pihe­nés ! De jól van ez így. Mindent tegyünk a maga idejében, s kü­lönösen tegyünk úgy, mint egy idő óta megkezdettük, átgondol­va ugyan, de ne rákmódra, buzgalommal, de ne túlozva, s igy bizonyosan számíthatunk szebb jövőre szellemi s anyagi tekintet­ben egyaránt! A nálunk működő Pázmán Mihály-féle színtársulatnak is­mertetését ígértem. íme küldöm, úgy, mint elfogulatlan s jóaka­ró bírálótól telik. Midőn Pázmán Mihály színtársulatát — mely csak nem rég a bajai, legújabban pedig a kalocsai közönségnek tetszését nagy mértékben megnyerte — néhány vonással ismertetni aka­rom, azon nézet vezérel, miszerint a vidéki színtársulatoknak, azok szervezetének, s a bennük működő erőknek ismertetése ál­talában a vidéki színészet ügyének emelésére, az egyes tagok előmenetelére, s a közönség várakozásai, v­éleményeire nézve is, csak üdvös hatással lehet, hogy tehát a vidéki színtársulatok részletes­ ismertetése igenis közérdekű dolog, és mint ilyen fö­lötte kívánatos, kivált most, midőn midenben mi nemzetiségün­ket érdekli — hála Istennek — ismét életjeleket kezdünk adni. Pázmán Mihály színtársulata, ha a benne működő erők ösz­­vözetét tekintve nem mondható is a vidék legjobb társulatának, de mindenesetre a legjobbak közé tartozik, s különösen érdeme a rend és fegyelem, mely benne otthonos. Vannak saját — a nemzeti színházban érvényesekhez sokban hasonló — szabályai, az ellenök vétő tagok fölött általuk s kebelükből alakított törvényszék bíráskodik, melynél a rendező és ügyelő szokták rendesen a vádló szerepét vinni, mennyiben t. i. az ő körükbe tartozik a rendes és megállapított szabályokat nemcsak őrizni, hanem ezeknek irányában elkövetett minden vétséget is, a he­­tenkint egyszer összeülő törvényszék elé terjeszteni. Ezen tör­vényszék határozatától természetesen fölebbvitel nincs, és vala­mint a megállapított szabályoknak úgy a törvényszéknek mihelyt összeült, minden tag, s maga az igazgató is alá van rendelve. A büntetések pénzbírságból állanak, vagyis a büntetett tag illet­ményének körülmények szerinti levonásából. A büntetési pénzek a könyvtár gyarapítására fordíttatnak. Minden tagnak havi­ díja meg van állapítva, ezen megállapított — mondhatnók eszményi díj szerint részesül a tiszta jövedelemből, miután t. i. a napi költségek — ezek közt az igazgatónak befektetett tőkéjéért min­den előadástól két forint— már födezték, természetesen nem na­ponkint, hanem minden két hétben lezárt számadás nyo­mán. Könyv- és ruhatára kielégítő a társulatnak, az utóbbi kö­zött sok szép öltözék is van, a díszletek azonban meglehetősen gyöngék, s mint a sok ideoda hurczolás miatt másként nem is le­het — eléggé kopottak. — Ez utóbbi körülmény meggyőződé­sem, de a dolog természeténél fogva is igen megfogható, s a ván­dor társulatoknál — úgy hiszem — többnyire helyt foglal, mert alig lehet valamit képzelni, mi a sokszori göngyölés, hurczolás és a különféle termekhez való idomitás miatt hamarább romla­­nék mint a színpadi díszletek. Ezt tehát nem azért említem föl, mintha Pázmánnak vagy társulatának hibául akarnám felróni, hanem azért, hogy alkalmat vegyek magamnak azon, már több­ször tett indítványomnak ismétlésére, hogy vidéki közönségeink, melyeknek körükben színészek megfordulni szoktak, maguk tart­sanak díszítményeket, nemcsak a színészek jobb volta, hanem saját előnyük tekintetéből­­, mert tisztességes, és jó karban levő díszletek a hatást hihetlenül fokozzák, s a csalódást, mely a szí­ni előadásokban főszerepet játszik, kimondhatlanul növelik. Pázmán tagadhatlanul ügyes igazgató, s társulatában a fegyelmet példásan fenn tudja tartani, s részben ezen kö­rülménynek, részben pedig annak, hogy a rendelkezése alatti anyagi erő nem egy könnyen engedi zavarba jönni, tulajdonít­ható az, miszerint társulatának gyöngébb tagjai sem olyanok, minőket sok vidéki társulatnál láttunk. Mint színészt már régóta, és igen jó oldalról ismeri a kö­zönség Pázmánt. Férfias imposant külsővel s igen szép mély hanggal, szabatos és átgondolt előadást egyesít, s bár utóbbi időkben sokat betegeskedik, még­sem bírta őt roncsolt egészsé­ge annyira megtörni, hogy a játéktól egészen visszavonuljon, s ha játszik, helyét emberül be ne töltse. Még most is előttem áll, s fülemben cseng érczes és megható hangja midőn ez előtt kilencz évvel az ,,Evangeliom s családélet“-ben mint Stifelin a szó­székről a bocsánat igéinek szavallatával egy igen müveit és szép közönséget rendkívüli tetszésre ragadott! Neje szinte jól játszik, és szóval, izlésteljesen öltözik s különösen kaczér szerepekben igen otthonos (Vége köv) Gr­e­t­­­a­i.

Next