Nefelejts, 1861. április - 1862. március (3. évfolyam, 1-52. szám)
1862-01-12 / 41. szám
MÜMELIK ÉLETÜJSTK. „.) ani niár fiavi mintalapunk a következő rajzokkal. 541—593. Virágedény-burok (3 ábrával). 594. Minta szivartárczára. 595. 596. Himzet minták különféle czélokra (2 ábrával) gy franczia iró Lacy, azt mondja a magyar nemzetről, — egy nemzet sincs Európában, mely a palérozatlanságnak és durvaságnak legalsóbb lépcsőjéről, a mivelődésnek és kiképzettségnek legfelsőbb polczára oly hamar fölemelkedett volna mint a magyar nemzet. Hogy igaza volt a franczia írónak, meggyőződhetünk, bár mely oldalról szemle alá veszszük nemzeti haladásunkat. Nyelv,tudomány, ipar, gazdászat, szépészet, vitézség ? egy vagy más tulajdonát vegyük mérlegbe, szembetűnő korunk haladása, hogy a bölcsészet és száraz elméleti búvárkodásban nem világhírű, ez onnan van, mert kevés hajlandósággal bír ehhez, de ép oly otthonos a józan ítélő tehetségben, és kiviteli erőt, erélyességet tanúsít a gyakorlati cselekvés mezején Nem annyira tanult mint természeti észszel bir, meggyőződésül tekints a zsenge gyermekre ki még nem véste nevét az iskola támlájára, mily nyílt arerczaj tekint reád, kérdésedre gondolkozva helyesen felel, vagy ha nem érte mit tőle kérdezél gyermeki ártatlanságában, anyjához fordul, ki neki megmagyarázza szavaidat, s honnan van az, hogy a magyarnak gyermeke már ily korán eszélyes ? mert gyermekét a valódi törzs magyar nő nem zárja el külön osztályba idegen cselédre bízva, hanem saját körében neveli, s a gyermek korán eltanulja szüleinek nyílt tekintetét, tartását, beszédmodorát, figyelővé és gondolkozóvá lesz, és ez az, mi korán rejti burkából az észt. Jellemze, mint a szittyákról egy legrégibb költő (Homerus) mondá: vitézségükön kivül, —erkölcseikre, és szokásaikra nézve, őszinték, egyenes szivüek, példátlan bátorságuak, nagylelkűek, vidámak, szavukat szentül megtartók, sőt a világon legigazságosabbak, fösvénység és dölyf nélküliek valának — ez áll most is rólunk, pedig sok idő lefolyt azóta. Nagy nemzet a magyar e világ földjén, — bár nem kiterjedt nép, de nagggyá lett előtted, ha erényét kitanulhatod,— a természettől, és törvénytől szabadságra született, a félelem és ijedséget nem ismeri tulajdonául. Vaskényszer leigázhatta ugyan, de nem törheti meg, azért mondják „Nyakas mint a magyar“. Nyilt szívű, mint a tavaszi hajnal, igaz, mint az arany, ha mint az anyai aggodalom , egyenes cselekedetű mint a napsugár, nyilt szóból ért, azért szokta mondani. Magyarán szólj, nyilt szóból ért a magyar. Családi körében barátságos, vendégszerető, tetteiben állhatatos és kemény. Politikai hitvallása, hogy a haza törvényes király nélkül, valamint király haza nélkül nem lehet, jelszava: haljunk a királyért és hazáért! A haza szó édes hangzata előtte, tágul, emelkedik keble, mert honszerelme nagy, tűr érte mindent a mi bántja, kínt, szégyent, kínos halált, csak vére gyalázatát nem szenvedi, s mig e tiszta láng ég hazájáért keblében, zúghat bármerről a szél, renghet föld, hegy és völgy, e hon nem vész el. Büszkesége! hogy magyar, mond a magyarnak, hogy magyar és örvend, keble dagad, nemes érzés pírja gyűl arczán nem szégyenli nevét mint sok más nemzet. Ha vész fenyíti jo-41 697 — 600. Négy rajz alsószoknyák , hímzés). Gol. Himzetminda házi czipőkférfiaknak. Uj évi elmélkedés, stb. díszítésére (fehér