Nefelejts, 1863. április - 1864. március (5. évfolyam, 1-52. szám)

1863-06-21 / 12. szám

Divattudósítás, Június 18. A nyári évszak beálltával a fürdők is mindinkább népe­sednek, s fővárosunk előbbkelő köreinek hölgyei részint már elutaztak, részint utazófélben vannak egyik vagy másik hazai, vagy épen külföldi fürdőre; mielőtt azonban útra kelnének, ter­mészetesen nem utolsó gondjaik közé tartozik pipere­­s öltözék­­czikkeik rendbehozása, s a szükséges kellékek beszerzése, mi nem csekély élénkséget idéz elő divat- és női öltözéktermeink­ben. Örömmel jegyezzük föl e tényt, miután valamint az élet­ben mindenütt, úgy itt is „gyakorlat képezi a mestert.“ E tétel leg­inkább alkalmazható női öltözéktermeinkre, s főleg M­o­n­a­s­z­­terly és Kuzmik urak raktárára, mely a már eddig kiállí­tott s most munkában lévő öltözékczikkek után ítélve mind a jó ízlés, mind az elegáns fölszerelés tekintetében mindenesetre dicséretreméltó buzgalmat fejt ki. Midőn mai divatképünkön két igen elegáns öltözéket mu­tatunk be, egyszersmind fölhíjuk­­. olvasóink figyelmét egy öltözékczikkre , mely a jelenlegi idény nélkülözhetlen kellékei közé látszik tartozni. A csipkekendőket értjük, melyek­ből különösen nagy választékot láttunk M és K. urak raktárá­ban, s melyeknek nagy kelete főleg azon körülménynek tulajdo­nítható, hogy a legpompásabb rajzú s mindenféle alakú kendők igen mérsékelt árakon (9­arttól fölfelé) kaphatók. Helybeli t. olvasónőink személyesen meggyőződhetnek az említett czikkek kitűnő szépségéről, a vidékiek pedig szíves­kedjenek megrendeléseikkel egyenesen Monaszterly és Kuzmik urak divatkereskedéséhez fordulni, kijelentvén levelükben, hogy mily árú legyen a kívánt csipkekendő , továbbá a Nefelejts elő­fizetői meg lehetnek róla győződve, hogy megbízásuk a legpon­tosabban és teljes megelégedésekre fog végrehajtatni, sőt mint előfizetőink jutányos!)­árakra is számíthatnak. DIVATKÉPÜNK. Ruha és echarpe fehér zöld nyomtatott gazé kelmé­ből. A szoknya 3, az echarpe keskeny homorredőkbe fektetett fodorral van szegélyezve, melynek rajza valamint a szegélyé a szövetbe van nyomtatva. Ruha lilla gare de seville-­ből. Az egész finom tarlatánnal van bélelve, magas derék és félbő ujjakkal. A szoknyának ívbe menő fodra van, melynek minden ív­ csúcsát egy csokor díszíti. A fodrok valamint a csokrok és széles függő szalagok fe­kete csipke betéttel szegélyezvék. Mi újság ? — A császárfürdői első bálban egy pápai hazánkfia is jelen volt, ki huszonnégy év előtt költözött ki Törökországba. E férfiú dr. Freund, ki jelenleg Várnában lakik, Erdélyből nősült s családjánál a török és magyar a házi nyelv. A doktor ur bájos leánya, ki soha sem volt Magyarországon, szépen, folyékonyan beszéli a magyar nyelvet s a „csárdás“ tánczot, melyet rég óhajtott látni, kiváló gyönyörrel szemlélte. — A budapesti lánczhid pléh jegyei — a jövő augusztus hó elején meg fognak szűnni. Ezután csak a két krajczárt kell lefizetni, s átmehet az ember a­nélkül, hogy az apró jegyek elvesztésétől szüntelen félnie kelljen. — Sárközi Ferencz iparos hazánkfia, ki az ó­budai hajó­gyárnál van alkalmazva, s ki jó kedvében a tollat is ügyesen forgatja, s múlt évben fából Vörösmarty szép faragványú mellszobrát készítette, most ismét készített műfaragványt, melyen három hónapon át nagy­ szorga­lommal dolgozott Ez egy 42 hüvelyk hosszú somfapálcza, melynek gombja Petőfit ábrázolja. Magát a pálczát, mely másfél hüvelyk vastag, magából a botból faragott hullámzatos szalag futja végig e dombor felirattal: „Petőfi Sándor 1823—1844. — Alább szintén dombor faragványban babérkoszorú, lant, Petőfi jelmondata (Szabadság, szerelem, E kettő kell nekem ; Szerelmemért feláldozom életemet, Szabadságért feláldozom sze­relmemet!) és a készítő neve. — A forradalom után elkobzott magyarországi jószágokat a kormány vissza szándékozik adni törvényes birtoko­saiknak. A külföldön élő menekültek azonban ki lennének véve e kegye­lem alól. — A budai népszínház híres tánczát a cancant a győri német szín­társulat is be akarta mutatni, de mint az ottani lap írja, alig kezdték meg, a rendőrség rögtön leeresztette a függönyt, s így annak előadása, többek sajnálatára, elmaradt. — Kedélyes történet. Közelebb egy előkelő párisi úr a kö­vetkező levélkét kapta: Ha szíve szabad, s ha oly gyöngéd tud lenni, a mennyire szellem­dús, üljön ama kocsiba, mely holnap esti 9 órakor házá­nak kapuja előtt megáll Ha nem jön , ennek csak az lehet az oka, hogy neje boldog. Irigyelni fogom, de sorsomban megnyugszom. Gabriella. — Az illető, a­mint a levelet megkapta, a rendőrséghez sietett. Másnap csak­ugyan ott áll a ház előtt a kocsi, de a várt férfi helyett rendőri ügynök száll a hintóba, ki a nőt a rendőrséghez kiséri. Ez kevés vonakodás nélkül engedett, s a rendőri épületben tölte az éjt. Másnap férje reclamálta, s a férj nem volt senki más, mint az az illető, kinek a meghívó levél szólt, s ki neszt kapott róla, hogy az egész szerelemféltő nejének csínja „Ha el­jöttél volna a légyottra, — ez üveg tartalma elég lett volna mindkettőnk­nek“ — szólt a kalandos éj után a boldog nő. Az üvegben — méreg, stra­monium volt. De most már csak a tűzbe veted ? — kérdé édes hangon a férj. — Nem, felelte a nő — megtartom balgaságom emlékéül! — Mégis csak jobb helye lenne a tűzben! — szólt mosolyogva a férj. Intézetek és egyletek. — A debreczeni hajadonok első kiházasitási egylete jelenleg 1000 tagnál többet számít, s mióta megalakult, kebeléből 18 hajadon ment férj­hez. E részvét folytán nemrég a fiatal férfinemzedék számára is szerveztek egy társulatot ,,i­fj­a­k kiházasító egyletek czim alatt. — Nagyvárad egyik derék orvosa Grosz Albert, ugyanott a fő- 142 At, LAK- ES MAS 3' TALÁNYOK. J/S 1 2« GALAMBPOSTAÁ' 4 * - A * ».-£/: Társalgás. »,ff “"-Snxrm­­oE,-®^ \ ■ -¥ & V C'IRODALOM / «FX . . y'4­ '(KÜLÖNFÉLÉK/ ^ ^C^-vx'~v!Sé/ MŰVÉSZET, K.J ® ,SAL !) *30 %AA: b A'A___­Há ^ SZÍNHÁZAK. ' BEL- ÉS KÜLFÖLDI ^ HIREK. V f J

Next