Nefelejts, 1863. április - 1864. március (5. évfolyam, 1-52. szám)

1863-06-21 / 12. szám

en 143 * utczán, saját házában szemgyógy­intézetet nyitott. A betegek részére két szoba van fölszerelve, melyekben férfiak és nők külön ápolásban részesülnek. Sorsolások. — A herczeg Eszterházy féle sorsjegyek f. hó­­15-iki húzásánál kö­vetkező számokra estek a főnyeremények: 174,166 sz. nyert 40,000 frtot; 96,859 sz. 8000 frtot; 46,071 és 166,143 sz. 1000 frtot; 7422 és 33,624 sz. 500 frtot; 113,396 , 1­16,156, 123,334 és 174,403 sz. 400 frtot. Zenetár. — Rózsavölgyi és társa műkereskedésében megjelent: 1) Sarolta, nagy eredeti dalmű, szerző és zongorára átírta Erkel F­e­­rencz. Ára 5 frt. A nyitány e dalműből, két kézre átírva, külön kapható, s ennek ára 1 frt. Az egész mű amlgy gr. Zichy H­e­n­r­i­k­n­é, született b. Mesko Irén csillagkeresztes urhölgynek van ajánlva. 2) Ej haj ne szomorkodj ! Bordal énekre és zongorára, szövegét irta Arany János, zenéjét Bartalus István. Szerző több barátjának a „Kilátás“ emlé­kére ajánlva. Ára 40 kr. Kéj utazások. — Bé­csből a tervezett amerikai kéjutazás július 15-dikén indul el Brémában hajóra szállnak, honnan az éjszak-németországi Lloyd egyik gő­zöse 14 nap alatt szállítja a társaságot Amerikába A visszameneti jegyek egy éven át érvényesek, s igy kik ez alkalommal utaznak, a kiszabottnál több időt tölthetnek Amerikában. — Temesvárról f. hó végén kéjkirándulást rendeznek Baziáson s Orsován át Mehádiára. Ez utazás hat napig tart, s Mehádia regényes, szép vidéke elég vonzerő, hogy sokan vegyenek benne részt. Közlekedés. -- A Luczenbacher féle magyar gözhajózási társulat „Árpád“ nevű hajója megkezdte rendes járatait Soroksár, Ráczkeve és Dömsödön át a maklári révig. E helyeken még eddig nem voltak gőzhajóállomá­sok, s ez új közlekedés Pest megye alsó részére és a Kis-Kunságra annyival nagyobb jó­tétemény, mert a vitelbér a szegényebb néposztályhoz mérve elég jutányosan van kiszabva. Az uj, halványkékszinü hajó mozgására másfél lábnyi víz elég­séges. Ugyane társulat most egy másik hajót is készíttet, mely Mohácsig s Újvidékig fog járni. Tárlat. — A magyar gazdasszonyok által rendezendő harmadik kiállítás Pesten a köztelken október 12-ikén nyílik meg, s október 20-ig marad nyitva. — E kiállítás tárgya lehet minden, a mi csak a gazdasszonykodási iparhoz tartozhatik s a kiállítandó tárgyak egyes szakaira pénz-, arany- és ezüst-oklevélből álló jutalom tűzetik ki. A kiállítás, mint az előbbi években, sorsolással lesz egybekötve. A kiállítandó tárgyak legkésőbb f. é. oct. 6-ig a rendező-bizottmánynak bejelentendő!k, hogy azoknak elrendezéséről gondoskodni lehessen. — A kiállítási bizott­mány tagjai: Hollán Ernőné, Braun Alajosné alelnöknők : Simigh Istvánná, Konkolyi Ferenczné, Polgár Zsigáné szül. báró Sludnyánszky, Liszi Istvánná Grün Jánosné, Kralovánszky Istvánná, Vidacs Jánosné. — Madarász Viktor e napokban két nagy történeti festvényt küld Pak­sból a műpártoló Andrássy Gyula grófnak, ki azokat a múlt évben renddé meg. Egyik Báthori Erzsébetet ábrázolja, a gyóntató lelkész előtt, míg a háttérben — mint visiók — a megölt lányok árnyai láthatók. E képek a magyar képzőművészeti társulat műcsarnokában lesznek kiállítva. Balesetek. — Botzenhard fővárosi franczia és angol nyelvtanárnak fiatal neje és két gyermeke Csepelen törték a nyarat, kikhez a mikor csak szerét tehette, Pestről kis lélekvesztőn kirándult. A múlt napok egyikén is több órát családja körében töltött, s mikor visszaindult, alig hogy a lélekvesz­­tőbe ült, ez felfordult és B. menthetlenül a hullámokban veszett el. Halálozásukr s Komáromból a következő gyászjelentést vettük. F. évi május elején szállt sírjába az ősz, nagytiszteletű Végh Mihály kom­árommegyei ref. főesperes 85 éves korában Hetényen Komárommegyében, miután előbb egyházmegyei ülnök, pénztárnok, 19 évig esperes volt. 58 évig legeltető az ur­nyáját. Született Hetényen, 1778-ban, tanult itt, Kocson, Komárom­ban, Debreczenben, Bécsben. 42 évig mocsi, 16 évig hetényi lelkipásztor volt. Második neje volt feledhetlen Csokonaiak Lillája, ki mintegy 8 évvel előbb elköltözött. Siratva gyászolják kedves leányai: már két öz­vegy lelkésznő, egy szentpéteri tiszt. Cike úr kedves neje, s egy szeretett kedves hajadon leánya, azonkívül több kedves unokája. Óhajtjuk, hogy a Mindenható gyógyítsa meg fájdalmas lelkeiket, és egyházmegyénknek ad­jon több ily nagytudományu, bölcs, kormányzatra erős férfiakat, és mond­juk: „Ősz pásztor , lengjen béke s nyugalom bemokosult sírodon!“­­- B­arr­a­ch Ede, a nemzeti színház tagja rövid ideig tartó súlyos betegség következtében, f. hó 1­7-dikén reggeli 6 órakor meghalt. Nagyvilági h­írek és események. — A bécsiek egyik kedvencz mulatóhelye a Treuman-színház f. hó 9-ikén teljesen leégett. A borzasztó catastrophát következőleg írja le egy tudósító: Tizedfél órakor a három törpe előadása be volt fejezve, és azok kik 20 peret nyilva a színház mellett elmentek, az égés semmiféle nyomát sem vették észre. Kevéssel 10 óra előtt a Ferdinand hídról, a színház elő­csarnokának két részéből két lángot láttak kitörni, s néhány percz múlva egész borzalmasságában kitört a tűz. A fatömegek, a decoratiók, s a pad­láson összehalmozott készletekben a tűz elég anyagot talált. A lángok toronymagasságnyira törtek fel. Minden oldalról előhozták a fecskendőket, de csakhamar felismerték, hogy minden kísérlet hasztalan a tűz eloltására. Utoljára azzal elégedtek meg, hogy a közel fekvő házakat a tűz elöl meg­menthették. 11 órakor a színház minden része égett. — Tizenkettedfélkor a házfedél leszakadt, mit nagy robajjal a plafon­ követett. A tűztenger most oly borzasztó volt, hogy a Ferdinand-híd mellett a hőség miatt nem lehetett állni. A lángok minden ablak, minden résből kitörtek és csakhamar látni lehetett, mily borzasztón pusztít a tűzvész a színház belsejében. Kék s vörös szikrák hulltak mindenfelé, a lángok borzasztó világítással áraszták el a csatornát, a szemközt levő partot, s a kikötőt a Ferencz­ József-ka­­szárnyáig. A színház — állítólag — 150,000 ftig volt biztosítva. Treu­­man Károly Franzensbadban tartózkodván, a szerencsétlenségről rögtön táviratilag tudósíttatott. A tűz egy gázcsőnek közvetlen az előadás befe­jezése után történt szétpattanása folytán támadt. Irodalmi mozgalmak. — Lauffer és Stolp könyvkereskedésében megjelentek: „N a y a d“ fürdői album, szerkesztők Balázs S., Huszár Imre és Rózsaági Antal. I. évfolyam 1863. hazai fürdőink igen szépen metszett képeivel és válogatott olvasmánynyal. A kiállítás a legdíszesebbek közé tartozik. Ára 2 ft. „Egyetlen ké­nyes epp“. Regény, irta b. Podmaniczky Frigyes. I. kötet. Ajánlva van b. Podmaniczky Árminné, Keglevich Emma grófnőnek. Egy kötet ára 2 ft. „Az Ifjú küzdelmei“ a Kisfaludy-társaság által dicséretre méltatott mű, dramatizált Allegória hat képben, írta Torkos László. Ára 80 kr. Színházi és művészeti hírek. — A nemzeti színház titkári hivatala a következő pályázati hirdetést teszi közzé: A nemzeti színház ügyeit vezető bizottmány részéről 50 arany első és 30 arany második pályadíjat tűzetik ki kisebb egy vagy két felvonásos eredeti vígjátékokra,nem záratván ki az oly kettőnél több felvonásos vígjátékok sem, melyek egész estvét betöltenek. Mind az első, mind a második pályadíj, a többiekhez képest legjobb műveknek, mindenesetre kiadatnak. Ezen kívül a pályadíjnyertes művek szerzői az illető színházi jövedelmi részeket és száztáliakat is megkapják. A bíráló bizottmány öt tagból fog állni, kiknek neveik jó eleve közöltetnek. Ezen bizottmány a beküldendő pályaművek közöl az előadásra érdemes­eket kiszemelendvén, és azok előadatván, az első pályadíjt a többi közt legjobbnak, a másodikat pedig az ez után következőnek a darabok előadásai után ítéli oda, az illető jeligés levelek csupán ekkor bontatván fel. A pályázók kézirataikban a szerepek kiosz­tását kijelölhetik, s a darabok, ha csak elháríthatlan akadály nem jő közbe, folyó év november és dec­ember havaiban, ezen kiosztásokkal fognak adatni. •­ Ugyancsak a nemzeti színház ügyeit vezető bizottmány részéről 80 arany első, és 40 arany második pályadíjut tűzetik ki eredeti, a jelen vagy régibb magyar életből merített népszínművekre, zenével és énekekkel, vagy a nélkül. Az első pályadíj a többi közt legjobbnak, a második pedig az ez után következőnek, az előadásra méltóknak ítélt darabok közöl, mindenesetre kiadatik ; ezen kívül a darabok előadatván, a szerzők a rendes jövedelmi részeket és száztáliakat is megkapják. Azon népszínművek, melyek pályadíjt nem nyernek, ha előadásra méltóknak ítéltetnek, szerzőik a rendes díjazásban részesülnek. A népszínművekhez netán szükséges zene­szerzési költségek a szerzőket illetendik. A bíráló bizottmány öt tagból álland, kiknek neveik jó eleve közöltetnek. A pályaművek olvasható nagy betűkkel, idegen kéz által leírva, lapozva s bekötve, a szerző nevét rejtő jeligés levelekkel Benkő Kálmán úrhoz, a nemzeti színház könyvtárnokához i. é. October első napjáig küldendők be; azontúl érkezendő művek nem pályázhatnak. Az elő nem adatott pályaművek kéziratai a szerzőknek nem adatván vissza, a könyvtárban tétetnek le.

Next