Nefelejts, 1864. április - 1864. december (6. évfolyam, 1-39. szám)
1864-09-11 / 24. szám
A Mila A keleti virágnyelv eredete a legrégibb időkig fölvihető; miképen született e nyelv, az ázsiai, leginkább a hindu regékben van elmondva. A természet ujja úgy látszott alkotni a virágokat, hogy azokból emberi életünkre, szokásainkra és magunk viseletére bizonyos vonatkozás tűnik föl. Miért ültetik a szomorú fűzfát a sír ormára, avagy nem hasonlít-e ez a bánatos kebelhez? A bokor tövén nyíló ibolyában ki ne látná az egyszerűség jelképét? A fehér liliom az ártatlanság képe. Mily érzelmeket költ föl bennünk egy czédrusfa, vagy egy pálmafa látása? Egy író azt mondta, a női szépség a virágok minden kellékeiből áll. Haja leomló mint a szomorúfűz, arcza rózsa, dereka karcsú mint a liliom , szeme mint a nefelejts, viselete olyan mint az ibolyáé, s olyan szende mint a májusi gyöngyvirág. Az emberi lélekkel mintegy veleszületik, vagy később már rögeszméjévé válik, hogy minden virágban, saját életére vonatkozólag ilyen megfelelő képet talál. Kelet virágos berkeit lakó népek fölhasználták az alkalmat, s így megszületett a virágnyelv. Egy regét elmondok a virágnyelv eredetéről. Az indok még kasztra voltak fölosztva, s egyik kaszt leányai nem mehettek nőül a másik kaszt ifjaihoz, s gyakran megtörtént, hogy felsőbb rangú ifjak alsóbb rangú nőkbe lettek szerelmesek, gazdag ifjú szegény lányt szeretett. A szerelem a szívben észrevétlenül megterem, s addig tart, míg az élet a sírba nem hanyatlik. így történt, hogy egy főember leánya beleszeretett egy szegény fiúba, a körülmények úgy hozták, hogy nem találkoztak egymással, s ha néha pillantást tudtak cserélni, újra bekövetkezett azon szomorú állapot, hogy nem nyílt nekik it és alkalom, melyben szivök vágyait egymásnak tudtára adhatták volna. A szegény ifjú bánatos kebellel ment ki a berekre, s míg elmélázott csöndes alkonyaikor a holdvilágon, egy gondolat éledt föl lelkében, egy virágcsokrot fűzött, s azt tette kedvese ablakába. A lányka megérte e néma beszédet. Ő is kiment kertébe , leszakasztott egy virágot , s kihajtta ablakából.. Ez igy tartott sokáig, igy beszéltek ők egymással szerelemről, boldogságról, reményről, igy mondták egymásnak sziveik fájdalmát és keservét virágok által. Később az ifjú számüzettetik, s rabságáról ezen virágnyelven beszélt a leánykával; nemsokára egy elhervadt nefelejtset kapott, s csakugyan mire hazájába visszatért, már akkor a lánykát sirba temették, így született a virágnyelv. Később e titoknak többen nyomára jöttek, s a virágnyelv lassankint a szerelem diplomatikai nyelvévé lön. Kelet rózsás berkein ott járkálnak a rab ifjak, virágokat szednek, s kedveseiknek úgy küldik el, a virágoknak csokorba kötése által egész történetet elő tudnak adni. Egy ilyen virágból összekötött bokréta keleten 8 elamnak neveztetik, s innét a virágok által beszélni tanító titkot Selamnak szokták nevezni. Ázsiából származott el e nyelv Afrikába, s aztán a törökök által Európába. A hárem hölgyei leginkább használják e nyelvet, így Vemet Horácz is tesz róla említést. A hárem leánya egy piros övre kötött rózsacsokort hajít ki ablakából annak lábai elé, kit szeret, s ebből az mindent megért, újra összeköti a csokrot s visszahajitja, a hárem lánya mindjárt kiolvassa belőle a választ. Számtalan könyv jelent meg, melyekben ezen tan elő van adva: Fatimens „Morgenzeitvertreib und der des Serails“ stb. Leipzig 1797. „Die Blumensprache, oder Symbolik des Pflanzenreichs“ nach dem Franzos. Berlin, 1820. „Selam, oder die Sprache der Blumen.“ 1821. „Neueste Blumensprache.“ Nordhausen, 1821. „Neue Blumenund Blättersprache. „Schneeberg, stb. „Selam vagy napkeleti virágnyelv.“ Kassa Werfer, s több kiadásban Pesten Leyrernél. — „Virágnyelv.“ 1863. Debreczen, Telegdi K. Lajos. Mily jó volna, ha volna egy általános virágnyelv,s mikor a lányka szerelmesétől virágot kap, mindjárt megértené annak jelentőségét. Itt ezen szabályokat kell szem előtt tartani. 1) Ugyanazon virág jelentése kétféle lehet, amint például (a levélben) lefelé, vagy arczcal vagy fölfelé nyujtatik. 2) Ha a virág szárával nyujtatik, akkor a jelentése épen ellenkező.2)