Nefelejts, 1866. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)

1866-08-05 / 31. szám

—­ ütnek, s kipihenvén magukat, tovább utaznak a déli vas­úton. — A bécsi államminisztérium a helytartóság útján 15,000 frtot küldött a Pest városi redoute-épü­let to­vábbi feldíszítésére. — A nemzeti bank Komáromban elhelyezett kin­cseit már kezdik visszaszállítani Bécsbe, miután e várost már nem féltik az elfoglalás veszélyétől. — A bécsi minisztérium Budára szállított ok­mányai ismét visszavándorolnak Bécsbe. — A közúti vaspálya iránt nagy az érdekeltség, minden kocsija menet és jövet, zsúfolásig meg van telve kirándulókkal. Tehát nemcsak Pest, de Uj-Pest is sokat köszönhet e vállalatnak, mely nem kis mérvben fogja elő­mozdítani felvirulását.­­ A bécsi öreg „Presse“ már nemcsak az itt-ott és mindenütt létező porosz kémekről tud beszélni, hanem azt is teljes komolysággal regéli, hogy m. hó 28 -án két magyar ügyvédet szállítottak volna Komáromba, kiknek egyike a poroszok lázító kiáltványát terjesztő Magyaror­szágban, a másika pedig Nyitra vármegyében a poroszok részére toborzott. Oly kalandosnak látszik előttünk e hir, hogy szeretjük ama jó forrásból vettek közé számítani, minőket a bécsi lapok azért közölnek ma, hogy holnap már megcáfolhassák. — Öreg házaspár. Szászrégenen egy öreg házas­pár él, kik közül az esküvőnél a vőlegény 27, a mennyasszony 24 éves volt. Most már az esküvő óta 67 évig élnek béké­sen együtt, a férj 94, a nő 91 éves. Tavaszban még mind­ketten a földekre jártak ki dolgozni. Különösen a férfi, Varga István, még nagyon erőteljes s vasárnaponkint ren­­desen elmegy a templomba. — Az idegen menekültek már megkezdők visz­­szautazásukat a szállongó békehírek folytán. — A budai indóház körül egy utczát Deák Fe­rencz nevére kereszteltek. — Az ülléskutat, Pest ez egyetlen jó forrását, még ez évben díszes kőépületbe akarják fogni a város költ­ségén. — V­agyo­n -­tábo­r. Szeged körül az északi vasút­társaság mozdonyai és vaggonai (Krakkóból, Olmützből, Brünnből és Bindenburg környékéről) vannak elhelyezve. A vagyonok közt élet van, mert több alsóbbrendű vasúti személyzethez tartozók egész családja itt tanyáz. Ezek a podgyász­szállító vagyonokat rendezték be lakásul, s a­mennyire lehet, jól érzik magukat a szegedi vasúti tölté­sen, honnan igen szép kilátás nyílik a Tisza fás vidékére. A locomotivek közt dél körül sütnek főznek, rendesen a gombóc, a cseh és morva nép eme nemzeti étele fő vaslá­basokban. Nagyon szerethetik a madarakat is, mert több vagyon oldalán függ kalitka, némelyikben 4—5 különböző madárral, melyeket a háború most egy kalitkába szorított. — A kóburgi herc­­­eg austriai uradalmának min­den tisztjét elfogták, 3 báró Haynau főigazgatót haditör­vényszék elé álliták. — Egy Beimel Márton nevű volt kertész halt meg közelebb a váczi vámsorompón belül. Száz éves volt, és már 30 év óta világtalan. — Brassóba naponkint érkeznek menekülő zsidók, az oláhországi üldözések elől. — Egy csomó rendőrkatonával szaporiták a pesti cs. kir. rendőrséget. —­Mennyit nyom egy bajor könnyű lovas? A Kissingen melletti csatában a poroszok fogságába jutott a többi közt egy lovas is, a bajor úgynevezett könnyű lo­vasságtól. Oly testes volt, hogy a poroszok kiváncsiak vol­tak megtudni, mily nehéz lehet. A könnyű lovas 212 fon­tot nyomott. Ha már ily nehéz egy könnyű lovas, milyen lehet akkor egy nehéz lovas? Irodalmi hírek. — Kolzsvárról előfizetési fölhívást kaptunk ily czímű munkára: „Viszhangok az életből. Gondolatok, esz­mék, irányczikkek. Irta Cserey Zsuzsanna.“ Ifj. Berzen­­czei Miklós és Monostori Aurél bocsáták ki a fölhívást, melyben következő sorokkal sejtetik e munka tartalmát és irányát: „A serdülő kortól a halál harczáig a lélek foly­tonosan munkál bennünk, s e munkásság annál nagyobb­­szerű, mennél szellemibb a légkör, melyből anyagot nyer a földolgozásra. És várjon egy nőnél, kinek kedélyvilágát rendesen finomabb, nemesebb érzelmek képezik, a kor es­téje milyen eszméknek, gondolatoknak mutatja ki tartós­ságát? Ilyen gondolat- és eszménygyüjtem­ény­t szándéko­zunk a közönség elé juttatni.“ A 10 évre terjedő fűzött példány előfizetési ára 1 frt, mely Monostorszegre (utósó posta Dézs) Berzenczei Miklós úrhoz sept. 15-ig elkül­dendő. Egyház és iskola. — Kalocsa Róza asszony, ismert nevelőnő (váczi utcza, 1. sz. a.) értesítést tesz közzé a pesti ref. egyház le­ány-főiskolája ügyében, melyet egyelőre az ő növeldéjé­­ben állítanak föl. Két éve, hogy Kalocsa Róza asszony in­tézete fönnáll, s növendékeinek száma ez idő alatt 45-re szaporodott. A­kik ismerik intézetét, mind elismeréssel szólnak róla. Igazolva van tehát, hogy az egyház válasz­tása erre esett. Kalocsa Róza asszony ezúttal ígéretet tesz, hogy „a pesti felső leányiskolát, melyet most mint kis magot bíztak kezére, nagggyá, hasznossá és virágzóvá tenni tel­jes erejéből igyekezni fog.“ Növeldéjébe sept, elsőtől ti­zedikéig vétetnek föl növendékek, valláskülönbség nélkül, de kevesebb időre, mint egy iskolai évre — nem. Időköz­ben kilépni csak a meggátolhatlan körülmények folytán lehet, különben az egész évi tandíjat le kell fizetni. Húsz pesti ref. leány vétetik föl tandíj nélkül, s ezek szüleinek a ref. egyház elöljáróságánál kell jelentkezniük. Vidékről való lánykák időközben fölvétetnek, de mindig hátrányos a növendékekre nézve az iskolai évet nem elől kezdeni. Az intézeti szünidő július és augusztus két hónapja. Azon szülőket, kik lányaikat vidékről sept. 10-ig be nem hoz­hatnák, a tisztelt nevelőnő fölkéri, hogy szándékukat vele tudatni szíveskedjenek, mert csak bizonyos megha­tárzott számú növendéket vehet föl. Az intézetben nevelőnőkké is képeznek, s ez igen fontos intézkedés. Először szaporítni fogja a ma még gyér számmal jévő magyar nevelőnők szá­mát; másodszor biztos kenyeret ad legalább a leányok ke­zébe, kik igen gyakran ki vannak téve az élet szomorú vál­tozásainak. Színházi hírek. — A nemzeti színházat az egyhavi szünetelés után m. hó 29 -én nyiták meg Szigligeti „Czigány“ czimű színművével, melyben Prielle Kornélia adta Rózsi szere­pét, és igy alaptalan a hir, mely azt állítá, hogy e kedves művésznőnk Sz.-Fehérvárit súlyosan megbetegedett. 30-án pedig Obernyik Károly „Brankovics György“ czimű drá­mája került színre, amlyben a czímszerep Egress­y Gá­bor legjelebb alkotásai közé tartozott. Ez estén szokatlan jó kedvvel adta szerepét a közönség folytonos tetszés- nyi­­latkozatai között; azonban a harmadik felvonás egyik je­lenetében, mely különben is nagy physicai erőt igényel, összerogyott, s pár óra múlva már megszűnt élni. Egyász­esetről tárczánk bővebben értesíti olvasóinkat. — Egressy Gábor temetése miatt a nemzeti színházban f. hó 1-jén nem volt előadás. A német színhá­zak igazgatósága is tudatta, hogy a városerdei fasoron in­nen levő Thália-színházban e gyászeset miatt szintén nem tart előadást. — Felekiné Munkácsi Flóra asszony az emsi fürdőből visszajüvet, Mannheimban súlyosan megbetegült, minélfogva édesanyját bízták ápolására. Már jobban van. — Orczy Bódog báró — a „Hon“ szerint — „Rene­gát“ czímű dalmű megírásával foglalkozik, melynek szö­vegét Deák Farkas írta. 31* 375 9—

Next