Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-12-08 / 98. szám

Brassó, 1870. írásod évi folyam 98. szám. Vasárnap,közember 8. Megjelenik ez a lap hetenkint kétszer csötörtökön és vasárnap. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . lt. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagypiacz 322 szám. Lakása : Bolgárszeg 1425 sz. Politikái, közgazdászai és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden iktatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetéseit fölvétetnek a szerkesztőségnél. Napi sajtó, nemzetiség és közvélemény. A napi sajtó a ténynyé vált civilisatió mindennapi kenyere ; magában foglaló mindazon elemeket, melyek a culturatest, a társadalom rendes egészséges vérkeringését előmozdítják; a koriratok azon szellemi táplálék, mely mivelt ember asztaláról nem hiányozhatik. A hírlapirodalom mértéke a polgárosultságnak, éltető eleme a művelődésnek és tényezője a morális önállóságnak. Az irodalom lépést tart az előre törekvéssel, a folyóiratok pedig a haladás hírnökei. Használnak minden fejlődésnek és felhasználnak minden fejlődést; első lakhelyei az ismereteknek, szolgálatukban áll fölény és találmány, részükre működik gőz és villany. A hírlapok az ipar és kereskedelem mercuriusi sarkszárnyai, a tudomány minervai pajzsa, a művészet apollói lantja s a történelem jupiteritássá. A folyóiratok az eszmék folyói, mik a világirodalom tengerébe szakadnak. Az újságok az újkor bulletinjei, a koriratok a jelenkor manifestumai az emberiséghez, apostolai a szabadságnak. A nap eszméi felhőkként szállongjak szét, megtermékenyítvén bérez ormát völgy mélyét, s ismét viszszaszivárognak, hogy újból szerteszálljanak. Az eszme, az igazság egy és változatlan, tiszta mint a felhő vize , de megjelenése alakjai különfélék. A napi sajtóban történik az eszmék vegytani processussa, a gondolatelemek vegyülésének és különválásának harcza. A mivelt nép koriratot szükséges, s a korirat népet mivel hatásuk viszonyos. A szabad civilizált Helvethonban 7000 emberre esik egy hirlap, ott a nyáj között és eke megett jelenik meg a törekvések és események hírnöke — s a nép boldog, erkölcsös. A hírlapi statistika mértéke a nemzet tökély fokának. S hogy állunk mi e tekintetben ? A királyhágón inneni részeknek, hol kivált délkeleten a magyarság minden érdekei elhanyagolvák, 600,000 magyar mellett 6 politikai s néhány más tartalmú körirata van. Pedig itt a sajtónak nem annyira általán emberi, az összes miveit és mivelőde társadalmi világot szervesen összefűző koszmopolita feladata, hanem nemzeti, hazai hivatása van, mind mindenütt, hol a nemzetnek magának kell még önálló, független körré alakulnia, hogy szilárd tagja le-hessen a világkultura lánczának. S ez a valódi politika, minden hazafias törekvés iránya ; ezen szempontból a napi sajtó állami intézmény, mely az ország polgárait egymáshoz fűzi. Hol a nemzet háboríthatlan fejlődik, hol antagon elemek nem fenyegetik lételét, hol nem kell fegyverben állva építenie a tökélyesülés templomát, ott a közlés természetes szüksége, a napi események iránti érdeklődés, a közvetlen anyagi érdek elegendő arra, hogy hírlapot életbe léptessen és fentartson, ott a folyóiratok önkénytelen kifolyásai a közönséges kulturviszonyoknak. De hol a nemzet vagy annak életre való töredéke veszélyeztetve van, ott a haza nemzetének elodázhatlan követelése minden hazafihoz, ott minden nemzettagnak morális kötelessége teljes önzetlen feláldozással közreműködni erősítése s terjesztésére a hazafias napi sajtónak, mely akkor támadó és védő fegyverzet a nemzetiségi harcban. Korunk nem kívánja Ivodrus, Decius, Senevola feláldozása, most nem egyesek elszántsága győzi le a balsorsot — a mi hanyatlásunkat, a mi vesztünket csak általános lelkesülés és áldozatkézség, de legalább kivétel nélküli jóakarat és közreműködés fordíthatja el tőlünk. S a nemzetnek önmaga iránti kötelessége, töredékének messzeszakadt szigetén a napisajtót, a hazafiság eme világító tornyát magasra emelni, rajta nemzeti színben lángoló tüzet gyújtani, hogy irányt mutasson a néptengernek elnyeléssel fenyegető hullámokkal küzdő pártviharoktól irányt - vetett fajrokonoknak az egyetértő, erős nyugodalmat kivívott nemzet biztos révpartjához. Rém egy példát mutat a történelem, hogy egy nemzetnek az idők rohama, a körülmények viszontag- ságai, a végzet határozata előtt meg kellett magát húznia félreeső, nehezen hozzáférhető szigetre, s menynyire üdvös és erősítő, ha ott saját tisztán megőrzött, ősi erényben dus rokonokat talál. — Nem kell magyaráznunk , hogy a Magyarság menhelyét, nyelvünk és önállóságunk oltártüzének hi őrét, szép bérezés Erdélyünket és napi sajtóját értettük a fennebbiekben. A közvélemény és a napi sajtó közti viszonyt al-kalomszerűleg említjük, helyre igazítandók bizonyos helyi óvatlanok ebbeni hely is fon felfogását azért is, mert árthatna a józan közvéleménynek magának. Azt mondják: legyen a politikai napi sajtó, kifejezése a közvéleménynek, mintha valami divatlapról szóljanának, noha még ez is inkább maga alkotja a divatot, mintsem általa határoztatik. A napi sajtó legyen ugyan delejta, mely tántoríthatlan az igazság sarka a józan elvi köz- meggyőződés felé mutat, de ne induljon minden ha-szontalan vashulladék után. Nem szélkakas ám a politikai napisajtó, hogy bármely hebehurgyi szélfuvatka szerént igazodjék. A kívül még az is megtörténik, hogy valaki saját egyéni véleményét közvéleménynek tartja: miféle bábeli zavar keletkeznék, ha a napi sajtó minden ilyen közvélemények kifejezője lenni kénytelen volna. De ha a közvélemény csakugyan egészen közös, teljesen általános volna is, abból sem következik, hogy a napi sajtóban kifejezést nyerjen. Mert viszonyaink közt megesik az is, hogy egyeseknek sikerül, utópiás, badar vagy önző czélzatu véleményüket a nagy tömegre tukmálni. S a hazafias sajtó rabja legyen az általános ámításnak, legyezője a köztévelynek? ! Sajnos, hogy vannak ily közlönyök nyerészkedés, üzérkedés vagy hiú dícsvágy szolgálatában — de mi hazafias sajtóról beszéltünk, melynek feladata az önzetlen honfiúi törekvések irányítása, a felvilágosítás. Valamint a színház csak úgy felel meg nemzeti és művészi hivatásának, ha felkelti és neveli a közönségben a hazai nyelv, történelem és erkölcsök iránti érdekeltséget, ha nemesíti, irányítja mítízlését— nem pedig hóbortos szeszélynek, frivol viszketegnek hódolva. Igaz, hogy nem teljesítheti ezen hivatását, ha merev ellentétbe helyezi magát a ferde közízléssel. Törekednie kell, anélkül hogy állását feladná, érintkezési pontokat találni, közeledést eszközölni; ha máskép nem teheti, megindulhat a helytelen után, hogy magához édesgetvén és szoktatván a közönséget, azt észrevétlenül a helyes útra terelje a tökélyesülés felé. S így kell tenni a napisajtónak is. Nem arról van szó, hogy minden a helyes iránynyal meg nem egyező eszme elutasítandó, sőt épen tér nyitandó az eszmecserének a fogalmak tisztázása és az igazság felderítésére, mi az irány elv következetessségének semmikép sincs hátrányára. Sőt a legdemokratikusabb jellemű lapnak épen aristokratikus jelleggel kel bírnia a szók eredeti értelme szerint, amennyiben a szellem, a hazafiság legjobbjai — aristokratiája— vezéreljék a népet a valódi nemes demokratára, az eszme uralmára, a munka szabadságára — a szellemi és anyagi jóllétre. S ebben, mint legszentebb érdekében támogatnia kell a közvéleménynek s a nemzetnek a napi sajtót! Országgyűlés. Decz. 2-iki gyűlés. ELNÖK : a mai ülés napirendjére a házszabályok átvizsgálására kiküldendő bizottság tagjaira beadott szavazatok eredményének kihirdetése és a főváros rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása volt kitűzve. De időközben azon hivatalos értesítést vettem, hogy a kormány beadván lemondását, ő felsége ezen lemondást elfogadta, és az új kormány alakításával Szlávy József volt kereskedelmi miniszter urat bízta meg. Egyidejűleg megbízta a volt miniszter urakat, hogy az új kormány alakításáig tárcáikat vezessék. Azt hiszem, ily körülmények közt érdemleges tárgyalásokat folytatni, ülést tartani alig lehetséges. CSERNÁTONY Lajos bemutatja dr. Cseh Károly, a kézdi-orbai kerület képviselőjének megbízó levelét, mely az állandó igazoló bizottsághoz utasittatik. Végül előterjesztetik a szokásos havi kimutatás a függőben maradt tárgyakról. aanssKassacMS жАштй, Századok előtt. Brassai magyar okmányok. Anno 1701. Die 27 Novembri. Ma Bolonnyában az Csorgo kuruczában lakó Szász Szomszédságnak elei, Kupás János Szoszollo, Prásmári Lukács Szomszéd Attya, és az asztalnál lévő böcsületes személyek, az egész Communitással együtt adgyuk tudtára mindeneknek az kiknek illik. Hogy tudni illik hol mi Controversiánk lévén az Sütő ház iránt, ugyan ezen uczában lévő böcsületes Magyar Szomszédsággal meg egygyezvén, mind a két böcsületes Szomszédságban illyenképpen. 1. Midőn fél böjt első Vasárnap az Béker (avagy Sütő) fel szokott állani az böcsületes Szomszédság között az Sütőért szollani (instálni) elsőben annak az Sütőnek böcsületes Gazdáját talállya meg a Sütöháznak meg szegődése felöl, melly Sütővel (avagy Békerrel) az Gazda beszélgetvén igazitassék mi elünkben, és hogy ha a Sütőt (avagy Bekért) alkalmatosnak itéllyük, mi azon meg egygyezvén, mingyárást az böcsületes Magyar Szomszédságnak tartozzunk tudtára adni, és e kegyelmek is tartozzanak böcsületes személyeket a mi Szomszédságunkban bocsátani, a melly böcsületes személyek előtt az Sütővel egy gyet értvén, egy más jó akarattyábol confirmáltassék. 2. Hogy ha vétni talál az Sütő, akár melly Szomszédságbéli Személy ellen is, az két becsületes Szomszédság egymás consensussából meg büntesse. Gáli Adrás Ur, az Sütő háznak gazdája, ő kegyelme maga szabad jó akarattyábol conferált s ígért esztendőnként adni egy véka tiszta búzát az Magyar Szomszédságnak, annak felette egy egy fél veder bort mindenik Szomszédságban az patak tisztítás iránt. Az Sütő (avagy Béker) is tartozzék az böcsületes Magyar Szomszédságban adni egy kalácsot s fél veder bort mint szintén minékünk annuatim. fidem qui Supra Anno dieque supra notato. Actum coram nos. Johann. Budai Pastor Ecclae. Hung. coron. A Andrea Gall., Coron. Anno 1765. Minek utánna itten Bolonyában az Malom utzában, mind az Szász, mind pedig az Magyar betsületes Szomszédságoknak egyenlő el végezett tetszésekből egy vonokat épitetett volna fel, tetszet mind az két meg nevezet betsületes Szomszédságoknak azon felépitetett kútnak következendő fogyatkozásairól, romlásáról, és annak megjobbításáról és építéséről is gondolkodni, és végezni. Melly szerint egyenlő akarattal végeztetett mind az két részről, illyen állandó és megmásolhatlan Egyezés, hogy a ki ebben az Szomszédságban magának tulajdon házat veszen, az kútnak tovább való jó rendben való meg tartására tartozzék denar — 50 le tenni. A ki pedig másunnan ezen Szomszédságban ház bérbe jó lakni denar — 24, egy özvegy Aszszony pedig denar — 6. Azt pediglen illyen Conditioval hogy kiki ide jövetelének első esztendőben meg adni tartozik, annak utánna pedig ha ezen Szomszédságban meg marad, holtig egy esztendőről sem tartozik többé. Coramme Andr. Tarder m. p. Jud. Coron. Michael Wagner Wortm. Hannes Krämer Nachbar Vater. Marti Ceides. Szilágyi János Szoszollo. Коре András Somszéd Attya. Csorik András. Török János. Nagy András.