Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-04-08 / 28. szám
- 108 — 1l: Román lapszemle. ÎS11 :- Az „Albina“ 22-ik sz. elbeszéli, hogy egyik miniszter úr egy deákpárti román képviselőnek úgy nyitatkozott volna, hogy a románoknak a concessiókrász csak cseppenként adják, nehogy valamikép a mértéktetblenség által elragadtassanak. E közben — mondaná- „Albina“ a kormány a corruptiot és erkölcstelenséget vona derrel önti nyekimka — aztán igy folytatja: ly- Az absolutismus, a százados jobbágyság, a szer D e I c g a t i ó k.I A magyar delegatió tagjait ő felsége Bécsben április 3-án délután 2 órakor a szokott szertartással , magyar tábornoki egyenruhában fogadta, Andrássy gr. közös külügyminiszter honvéd tábornoki egyenruhát viselt. Ő felsége Mailáth Atal gr. elnök beszédére kalapját kezében tartva válaszolt, különös nyomatékot helyez a békéről szóló pontra, s kiemelte a világkiállításra vonatkozó részt is. A beszédek után Szlávy miniszterelnök egyenkint bemutatáa felségének a bizottság tagjait, kikkel ő felesége igen szívélyesen társalgott. A bizottság tagjai magyar ruhában, gyászban jelentek meg. A felmenet a svájczi udvarban történt, hol nagy közönség gyűlt össze. A magyar után az osztrák delegatió fogadtatott. Wenkheim Béla b. ) személye körüli miniszter ( ápr. 2. és 3 án díszebédeket adott a delegatió több tagjai számára. A magyar delegatió albizottságai megkezdék tevékenységeket. A külügyi bizottság a külügyi költségvetést változatlan elfogadta. A hadügyi bizottság teendői nagy részét elvégezte, egyszersmind vezérelvül kimondd, hogy költségtöbbletet csak ott szavazand meg a hol múlhatatlan szükséges. A vöröskönyv három részből áll, az egyik a Laurionügyre, a másik a perzsa követségre, az utolsó pedig a franczia kereskedelmi szerző- désre vonatkozik. A delegáció albizottságai összes ülésben tárgyalták kl a hivatalnokok fizetése fölemelésének kérdését. Zsedényi ellene, Kemény báró mellette szóltak. Sennyey hosszabb beszédben indokolta szavazatát s rámutatva Magyarország pénzügyi helyzetére a felemelés ellen " , nyilatkozott. A felemelés elfogadtatott. XI-ik közlemény a székely pályadij ügyről. (Folytatás.) A midőn a küldeményt a tanároknak és tanítványoknak szívesen megköszönöm, el nem titkolhatom el azon megjegyzésemet, hogy ahol ily igazgató vezet egy tanintézetet, aki úgy látszik barátja, sőt szeretettel gondoskodó atyja a rábízott ifjúságnak, ott a siker el nem fog maradni, azon isten áldása lesz az időnek teljességében, így kell gondját viselni az ifjúságnak a tanulás mezején, fejteni szivében a haza és tudomány szeretetét pártolni a lélek nemesi felbuzdulását ; társalkodni velők, rokonérzéssel kisérni s elősegitni szép szándékaikat, megmondani tévedéseiket. Az ilyen tanodai- a haza és jó honfiak s munkás polgárok reményteljes- veteményes kertje. Az isten éltesse e jó helyre állított itt s jó vezetés alatt álló intézet tanárait és ifjúságát, t-j Szeged városból Baráthi Balás Lajos és Komollótz Csűrös Ferencz urak 5ertot küldöttek be azon nyilat-5kozattal, hogy a székely történet megírása eszméje lelkeikre is buzdítólag hatott, óhajtják annak mihamarabbi l valósulását, kérik kedvesen fogadtatni a messze távol i román és magyar tagok által is támogattatott. A szász laktársak ezen javaslatot is elvetvén, 1872. június 4-én és 5-én Medgyesen összegyűltek, és mindkét szász pártot egyesítvén, egy új programmot dolgoztak ki a királyföldre nézve, melynek értelmében a szász egyetem a kevés számú román tag minden óvása daczára egy javaslatot terjesztett be a minisztériumhoz, másfelől pedig valamaennyi országgyűlési szász képviselő ezen javaslat keresztülvitelét és érvényesítését megígérte. Ha tekintetbe vesszük, hogy a fennemlített egyetemek túlnyomólag szász tagokból lettek összeállítva, könnyen megmagyarázható, hogy ezen egyetemi javaslat úgymint a medgyesi programra csak a szász laktársak, akik a királyföldön alig számítanak többet 135000- nél, de nem az illetőknek, azaz a többség véleményét tükrözteti vissza nemzeti különbség nélkül. Mindezen szász javaslatok az említett programmal együtt, fentartván többé kevésbé a királyföldi lakók választási jogát, követelik a 11 önálló municipium meghagyását a szász-germán elem túlnyomó voltával együtt a szász kir. és mezővárosok mesterkélt képviselete segítségével, úgy, hogy a városok felét, illetőleg ötödét és harmadát küldik oda az összes municipális képviseleti tagoknak, és hogy legyen az egyetem egy szász politikai nemzeti testület az államban, amint ez a három szabadságolt nemzetiségek korában Erdélyben létezett. Egy szóval, követelik a szász-germán elem fennsőbbségét a többi királyföldi nemzetek felett. Annál nagyobb aggodalom lepett meg, midőn hírlapokból egy törvényjavaslatot olvastunk, a melyet miniszteri előterjesztésnek hiresztelnek,melyet mi is közöltünk. Szerk.) Az 1848. törvények szelleme, mely valamennyi állampolgár egyenjogúságát mondja ki és az 1868-ki 43. t. sz. értelme nem lehetett olyan, hogy egy néhány város és helység oly jogokat és szabadalmakat, amelyekkel nem bírt, vagy még többet, mint a minőkkel bírt, más községek érdekeinek rovására nyerjen; de olyan sem, hogy a szász nemzetnek egy kiváltságos felsőbbség adassák és olyan sem, hogy jövőre is oly intézmények és testületek maradjanak fenn, melyeknek mai nap semmi értelmük nem lehet. Ezen elvekből kiindulva, bátorkodunk véleményünket a királyföld szervezésére következő négy pontban és hozzá tartozó indokolásban kifejteni. A brassói kerület (districtus) mintegy 300 mértfölddel (a törcsvári területtel együtt) az ország keleti szegletében fekszik, egészen elkülönítve a többi részektől a fogarasi és a székely székek által. A beszterczei kerület mintegy 300 mértföldde még inkább elkülönítve s az ország dereka által szétválasztva fekszik. A többi 9 apró szék, és pedig a segesvári 7—8 0 mértfölddel, — a medgyesi 8 0 mértfölddel, nagysinki 7/20 mérfölddel, —a kőhalm 70 mértfölddel, — továbbá az ujegyházi 4 0 mértfölddel, — a nagyszebeni mintegy 290 mértfölddel (Szelistye és Talmács fiókszékekkel együtt) végre Szerdahelyszék 40 ménfölddel, a szászsebesi 3'/2 0 mértfölddel, és a szászvárosi 5'/2 0 ménfölddel, a déli határszélek hosszán a székely földtől kezdve Hunyadvár megye közepéig nyúlnak el, részint elválasztva, részin elszigetelve, részint átszelve a szomszéd megyebeli részek által. És mindezen apró székek együtt azon terjedelemmel sem bírnak, a melylyel Hunyad és Alsó Fehérmegye (1550 mérfölddel), és alig teszik egyötödét Erdélynek, melyben ezeken kivül csak 7 megye 2 vidék és 5 székelyszék létezik. Ezen területek mint együttartozó részei a király földnek (vagy a bitorolt szászföldnek) természetese addig fennállottak, mig az erdélyi szervezet a három kiváltságos területen, illetőleg nemzetiségen, alapult. Ezen szervezet megszüntetése után természetesen megszűnt ama területi együttlét is, melynek mai na értelme nem lehet. Miután az 1848-iki törvények által valamenny állampolgár személyes és vagyoni szabadsága kikiáltatott, s miután mai nap minden állampolgár ugyanazo kötelezettségeknek van alávetve, a királyföldi lakó közös érdekei sem követelik ezen föld egységét és eddigi felosztását, egyetlen közérdek, mely a királyfiak összes lakóit illeti egyedül a vagyon, melyet eddigi egyetem kezelt. Ezen vagyonról bővebben értekezünk a 4-dik ponnál, és itt csak azt említjük meg, hogy vagyonkezelő kérdés a politikai szervezés kérdésével össze nem veszthető, és hogy egyik kérdés nem függ a másiktó Ha tehát a Királyföld egyesítése semmi szintla sem igazolható sem nem védhető, csak azon kérdése még megoldandó, váljon tanácsosabb és szükségesen valamennyi 11 municipiumot, meghagyni vagy azok szmát megkevesbíteni . Ha tekintetbe vesszük, hogy az 11 municipium alig teszi egy ötödét az egész Erdélnek, és hogy legtöbbje azoknak igen csekély terjedelmű i (3—80 mértföldnyi) és kevés községgel bir (pl. a segesvári 16, Szerdahely 10, medgyesi 27, szász-sebesi 11, kőhalmi 18, újegyházi 11, és szászvárosi 13 községgel) és hogy ennélfogva a közigazgatási költségek elviselhetetlenek, ahonnan erednek mind a csekély székbeli községek terhes megadóztatása, mind a kellemetlen folyamodványok a kincstár hozzájárulásáért a közigazgatási költségek fedezéséhez ; ezen aránytalanság lehetetlen, hogy czélszerű és szükséges legyen, és remélve egy helyes közigazgatást, nem ajánlhatjuk a kormánynak a 11 municipium fenntartását, hanem egy, olcsóbb és kisebb közigazgatás érdekében, csak azoknak a municipiumra való felosztását és kikerekitését. (Folytatása következik.) . Lapszemle a királyföld rendezéséről. I. „Kiváltságos nép Magyarországon“ czim alatt a „Debreczen“ igy ír: A királyföldi románok kérvényükben mint a tör- , vény, a jog és az egyenlőség eszméjének védői lépnek fel, még pedig a magyarokkal egyesülve a szászok ellen. A szászok mindazon megszorításokat, melyeket az ■ új törvényhatósági rendezés ránk mért, le akarják ma- gukról rázni, holott nekünk ők is segítettek mindezeket • megszavazni. ° f • f . I A kormány kiadta törvényjavaslatát a Királyföld rendezéséről, s úgy tünteti fel azt a darab földet, mintha önként akarná az ország törvényei alól kiszakítani. A szászoknak a kormány oly kiváltságokat adott, melyek egyenesen a nem rég életbe léptetett törvényhatósági törvénybe ütköznek. Ezért jajdultak fel a románok, s ezért fogtak , s ezekkel kezet a magyarok is. Magyarországon a magyar kormány egy népfajnak - a szászoknak kiváltságot akar adni a velök együtt lakó s többségben levő nép rovására. Erre pedig a szászok-nak nincs egyéb érdemük, minthogy ők szászok. - I De váljon, ha ily kedvezményben részesittetnek a királyföldi szászok ma, akkor miért ne kivánhatnának legalább is annyi jogot holnap a szepességi németek? miért ne éreznék magukat feljogosítva más népfajok is hasonló szabadalmak élvezésére? ! Ha a magyar kormány az egyes nemzetiségek jogait kiebb terjeszti, mint ahogy törvényeinkben számunkra kijelöltetett: mit fog tenni Árpád ivadéka 1-1 - a 1 ? Vagy tekintsük meg az ügyet elvi szempontból. ! A magyar kormány, midőn az alkotmány védbástyáit merész kezekkel összerombolta, azt hirdeti, hogy az új törvényhatósági rendezésben lefektetett elveket a hazára, a nemzetre nézve üdvösnek találja. I. Már most, vagy jót akart akkor a kormány , vagy roszat. Ha jót akart, miért nem akarja ugyanazon , jót a szászokkal is élveztetni ? Ha roszat akart , miérts tévé ezt épen ellenünkben akkor, midőn más idegen népfajnak itt, a mi hazánkban szélesebb jogkört ad?tt Itt tehát két eset állhat. Ha a kormány továbbra is ragaszkodik a szászoknak adandó kiváltságokhoz , akkor vagy a szászokat pártfogolja a magyarok ellenében ; vagy a magyarokat akarja boldogítni és a szászok ellen működik. s. Nincs itt más mód a különböző érdekek kielégítésére, minthogy az egyenlőség elvére fektesse a kormány a Királyföld rendezését. .n ! Vagy fordítsa meg a dolgot. Törölje el nálunk is ш : a virilitást, s vegye el rólunk a városi főispánokat, szóval, állítsa vissza a népképviseleti alapon nyuogó önkormányzatot. Tip A „Pesti Napló“ is egyik utóbbi számában vezérczikket ez ügyben, még pedig megelégedésünkre obb irányban, hogy a „Kr. Z.“ nincs megelégedve, és pa ajnaszkodik, hogy a „P. N.” is beállt a szászok ellene ,a közé. Mi pedig azért panaszkodunk, hogy e tekintetekben a kormány csak most végre valahára látszik ellene lenni a jogtalanság és hazafiatlanságnak. Vagy ez indaltatás, ámítás a mozgalmakkal szemben? Hozzászólunk az !— hierarchia 165 éves járma nem hintett annyi erkölcstelenséget, nem tenyésztett oly fokú corruptiót, mint эр a magyar alkotmányosság 1867 ben innen! A absolutismus alatt egy Morteanuból soha sem lett volna püspök , hanem a mostani rendszer előtt semmi sem szent. Ott vannak például a brassói szerb görögök, kik a budapesti biztatások folytán oly magasra emelték orrukat, hogy most már elkülönített görög metropolitaságról álmodoznak — természetesen kizárólagos jogkörükbe vonván az egyház minden pénzértéket, alapítványokat s a többit.“ (Ezen utóbbi ügyet mi is figyelemmel kisértük és legközelebbről alaposan hozzászólunk ezen görög specialitáshoz, mely a szászokat juttatja eszünkbe.) A n.szebeni „Telegraf Romaiia“ az adók felemeléséről szólva, meg akarja értetni a néppel az idevonatkozó 1. javaslatok megszavazásának szükségességét. Helyesli, hogy a kormány jóakarata törekvéseinek érvényesítésére a kiviteli eszközök is szolgáltassanak kezébe. De inti a kormányt: szűnjék meg a kákán csomót keresni, hagyjon föl a daeoromanismus s több efféle gyanúsításokkal s tegye a birodalom minden népeit kivétel nélküli gondoskodása tárgyává — s ha az adók fölemelését elrendelte, gondoskodjék a nép fizetési képességének emeléseiről is, a jogegyenlőség s a kölcsönös bizalom helyreállitásáról. Erdélyben igyekezzék a pangó gazdászat felvirágzásának lendületet adni s az adóképesség fokozásának lehetőségét — a jó berendezés s egyetértésen hatírozni. 3 |