Nemere, 1875 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1875-01-02 / 1. szám

­­uházatuk, élelmü­k elintézése; a helyiség megszerzé­­­sénél a sokféle irás, szerződés, igazítások, felszerelések; ezeken kívül bál, hangverseny tombola-játék körüli I gdrul , nem csekély fáradság ..... Mennyi végnél­­küli munka! S mindez pontosan, tisztán legszebb renddel vezetve, s bevégezve áll most. Mindenki tudja, hogy a bizottmány tiszteletre, és hálára m­­éltó tagjainak hű­s lelkiismeretes fárado­zása mellett e nagy munka oroszlánrésze a bizottmány­­ nemes kellűi, páratlan buzgósága lelkes elnökére esik;­ éltető forrása, tenyésztő napja ő ez intézetnek, méltó­­ a haza s az emberiség közhálájára. Azért igazat ad­­ nekem mindenki, midőn a távolból, mintegy magasból­­ nézve e nemes és szép munkát, vizsgálódó áttekinté­semet ezen óhajtással végzem, hogy dr. Szentkereszty Stefánie ő nagyságát az árvák Istentől küldött angya­lát derék munkatársaival együtt a mindenható sokáig éltesse ! ! ! Ügybarát a vidékről. Pályázati felhívás az országos magyar iparegycsikei diszérmeire. I. Ver­seny kép­ességi ére­m. Az orsz. m­agy. iparegyesület feladatául tűzvén az előretörekvő hazai iparosoknak elismerést szerezni, s ez­által telepeik versenyképességét emelni, ezennel pályázatot hirdet ezüst díszérmekre, melyek oly ipa­rosoknak fognak kiadatni, kik üzletüket korszerű be­rendezés és okszerű ügyvitel által oly fokra emelték, miszerint a külfölddel való versenyképesség feltételei­vel birnak. A kik ez érmet elnyerni akarják, pályázatukat 1871­. évi február 1- ig adják be az ,,Orsz. m. ipar­egyesület igazgatóságához“ (Budapest IV., országút 7. sz.). Kik előbbi években pályáztak, de kitüntetve nem lettek, újra pályázhatnak. A pályázati iratnak magában kell foglalni azon adatokat, melyekből a versenyképességet megítélni lehessen, nevezetesen : 1. A műhely vagy műhelyek helyes leírását, ha tehetséges vázlatos térképpel, továbbá kimutatást a netaláni hajtóerőről vagy gépekről, h­a dolgozógé­pekről, vagy készülékekről és eszközökről, — végül a­hol szükséges, a termelésnél követett netaláns új eljárási módnak megismertetését, a mennyiben az köz- t­­rré tehető. ^ 2. A munkások számát és azok viszonyainak is­mertetését, mire nézve különösen nagyobb gyáraknál ha lehetséges, következő kérdésekre adandó válasz:­ás Hány munkás foglalkozik az ipartelepnél, hány férfi, nő, gyermek (segéd, tanuló). b) Mi a munkások átlagos bére : férfiaké, nőké, gyermekeké. c) Milyen származásúak a munkások. d) Mily miveltséggel és ügyességgel bírnak. e) Vannak-e a munkások anyagi és szellemi jó­létének előmozdítására szolgáló intézmények vagy in­tézkedések, és miben állanak azok? 3. A termelés terjedelmét, ha lehetséges, követ­­ni k az ő kérdőik megfejtésével: sí a) Mily és mennyi nyers­anyagok használtat-­k mik fel ? sí ti) Bel- vagy külföldiek-e? a c­) Körü­lbelül mennyi a termelvény vagy mennyi a termel­vények állíttatnak elő évenkint (darab v. mázsa). a d) Mennyire becsülhető azoknak értéke. Nagyon szívesen fogadtatik, ha a pályázók ter- e­­melvényeikből mutatványt küldenek be az egyesület­­ mintagyű­jteményei számára, vagy a szakosztályokban­­ leendő bemutatásra. 11­4. Az eladási piaczokat, ha lehetséges, a kivá­­z­­óbb fogyasztók megnevezésével, továbbá netaláni ár- 6 jegyzeitek közlésével Czélszerű­, megrendelési levele- 8 két vagy más oly okiatokat is mellékelni, melyek a­­ czikkek kelendőségét igazolják. 1­5. Értesítést arról, várjon bir-e a pályázó már más érmekkel vagy kitüntetésekkel. Budapest területén levő pályázók az 1. pontban kívánt telep leírása helyett arra hivatkozhatnak, hogy a telepük szakértő küldöttség által megszem­léltessék. —j1 Egyébként hi­ányosan felszerelt pályázatok tekintetben­ nem vétethe­tnek. j1 Az érmek odaítélése az illető szakosztály által­­ kinevezett szakértő bizottság véleménye alapján történik.­­ A pályázat eredménye az egyesület 1875. évi­­ közgyűlésen hirdethetik ki és a nagyobb hazai lapok­ban közzé fog tétetni.­­ Ugyancsak e közgyűlésen az érmek és ahoz járuló okmányok is ünnepélyesen fognak kiosztatni. A jutalmazott telepek leírásai az egyesület köz­lönyében közzé fognak tétetni. Mudrony Soma, igazgató. (Vége követk.) Így elöljárójának felfedezéseiből, egy szót sem áru­lok el. — — Nem sok felfedezni való van az egész­ben válaszolt ő. —„Mi tudtuk, hogy uras­ága tiltott lapokat akar átszállítani, és nekünk sikerült ezt minden nagyobb tüntetés nélkül a leggyengédeb­ben megakadályozni. Igen fájlaltam, hogy miattam uraságának a hajóról le kellett maradnia, de igen ke­vés időnk volt, mert a hajó indulása előtt csak né­hány perc­c­el jelentetett f­s nekünk ez az ügy. Hogy az ön szobájából az érter­emben idézése alatt általam kihozott bőröndöt az utczán kezemben megpillantot­ták, az teljességgel nem volt álom. Azonban én ha­mar végeztem azzal, és még mielőtt uraságtok laká­somon megleptek, a bőrönd már előbbi helyén, ha­nem a füzetek nélkül vissza volt helyezve. — De h­át az Isten szerelméért hogyan tudtak arra rájönni, hogy én e füzeteket bőröndömben ma­gammal viszem ? Kérdem, m­iközben Jean Duval ur­nak lopva egy öt frankos darabot nyomtam mar­kába­n­— — Ah, sugá­r nevetve — „Monsieur Charles Narquois a mi emberünk, ő jelentette azt föl Most már értettem az egész dolgot, a rendőr­­csínyt; megismertem­ egy titkos rendőrt, ki azonban velem szemben elég lovagias volt, és az után nem győztem magamban eléggé dicsérni a franczia éber rendőrséget. Vidék. A kovásznál kincsásók. (Vége ) A csíki krónikák nyújtanak e részben némi va­­lószínűséggel a további következtetésre képes adato­kat is — ezen adatok szerint ugyanis Uppolet a nagy rhabonbán luidba indul lka kis rhabonbán ellen, s őt az Uty vizén (a Feketeügyön) által nyomja, s ez ott házat épít — minthogy lkának megnevezett gyer­m­ekei közt egy Deine nevezett?- is emliltetik a kró­nikákban, ily nevű család pedig a-Kovásznán van , nem épen alaptalan az ig hozzávet- , hogy ska Kovász­­nára jött s itt épített magának házat, tib­ertesí­g a várban — vagy tán e ház nem egyéb, mint a vár — hol épen most a kincset ássák. A nép ajkán azonban más regék is forognak e várra nézve, s jelesen az egyik rege szerint az óriások épkék, hogy lenne, hol tartsák nagy mennyiségű kin­cseiket, s midőn az óriások innen végképen eltávoz­tak, kincsük akkor is itt maradt. E kincshez azonban is nehéz hozzá férni, mert az a várnak egy rejtek­­pinezéjében van lerakva, mely csakis a hetedik évben nyílik meg. Ekkor a ki olyan szerencsés, hogy a a hely­szik­en lesz — bemehet, de eszélyesen s óva­tosan kell eljárnia, különben veszély vár rá — a pineze három szakasza, az első osztályban arany s ezüst virágok vannak lerakva, a másodikban a virágok már gyémántból vannak, a pénz pedig a harmadik, vagyis legbelső osztályban van lerakva- Míg tehát eh­ez jutna valaki, az arany, ezüst és gyémánt virágokkal rakott­­ két első pinezének csábító kisérteteit diadalmasan ki kell állani, nem szabad a két első pineze szemkáp­ráztatókig ragyogó virág tartalmát legkevésbbé is illetni, s csak az arany- és ezüst­pénzből lehet veszély nélkül megrakodni, de ebből is csak háromszor, s a ki a szabály ellen vét, iszonyatosan meglakol érte, rázáródik a vár pinczéje s menthetetlenül örökre benn szorul, mint ez már többekkel is megtörtént. Nincs itt helye ezen regében keresni és felfe­dezni a valóságot, s kimutatni, hogy a regében őseink vannak óriások nagyságában feltüntetve. Ezen rege ugyanis csak a kincsásási jelen vállalat indokainak kimutatása czéljából hozatott itt föl s kétségtelenül nem kis szerepe is van e regének a kincsásásra. De m­ig számos más ellez hasonló regék is forognak . Várról a nép ajkán s azok közül az egyik szerint e várat a tündérek épiték — de ezeket felesleges mind elősorolni — midőn különben is időről-időre sok tény­leges körülmény egyesülte befoly avégre, hogy a könnyen hivő emberek elhigyjék, hogy e várban kincsek vannak felhalmozva. Ismeretlen pénzdarabok s más értékes tárgyak, régi edények, hamvedrek, fokosok, harezi-fegy­verek, megrosdásodott csonka darabjainak feltalálása. Nem oly rég egy ezüst nyelű berelyn s közelebbről egy üveg-gyöngynek tartott áb­­rázatos tárgy, melynek még használatát is nehéz meg­határozni, lévén a vizsgálódás és kincs­keresés ered­ménye. Ezen még eddig élő csekély értékű felfedezé­sek, s egyeseknek a rejtett kincs feltalálására vonat­kozó álomlátásai arra bírtak előbb csak 12 egyéni­­séget, hogy egyesüljenek az óriások, némelyek szerint a tündér­ek kincsének felkeresésére. A megkezdett munka folyamán a siker reménye annyira felizgatta a kincs­vágyat, hogy a kincsásók száma 1e fül 30 ra szaporodott föl, s e szám még folytonos növekedésben van, valamint a kincs ásása fokozódó eréllyel foly. Nevezetes a vállalatban az, hogy a vezetőt s társait nemcsak a fárasztó munka nem riasztja vissza a bi­zonytalan eredményű kincsásástól, hanem í­ég teteme­sebb pénzáldozattal is czélhoz akarnak jutni, s jele­sen most az a czéljuk, hogy egy kincsre mutató iránytű megszerzésére 100 o. e. srt. szedjenek fel a vállalat részvényesein, még pedig rovatai utján. Hogy végződik, s minő eredménnyel jutalmaz­­tatik e nagyreményű vállalat, bajos meghatározni. E sorok írója nagyon érdeklődvén a régiség feltalálható s tárgyai iránt éber figyelemmel kíséri a skincsásók­­ munkásságát s habár nem is reméli, hogy az óriások, vagy tündérek rejtett aranyai forgalomba hozassanak , a vállalkozók által, feszült várakozással várja oly tár­­s­gyakuak feltaláltatását, melyek a vár múltjára s ta­­l­­án a székely nemzet történelmének földerítésére­­ nézve némi világot vetnek s ez esetben nem is rou- i Insztau­dja el körülményes tudósításának e becses la­pok hasábjain tért kérni.*­ Horc­áz. Hosszufalu, decz. 30. 1874. Boldog uj évet! „A mi napjainknak a java is nyomorúság és fáradság.“ Komoly gondolatokkal lelkemben s a múlandó­ság mély érzetével szivemben, nyúltam a tollhoz ezen társadalmi és elemi csapásokkal sújtott évnek alko­nyán — megdöbbenve, kérdezve saját magamtól : váljon mit hoz „nekünk“ az új esztendő ? ! . . . Meghozza-e ami után annyian óhajtoztunk, só­hajtoztunk ? ! Meghozza-e a fáradság­os munka után­­megillető kívánt jutalmat?! Vagy a tanítók ez évben is Inában remény­kedtek ? ! A tanítói állás szervezése és azoknak fizetései , előbbi stádiumokban maradnának?! Nem jött volna még el az „idő teljessége“?. . ! Vajha­ ez elmúlt karácson éjjelen megszületett­­ volna a várva-várt „szabaditó“, kit a tanítói szív oly I rég epedve vár, ki letörülné a sós könnyeket a „be­­­­­­esett­" szemek pilláiról — s ki földeritné borús egét ! S ez uj évben a tanítói rendnek ! Ők­ milyen jól esnek a sötét ború után egy kis , J fénysugár. ! ! Legyen e beállott uj év a tanítók boldogabb jö­­­­vőjének szülő esztendeje! . . . Legyen egység köztünk szívben és az ajkon ! . . Oh de nemzeti szent ügyünknek is szüksége van „szabaditó "-ra, „megváltódra ! Fölötted is be van , borulva még, drága hazám s nemzetem, a láthatár !­­ Isten ! oszlasd el a hit és gond fellegeit szere. •­tett hazám egéről, hogy ne borítsa semmi folt a „ki­­t terjesztett erősséget“ mely fölötte domborodik, hanem­­ legyen az tiszta kék és derült,­­ Virradjon boldog uj év reád, hazám !­­ Virrad is fölötted — virradnia kell ! „Még jőni fog egy jobb kor“ ! . . .­­ Az a nemzet, mely a török, tatár s más r­­ég pusztításait ki tudta heverni, és annyi balszeren-­­ cse közt s oly sok viszály után is megtudá érzeni , hazáját, alkotmányát — az a nemzet él, élnie kell, . . . ! megfogyva bár, de törve nem!! .. Deák Sándor­ ellen- Vegyes. . Berzenczey Lászlót mint a sz. udvarhelyi „Bal­oldaliban olvastuk, megörült. Oly nyomtatott felhívá­sokat osztott szét a képviselők között, melyek botrá­nyos és zilált tartalmuknál lógva kétségtelenné teszik lelki betegségét. — Ritka sz­aporaság. Az „Agr. Ztg“.ban olvas­suk, hogy gróf Schlippenbachné, a gazdag Erasche le­ánya, f. hó 17. egyszerre három gyermeket, két leányt és egy fiúcskát hozott szerencsésen világra. Mind a három újszülött ép, egészséges mint a makk, s a ritka szép anya is jól érzi magát. — Főispánok felmentése. A hir. lap a követ­kező királyi kéziratot közli: Magyar belügym­inisztereui előterjesztése folytán Balogh Kornél, Ferdinándy Ber­talan, Filep Sámuel, Goldbrunner Sándor, Kuba József, Nagy Ignácz, Nesztor József, Plachy Lajos, Török A legezivesebben látjuk tisztelt tudósítónkat mindig. Siei­k.

Next