Nemere, 1876 (6. évfolyam, 1-108. szám)
1876-01-01 / 1. szám
.)Clivini^ Ulj a más két tanerem is ép úgy ki volt írva. Hogy a köz* *. iskola tanítói lakóinak (melyben jelenleg laknak) padozata girbe-görbe sőt mi tőke, annyira felhomorodtak és elváltak egymástól, hogy egy pálczát biztosan felüthetni közéje és az le nem dűl; ez most is valóság. Persze a rendező bizottság ezt sem fogja hinni. A tantermek padozatárólaz alsókról most nem szólhatok, mert mikor közelebbről láttam, a sár befogta volt. És amiről oly kedélyesen ír a rendező bizottság : »hogy czikkíró urnak is lábai nehéz sebeket kaptak volna, ha a padozat girbe görbe lett volna“. Bizonyára kápráztak a porfelleg miatt szemei a rendező bizottság tagjainak, vagy az Írójának, mert az említett czikkíró egyetlen egyet sem tánczolt. (Kár volt otthonn hagyni pápaszemét.) Hogy Valamit az Írásról. Csúnya ködös téli nap van. A meleg szobának kellemes szembe az eltűrhetlen hidegnek kellemetlenségeivel nem engednek távoznom szobámból, künn keresni tárgyat. Magamból kell tehát merítsek, mi egyébiránt nálam, ki a tárgyilagosságnak hű barátja vagyok, nem a legkellemesebb, sőt mondhatniunalmas. No, de mégis megtaláltam. Hisz az a milliónyi feketeség, mielőttem jelenleg is szives volt társul szegődni az unalom elűzésében, amennyiben mintegy akaratlanul kitárta ama bonyodalmait, melyeken keresztül kellett menjen mig a mostani állását elfoglalható s mig azt mondhatók neki: Ez már valóságos betű. Ne tehát beszéljünk valamit a betükről, vagyis jobban mondva annak fejlődéséről, s leghelyesebben kifejezve az Írás történetéről. Mindazon találmányok, melyek által úgy a tudo* mány, mint iparművészet egy-egy műkincsesel gyarapodott, kétségkívül az írás feltalálása a legfontosabb. Nem csak azért, mivel azáltal lehetséges távolról is egymással közlekedni, hanem légióként azért, mivel ama jeleseknek egy vagy más dologban telt észletei, felfedezései magával e kiváló szellemmel el kell vala enyésznie, mielőtt az emberiségnek tudomására jöhetett volna s ezáltal az ismeretek tárházát szaporíthatta volna, s igy az emberiség a műveltségnek csak máig is azon fokán állana, amelyen a teremtés perczében állott. De mentő angyalként felléptek a phoaniciaiak s az Írás művészetének feltalálása által egy dicskört alapítottak maguknak, hová övéiknek büszkesége, az idegenek bámulata és hálája száll fel. A phoenieiaiak valának tehát az irás feltalálói, övék a dicsőség az emberiségnek legnagyobb szolgálatot tenni. Mert hisz az irás az, melyben a tudományok minden nemei összpontosulnak ; ebben van letéve minden nemzet története; ebben alkotmánya, törvénye ; ebben fekszik szokása, erkölcse, szóval a nemzet múltja, jelene. Szép feltalálás ugyan, de amily szép, ép oly változásokon ment keresztül. De mielőtt történetének megismertetéséhez lógnánk, szükség ismernünk azon anyagokat, amelyek megőrzették magukat a betűket úgy mint az ókori classicusok remekműveit. Mi volt tehát kezdetben az anyag, melyre a betűk írattak ? Bizony az nem volt egyéb, mint egy szerény kis pálezika, milyent magunkkal szoktunk hordani, a kutyák marásai ellen biztosítékul s amilyenekkel a kántorok ijesztgetnek rá a szegény iskolás gyermekekre, avval akarván ijesztgetni azokat, hogy ama rhodusi szoborforma alakot, azt az irgalmatlan két nagy vonást összekapcsolva a harmadikkal nagy A-nak hivják. Először tehát kis palctákat használtak, melyeknek végeibe az illető mondat, beül, vagy jól bevésetett*) Képzelni lehet, mekkora iszonyú tömeg kellett volna ahoz, hogy ha valaki nem össze, hanem csak egyes kisebb munkáját, vagy legkisebbszerű beszédét is megörökíteni akará. Ez az akadály újabban gonolkozás készteté az emberiséget egy alkalmasabb anyag feltalálására, végre az egyptomiak fel is találták azt, t. i. pálmalevelekre kezdenek betűket vésegetni, mivel pedig ezek először csak szent történeteket írtak le, azért ennek« a »h I ságc a ,61 „ .“ S/,jövő katonákat az ottan dühöngő cholera miatt nemlekben tegye partra. A bosnyák „felkelő“ smipzsina Hubmayer laibachi betűszedőt, ki a délszlávoksegítségére ment „a szárazhatári felkelő területek főparancsnokává“ nevezte ki" . Az említett jamniczai parlamentben különben nagy az egyenetlenség. — Karageorgecz Péter herczeg párthiveit majorizálta Szerbia 80 barátja, mire S amazok kiváltak a parlamentből s azóta nem vesznek semmi tényleges részt is mozgalomban ; a többség pedig Péter herczeget is felszólította, hogy az ügy érdekéhez maga is távozzék. — Az omladina ugyanis azon iparkodik, hogy ezen Péter herczeg fejedelemsége alatt Bosniát külön szláv tartománynyá tegye. — Azon vették szent leveleknek. Később az arabok négyszegletűre idomították. Innen jött a c hatar nevezet is, mely náluk négyet jelent, valamint a Charta. A magyar levél, a német Blatt, a latin fom, szinte mind arra mutatnak, hogy hajdan a levélnek nagy jelentősége és becse volt. De nemcsak a palota szolgált nekik e czélra, hanem minden más fák, milyenek: a juhar, nyír és hárs, ezeknek már nem levelei, hanem kérgei tették meg a szolgálatot. Nagy Sándor idejében 338-ban Kr. e. az úgynevezett cyperus papirus növényt kezdék e czélra használni, ahonnan a mi papír szavunk eredt. Ebből a következő módon készítették a papirt: belső hártyáját finom tűvel lefejték s több ily lapot a Nílus vizével összeragasztanak és fonállal összefűzték az így nyert lapokat. Az egész készítményt biblosnak nevezték , honnan a görög biblion a mi biblia, vagy b i b-1 i o t b e c a szavaink is származtak. Ezen papírok leginkább Egyptom és Rómában terjedtek el, ahol már Plinius idejében a papirgyártók már igen elhíresedtek, sőt hogy a papirkereskedés mily jelentékeny, mondhatni első szerepet vitt az iparban, kitűnik Firmus egyptusi herczeg szavaiból- ki egykor ezt mondá: „Elég papirom és egyvem van, hogy hadseregem eltarthassam“. Az így terjedt papirkereskedés által a könyvek száma is mindinkább szaporodott ugyannyira, hogy ezen időkben már könyvgylisták is találkoztak, kik közül legnevezetesebb II. Ptolemitos és Comenes Perganum királya. Ezek egymás közt folytonosan versengtek afelett, hogy melyik képes több könyvet összegyűjteni, azaz nagyobb könyvtárt berendezni. És ép ez a vetélkedés veté meg alapját annak, hogy a papír tökéletesittessék. Ugyanis Ptolemáus, hogy az övé legyen a dicsőség megtudtá a papír szártlitás Perganumba. Ezek tehát most a legvégsőkhöz *) Onnan származott a betű, németül Buchstab máig is azt Uszi: bukfa. g tűi tétív idolnak. Es goknak. Hz * ,mmi, fogd meg jól' . ..serena az az iszata folytán történt -it. i. a bálrendezés) - ilőtt kell vála számolniok. JEzt már InijSzj. Hogy petiig azt álitják : „hligy még ... J .annak oly egyének, kik az Ívnek aláírtak, s azt várták, hogy azok is fizessék be, ez nagyon gyenge érv. A begyűlt összegről számolni kellett volna a bál megtörténte utáli néhány nappal ; a begyűlendőkről akkor, mikor azok begyűltek. Az ennek a gyakorlati módja. Az van végül a számadásban fölemlítve, hogy a zenészek kiszállítása, ellátása s egyéb aprólékos kiadás 11 frt 10 kr. Non is lukullusi vacsora és reggeli lehetett. Hét zenésznek s egyéb kiadás (mik azok?) 11 frt 10 kr. Ez szépen ki van mutatva, következtethetni a többire.