Nemere, 1876 (6. évfolyam, 1-108. szám)
1876-11-01 / 91. szám
90. szám. Sepsi-Szentgyörgy, szombat, 1876. október 28. VI. évfolyam, Szerkesztőségi iroda: Brassai utcza 60. sz. alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó-hivatal: Po 11 & k M 2 5 r könyvnyomdája, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Hirdetéseket elfogad Braun Ede hirdetési ügynöksége BudapestenNEMERE Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap, a háromszéki „Háziipar-egylet“ és a s.sztgörgyi „önkéntes tűzoltó-egylet“ hivatalos közlönye. megjelenik ezen lap hetenkint kétezer: szerdán és szombaton Előfizetési feltételek: helyben házhozhordva vagy vidékre postán küldve: Egész év . . 6 ft. 1 kr. Fél év .... 3 ft. 1 kr. Negyed év .. 1 ft. 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petitsorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyílt tér sora 15 kr. A keleti háború. Sepsi-Szentgyörgy, oct. 26. A békealkudozások. A békealkudozások még mind folynak — emellett a háborúra is minden részről hatalmas előkészületek történnek. Oroszország Románia határszélén nagy tömegeket összpontosit — Románia nagy sietséggel fegyverkezik. Anglia minden eshetőségre elkészült, hajóhadát összpontosítja s igy a békés törekvések eredménye alighanem egy véres háború lesz. Az orosz ultimátum. Orosz részről az ultimátum Konstantinápolyba megvitetett, s az a nagy követek értekezletén előterjesztetett. Az ultimátumban Oroszország kívánalmait a következőkben formulázta : 1) azonnali és feltétlen hatheti fegyverszünet; 2) önkormányzat Bosznia, Herczegovina és Bulgária számára; 3) kimerítő biztosítékok. A reformok, biztosítékok minőségét a hatalmak közös értekezlete fogná megalapítani, melyből a porta kizáratik. Oroszország visszatért a berlini memorandumra s kívánja a reformok végrehajtását Bosniában, Hierczegovinában és Bulgáriában egy európai bizottság felügyelete alatt. A porta nem idegen a 6 heti fegyverszünettől azon feltétellel, hogy azt meg lehessen hosszabbítani. A hatalmak értekezlete eszméjét azonban, miután az állami méltóságát sérti, visszautasítja. Monarchiánk magatartása. Monarchiánk magatartása foglalkoztatja a külföldi és belföldi politikai köröket. Mint biztost írják, hogy az uralkodó, Andrássy gróf és Albrecht főherczeg a keleti kérdésre nézve egyetértenek. A „Fremdenblatt“ jelenti, hogy a porta az orosz föltételeket nem fogadja el és igy az interventiót biztosan lehet várni s monarchiánk azon esetben, ha Románia és Görögország fegyveresen beavatkoznak a keleti bonyodalmakba, nem fogja magát elszigetelni s teszi azt, mit érdekei parancsolnak. Hírlik, hogy Tisza és Andrássy nézetei között a keleti kérdésben lényeges eltérések vannak, Andrássy olyan politikát követ, mit Tisza nem helyesel — Magyarországot miniszterelnöke politikájában pedig az osztrák bírtanács is jelentékenyen támogatja. Mint a „P. Ll.”-nak írják, eddig 840 uchatius ágyú adatott át a csapatoknak. Szende miniszter jelenti, hogy a honvédség 8 nap alatt az utolsó gombig felszerelhető és a csatatérre küldhető, összeesküvés Konstantinápolyban. Konstantinápolyban egy kiterjedt összeesküvést fedeztek fel, melynek czélja volt Mithad pasa s néhány minisztert, kik a reformokat pártolják — meggyilkolni. Az összeesküvés fejeit Rodus szigetére száműzték. Mint írják, a kormány reformtervei az egész országban ellenzésre találnak a mahomedán lakosoknál, Románia hadikészületei. Mint jelzik, a román hadsereg a dunai határokra vonul. A lakosság fél a háborútól, a katonatisztek örömmel üdvözlik. A legénység meleg ruhákkal láttatott el — a fegyverzet kitűnő. Szerbia: Szerbiába özönlik a pénz Oroszországból. A Szerbiában lévő lengyelek ellenszenvet éreznek a szerbek iránt, mióta Oroszország pártfogolja. Sgaralino, Garibaldi volt hadsegéde Nándorfehérvárra érkezett. Szerbia és Görögország között a porta ellen megkötöttnek jelzik a szövetséget. Milán fia a czár kívánságára Sándor nevet kapott. Németország. Németország nem foglalt határozott állást sem a 6 havi, sem a 6 heti fegyverszünet tárgyában. Németország Francziaországtól fél — a párisi kormány egy küldötte Berlinben a napokban tartózkodás nélkül beszélt a megtorlásról. A sajtó és a közvélemény élénken tiltakozik a muszka politikája ellen. A harcztér. A törökök a szerbek ellen a támadás folytatják és sikeresen mindig előbbre nyomulnak. Silyegac és Gredetin kezükben van. A nagyszebeni „Telegraful Románul 181-ik számában így nyilatkozik : Mi az eseményeket — mint amelyek minket csak másodsorban érintenek — nyugodtan szemléljük. A legroszabb esetben harczolni fogunk, anélkül, hogy egyebet veszthetnénk, mint a béke áldásainak hasznát. Ha a sors úgy akarja, hogy Osztrák Magyarország háborúba keveredjék, mi románok, kik mindig büszkék voltunk a felséges uralkodónkhozi ragaszkodásra, ezúttal is : egész lelkesültséggel készek vagyunk feláldozni — embert ember után, az utolsó leheletig — császárunk s felséges uralkodóházának birodalmáért, melyhez minket múltunk, vágyaink és jövőnk kötnek! És azért nem értjük a romániai kormány magatartását, mely többfelől jött hírek szerint az orosznak már le van kenyerezve. A román kormány nem képes átlátni, hogy a panslávizmus aramista nemcsak a a törököt, hanem minden más nem szláv nemzeteket s ezek közt elsősorban Romániát is fenyegeti. Hogyan fog majd román román ellen küzdeni, ahelyett, hogy Kárpátokon inneni és tuli románok arra törekednének , hogy a kárpáti szorosokat egyesülten megvédjék ? Nem értjük, mert románok vagyunk ! Az európai haderők létszáma. Olyan időket élünk — írja az „Ellenőr,“ — hogy az ember a legrémítőbb számításokkal is kénytelen megbarátkozni, hogy mennyire annyira bizalmas lábra helyezkedjék minden tényezővel, mely az eshetőségek sorsában számot tehet. A keleti conflagratióba belevonható hatalmak fegyveres erejét sem lesz fölösleges előléptetni egy kicsit szemeink előtt, hadd lássuk hát ki mennyit nyom a lattán. A kezünk ügyében levő adatok szerint, melyek nem teljes hitelűek ugyan, de megközelítő számítás alapjául bízvást etők, következőleg állunk: Oroszország szárazföldi hadereje hadilábon kerek számban 1.400,000 főre emelhető , melyből 900 ezer ember a rendes hadseregre, a többi a milicziára és az irreguláris csapatokra esik. Ebből gyalogság körülbelül 1.200,000, lovasság a doni kozákokkal együtt 80—90 ezer, a a tüzérségre, amely 2200 ágyúval rendelkezik és a műszaki csapatra együtt valami 80 — 100 ezer ember eshetik. A hajóhad a legpontosabb hiteles adatok szerint, a „Standard“, czímű lap után 17 pánczélos hajót s tizenegy monitort számít 174 ágyúval, s 90,000 tonna tartalommal. Németország szárazföldi hadserege hadilábon 1.317,000 főre rúg, melyből gyalogság 947,000, lovasság 110,000, tüzérség és műszaki csapat 150,000 ember. A Landwehr erejét 3 — 400 ezerre téve, aligha csalódunk, ha ezzel együtt 1.600,000 volna az összes létszám, körülbelül 2000 ágyúval. — A hajóhad jelentéktelen: 5 pánczélos hajó, 3 monitor, 10 corvette s 18 ágyunaszád alig 70—100 ágyúval s csekély tonnatartalommal. Anglia rendes szárazföldi hadereje a keletindiai csapatokkal együtt 200,000 főre megy, a miliczia és önkénytesség e számot majdnem 400,000-re emeli, melyből alig 15—20,000 lovasság, s 25-30 ezernél nem több a tüzérség, 5—600 ágyúval. — De hajóhada egymaga felülmúlja Európa összes hajóhadait. Áll 54 első rendő pánczélos hajóból s 307 pánczéltalan gőzösből s 55 vitorlás hajóból, együttvéve több mint 800,000 tonna tartalommal, 3,500 ágyúval s 60, ezer tengerész katonával. (Na ezek még 1873-iki adatok s azóta jelentékeny a szaporodás.) Francziaország 1.450,000 főnyi rendes haderőt s majdnem ugyanannyi (1.200,000) honvédet (territoriális hadsereg) számit. Csak a rendes haderőt tekintve: ebből egy millió a gyalogság, 150,000 lovasság, ugyannyi a tüzérség és a műszaki csapat; a többi Algirra esik. Hajóhada 26 pánczélos, s 78 pánczéltalan gőzös, ezer ágyúval s 28,000 tengerészszel, 250 ezer tonna tartalommmal. Olaszország 800,000 embert számít hadseregében; ebből 500,000 gyalogos, 30,000 lovas, 55,000 tüzér és műszaki, a karabélyosokra és a militiára esik. Hajóhada 21 pánczélos s 35 közönséges gőzösből áll 550 ágyúval, jelentékeny tonnatartalommal és 17,000 tengerészszel. Törökország 400 ezer főnyi rendes erőt állíthat ki, ha minden segédeszközét felhasználja véd szervezetét gyorsítva 200,000 nizámot vezethet hadba, körülbelül 500 ágyúval, 30—40 ezer lovassággal. Hajóhada 19 pánczélos hajót számit s 84 fahajót 500 ágyúval 22,000 tengerészszel. Monarchiánk végre 800,000 rendes katonát, 400,000 honvédet számit, miből a gyalogságra körülbelől 900,000 esik, s a többi a lovasság és tüzér s műszaki csapatok közt körülbelül két egyenlő részben oszlik meg. Ágyúink száma jelenleg 1456. Hajóhadunk áll 11 pánczélos s 25 közönséges hajóból 49 ezer tonna tartalomraal s 200 ágyúval. Az itt elősorolt hét nagy hatalom tehát rendes hadseregének összes hadi létszámával 5 600,000 főnyi szárazföldi haderőt képvisel, s bir összesen 776 hadihajót 6074 ágyúval. Ha az összes szárazföldiés tengen haderőnek lO°/0-ját harczra képtelennek számítjuk s az ezután felmaradandó 5.040,000 nyi szárazföldi 700 hajóból, 5468 ágyúból álló tengeri haderő egy harmadrészét territoriális, illetőleg kikötő szolgálatra levonjuk: valósággal harczba vihető haderőként felmarad 3.360,000 főnyi szárazföldi sereg: 570 hadihajó 3650 ágyúval. Egy háború monarchiánk és Oroszország között, a mi részünkön a fentebbi levonásokkal, de a magyar honvédség (200,000) beszámításával 600.000 embert 17 hadihajót 120 ágyúval találna a harcrtéren, melyhez Törökország erejét, szintén a fenti levonásokkal, 240.000 szárazföldi katonasággal és 60, összesen 300 ágyús hadihajóval, hozzáadva a két állam hadereje 840.000 emberből s 77 hadihajón 420 ágyúból állana. Ha Angliát is a szövetséghez számítanák, ez még 120 ezer embert, 248 hajót 2100 ágyúval állítana ki s igy 960.000 főre, 325 hajóra (2520 ágyúval) emelné a szövetséges haderőt. Ezzel szemben állna 540,000 emberrel, 24 hajóval s ezeken 100 ágyúval Oroszország, mely a szárazföldi haderőt a 60 ezernyi szerbbel, ugyanannyi oláhval, 25,000 montenegróival s 50,000 göröggel a legjobb esetben sem növelhetné 735.000- nél többre. Vegyük végre a legvégső esetet, azt t. i. ha Németország is Oroszországgal indul s ennek 735.000 emberéhez hozzácsatolja a maga haderejét, mely a levonandók levonása után 780.000 embert, 24 hajót (60 ágyúval) tenne, a két szövetséges haderő 1.515.000 emberből, 48 hajóból (160 ágyúval) állana, mely Olaszország idecsatlakozásának nem képzelt esetében még 360.000 emberrel, 34 (340) ágyúshajóval, összesen 1 875.000 emberre s 82 (500 ágyús) hajóra szaporodhatnék. De ez esetben Francziaország viszont az angol-osztrák-magyar-török haderőt szaporítaná fel a maga 840,000 emberével, 60 hajójával s ezeken levő 600 ágyújával (ennyi maradna a mindenütt alkalmazott levonások után) összesen 1.800,000 emberre, 385 hajóra, 3120 hajóágyuval. Tehát: Egy millió nyolczszázezeren, 358, három ezer százhúsz ágyús tengeri hajóval lennénk , egy millió nyolczszázhetvenötezer ember 82, ötszáz ágyús hajó ellenében. Ennyien verekszünk, ha mind együtt leszünk. A sáromszéki Erzsébet árvaleány nevelőintézet közgyűlése 1876 oktoberkó 15-én Kézdi-Vásárhely 11 A Siáromszéki Erzsébet leányárvaház folyó hó 15 én tartotta meg ez évi rendes és mint ilyen utolsó közgyűlését, mert határozatilag kijelentette, hogy lényeges átalakuláson menve át, már többé nem mint egyszerű árvaház, hanem mint annál már sokkal fontosabb igényekkel bíró és nagyobb előnyöket nyújtó intézet fog munkálni „Sáromszéki Erzsébet árvaleány nevelőintézet“ czím alatt. Eddig ugyanis a védelme alá vett szegény árva leánykákat csak élelem , ruházat, lakás- és egyszerű felügyeletben részesítette, míg most rendszeres nevelőintézetté alakíttatván át, hatalmas lendületet nyert, hivatásának valódi czélja felé. Az intézet ügye és ezáltal a szegény árvák sorsa iránt is meleg érdekeltséggel bíró derék nők díszes gyűlését elnök méltóságosa. Szentkereszty Stephanie ő nagysága a következő, méltó figyelem- és tisztelettel meghallgatott beszéddel nyitotta meg : Tisztelt közgyűlés! Ezen közgyűlés napjául sept. 24-ike volt előre kitűzve, de köz- és magánviszonyok miatt mára kellett maradnia. Hála istennek, hogy ma megtarthatjuk. A néhány heti késés ügyünknek nem hátra-, hanem előlépésére szolgált Lépésről lépésre haladni, örökké tökélyesbülni ez a világ házrendje és minden életjogosultnak rendeltetése. Jelszóul tekintettük ezt mi is az árvaház keletkezése óta annak életére nézve, és ez volt a vezető eszme, mely csekély tehetségünket soha nyugodni nem hagyta s erőnket fokozta bárminő akadályokkal megküzdeni, ha azt az intézet érdeke s annak előrehaladása megkívánta. Legyen forró hála érette a jó isten segitő kegyelmének, ki erőtlenségünk támogatója volt s ki munkásságunkat annyira megáldotta, miszerint most nyíltan adhatunk kifejezést annak, hogy intézetünk élete kezdetétől fogva soha meg nem állott, hanem fokonként ez ideig mindig előrehaladt. Most azonban egy hatalmas lépést tettünk, mert örömmel tudathatom a tisztelt közgyűléssel, hogy utolsó együttlétünk óta árvaházunk, melyben eddig az árvák csak élelmet, ruházatot és lakást nyertek, minélfogva ugyszólva csak menháznak tekintettük, jelenben nevelőintézetté emelkedett s fentartására már a törvény értelme szerint az évenkénti államsegély is