Nemere, 1880 (10. évfolyam, 1-104. szám)

1880-04-08 / 29. szám

pedig a tankötelesek között nagy mérvben ter­jedni kezdő himlezés miatt vált szükségessé a tanítás beszüntetése. Pesem­ek­en az említett ok miatt a folyó tanévben a tanítás meg sem kez­detett. A 8 hóra kiszabott szorgalomszak kitartá­sának ellenőrizhetése tekintetéből kéri, hogy vala­mennyi népiskolára nézve rendeltessék el a taní­tás megkezdéséről és a zárvizsgálatok idejéről je­lentést adni be. Drágos Elek, kir. ügyész jelentését, a rögtönítélő bíróságnál szükséges jelenléte miatt, helyettese terjeszti elő. E szerint a lefolyt márcz. hónapban 120 egyén volt a k.­vásárhelyi kir. ügyészség területén letartóztatva, közüle 49 vizsgá­lati fogoly, 71 elitélt; nem szerint 105 férfi és 15 nő. Súlyosabb bűnös 9. A fogházak szerint van K. vásárhelyit 61, Sepsi­szentgyörgyön 47, Kovász­nán 5, Nagyajtán 7. A Rabtartási téritmény 236 frt 24 é jj kr hajtatott fel, rabm­inkából bejött 6 frt 82 és fél kr Általános egészségi állapot uralkodott, halálozás nem fordult elő. A közbiztonságot a nagy mérvben szaporodó gyilkos­ságok, k­ül­­­ö­n­ös­e­n emberölések zavar­ják. A három gyújtási eset közül a zaláni rögtönbírósági eljárására tereltetett. Dr. Antal Mihály, megyei főorvos nem tartja kielégítőnek az egészségügyi állapototot, mely különösen a légző- és emésztőszervi bántalmak, úgy a heveny küteges bajok nagyobb mérvű jelent­kezése által csökkent. Leggyakoribb a tüdő- és mellhártyalob, roncsoló toroklob szórványosan. A lefolyt sorozás alkalmával bujakórós csak néhány találtatott, miből következik, hogy ezen veszedel­mes baj nincs nagy mérvben kifejlődve. — A megyei „Ferencz József­* nyilvános kórházban ápolás alatt volt a mult hónapban 40 beteg, meg­­gyógyulva 14, javulva 3 bocsátatott el, ápolás alatt maradt 23.­­ Az állategészségügy teljesen kielé­gítő, ragályos betegség nem észleltetett. Foil­ért Perc néz, m. k. postaigazgató jelenti, hogy a megye területén fennálló posta- és távirdahivatalok szolgálati viszonyai minden tekin­tetben kielégítők voltak. A postajáratok is aka­dálytalanul fentartottak, mint az Olaszország színpadjairól idekerült éne­kesnőké. A „Kisfaludy-társaság“ érdekes ülést tartott Gyulai Pál elnöklete alatt. Csiky Gergely, titkár több rendbeli bejelentett tárgy után tudatja, hogy Gönczy Pálné, Ilona leánya halálának évfordulója alkalmával 100 frtos alapítványt tesz a társulat részére. Szász Károly r. t. jelentést tett az „Árviz­­könyvről“ s annak első díszpéldányát bemutatja. A könyv, melynek tiszta jövedelme a szegedi ár­vízkárosultak javára fog fordittatni, a társulat 39 tagjától tartalmaz dolgozatokat s Keleti Gusztáv­tól egy művészi kivitelű képet. A német színház szépei szerencsétlen állapot­ban vannak. A főváros határozata szerint bezára­tott s ez rész­vért szült a zsidóság között. Legna­gyobb valószínűség szerint a jövő hét csütörtökén fogja a német múzsa hattyúdalát elzengeni a Va­rieté színházban. Dózsa Géza. -----||—*­ Cuffh Fővárosi levél. Budapest, 1880. április 2. Á bolondok hónapja is­ beköszöntött bolondos, szeszélyes idejével. Tegnap egy kis meleg esőnk volt. Ki sem örvendhetett jobban ennek, mint a gazdák, kik a szántással, vetéssel nem kis hátra­maradást szenvedtek. Azonban mi ránk hírlapírókra nevezetesebb tárgy is tartozhatik. Első­sorban egy „skandalumot“ mutatok be, mely a Vígadó termé­ben folyt le. Már hetek óta díszelegnek az utcza­­sarkon azok a szembeötlő falragaszok, melyek az „olasz opera (?) első énekesének“ hangversenyét jelezték. A „primo tenore“, aki furcsa nomén col­lectivummal tette titokzatossá működésének szín­helyét és a­kinek Darevszky Ede a neve, — csak­ugyan ekkletáns módon mutatta be, hogy éneke hatalmas satyrát foglal magában, úgyszintén a neve mellé bigyesztett czím. Ábrándos szemekkel da­­nolt, esztelen, színtelen hanggal, sőt megtörtént a nagy művészszel az is, hogy a taktusból kiesett. A közönség méltó megbotránkozását némileg az enyhítette, hogy Kinály Karolin, Deutsch Vilmos, Sabathiel és Rudolf urak (triójukkal) közreműköd­tek. Közelebbről Budapest fővárosa sem látott ilyen hangversenyt. Az iparosok körében az utolsó fölolvasás is megtörtént ez évadban. Dr. Emmer Kornél orsz. képviselő tartott nagyszámú közönség előtt felöl­vasast „parlamenti pletykák“ czím alatt. A parla­mentet egy szeszélyes nőhöz hasonlítá, — de nem határozataira, hanem physiognomiájára nézve. Raj­zolta a parlament physiognomiájának álmosságát, mely a gyűlés elején jelentkezik az előadó beszédjekor, a­mint Jókai is mondá, hogy a vita kezdetén az előadót még nem, a végén pedig már nem hallgatják meg. Ez a panasz főképen arra az alkalomra vonatkozik, mikor Hegedűs Sándor az előadó. A ház személye a beszélgetés is. Nyájas humorral ecsetelte, mint hozta ki sodrából a beszél­getés azt az új képviselőt, a­ki még nem beszélt s nagyban készül szűzbeszédjére ; jó barátai lesik a karzaton, de mire rá kerül a sor, érvei megha­ladott álláspontok lesznek. Színházainkban érdekes előadások folynak, daczára, hogy a játékrendben Halmi F. eltávozása által (betegsége miatt Olaszország enyhe éghajlata alá ment) nem kis változást hozott be. Mihályi­ Károly tegnap lépett fel először, mint a nemzeti színház szerződött tagja, a „Cremonai hegedű“ Fi­lippo szerepében. Már vendégszereplésekor elmon­dottuk véleményünket: nagy várakozást kötünk hozzá. M­iályfi jól fogta föl szerepét, bensőséggel szaval ; bizonysága volt „Gringoire“ és tegnap Fi­lippo, am­iott a költőben mély érzelem, itt meg más változatai a mély érzelmű szegény púposnak. Szó­val : sokat várunk mi Mihályfitól. - Operánknál is megkezdődött a saison, illetőleg a primadonnai interregnum. Egész csoportja vár a vendégművész­­nőknek a sorra , így Marika és egy olasz opera­énekesnő. Jelenleg Edelsberg Philippine vendég­szerepel; tegnap lépett föl az „Afrikai nő“-ben ■ játéka nagyon élvezhető, könnyed, bár modoros!­­ V Egy rögtönbiráskodási eset. Olvasóink előtt tudva van, hogy a Három­szék megyében gyakorivá vált tűzesetek a közigaz­gatási bizottság figyelmét felkeltvén, azok meg­akadályozása végett a belügyminisztériumtól rög­tönbiráskodás kéretett a gyújtogatók ellen. Az első ilyen eset, melynek folytán tudniilik a statá­­riális bíróság összeülhetett, márczius hó 30-án adta elő magát. Oroth Zsuzsa, egy fiatal paraszt nő szerelemtöltésből eredt boszúból meggyújtotta sze­retője, illetőleg annak atyja csűrét. A nőt rögtön elfogták a málnási ügyes csendőrök s Oroth Zsu­zsa be is vallotta tettét. Hogy minő következmé­nyei lehettek elkövetett tettének, Oroth Zsuzsi nem sejtette. Nem tudta, hogy ennek kötél általi halál a büntetése. A rögtönbiróság ily esetekben összeül s a tárgyalás után kimondja halálos ítéletét, melyet három óra alatt az ítélet kihirdetése után végre kell hajtani. * Hogy Oroth Zsuzsa elfogatott s tettét kivallá s hogy ennélfogva a rögtönbiráskodás el­járásánál fogva fog kivégeztetni, — gyorsan el­terjedt az egész megyében. A sepsi szentgyörgyi járásbíróság előtt, hol a szerencsétlen börtönében ült, kiváncsi néptömeg hullámzott. Ilire terjedt, miszerint Kozarek már el is indult Budapest­ről vasárnap reggel s ez rendkívüli izgatottságot szült. Vasárnap este megérkeztek a kővásárhelyi törvényszéki bírák, D­r á­g­o­s s kir. ügyész s mi­után Oroth Zsuzsa ügyében az előleges vizsgálat megtör­tént, másnap (hétfőn) reggelre tűzetett ki az elindulás Zalánba. A rögtönbíráskodási szabályok szerint ugyan­is a tettes a hely­színére vitetik s a végtárgyalás ott folyván le. Ítéletet mondanak felette s a bűnös az ítélet kihirdetése után három óra múlva k­i­v­é­g­e­z­t­etik. Oroth Zsuzsa tehát hétfőn reggel 8 órakor vitetett ki fegyveres csendőrök között zárt kocsi­ban , roppant nagyszámú kiváncsi néptömeg­ nézte az elindulást, mely bizonyos szabályszerűségei tör­tént. Vele egyszerre ment ugyanis a hivatalos szemészet: bírák, orvosok, ügyészség, tanuk stb. Távirat útján intézkedett az alispán katonaságról is s csakugyan, megérkezett még vasárnap este 85 legény Z­­­r 1 kapitány vezérlete alatt. Ezek hétfőn reggel 6 órakor indultak ki a másfél órá­nyi járásra eső Zalánba, a gyújtogatás szín­helyére. A végtárgyalás­­alánban. — Első nap — A szomorú menetet az előre megérkezett ka­tonaság künn várta a falu végén. A katonák gu­lába rakott fegyvereik mellett pihentek, mialatt a menet és a roppant számú néptömeg a falu házá­hoz megérkezett. A kivégzésre minden elő volt készítve. Az akasztófa még nem volt felállítva,­­ egy deszkakerítéssel húzott kordon azonban figyel­meztette a közönséget, hogy a kivégzés zárt he­­lyiségben fog megtörténni, közvetlenül a faluháza mellett. Tíz óra előtt a bíróság megjelent a tárgya­lási teremben. Rozzant, piszkos helyiség, feketére füstölt falakkal, hova a közönségnek csak kevés része juthatott be. A katonaság ezalatt felvonult s a rögtönbiróság összeült. A rögtönbiróság kö­vetkezőleg alakult: elnök Kovács Károly; birák : Balog Izra, Mátéfi Károly, Szancsali Antal, Vajna Károly, Dobay János pótbiró , jegyző Sólyom Mik­lós. A kir. ügyészséget Drágoss Elek, kir. ügyész képviselte. Védő ügyvéd : Nagy Károly sepsi­szt­­györgyi ügyvéd. A törvényszék elnöke elrendedte vádlott elő­­vezettetését, ki megérkezése óta a falu házának egy kis mellékszobájában ült. Vádlott megjelent. Középtermetű, kifejezéstelen arc­ú fiatal pernő, az elfogultságnak alig mutatja némi jelét. Úgy lát­szik, mit sem tud borzasztó helyzetéről. A börtön­őrök és csendőrök szuronyos fegyverek között kísérik a bíróság elé. A teremben néma csend. Kezdetét vette a rögtönbíráskodást tárgyazó miniszteri szabályrendelet felolvasása, melyet, úgy látszik, Oroth Zsuzsa nem értett meg. Nyugodtan maradt a halálbüntetés és a kivégzés részleteinél is. Majd azon belügyminiszteri rendelet olvastatott fel, melyben Háromszék megyében a gyujtogatókra engedélyeztetett a rögtönbiróság. Később a me­gyei alispán átirata, Zalán község elöljáróságától okmányok olvastatnak fel, melyekben bizonyítva van, hogy a rögtönbiróság szabályszerűen ki lett hirdetve. Végül felolvastatott a rögtönbiróság tag­jait illető kinevezés. Vádlott ezalatt nyugtalanul tekintgetett az ablakon ki­s a katonaság és kerítésekre, házak tetejére összecsődült néptömeg láttára, láthatóan összeborzadt és sejteni kezdő iszonyú helyzetét. Pár perc­ múlva megszólalt : — A gyermekemet szeretném meglátni, mert én azt sohasem látom meg többet. A bírák megnyugtatták, hogy később meg lesz engedve. Nagy Károl­y, védő­ügyvéd , mindenek­előtt figyelmezteti a bíróságot a szabályrendelet azon pontjára, mely szerint a bírák közül érde­kelt félnek tekintetik az is, a­ki gyújtás ál­tal kárt szenvedett, tudva lévő dolog, hogy a­ki már ily értelemben egyszer kárt szenvedett, az a gyújtogatók iránt többé kevésbé elfogult, csupán emberi szempontból­­. Érintve látta magát Vajna Károly és később a védő megnevezésére maga az elnök is, a­kiket védő a bíróságból kilépni kért. A törvényszék visszavonulván tanácskozásra, pár perc­ múlva azon határozatot hirdette ki el­nök, hogy a fennforgó eseteket nem tekinti gyúj­tásból eredeti károsodásnak, csupán idegen tulaj­don rongálásának. A­mi az elnök leányát illető tűzkárosodásra vonatkozik, erre nézve az ügyész nézetét fogadta el a törvényszék, hogy a bíró csupán azon ügyben nem bíráskodhatik, melyben közvetlenül érdekelve van. Ezután letették a bírák az esküt, melyet a közönség állva hallgatott végig. Kezdetét vette a tárgyalás. Mindenek előtt elnök a tényálladékot vázolta, mely szerint Oroth Zsuzsa a Sánta Sámuel csűrét meggyujtotta már­czius 30 án este s ettől a Boga József csűre és a Séra István háza is leégett v­édő: konstatálni óhajtja, hogy a rögtön­biráskodás a gyujtogatókra szabályszerűen volt-e s úgy kihirdetve, hogy az mindenkinek tudomására juthatott, mert vádlottnak erről, a­mint látszik, nem volt tudomása. És csakugyan azon megfoghatatlan közönyös magaviseletből, azon együgyű nyugodtságból, me­lyet vádlott az egész eljárás alatt tanúsított, bát­ran következtethette a hallgatóság is, hogy a szerencsétlen még most sem leír tudomásával azon borzasztó büntetésnek, mely őt meggond­olatlan tette után érni fogja. A védő­ügyvéd ezen észrevétele a­­­védbe­­szédre tartatott fenn. Ezzel a délelőtti tárgyalás véget ért. Délután a bíróság­ tagjai, Dobay János pót­tag, Drágos Elek kir. ügyész, Nagy Károly védő és Oroth Zsuzsa vádlott, ez utóbbi csendőri és börtönőri kiséret mellett, — a tűzvész színhelyére mentek s a szemle eredményét a bíróság jegyző­­­könyvre vette. Kihallgattattak a károsok. S­á­n­t­h­a Sámuel: 67 éves , 9 gyermek atyja, világtalan. Nem tudja az égés,­­ illetőleg gyújtás körülményeit. Kárát 271 forintban kéri m­egállapítani. E­l­n­ö­k : Kész-e megesküdni a mondottakra ? S­á­n­t­h­a S: Százezerszer is, uram ! Eln­ö­k : Csak egyszer kell. Második káros, Boga József, kárát 276 forintban adja fel. Harmadik káros jelen nem lé­vén, nem volt kihallgatható. Két előbbi meges­­kettetett. Vádlott kihallgatása. Elnök: a szokásos kérdéseket felteszi. Vádlott neve : Oroth Zsuzsa, zaláni lakos, reformáta, egy másféléves törvénytelen gyermek anyja. Elnök: Birtoka van e ? V­á­d 1. Nincs, csak a testem s a lelkem. É­­­n. Büntetve volt-e ? Vádi: Sohasem Elnök. Beszélje el, hogy gyújtotta meg a csűrt. Vádlott: Koncza Károlynénál táncz volt s ott volt szeretőm Boga Mózes is, a­ki, a mióta engem elhagyott, mindig csúfolkodott velem uton­­útfélen. Ott is, mikor egyik tánczos leültetett, hoz­zám jött s szidni kezdett s meg akart verni, hogy meg nem tette, csak a jó embereknek köszönhe­tem, a­kik ezt nem hagyták. Nem volt tehát, mit tegyek, mikor onnan haza jöttem, elhatároztam, hogy boszut állok s meg is tettem , felgyújtottam a csűrét. Elnök: Maga egy csuporban szenet is vitt s azzal akart gyújtani. Vádi. Igen, de csak két darabot s az ki­aludt hamar, azután gyufával gyújtottam. E 1 n. Könnyen meggyuladt e a csűr ? Vádi. Könnyen, mert a csűr szalmával volt fedve és száraz volt. E 1 n. Nemcsak csűr égett el, hanem mar­hák is bennégtek, azok pedig nem voltak a szere­­tőjééi. V­á­d­­­o­t­t : Nem, de ő volt gazda. É­­­n. A kárt kifizetni hajlandó volna-e J. Vádlott: Egész életemben szolgálnék érte, csak az életemet hagyják meg azért — 114

Next