Nemere, 1880 (10. évfolyam, 1-104. szám)
1880-04-08 / 29. szám
pedig a tankötelesek között nagy mérvben terjedni kezdő himlezés miatt vált szükségessé a tanítás beszüntetése. Pesemeken az említett ok miatt a folyó tanévben a tanítás meg sem kezdetett. A 8 hóra kiszabott szorgalomszak kitartásának ellenőrizhetése tekintetéből kéri, hogy valamennyi népiskolára nézve rendeltessék el a tanítás megkezdéséről és a zárvizsgálatok idejéről jelentést adni be. Drágos Elek, kir. ügyész jelentését, a rögtönítélő bíróságnál szükséges jelenléte miatt, helyettese terjeszti elő. E szerint a lefolyt márcz. hónapban 120 egyén volt a k.vásárhelyi kir. ügyészség területén letartóztatva, közüle 49 vizsgálati fogoly, 71 elitélt; nem szerint 105 férfi és 15 nő. Súlyosabb bűnös 9. A fogházak szerint van K. vásárhelyit 61, Sepsiszentgyörgyön 47, Kovásznán 5, Nagyajtán 7. A Rabtartási téritmény 236 frt 24 é jj kr hajtatott fel, rabminkából bejött 6 frt 82 és fél kr Általános egészségi állapot uralkodott, halálozás nem fordult elő. A közbiztonságot a nagy mérvben szaporodó gyilkosságok, különösen emberölések zavarják. A három gyújtási eset közül a zaláni rögtönbírósági eljárására tereltetett. Dr. Antal Mihály, megyei főorvos nem tartja kielégítőnek az egészségügyi állapototot, mely különösen a légző- és emésztőszervi bántalmak, úgy a heveny küteges bajok nagyobb mérvű jelentkezése által csökkent. Leggyakoribb a tüdő- és mellhártyalob, roncsoló toroklob szórványosan. A lefolyt sorozás alkalmával bujakórós csak néhány találtatott, miből következik, hogy ezen veszedelmes baj nincs nagy mérvben kifejlődve. — A megyei „Ferencz József* nyilvános kórházban ápolás alatt volt a mult hónapban 40 beteg, meggyógyulva 14, javulva 3 bocsátatott el, ápolás alatt maradt 23. Az állategészségügy teljesen kielégítő, ragályos betegség nem észleltetett. Foilért Perc néz, m. k. postaigazgató jelenti, hogy a megye területén fennálló posta- és távirdahivatalok szolgálati viszonyai minden tekintetben kielégítők voltak. A postajáratok is akadálytalanul fentartottak, mint az Olaszország színpadjairól idekerült énekesnőké. A „Kisfaludy-társaság“ érdekes ülést tartott Gyulai Pál elnöklete alatt. Csiky Gergely, titkár több rendbeli bejelentett tárgy után tudatja, hogy Gönczy Pálné, Ilona leánya halálának évfordulója alkalmával 100 frtos alapítványt tesz a társulat részére. Szász Károly r. t. jelentést tett az „Árvizkönyvről“ s annak első díszpéldányát bemutatja. A könyv, melynek tiszta jövedelme a szegedi árvízkárosultak javára fog fordittatni, a társulat 39 tagjától tartalmaz dolgozatokat s Keleti Gusztávtól egy művészi kivitelű képet. A német színház szépei szerencsétlen állapotban vannak. A főváros határozata szerint bezáratott s ez részvért szült a zsidóság között. Legnagyobb valószínűség szerint a jövő hét csütörtökén fogja a német múzsa hattyúdalát elzengeni a Varieté színházban. Dózsa Géza. -----||—* Cuffh Fővárosi levél. Budapest, 1880. április 2. Á bolondok hónapja is beköszöntött bolondos, szeszélyes idejével. Tegnap egy kis meleg esőnk volt. Ki sem örvendhetett jobban ennek, mint a gazdák, kik a szántással, vetéssel nem kis hátramaradást szenvedtek. Azonban mi ránk hírlapírókra nevezetesebb tárgy is tartozhatik. Elsősorban egy „skandalumot“ mutatok be, mely a Vígadó termében folyt le. Már hetek óta díszelegnek az utczasarkon azok a szembeötlő falragaszok, melyek az „olasz opera (?) első énekesének“ hangversenyét jelezték. A „primo tenore“, aki furcsa nomén collectivummal tette titokzatossá működésének színhelyét és akinek Darevszky Ede a neve, — csakugyan ekkletáns módon mutatta be, hogy éneke hatalmas satyrát foglal magában, úgyszintén a neve mellé bigyesztett czím. Ábrándos szemekkel danolt, esztelen, színtelen hanggal, sőt megtörtént a nagy művészszel az is, hogy a taktusból kiesett. A közönség méltó megbotránkozását némileg az enyhítette, hogy Kinály Karolin, Deutsch Vilmos, Sabathiel és Rudolf urak (triójukkal) közreműködtek. Közelebbről Budapest fővárosa sem látott ilyen hangversenyt. Az iparosok körében az utolsó fölolvasás is megtörtént ez évadban. Dr. Emmer Kornél orsz. képviselő tartott nagyszámú közönség előtt felölvasast „parlamenti pletykák“ czím alatt. A parlamentet egy szeszélyes nőhöz hasonlítá, — de nem határozataira, hanem physiognomiájára nézve. Rajzolta a parlament physiognomiájának álmosságát, mely a gyűlés elején jelentkezik az előadó beszédjekor, amint Jókai is mondá, hogy a vita kezdetén az előadót még nem, a végén pedig már nem hallgatják meg. Ez a panasz főképen arra az alkalomra vonatkozik, mikor Hegedűs Sándor az előadó. A ház személye a beszélgetés is. Nyájas humorral ecsetelte, mint hozta ki sodrából a beszélgetés azt az új képviselőt, aki még nem beszélt s nagyban készül szűzbeszédjére ; jó barátai lesik a karzaton, de mire rá kerül a sor, érvei meghaladott álláspontok lesznek. Színházainkban érdekes előadások folynak, daczára, hogy a játékrendben Halmi F. eltávozása által (betegsége miatt Olaszország enyhe éghajlata alá ment) nem kis változást hozott be. Mihályi Károly tegnap lépett fel először, mint a nemzeti színház szerződött tagja, a „Cremonai hegedű“ Filippo szerepében. Már vendégszereplésekor elmondottuk véleményünket: nagy várakozást kötünk hozzá. Miályfi jól fogta föl szerepét, bensőséggel szaval ; bizonysága volt „Gringoire“ és tegnap Filippo, amiott a költőben mély érzelem, itt meg más változatai a mély érzelmű szegény púposnak. Szóval : sokat várunk mi Mihályfitól. - Operánknál is megkezdődött a saison, illetőleg a primadonnai interregnum. Egész csoportja vár a vendégművésznőknek a sorra , így Marika és egy olasz operaénekesnő. Jelenleg Edelsberg Philippine vendégszerepel; tegnap lépett föl az „Afrikai nő“-ben ■ játéka nagyon élvezhető, könnyed, bár modoros! V Egy rögtönbiráskodási eset. Olvasóink előtt tudva van, hogy a Háromszék megyében gyakorivá vált tűzesetek a közigazgatási bizottság figyelmét felkeltvén, azok megakadályozása végett a belügyminisztériumtól rögtönbiráskodás kéretett a gyújtogatók ellen. Az első ilyen eset, melynek folytán tudniilik a statáriális bíróság összeülhetett, márczius hó 30-án adta elő magát. Oroth Zsuzsa, egy fiatal paraszt nő szerelemtöltésből eredt boszúból meggyújtotta szeretője, illetőleg annak atyja csűrét. A nőt rögtön elfogták a málnási ügyes csendőrök s Oroth Zsuzsa be is vallotta tettét. Hogy minő következményei lehettek elkövetett tettének, Oroth Zsuzsi nem sejtette. Nem tudta, hogy ennek kötél általi halál a büntetése. A rögtönbiróság ily esetekben összeül s a tárgyalás után kimondja halálos ítéletét, melyet három óra alatt az ítélet kihirdetése után végre kell hajtani. * Hogy Oroth Zsuzsa elfogatott s tettét kivallá s hogy ennélfogva a rögtönbiráskodás eljárásánál fogva fog kivégeztetni, — gyorsan elterjedt az egész megyében. A sepsi szentgyörgyi járásbíróság előtt, hol a szerencsétlen börtönében ült, kiváncsi néptömeg hullámzott. Ilire terjedt, miszerint Kozarek már el is indult Budapestről vasárnap reggel s ez rendkívüli izgatottságot szült. Vasárnap este megérkeztek a kővásárhelyi törvényszéki bírák, Dr ágos s kir. ügyész s miután Oroth Zsuzsa ügyében az előleges vizsgálat megtörtént, másnap (hétfőn) reggelre tűzetett ki az elindulás Zalánba. A rögtönbíráskodási szabályok szerint ugyanis a tettes a helyszínére vitetik s a végtárgyalás ott folyván le. Ítéletet mondanak felette s a bűnös az ítélet kihirdetése után három óra múlva kivégeztetik. Oroth Zsuzsa tehát hétfőn reggel 8 órakor vitetett ki fegyveres csendőrök között zárt kocsiban , roppant nagyszámú kiváncsi néptömeg nézte az elindulást, mely bizonyos szabályszerűségei történt. Vele egyszerre ment ugyanis a hivatalos szemészet: bírák, orvosok, ügyészség, tanuk stb. Távirat útján intézkedett az alispán katonaságról is s csakugyan, megérkezett még vasárnap este 85 legény Zr 1 kapitány vezérlete alatt. Ezek hétfőn reggel 6 órakor indultak ki a másfél órányi járásra eső Zalánba, a gyújtogatás színhelyére. A végtárgyalásalánban. — Első nap — A szomorú menetet az előre megérkezett katonaság künn várta a falu végén. A katonák gulába rakott fegyvereik mellett pihentek, mialatt a menet és a roppant számú néptömeg a falu házához megérkezett. A kivégzésre minden elő volt készítve. Az akasztófa még nem volt felállítva, egy deszkakerítéssel húzott kordon azonban figyelmeztette a közönséget, hogy a kivégzés zárt helyiségben fog megtörténni, közvetlenül a faluháza mellett. Tíz óra előtt a bíróság megjelent a tárgyalási teremben. Rozzant, piszkos helyiség, feketére füstölt falakkal, hova a közönségnek csak kevés része juthatott be. A katonaság ezalatt felvonult s a rögtönbiróság összeült. A rögtönbiróság következőleg alakult: elnök Kovács Károly; birák : Balog Izra, Mátéfi Károly, Szancsali Antal, Vajna Károly, Dobay János pótbiró , jegyző Sólyom Miklós. A kir. ügyészséget Drágoss Elek, kir. ügyész képviselte. Védő ügyvéd : Nagy Károly sepsisztgyörgyi ügyvéd. A törvényszék elnöke elrendedte vádlott elővezettetését, ki megérkezése óta a falu házának egy kis mellékszobájában ült. Vádlott megjelent. Középtermetű, kifejezéstelen arcú fiatal pernő, az elfogultságnak alig mutatja némi jelét. Úgy látszik, mit sem tud borzasztó helyzetéről. A börtönőrök és csendőrök szuronyos fegyverek között kísérik a bíróság elé. A teremben néma csend. Kezdetét vette a rögtönbíráskodást tárgyazó miniszteri szabályrendelet felolvasása, melyet, úgy látszik, Oroth Zsuzsa nem értett meg. Nyugodtan maradt a halálbüntetés és a kivégzés részleteinél is. Majd azon belügyminiszteri rendelet olvastatott fel, melyben Háromszék megyében a gyujtogatókra engedélyeztetett a rögtönbiróság. Később a megyei alispán átirata, Zalán község elöljáróságától okmányok olvastatnak fel, melyekben bizonyítva van, hogy a rögtönbiróság szabályszerűen ki lett hirdetve. Végül felolvastatott a rögtönbiróság tagjait illető kinevezés. Vádlott ezalatt nyugtalanul tekintgetett az ablakon kis a katonaság és kerítésekre, házak tetejére összecsődült néptömeg láttára, láthatóan összeborzadt és sejteni kezdő iszonyú helyzetét. Pár perc múlva megszólalt : — A gyermekemet szeretném meglátni, mert én azt sohasem látom meg többet. A bírák megnyugtatták, hogy később meg lesz engedve. Nagy Károly, védőügyvéd , mindenekelőtt figyelmezteti a bíróságot a szabályrendelet azon pontjára, mely szerint a bírák közül érdekelt félnek tekintetik az is, aki gyújtás által kárt szenvedett, tudva lévő dolog, hogy aki már ily értelemben egyszer kárt szenvedett, az a gyújtogatók iránt többé kevésbé elfogult, csupán emberi szempontból. Érintve látta magát Vajna Károly és később a védő megnevezésére maga az elnök is, akiket védő a bíróságból kilépni kért. A törvényszék visszavonulván tanácskozásra, pár perc múlva azon határozatot hirdette ki elnök, hogy a fennforgó eseteket nem tekinti gyújtásból eredeti károsodásnak, csupán idegen tulajdon rongálásának. Ami az elnök leányát illető tűzkárosodásra vonatkozik, erre nézve az ügyész nézetét fogadta el a törvényszék, hogy a bíró csupán azon ügyben nem bíráskodhatik, melyben közvetlenül érdekelve van. Ezután letették a bírák az esküt, melyet a közönség állva hallgatott végig. Kezdetét vette a tárgyalás. Mindenek előtt elnök a tényálladékot vázolta, mely szerint Oroth Zsuzsa a Sánta Sámuel csűrét meggyujtotta márczius 30 án este s ettől a Boga József csűre és a Séra István háza is leégett védő: konstatálni óhajtja, hogy a rögtönbiráskodás a gyujtogatókra szabályszerűen volt-e s úgy kihirdetve, hogy az mindenkinek tudomására juthatott, mert vádlottnak erről, amint látszik, nem volt tudomása. És csakugyan azon megfoghatatlan közönyös magaviseletből, azon együgyű nyugodtságból, melyet vádlott az egész eljárás alatt tanúsított, bátran következtethette a hallgatóság is, hogy a szerencsétlen még most sem leír tudomásával azon borzasztó büntetésnek, mely őt meggondolatlan tette után érni fogja. A védőügyvéd ezen észrevétele avédbeszédre tartatott fenn. Ezzel a délelőtti tárgyalás véget ért. Délután a bíróság tagjai, Dobay János póttag, Drágos Elek kir. ügyész, Nagy Károly védő és Oroth Zsuzsa vádlott, ez utóbbi csendőri és börtönőri kiséret mellett, — a tűzvész színhelyére mentek s a szemle eredményét a bíróság jegyzőkönyvre vette. Kihallgattattak a károsok. Sántha Sámuel: 67 éves , 9 gyermek atyja, világtalan. Nem tudja az égés, illetőleg gyújtás körülményeit. Kárát 271 forintban kéri megállapítani. Elnök : Kész-e megesküdni a mondottakra ? Sántha S: Százezerszer is, uram ! Elnök : Csak egyszer kell. Második káros, Boga József, kárát 276 forintban adja fel. Harmadik káros jelen nem lévén, nem volt kihallgatható. Két előbbi megeskettetett. Vádlott kihallgatása. Elnök: a szokásos kérdéseket felteszi. Vádlott neve : Oroth Zsuzsa, zaláni lakos, reformáta, egy másféléves törvénytelen gyermek anyja. Elnök: Birtoka van e ? Vád 1. Nincs, csak a testem s a lelkem. Én. Büntetve volt-e ? Vádi: Sohasem Elnök. Beszélje el, hogy gyújtotta meg a csűrt. Vádlott: Koncza Károlynénál táncz volt s ott volt szeretőm Boga Mózes is, aki, a mióta engem elhagyott, mindig csúfolkodott velem utonútfélen. Ott is, mikor egyik tánczos leültetett, hozzám jött s szidni kezdett s meg akart verni, hogy meg nem tette, csak a jó embereknek köszönhetem, akik ezt nem hagyták. Nem volt tehát, mit tegyek, mikor onnan haza jöttem, elhatároztam, hogy boszut állok s meg is tettem , felgyújtottam a csűrét. Elnök: Maga egy csuporban szenet is vitt s azzal akart gyújtani. Vádi. Igen, de csak két darabot s az kialudt hamar, azután gyufával gyújtottam. E 1 n. Könnyen meggyuladt e a csűr ? Vádi. Könnyen, mert a csűr szalmával volt fedve és száraz volt. E 1 n. Nemcsak csűr égett el, hanem marhák is bennégtek, azok pedig nem voltak a szeretőjééi. Vádott : Nem, de ő volt gazda. Én. A kárt kifizetni hajlandó volna-e J. Vádlott: Egész életemben szolgálnék érte, csak az életemet hagyják meg azért — 114